Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-23 / 170. szám, szerda

Kultúra 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 23. Gloria Estefan, Jon Secada, Selena, Jennifer Lopez, Ricky Martin, Enrique lglesias, Shakira és Juanes - a latin pop legnagyobb csillagai Livin’ La Vida Loca - a latin pop reneszánsza A lemezeladási adatok azt bizonyítják, hogy a latin pop korunk egyetlen olyan irányzata, amely növeli a közönségbázisát, ráadásul teszi mindezt a vele szem­ben sokáig közönyös angol­szász hallgatók körében is. Kiknek köszönhető ez a fel­lendülés? A latin pop siker- története röviden. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az elmúlt évben szinte minden populáris zenei műfaj lemezela­dási adatai csökkentek az Egye­sült Államokban, kivéve egyet, amelyé a tavalyihoz képest öt szá- ' Zalákkal nőtt. Még ha az előadók műfaji felosztása kissé szükség­szerűen erőltetett is, a lényegen nem változtat: a latin pop nép­szerűbb az USA-ban, mint valaha. Sőt, nemcsak ott, hiszen Shakira és Ricky Martin sikerei után Jua­nes és más, ide sorolható előadó a világ többi részén, például Euró­pában is komoly sikereket ér el, így egyáltalán nem időszerűtlen egy pillantást vetni a popzene eme kevésbé szem előtt levő szeg­mensére. Arra, hogy mit is nevezünk la­tin popnak, nem mindig volt egy­séges válasz. Van, aki szerint vala­mennyi latin nyelvcsoporthoz tar­tozó ország teljes popélete ide so­rolható, míg mások - jellemzően az angolszász amerikaiak - in­kább az Egyesült Államokbeli spa­nyolajkú népesség popzenei szín­terére korlátozták a kifejezés használatát korábban. Az évek fo­lyamán aztán kialakult, hogy a la­tin-amerikai, továbbá a spanyol, a portugál, esetenként az olasz és francia popelőadók zenéjét neve­zik latin popnak, de elsődlegesen a hispán kultúrkörhöz tartozó or­szágokat szokás ide sorolni. Igaz, a latin-amerikai vagy spanyol ze­nei stílusjegyekkel feldíszített popdalok azonban az előadók nemzetiségétől függetlenül is megkaphatják ezt a jelzőt. Az első spanyol-amerikai rock and roll-sztár a Buddy Hollyval együtt fiatalon tragikusan meg­halt Ritchie Valens volt, a halála után pedig Trini Lopez lett a me­xikói-amerikaiak (más néven lati­nok, esetleg chicanók) legna­gyobb kedvence, ám ő a legna­gyobb sikereit angol nyelvű da­lokkal aratta. Hozzá hasonlóan a hatvanas évek chicano rock klasszikusai is angolul születtek meg, majd ezt követően vált a spanyol ajkú amerikaiak első vi­lágsztárjává Carlos Santana, aki­nél senki sem népszerűsítette job­ban a latin zehét akkortájt. Bár ezeken kívül is számos latin hatás érte az angolszász dominan- ciájú pop-rock zenét, igazi, műfa­jokat egyesítő, crossover sztár hosszú ideig nem tudott kiemel­kedni olyan szintre, hogy a nem la­tino népesség körében is hasonló­an népszerű legyen. Erre elsőként Gloria Estefannak nyüt lehetősége, aki a nyolcvanas évek diszkózené­jét ötvözte kubai ritmusokkal, kez­detben a Miami Sound Machine énekesnőjeként, majd szólóban is. Neki is angol nyelvű sikerekre volt szüksége ahhoz, hogy a nyolcva­nas évek végére a korszak egyik legnagyobb sztárja legyen, és on­nantól kezdve már nem csak a la­tin zene kedvelői vásárolták leme­zeit, amelyekből hetven milliónál is többet adott el vüágszerte, még úgy is, hogy az utóbbi időben már kevésbé aktív, és népszerűsége is megkopott. Mindenesetre őt tart­ják a későbbi globális latin pop­őrület előfutárának. Gloria Estefan Hozzá hasonlóan kubai szüle­tésű popsztár Jón Secada is, aki együtt dolgozott Estefannal, majd átvette tőle a stafétát, és a kilenc­venes évek közepén ő volt a latin pop ügyeletes sztárja, természete­sen angol nyelvű számokkal és húszmillió eladott albummal, amelyek tekintélyes részét nem spanyol anyanyelvű rajongók vá­sárolták meg. Nála is nagyobb sztár lehetett volna a texasi Selena, aki a lati­nók körében már bálványozott énekesnő volt, amikor huszon­négy éves korában agyonlőtte a saját rajongói klubjának vezetője. Selena halálával keltette fel csak magára egész Amerika figyelmét, és könnyen lehet, ha élete nem ér ilyen tragikus véget, ma már Sha- kirához hasonlóan lenne ismert a neve világszerte, hiszen éppen halála előtt vette fel első angol nyelvű albumát, amely posztu­musz lett első az amerikai albu­meladási listán. Furcsa módon pont Selenának is köszönhetően futott be viszont a latin pop egyik legnagyobb sztárja, Jennifer Lopez, aid az énekesnőről készült film főszere­pével lett igazán népszerű, noha egyesek nehezményezték, hogy egy New York-i születésű Puerto Ricó-i bevándorló játssza Sele- nát, nem pedig egy igazi mexikói­amerikai. J-Lo már ismert szí­nésznő volt, amikor 1999-ben ki­adta az első lemezét, és onnantól kezdve nem volt megállás, ma ő a leggazdagabb latin-amerikai film- ületve popsztár, és a közel­múltban a People en Espanol (Képarchívum) című magazin is a szórakoztatói­par legnagyobb hatású spanyol ajkú szereplőjének választotta, olyan neveket megelőzve, mint Antonio Banderas, Salma Hayek vagy éppen Shakira. Jennifer Lo­pez igazi jelentősége abban áll, hogy a jobbára szegény beván­dorlók lakta, rosszhírű Bronx ne­gyedből kitörve lett világsztár, és Hollywood egyik legnagyobb - és nem mellékesen legszexisebb - csillaga. Négy, jobbára angol nyelvű számokból álló albuma után tavaly visszatért latino gyö­kereihez. Bár énekesnőként elsősorban a rádiókban uralkodó mainstream r8tb és dance pop stí­lusú dalokkal futott be, azért időről időre igyekezett hangsú­lyozni a latin vonalat is, így a későbbi férjével, Marc Anthony- val közös duettekben, vagy a szintén Puerto Ricó-i származású rapperekkel (Big Pun és Fat Joe) készült számban. Bár az életben Marc Anthony lett J-Lo párja, jelentősége tekin­tetében Ricky Martin a férfi meg­felelője, aki nagyjából vele egy időben vált világsztárrá. A Menu- do nevű, Latin-Amerikában rend­kívül népszerű fiúcsapat tagja­ként Martin már régóta nagy név­nek számított a nyelvterületen, sőt voltak már slágerei Európá­ban, de neki is egy angol nyelvű lemez kellett az igazi áttöréshez 1999-ben. A saját nevét viselő al­bum a maga tizenhét milliós pél­dányszámával a korszak egyik legsikeresebb kiadványa lett - Ricky Martin pedig rendkívüli népszerűségre tett szert, és Jennifer Lopez elsősorban az ő nevéhez kötik a „latin pop-robbanást”, hiszen J-Lóval ellentétben ő maradt a la­tinos stílusú zenénél, és így ő lett például a stílus első olyan előadó­ja, aki listavezető lett a brit sláger­listán. Martin az ezredfordulón elért sikereit vélhetően sosem tudja megismételni, azóta ugyan­is nem tudott igazán nagyot dob­ni, és továbbra is nagy rajongótá­borral rendelkezik világszerte, mégis, alighanem megállja a he­lyét az a megállapítás, hogy Ricky Martin alapjában véve a kilencve­nes évek sztárja volt. Mindenesetre az ő sikereinek is köszönhette vüághírét a spanyo­loknál már évek óta nagy sztár­nak számító Enrique lglesias, aki 1999-ben tovább gyarapította a sikeres latin crossover-popsztárok sorát, és angol nyelvű lemezeit - közülük is főként a 2001-es Esca­pe címűt - milliószámra vásárol­ták mindenütt. Láthatjuk tehát, hogy mára ugyan a kilencvenes évek latin si­kerelőadói mind túljutottak a pá­lyájuk delelőjén, mégis, a latin pop minden korábbinál sikere­sebb korszakát éli, köszönhetően az alábbi előadóknak. A poptörténelem első kolumbi­ai világsztárja, Shakira az elődök­höz hasonló utat járt be, hiszen már a kilencvenes évektől kezdve nagy névnek számított Latin- Amerikában, majd negyedik albu­mával 1998-ban már a Billboard latin listáját is vezette - elérkezett tehát az idő, hogy kiszőküljön és meghódítsa a világ többi részét. Ez három évvel később a Whene­ver, Wherever című szerzemény és a hozzá tartozó album (La­undry Service) révén sikerült, és azóta méltán emlegetik egy lapon a világ legnépszerűbb éne­kesnőivel. A szintén kolumbiai Juanes nevű énekesnek sikerült először angol nyelvű lemez nélkül meg­hódítania a világnak azon részét, amely nem beszél spanyolul. A hazájában egy metálegyüttessel befutó Juanes 1998-ban feloszlat­ta a csapatot, hogy szólókarrierbe kezdjen. Ehhez Amerikába költö­zött, és kisebb viszontagságok után megjelentetett lemezével megvetette a lábát a latin rock él­mezőnyében, hogy aztán a 2004- es Mi Sangre segítségével kitörjön a nyelvi gettóból, és olyan, koráb­ban elképzelhetetlen helyeken is vezette a slágerlistát - a La Cami- sa Negra című slágerrel -, mint Németország vagy Franciaország. Sőt, azóta már az amerikai ma­instream média is egyre többet foglalkozik vele, a Time beválasz­totta a száz legnagyobb hatású élő ember közé, és énekelt a né­metországi labdarúgó világbaj­nokság százmilliók figyelte sor­solásán is, így manapság bátran kijelenthető, hogy ő legnép­szerűbb latin férfi popsztár. A mexikói szappanopera-szí­nésznőként induló Thalia a világ­szerte dömpingszerűen sugárzott tévésorozatok - elsősorban a Ro­salinda - révén már a kilencvenes évek közepén ismert arcnak szá­mított számos országban, ám éne­kesnői pályafutását sokáig csak Mexikóban övezte siker. Mindez megváltozott, amikor 2000-ben férjhez ment Mariah Carey exfér- jéhez, Tony Mottolához, a nagy hatalmú lemezipari guruhoz, aki segített abban, hogy a legprofibb popiparosokkal dolgozhatott együtt, amelynek következtében Thalia saját nevét viselő kilence­dik albuma 2002-ben már előkelő helyezést ért el az összesített amerikai albumlistán, és ezen kí­vül jó pár európai országban is. Sikerült mindezt spanyol nyelvű dalokkal elérni, és ezen felbuz­dulva egy évvel később kiadták a lemez angol változatát is, amelyből ugyan, elfogyott vüág­szerte hárommillió, de mégsem lett az az igazi áttörés, amit vár­tak tőle, így Thalia felhagyott vi­lághódító terveivel, és 2005-ös következő albuma újra döntően spanyol nyelvű dalokat tartalma­zott. Néhány európai országban azért még ezzel sem sikerült elri­asztani a rajongókat, hiszen a gö­rög, a török vagy a román közön­ségnek továbbra is nagy kedvence az újabban ruhatervezéssel is fog­lalkozó énekesnő, aki a Latin Grammy-gálán azért továbbra is a legnagyobb sztárok egyikeként lé­pett fel tavaly. A Raymond Ayala néven anya­könyvezett Daddy Yankee valójá­ban egy manapság rendkívül di­(Képarchívum) Ricky Martin vatos irányzat képviselőjeként van jelen, hiszen a reggaeton né­ven emlegetett stílus még nem termelt ki magának szupersztárt, viszont az utóbbi évek latin popsi­kereiben főszerepet játszott. Bár egyáltalán nem új műfaj, hiszen már a kilencvenes évek közepén használták a kifejezést, a reggae-t, dancehallt és a hiphopot latin ze­nei hatásokkal beoltó reggaeton mostanában került be a mainstre- ambe. A Puerto Ricó-i születésű Daddy Yankee rengeteget tett ezért, és három évvel ezelőtti le­meze csak Amerikában kétmülió példányban kelt el, ami nagy­szerű teljesítmény egy eredetileg belterjes klubstílustól. 2004-et többek között ezért is tartják a reggaeton legfontosabb évének, Daddy Yankee pedig azóta az irányzat szinte összes fontosabb képviselőjével dolgozott együtt, fontosságát pedig még a Time is elismerte, és feltette tavaly a száz legfontosabb élő embert tartal­mazó listájára. Tavaly a reggaeton legnagyobb sikereit Don Omar, a Wisin & Yandel, Tito El Bambino és a Calle 13 nevű duó aratták, amely a Latin Grammy-gálán az év felfedezettje díjat kapta. Az irányzat népszerűségét mi sem jelzi jobban, hogy a hiphop legna­gyobb sztárjai is dolgoznak ma­napság együtt a reggaton előadókkal - elég Snoop Dogg, Jay-Z vagy Pharrell Williams ne­vét megemlíteni, és mindez jelzi, hogy a stílus igazi diadalmenete talán csak most kezdődik. És miközben a latin pop legnép­szerűbb előadói megszokott ven­dégnek számítanak már az ameri­kai TOP 40-ben, sokan vannak, akik a siker küszöbén állva várnak az áttörésre, vagy a második vo­nalba tartoznak, milliós lemezela­dásaik dacára. Közülük érdemes megemlíteni a Thalíával egyidős mexikói énekesnőt, Paulina Rubi- ót - eddig 17 millió lemezt adott el, de túlnyomórészt a hispán kul­túrkörben -, a mifelénk főleg Sha­kira partnereként ismert spanyol Alejandro Sanzot, aztán a veterán mexikói rockzenekart, a Santaná- val is dolgozó Manát, és végül „a latin Avril Lavigne” néven is emle­getett, floridai születésű JD Na- tashát. (origo alapján pj) (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom