Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-21 / 168. szám, hétfő
VI Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 21. www.ujszo.com Ha a szervezet optimális működéséhez szükségesnél több termelődik belőle, a felesleg lerakódik az érfalakon és szűkíti az ereket Tévhitek a koleszterinről A tartósan magas, sokáig tünetmentes koleszterinszint az egyik leggyakoribb oka a szív- és érrendszeri betegségek, így a szívinfarktus vagy a perifériás érbetegség kialakulásának. ÖSSZEÁLLÍTÁS Számos kérdés, tévhit és feltételezés él azonban a kórkép kialakulásé- val és annak megelőzési módjaival, következményeivel, szűrésével és a gyógyulási esélyekkel kapcsolatban. Mikor tekinthető magasnak a koleszterinszint? Milyen módszerrel vizsgálható a magas koleszterinszint egyik súlyos következményének, az érszűkületnek a jelenléte? Szívre ható szerek A magas koleszterinszintnek sokáig egyáltalán nincsenek látványos testi tünetei, éppen emiatt ez az egyik legalattomosabb kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából. Magas az elfogyasztott állati eredetű zsiradék mennyisége, ezzel együtt a koleszterinfelvétel is: sok ember étrendje naponta akár 500-700 müligramm koleszterint is tartalmazhat, az ideális mennyiség azonban csak 300 milligramm, vagy ennél kevesebb lenne. Ha a szervezet optimális működéséhez szükségesnél több koleszterin van a szervezetünkben, akkor megemelkedik a szérum- koleszterinszint, a felesleg pedig lerakódik az érfalakon és szűkíti az ereket: ennek következtében különféle szív- és érrendszeri betegségek, hosszabb távon pedig szívinfarktus alakulhat ki. Az 5,0 mmol/liter érték a küszöb: az ennél magasabb értékek esetében már el kell elgondolkodni a csökkentés mértékén és a terápia jellegén. Ha a vér összkoleszterinszintje magas, (nagyobb, mint 5 mmol/liter), akkor további részletes vizsgálatokra van szükség, amelyek során megállapítják az összkoleszterin egyes alkotórészeinek koncentrációját is, amit csak laboratóriumi vizsgálattal lehet meghatározni. A koleszterinszint azonban korfüggő is: a kor előrehaladtával emelkedik az értéke, így az összkoleszterin normális határát 4 és 6 mmol/liter értéknél húzzák meg. Sok orvos állítja, hogy a 4 mmol/liter alatti koleszterinszint valóban megvédi a szervezetet az érelmeszesedéstől. A magas szint kategóriái ♦ Normális érték: 3.6- 5,0 mmol/liter. ♦ Felső határ: 5,0-5,7 mmol/liter. ♦ Emelkedett: 5.7- 6,5 mmol/liter. ♦ Közepesen emelkedett: 6,5-7,8 mmol/liter. ♦ Kórosan emelkedett: 7,8 mmol/liter felett. Évente legalább egyszer... Koleszterin-szűrővizsgálatra évente egyszer, a háziorvosi rendelőkben lehet jelentkezni, és mint az összes többi szűrővizsgálat, ez is ingyenes. Ha valakinél indokolttá válik a folyamatos szakorvosi ellátás, azaz a gyógyszeres kezelés, a koleszterinszintet a kezelőorvosok háromhavonta ellenőrzik. Egyre többet tudnak a magas koleszterinszintről, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezőjéről, és egyre többet a megelőzés lehetőségéiről is. Azonban még mindig sok, a koleszterinnel kapcsolatos tévhit tartja magát a köztudatban. Tisztázzuk őket együtt! 1. Tévhit A koleszterinnek kizárólag káros hatása van A koleszterin bizonyos mértékben szervezetünk számára elengedhetetlenül fontos vegyület: jelen van minden szövetben, szervben; sejtek, hormonok és vitaminok alkotórésze. A koleszterin felel az érfalak rugalmasságáért is. Tehát megfelelő, normális meny- nyiségű koleszterinre - amelyet szervezetünk állít elő (ez körülbelül 1000-1500mg/nap) - kifejezetten szükségünk van. Ez pedig semmiképpen nem tekinthető káros hatásúnak. A bajt az okozza, hogy a különféle állati eredetű táplálékokkal bevitt koleszterin - köszönhetően a telített zsírsavak jelenlétének - oly mértékben emeli meg a normális koleszterinszintet, hogy az komoly kockázati tényezőként jelenik meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A magas koleszterinszint azzal okozhat egészségügyi problémát, hogy fokozatosan, évtizedek alatt eltömíti az életfontosságú artériákat, amelyek a szívet táplálják. A legtöbb szívroham azokkal a plakkokkal függ össze, amelyek koleszterinből és zsírból épülnek fel. A koleszterin szervezetünk számára szükséges vegyület, túlzott mennyiségben azonban káros élettani hatású. 2. tévhit „Nincsenek tüneteim, tehát nem lehet magas a koleszterin- szintem.” Egyike a leggyakoribb, a koleszterinnel kapcsolatos tévhiteknek. A magas koleszterinszintnek ugyanis sokáig nincsenek látványos tünetei, de pont e tulajdonsága miatt az egyik legalattomosabb kockázati tényező. Ezért kell koleszterinszintünket rendszeresen méretni, értékeiről pedig szakemberrel konzultálni. Ma világszerte a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozási arány a legmagasabb valamennyi közül. Azaz, a legtöbben ebben a betegségben halnak meg. A magas koleszterinszint pedig az első számú kockázati tényező! A magas koleszterinszint tünetek nélkül ölhet! 3. tévhit Öröklött tényezőknek nincs szerepük. A genetikai tényezőknek is szerepe van, de a magas koleszterinszint kialakulásáért elsősorban a táplálkozás és az életmód felel. (Mindkettő olyan tényező, amelyeket a legkönnyebben tudjuk befolyásolni.) A koleszterinszint egyébként az életkor előrehaladtával is növekszik, sőt ma már azt is tudjuk, hogy a hormonális változások miatt, az LDL- koleszterinszint jelentős mértékben növekszik a változókorban levő nőknél is. A genetikai tényezők is felelnek a magas koleszterinszintért, de elsősorban a táplálkozás és az életmód. 4. tévhit A koleszterinértékek személyre szabottan számítanak magasnak. Normál esetben (nem történt még szív- és érrendszeri esemény) a normális koleszterinszint felső határa 5,0 mmol/1, e felett emelkedett vagy magas koleszterinszintről beszélünk. A magas koleszterinszint valójában nem jó, jelzésértékkel bír, de hogy kell- e kezelni, és mennyire kell csökkenteni a szintjét, az az egyéb betegségek, a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség jelenlététől is függ. (Szívinfarktus után például a normálisnál jóval alacsonyabb koleszterinszint elérése a cél.) Az 5,0 mmol/liter érték küszöbszámnak számít. Az e feletti értékek esetében kell elgondolkodni a csökkentés mértékén és a terápia jellegén. 5. tévhit A magas koleszterinszint nem csökkenthető. Az állítás nem igaz, ugyanis a magas koleszterinszint részben azzal csökkenthető, hogy csökkentjük étrendünk koleszterin- tartalmát, változtatunk életmódunkon, többet sportolunk, átalakítjuk étkezési szokásainkat, vagy gyógyszeres megoldással, a belső szintézis csökkentésével. Népességvizsgálatok igazolták, hogy a táplálkozás és életmódbeli változtatásokkal, valamint speciális gyógyszerek szedésével hatékonyan csökkenthető a koleszterinszint, ami egyértelműen mérsékli az erek elmeszesedését. A táplálkozástudományi szakemberek az egyes országok statisztikai adatait (táplálkozási szokások, megbetegedési, halálozási statisztikák) értékelve arra a következtetésre jutottak, hogy ahol magas az állati eredetű, túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmazó zsírok fogyasztása, ott magasabbak a vér koleszterinszintjének értékei. Ennek következtében gyakoribb a szívkoszorú érelmeszesedés és a szívinfarktus előfordulása is. Azokban az országokban azonban, ahol a koleszterint nem vagy kis mennyiségben tartalmazó ételek nagyobb mértékben vannak jelen, mint az állati eredetű táplálékok - kevéssé ismerik a magas koleszterinszint fogalmát. (Képek: sxc.hu) A magas koleszterinszint hatékonyan csökkenthető az életmód átalakításával, a bevitt koleszterin csökkentésével, gyógyszerrel, esetleg ezek kombinációjával. 6. tévhit A magas koleszterinszint kialakulásáért csak a helytelen táplálkozás felel. A fenti mondat csak részben hamis, mert a helytelen táplálkozáson kívül akadnak más, kockázati tényezők, amelyek jelentős része kiiktatható lenne. A magas koleszterinszint kialakulásának befolyásolható kockázati tényezői: a dohányzás, a mozgáshiány, az állandó stressz, a túlsúly, jelentős mennyiségű alkohol fogyasztása, sok só fogyasztása (ajánlott napi 5 g alá leszorítani). Ezeken a tényezőkön mi magunk is tudunk változtatni. A táplálkozáson kívül vannak még más kockázati tényezők is. 7. tévhit A szűrővizsgálat sok időt vesz igénybe Nem igaz, a szűrővizsgálathoz ugyanis egyeden csepp vér elegendő. A koleszterinszint-mérést a vér- cukorméréshez hasonló módon, az ujjbegy megszúrásával nyert vérminta segítségével is el tudják végezni. Először az ujjbegyet fertőde- m'tik, majd az egyszer használatos steril tűvel vagy speciális toliszerű (pen) eszközzel szólják meg. A kibuggyant vért tesztcsíkra cseppentik. A tesztcsíkon a vérmintában lévő lipidek (vérzsírok) 2-3 perc alatt színreakciót adnak. A csíkot a foto- metriás készülékbe helyezve, meg lehet mérni a kialakuló szín hullámhosszát, ami tájékoztató információt ad a vér összkoleszterin- szintjéről. A koleszterinszintet adó érték összetevőinek részletes meghatározása csak akkor szükséges, ha a koleszterinszint összességében emelkedett. (Ehhez már vénás vérvétel szükséges.) (m. a. k. sz) Az összkoleszterinszint az ujjbegyből vett egyeden vér- cseppből kimutatható. Magas koleszterinszint esetén részletes analízisre, vénás vérvételre van szükség.
