Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-21 / 168. szám, hétfő
Egészségünkre 111 2008. JULIUS 21. S SZTÁR ES EGESZSEG Dühíti az amerikai a szépségőrület Az Oscar-díjas Juliette Binoche nem tud mit kezdeni Hollywood szépségőrületével. A 44 éves francia színésznő felháborodottan mesélte, hogy az amerikaiak a szépséget fiatalos küllemmel és a nagy mellekkel definiálják. „Megbotránkoztam, amikor megláttam egy statisztikai kimutatást, hogy hány amerikai nő veti alá magát műtétnek azért, hogy fiatalabbnak lássák. Franciaországban ez másképp van. Ott sokaknak az a véleménye, hogy a nők szépsége negyven fölött bontakozik ki teljes egészében.” Katinka evett bánatában A Romantic Katinkája elkeseredésében 25 kilót szedett fel pár hónap alatt. „Hatvan kilót már leadtam négy évvel ezelőtt. A bőröm nagyon kinyúlt, plasztikáztatnom kellett a hasamat.” Rossz és még rosszabb napok váltották egymást Katinka életében. „Olyan időszakom volt, amikor az ág is húzott. Az estéim azzal teltek, hogy tömtem magamba az édességet. Csak a családom segítségével tudtam kilábalni ebből a helyzetből.” Jessica Alba június 7-én a Los An- geles-i Cedars-Sinar kórházban hozta világra kislányát, Honor Marie-1. A 27 éves hollywoodi színésznő állítólag jobban félt a szoptatástól, mint a szüléstől. A terhességét viszont élvezte, büszkén mutogatta hasát a fotósoknak. „Amikor teherbe estem, megváltoztattam az étrendemet, mert néhány étel nem ízlett - ecsetelte Jessica. - A terhesség alatt négyóránként ettem. A futást és a súlyzózást ki kellett hagynom. Most majd megint visszatérek ezekhez is, mert a torna mindig segít nekem. Energiát merítek belőle, amelyre a baba mellett is nagy szükségem lesz.” (uk, kép: Urbán Klára (1) és archívum) A fájdalmat könnyebb elviselni Nem akármilyen kalandra vállalkozott a motoros Jaroslav Katriňák, amikor június 12-én nekivágott a Transorientale ralinak. Tizenhét napon át tízezer kilométert kellett megtennie az olimpiai Pekingig, míg ünnepelhette győzelmét. „Katroš” két esztendeje hatalmasat bukott, s csak a szerencsének köszönheti, hogy életben maradt. „Az ember ilyenkor nem érzi a fájdalmat, azt sem, hogy folyik a vére, nincs ideje, hogy nyalogassa a sebeit... ” A két évvel ezelőtti eset nem az első volt. ,,A legrosszabb, amit átéltem, tíz éve volt, akkor indultam először a Dakaron. A fájdalmat könnyebb elviselni, de hogy három napig egyedül maradtam a sivatagban, abba majd beleőrültem.” Étien három napig kibírja az ember, de szóróján... „Viszek magammal két liter vizet, s ebből iszom. Ilyén esetben, amiről beszéltem, nincs tartalék. Nem az járt a fejemben, hogy éhes vagyok, hanem a család, meg az, hogy jöjjön már végre valaki. Mindegy, hogy biciklin vagy rolleron...” A szoptatástól félt, nem a szüléstől TESTÜNK TITKAI A betegség okai - III A veleszületett betegségek okai nem mindig a hibás gének. A rendellenességet sokszor a génekben tisztázatlan okból létrejövő változások (mutációk) okozzák (Képarchívum) Baktériumok A baktériumok a növényvilághoz tartozó egysejtű organizmusok, melyek egy része kórokozóként is ismert. A patogén baktériumokat formájuk alapján különböztethetjük meg: pl. a„baci- lusok” pálcika formájúak, a „mikrokokkuszok” (pl. a staphi- lococcus) gömb alakúak, a „vib- riobaktériumok” (pl. a kolera baktérium) görbék, a „spiro- chéták” (pl. a szifilisz baktériuma) spirál alakúak. Egyes baktériumok paraziták, csak a szervezetben képesek fejlődni és szaporodni. Néhány baktérium képtelen hosszabb ideig más, külső környezetben élni, ezért az egyik szervezetből közvetlenül a másikba kell átkerülniük a továbbéléshez (pl. a treponéma pallidum, a szifilisz kórokozója). Más baktériumok (pl. a kolera baktériuma, a difté- ria bacilus és a tuberkulózist okozó Koch-bacilus) viszonylag hosszú ideig is életben maradnak a külső környezetben. A baktériumok egy része képes váltani az önálló és a parazita életmód között: a tetanusz ba- cilusa pl. csak az emberi testbe kerülve válik fertőzővé. Más baktériumok ártalmatlanul élnek a szervezetben, és csak akkor válnak kórokozóvá, amikor az immunrendszer legyengül, vagy ha bizonyos meghatározott körülmények közé kerülnek. Például az ember bőrén élő staphüococcus csak a vérkeringésbe jutva okoz betegséget. Ezért szokták alkohollal vagy sebbenzinnel fertőtleníteni a bőrt injekcióadás előtt. A kórokozó baktériumok elszaporodása és az általuk a szervezetbe bocsátott méreganyagok okozzák a betegségeket. Exotoxin az a méreganyag, melyet a baktérium választ ki (pl. a tetanusz és a diftéria baktériuma), és endotoxin az, amit a baktérium egyszerűen magában hordoz, és amely a baktérium elpusztulása során szabadul fel (pl. a hastífusz és a kolera baktériuma). Antibiotikumok Az antibiotikumok a bakteriális fertőzések kezelésére szolgálnak. Egy ideig úgy tűnt, hogy a fertőző betegségek antibiotikumokkal legyőzhetők. Sajnos gyorsan kiderült, hogy a kórokozók rezisztensek lettek (ellenálló képességet fejlesztettek ki) bizonyos szerekkel szemben, és ezt átörökítették utódaikra is. A szifilisz pl. gyógyítható a penicillinnel és más antibiotikumokkal, de Ázsiában műár megjelentek e betegség olyan fajtái, melyek mindenféle kezelésnek és oltásnak ellenállnak. A baktériumok ellenálló képessége részben a túlzásba vitt antibiotikumos kezeléseknek köszönhető, ezért a gyógyszerkutatók folyamatosan egyre újabb antibiotikumok előállításán dolgoznak. A genetikai betegségek A genetikai betegségek egy része örökölhető, vagyis a szülők kóros génjei öröklődnek át az utódba. Másik részük a sejtosztódás folyamán (mitózis) vagy a DNS egy rossz válaszából adódóanjön létre, tehát a génekben spontán és tisztázatlanul létrejövő változások, ún. mutációk okozzák. A genetika fejlődése lehetővé teszi a hatásosabb gyógykezelést, és utat nyitott egy új lehetőségnek, a génterápiának. A kutatások az összes genetikai betegségre kiterjednek, függetlenül attól, hogy öröklöttek-e vagy sem. Az anya életkorának előrehaladtával megnő azoknak a betegségeknek a kockázata, melyeknek a hátterében kromoszóma-rendellenességek állnak. Ilyen pl. A Down-kór vagy mongolizmus, amely számbeli kromoszóma rendellenesség, vagyis akkor alakul ki, ha az ember 46 kromoszóma helyett egy továbbival rendelkezik, tehát 47-tel. Ezt a körülményt triszó- miának nevezzük. A Down-kór akkor alakul ki, ha a számfeletti kromoszóma a 21. kromoszómához kapcsolódik. Az ilyen típusú rendellenességek már a terhesség korai szakaszában kimutathatóak. (Család és egészség) spirochéta, a treponéma pallidum baktérium okozza. Az ábrákon a betegség kifejlődése látható. (Képarchívum)
