Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-16 / 164. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Nálunk bujkál az osztrák gyilkos? Pozsony. Elképzelhető, hogy Szlovákiában bujkál Jozef B., aki az ausztriai Strasshofban négy embert gyilkolt meg. Az értesülést a szlovák hatóságok is megerősítették, bővebb tájékoztatást nem ad­nak. Osztrák lapértesülések szerint a szlovák rendőrség már nyo­mon van, a tettest néhány napon belül elkaphatja. „Ezek csak sajtó- értesülések, a nyomozás tovább tart” - nyilatkozta Klaus Preining, az alsó-ausztriai kerületi rendőrség munkatársa. Többet Martin Korch, Szlovákia Országos Rendőr-főkapitányságának szóvivője sem akart elárulni. „Együttműködünk az osztrák rendőrséggel, ke­ressük a férfit, többet nem mondhatok.” Jozef B. egyébként két testvérét ölte meg házastársaikkal együtt, mert kilakoltatták őt ab­ból a lakásból, amelyet egyik testvérétől bérelt, (dem) Esztergom elnézést kér Párkánytól Esztergom/Párkány. Nyílt levélben kért elnézést Esztergom polgármestere, Meggyes Tamás a vasárnap történtekért párkányi kollégájától Ján Oravectől. Vasárnap hajnalban hét magyarországi fiatal fasiszta jelszavakat kiabált Párkányban. „A szervezet, amely­nek tagjait Párkányban letartóztatták, Esztergomban magánterüle­ten tartotta rendezvényét. Sajnos nincs eszköz a kezünkben ahhoz, hogy az ilyen, nem kívánatos rendezvényt megakadályozzuk. A magyar gondolkodástól távol áll a letartóztatottak náci viselkedése. Sajnáljuk, hogy ezek a bajkeverők megjelentek utcáinkon” - áll egyebek mellett a polgármester levelében, (ú) Az EU szabályozná az sms-díjait Brüsszel. Az Európai Bizottság javasolja, hogy ne terheljék több­letdíjakkal azt, aki külföldön sms-üzenetet küld. Az unió polgárai­nak lehetővé kell tenni, hogy a határokon átívelően is küldhessenek üzeneteket többletterhek fizetése nélkül. A javaslatot az Európai Parlament és az uniós tagországok kormányai még idén elfogad­hatnák. Pataki Dániel, az európai távközlési szabályozók csoport­jának elnöke szerint a díjnak 0,11- 0,15 euró között kellene lennie. Egyes mobiltársaságok most 0,63-0,8 eurót is elkérnek. (MTI) Majdnem 50 százalékon a Smer Lohad a magyar szavazókedve ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A fél ország Robert Fi- cót választja. Az összes szavazat 48,5 százalékát szerezte volna meg a Smer, hajúlius elején tartot­ták volna a választásokat - derül ki a statisztikai hivatal közvélemény­kutató intézetének július eleji fel­méréséből. Ez azt jelenti, hogy Fi- cónak 76 képviselője lenne a par­lamentben, s a Smer egymaga egyszerű többséget szerezne a 150 tagú törvényhozásban. Ilyen vá­lasztási eredmények mellett Fico kétpárti kormánykoalíciót is létre­hozhatna, és külön .az SNS-szel vagy a HZDS-szel is alkotmányos többséget (több mint 90 képvise­lő) szerezne a parlamentben. Egy hónap leforgása alatt az SDKÚ gyengült a legtöbbet. A válaszadók majdnem 14%-a nem tudja, kire szavazzon, több mint 16%-a pedig nem vesz részt a választásokon. A távolmaradók között legnagyobb arányban a magyar választók van­nak. 31%-uk válaszolta, hogy nem megy el szavazni. Nagyszombat megye lakóinak 30%-a nem kíván­ja leadni a voksát egyik pártra sem, Nyitra megyében 20%. (ú) Pártok támogatottsága május tíiniiic június július Smer 42,9 46,7 48,5 SNS 10,1 10,9 11,4 SDKÚ 14,2 13,3 9,7 HZDS ... 8,5 .... g 2 9,6 MKP 11,4 10,0 8,4 KDH 7,7 7,9 8,2 forrás: statisztikai hivatal \ EB: nem elég biztonságos, de változtatásokkal tovább lehet építeni a két blokkot Orosz reaktorokkal épül Mohi Brüsszel. Az Európai Bizott­ság (EB) beleegyezik a Mo­hi Atomerőmű tervezett 3. és 4. blokkjának felépíté­sébe, de szigorúbb bizton­sági paraméterek betartá­sát akarja elérni. A környe­zetvédők szerint ez techno­lógiai nonszensz. ÚJ SZÓ-HÍR Az állásfoglalás szerint a Mohi Atomerőmű tervezett 3. és 4. blokkjának a biztonsági paramé­terei nem felelnek meg az uniós jogszabályoknak, a Szlovák Vil­lamos Műveket (SE) ezért Robert Fico kormányfő tegnap arra szólí­totta fel, hogy módosítson a ter­veken. Az EB is elismeri ugyan, hogy a tervezett orosz blokkok megfelel­nek a szlovák biztonsági előírá­soknak és a nemzetközi ajánlá­soknak is, de „a Szlovák Villamos Művek által javasolt reaktornak nincs olyan biztonsági köpenye, mint amilyet az uniós országok­ban használnak”. A két blokk befe­jezése 60 milliárd koronába (1,992 milliárd euró) fog kerülni. Fico elégedett az Európai Bi­zottság állásfoglalásával, a szigo­rúbb biztonsági feltételek betar­tása szerinte a beruházó, vagyis a Szlovák Villamos Művek felada­ta. „Az a fontos, hogy beleegyez­tek a 3. és 4. blokk felépítésébe” - jelentette ki a kormányfő. Nem zárta ki azt sem, hogy nemleges válasz esetén Szlovákia nem állította volna le a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű két blokk­ját, ahogyan azt az uniós csatla­kozási szerződésben vállalta. Szerinte a két új mohi blokk elké­szülte után újra önellátóvá válik az ország, a bohunicei két blokk leállítása után ugyanis behoza­talra szorulunk. A kormányfő bí­zik benne, hogy mielőbb elkez­dődik az építkezés. Juraj Kopriva, a villamos művek szóvivője szerint erre már ősszel sor kerülhet. „Várhatóan már a nyáron aláírjuk a szerződé­seket a fő beruházókkal” - mond­ta lapunknak a szóvivő. Lapunk információi szerint az építkezést az Európai Bizottság negatív vé­leménye sem állíthatta volna meg, mivel az építkezési enge­délyt az illetékes szlovák hivatal már kiállította. Karel Polanecký, a Greenpeace hazai energetikai szakembere úgy véli, az EB állás- foglalása „ellentmondásos, mert olyat kér, amellyel a két blokk felépítésének projektje nem számol”. (MSZ, lpj, SITA) A Komáromi Városi Hivatal szerint Bósza János továbbra sem adott le érvényes beadványt Bósza keddi vitadélutánja - a rendőrökkel ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Bósza János tegnap délután is megjelent a Klapka té­ren, hogy folytassa autonómia­népszerűsítő vitafórumát. Mielőtt azonban elkezdte volna mondan­dóját, megjelentek a városi rend­őrök, hogy átadják a városi hivatal Bósza legutóbbi beadványára adott válaszát. Ő megtagadta átvé­telét, s provokációnak nevezte, hogy a gyülekezés kezdetekor akarják átadni, de hangszóróját nem vette elő. „Bósza Jánosnak továbbra sincs érvényes beadványa a Klapka té­ren tartandó vitadélutánjaira - mondta lapunknak Weszelovszky Gábor, a városi hivatal illetékes osztályvezetője. -A hiányosságok­ra már két levélben figyelmeztet­tük, kedden küldtük a harmadikat, részletesen kifejtve, a törvény sze­rint milyen követelményeknekkell megfelelnie egy beadványnak.” A múlt pénteken történt rendőri be­avatkozással kapcsolatban Wesze­lovszky megjegyezte: nem fedi a valóságot a szombati Új Szóban megjelent állítás, hogy a városi és az állami rendőrség betiltotta Bó­sza rendezvényét, ilyen határoza­tot nem adott ki a városi hivatal. „Július 10-én a lakásán átadott, majd július 11-én a Klapka téren kézbesített második levelünkben is arra figyelmeztettük, hogy be­adványának hiányosságai miatt a rendezvény nem törvényes - ma­gyarázta az osztályvezető. - Bósza János július 10-i új beadványában az egyik hiányosságot megszün­tette. A másik, hogy milyen intéz­kedéseket tesz a gyülekezés össze­hívója azért, hogy a rendezvény a törvényesség keretei között ma­radjon, továbbra is megválaszolat­lan maradt.” Bósza János ezzel szemben azt állítja, minden hiányosságot kikü­szöbölt. Szerinte a hivatal második leveléből nem derül ki, konkrétan mit is kifogásol, érvénytelennek és hiányosnak tekinti. Szerinte mondvacsinált okokra hivatkozva akarják őt megakadályozni abban, hogy éljen alapvető alkotmányos jogával, a gyülekezésre való jog­gal. (vkm) Ahogy közeledik a pénzcsere, úgy emelkedik az aggódók tábora, főleg az idősek tartanak az eurótól Azt hiszik, eleget tudnak az euróról ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány által finan­szírozott eurókampány ellenére nő azok száma, akik félnek az euró bevezetésétől, a statisztikai hivatal június végi felmérése alapján a la­kosság 39%-a véli úgy, hogy hát­rányos lesz számára a közös pénz­nem, két hét alatt arányuk 5%-kal nőtt. Az euró bevezetésétől mind­össze 21% várja anyagi helyzeté­nekjavulását. Pontatlanok az em­berek információi a bevezetés kö­rülményeiről és nem ismerik még az új papír- és fémpénzeket. Igor Barát, az euró bevezetéséért fele­lős kormánybiztos szerint azonban ez nem a kampány hibája. „A kam­pány az elfogadott nemzeti terv alapján elsősorban technikai és in­formatív jellegű, nem feladata a lakosság meggyőzése” - mondta lapunknak. Az eddig vetített rek­lámfilmek egy része azonban ép­pen azt célozza, hogy az emberek ne féljenek az új pénztől, mivel az árak nem változnak. Barát szerint teljesen normális, hogy minél kö­zelebb kerülünk a bevezetés dá­tumához, annál többen tartanak az eurótól. Úgy véli, a média is hi­bás, mivel azzal riogatja az embe­reket, hogy minden drágább lesz. Az új pénznemtől a nyugdíjasok tartanak leginkább, 68%-uk úgy véli, hátrányos lesz számukra. Az eurónak előnyös oldalát el­sősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (36 %) és a 29 év alat­tiak (32 %) látják. Bár a felmérés szerint a lakosság 66%-a úgy érzi, elég információt kap, nagyon sokan pontatlan is­meretekkel rendelkeznek. Például 84% hiszi, hogy az euróérmék mindenhol teljesen egyformák. Barát válasza szerint az érmék bemutatása még nem kezdődött el. „Az érmék, bankók bemutatása novemberben, decemberben lesz” - mondta. A túlnyomó többség (84%) azt hiszi, hogy a szlovák pa­pírpénzt a jegybank 2013 végéig köteles átváltani euróra. Ez csak a fémpénzre igaz, a bankókat korlát­lan ideig beváltja a jegybank. Miért? Van valamilyen kampány? Szavazó olvasóink 51 százaléka ezt a felkínált feleletet választot­ta, amikor úgy döntött, részt vesz az Új Szó online még zajló közvé­lemény-kutatásában. Az interne­tes kiadásunkban feltett kérdés: Ön megfelelőnek tartja a kor­mányzat euróbevezetési info­kampányát? A kampánnyal csak 2 százaléknyian elégedettek telje­sen. 22 százalék szerint lehetne jobb is, 11 százaléknyian pedig nem tartják megfelelőnek. Nagy­jából minden hetedik válaszadót nem érdekli az új pénznem beve­zetése. (lpj, kor) Euróval külföldön Az euró révén jobban össze tudjuk vetni az eurózóna tagál­lamainak árait. Főleg a pozso­nyiak és a főváros környékének lakói fogják tisztán látni, mit ér­demes inkább külföldön, értsd Ausztriában megvásárolni, és mit nem. Az erősebb kurzus is ja­vítja vásárlóerőnket. Akinek most 20 ezer koronás a fizetése, az 2009 januáijától 663,9 eurót kap. Azonban ha visszaemléke­zünk, az év elején még a 32,50 korona/euró végső árfolyam tűnt reálisnak, s ha ez maradt volna a kurzus, akkor a 20 ezer korona ellenében jövőre csupán 615,4 euró járt volna. A két ös­szeg közötti különbség számot­tevő, konkrétan 48,50 euró, gyis az eurózónába látogatva nyivel nő a vásárlóerőnk csak azért, mert Szlovákia gyors gaz­dasági növekedése lehetővé tet­te az újabb középárfolyam-elto­lást. Jegyezzük meg, hogy az erősebb kurzus viszont a hazai vásárlásaink során nem jelent érdemi előnyt, legfeljebb egyes importtermékek esetében. Kicsit más a helyzet Csehország és Ma­gyarország viszonylatában, ahol még évekig marad a cseh korona és a forint. Ez a két nemzeti fize­tőeszköz az évek során valame­lyest erősödni fog az euróhoz ké­pest, ebből viszont az követke­zik, hogy számunkra viszonyla­gosan jövőre lesz a legolcsóbb a csehországi és a magyarországi bevásárlás, majd ez az előny fo­kozatosan mérséklődni fog mindaddig, amíg két szomszé­dunk is át nem veszi a közös fize­tőeszközt. (H, só) (sxc.hu-felvétel) Eleinte osztrák euróval fogunk fizetni, 2010-ig kell visszaadni a kölcsönpénzt Páncélautókban gurul hozzánk az euró ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Összesen 188 millió darab euróbankót szállítanak év végéig Ausztriából Szlovákiába, a papírpénzek értéke túllépi a hét- milliárd eurót (211 milliárd koro­na) - tájékoztatott tegnap Robert Kaliňák belügyminiszter és osztrák kollégája, Marie Fekter. A két mi­niszter az egykori Jarovce/Kittsee szlovák-osztrák határátkelőn ta­lálkozott. A pénzszállítást az oszt­rák rendőrség speciális Cobra egy­ségei végzik a szlovák rendőrök­kel. Biztonsági okokból titokban tartják, mikor kerül sor a transz­portra, azt sem árulják el, hány au­tóval hozzák a pénzt és hány tonna a bankók összsúlya.„A szállítmány bebiztosításához a Szlovák Nem­zeti Bank 61,3 millió koronával já­rult hozzá” - mondta lapunknak Vladimíra Hrebeňáková, a bel­ügyminisztérium kommunikációs osztályának munkatársa. A pénz­ből géppisztolyokat, fegyvereket és hat terepjárót vásároltak, ame­lyek a szállítmányt fogják kísérni. Hrebeňáková szerint minden to­vábbi információ titkos. Kaliňák meggyőződése, hogy a pénz szállí­tása zökkenőmentes lesz. Bár rendkívüli biztonsági intézkedé­seket vezetnek be, állítja, hogy a pénzszállító konvoj nem fogja fel­borítani a főváros életét. A közös pénznem bevezetéséig, azaz január elsejéig Szlovákia nem Az euró 2001-es bevezetése pél­dátlan logisztikai kihívás elé állí­totta az akkor 12 tagú euróövezet országait. December 31-én 660 milliárd euró értékű bankjegy és váltópénz állt készen arra, hogy forgalomba kerüljön. A nyom­dákban és pénzverdékben össze­sen 50 müliárd euróérmét (az 1 centestől a 2 eurósig) és 15 milli­árd bankjegyet gyártottak. A tel­jes pénztömeg 240 ezer tonnát tudná legyártani a szlovák euró- kat, a jegybank ezért az Osztrák Nemzeti Banktól kért segítséget - a kölcsönbe kapott pénzt 2010-ig kell visszaadni. A szlovák eurót fo­kozatosan hozzák forgalomba. Megsemmisítik a koronákat Szlovákiának az euró bevezeté­se után meg kell semmisítenie fize­nyomott, ami 24 Eiffel-torony sú­lyával egyenlő. Valaki kiszámol­ta: ha az összes bankjegyet és ér­mét egymás mellé tennék, ötször messzebb érne el, mint a Föld és a Hold közötti távolság. Legalább félmillió pénzszállító teherautóra lett volna szükség, ha a teljes készletet egyszerre szerették vol­na eljuttatni a nyomdákból a bankokba. Ez eleve reménytelen vállalkozás lett volna, hiszen jó ha tőeszközét. A papírpénzeket a jegybankban bezúzzák, kis téglák­ká préselik össze és elégetik. Az érméket a körmöcbányai pénzver­dében deformálják. Mivel nem megfelelő az ötvözetük, a koro­nákból nem lehet euró érméket verni, s egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsuk. Vélhetően magáncé­gek vásárolják fel egyéb felhaszná­lásra. (dem) 10 ezer ilyen biztonságos furgon volt az érintett országokban. A páncélozott járművekre szükség is volt, hiszen a hatóságok olyan információkat kaptak, hogy egyes bűnözői csoportok nagy kí­sértést éreznek az útra kelő kész­let megcsapolására, ezért Fran­ciaországban és Spanyolország­ban még a hadsereget is bevetet­ték a szállítmányok biztonságá­nak szavatolására. A spanyolok és a franciák a hadsereget is bevetették

Next

/
Oldalképek
Tartalom