Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-02 / 153. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 2. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ THE NEW YORK TIMES A Bush-kormányban és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségben (CIA) levő sú­lyos nézeteltérések gátolták a Pakisztánban menedéket talá­ló al-Kaida terrorszervezet el­leni összehangolt fellépést - ír­ta hírszerzési értesülésekre hi­vatkozva a The New York Ti­mes. A terrorizmusellenes küz­delmet irányító vezetők Wa­shingtonban nem tudtak meg­egyezni abban, hogy amerikai kommandók hajtsanak-e vég­re szárazföldi rajtaütéseket Pakisztán törzsek lakta térsé­geiben. Az amerikai katonai felderítés tisztviselői szerint Bush újabb titkos hajtóvadá­szatot indított a hivatalából 2009 januáijában távozó Bush Oszama bin Laden kézre kerítésére, (mti)- Kisasszony, szívesen randiznék magával, de hamarabb, mint Fico Gyurcsánnyal. (Peter Gossónyi karikatúrája) A szerbiai romák túlnyomó többsége elképesztő nyomorban él; 80 százalékuk munkanélküli Roma Évtized Program Szerbiában Július 1-jétől egy évig Szerbia látja el a Roma Év­tized Program elnöki teen­dőit, de egyelőre erősen kérdéses, hogyan. MT1-HÁTTÉR A program három évvel ezelőtt indult el, s kezdetben nyolc ország (Bulgária, Csehország, Horvátor­szág, Macedónia, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovákia) vett részt benne. Azóta Monteneg­ró is társult hozzájuk, három állam (Albánia, Bosznia-Hercegovina és Spanyolország) pedig hivatalosan jelezte belépési szándékát. Szlo­vénia megfigyelői státust kért, s az UNICEF is közölte, hogy bekapcso­lódik a programba. Az Európa legnagyobb kisebb­ségét alkotó 8,5 millió cigány kö­zül mintegy 6 milliót érint a résztvevők saját költségvetésé­ből, valamint a Világbank és a Soros György vezette Nyitott Társadalom Intézet támogatásá­ból finanszírozott program. Fő célkitűzései közé tartozik, hogy tíz év alatt a romák oktatásában, egészségügyi ellátásában, foglal­koztatásában és lakhatási lehető­ségeik javításában komoly ered­mények szülessenek. A program kiterjed általában a szegénység és a diszkrimináció elleni küzde­lemre, valamint a nemek közti társadalmi esélyegyenlőség növe­lésére is. Minderre Szerbiában is óriási szükség van, ahol nem tudni, hány roma él, csak az biztos, hogy na­gyon sok. Az utolsó, 2002-es nép- számláláskor 100 ezret állapítot­tak meg, de ezt szociológusok, szociális munkások már akkor ne­vetségesen alacsony, kézlegyin­téssel elintézhető adatnak tekin­tették. Szociológiai becslések mintegy 800 ezer szerbiai cigány­ról szólnak, az Európa Tanács pe­dig mintegy 450 ezerre teszi a számukat. Ezeknek az embereknek a túl­nyomó többsége - részben a szerb történelem utóbbi tíz évének tör­ténései miatt - elképesztő nyo­morban él. Míg Szerbiában 26 szá­zalékos a munkanélküliség, a ro­ma kisebbség soraiban 80 százalék fölötti. A nyomortól sújtottak zöme az or­szág nagyvárosaiban tengődik, s koldulásból, hulladékgyűjtésből, néha csurranó-cseppenő alkalmi munkákból tartja fenn magát. Belg­rad közepén, a Száva partján, a váro­son átvezető autópálya mellett is van egy európai ésszel szinte felfog­hatatlan, borzalmas nyomortelep, amelynek lakói fumérlemezekből, papírdobozokból, hullámpalából, jobb esetben horganylemezből összetákolt viskókban élnek. Sem őket, sem a főleg Dél-Szer- biát ellepő társaikat nem vigasztal­ja az, hogy parlamenti képvisele­tük megoldott, képviselőket küld­hetnek a belgrádi törvényhozásba. Ez a tavaly januári és a másfél hó­nappal ezelőtti választáson egy­részt a roma politikusok megosz­tottsága miatt nem sikerült, más­részt pedig azért, mert a ma Szer­biában élő romáknak egy jelentős része talán nem is értesül arról, ha választást rendeznek. Sok tízezer ugyanis menekült, aki szerbül sem tud. Askaliáknak nevezik őket, csak az albán nyelv egy cigányosított változatát beszé­lik, s Koszovóból űzték el őket a függetlenségüket azóta kikiáltott albánok, mert - a tőlük elszenve­dett üldöztetés miatt - a szerb ha­talom mellé álltak, amikor az megpróbálta letörni az albán önál­lósodási törekvéseket. Ók a legnyomorultabbjai a szer­biai roma társadalomnak, egyebek mellett azért is, mert - mint újon­nan jöttékét - sehol sem fogadják el őket, s gyökerek híján alig képe­sek bárhol beilleszkedni. Azok is ók, akiknek a megjelenése ellen egész Vajdaságban minden ma­gyar politikus tiltakozik, mond­ván, hogy Belgrad dolga a letelepí­tésük, s csak szerb területre me­hetnek, mert magyarok lakta vidé­ken semmi keresnivalójuk. Bozsidar Djelics szerb minisz­terelnök-helyettes a Roma Évtized Programja elnöki tisztét átvéve egy hete Budapesten azt mondta, hogy Belgrad a fő prioritások mel­lett még a romák valós európai ér­dekképviseletének kialakításával is foglalkozni kíván, s ezért szeret­né életre hívni a roma civil szerve­zetek európai konföderációját. Megfigyelőknek ezzel együtt erős kétségeik vannak azzal kapcsolat­ban, hogy lesz-e bármilyen kézzel­fogható eredménye a szerb elnök­ségnek, miután ilyet az elődöknek sem igazán sikerült elérniük. Ráadásul július 1-jén nem lesz, aki elkezdje a munkát. Szerbiában jelenleg ügyvezető kormány működik, s bár az új, cselekvőké­pes talán július első hete végére megalakul, biztos, hogy nem a ro­ma program felpörgetését fogja legfontosabb feladatának tartani. Bozsidar Djelics - akiről még nem tudni, tagja lesz-e az új kormány­nak - szintén utalt erre, amikor úgy vélte, hogy a belgrádi illetéke­sek szeptembertől elkezdhetik roma programjaik stratégiai ki­dolgozását. Hogy onnantól a való­di cselekvésig milyen hosszú az út, azt fel sem becsülte. Mint a Vajdasági Magyar Szö­vetség egyik vezető politikusa az MTI-nek megfogalmazta: biztos, hogy a romák helyzetének javítása ma nem szerepel a szerbiai politi­kusok feladatlistájának az élén. Tavaly 183 millió vámáru-nyilatkozatot dolgoztak fel, azaz másodpercenként hatot Negyvenéves az Európai Vámunió MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Negyven esztendeje, hogy meg­teremtették az Európai Vámuniót, a kontinens integrációjának egyik sarkkövét. A Vámunió egyfelől megszüntet­te a vámokat a tagállamok egymás közti határain, másfelől közös vám­tarifákat vezetett be a külső hatá­rokon. Az évforduló közeledtével Ko­vács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa fölkereste az unió több fontos vámellenőrzési helyszínét - a rotterdami kikötőt, a frankfurti repülőteret és a röszkei határátkelőt -, valamint több nyi­latkozatban szólt a Vámunió eddigi eredményeiről és a feladatokról. Június 17-i strasbourgi sajtóér­tekezletén Kovács kiemelte: az EU külső határain folytatott hatékony vámellenőrzésnek köszönhetően az unió 500 millió polgára megbíz­hat az európai piacon jelenlevő termékek minőségében és bizton­ságában. Utalt arra, hogy az EU kül­ső határánál folytatott hatékony vámellenőrzés nélkül a közös piac létrehozása elképzelhetetlen lett volna. A vámszolgálatok nemcsak a kereskedelem fejlődését és az eu­rópai ipar védelmét szolgálják, ha­nem megakadályozzák azt is, hogy a polgárok egészségére és bizton­ságára veszélyes, nem biztonságos vagy hamisított termékek árasszák el az európai piacokat. Tavaly 183 millió vámáru-nyi­latkozatot dolgoztak fel, azaz má­sodpercenként hatot. Több mint 43 ezer esetben foglaltak le hamis árukat az EU külső határainál, és a piac-felügyeleti szervekhez beér­kező, veszélyes termékekre vonat­kozó bejelentések 43 százaléka a vámhatóságoktól ered. Az EU-tagországok kormányait képviselő tanács és a parlament ál­tal februárban elfogadott, moder­nizált közösségi vámügyi kódex egyszerűbb jogi keretet és hatéko­nyabb vámügyi eljárást biztosít mind a fogyasztók, mind a keres­kedők előnyére - mondta Kovács. Kitért arra, hogy bevezetik a nyilat­kozatok, iratok és információk elektronikus megosztását, aminek célja a gyorsabb és hatékonyabb in­formációáramlás, a „központosí­tott vámkezelés” koncepciójának szolgálata. Június 12-én Röszkén arról be­szélt az unió vámügyi biztosa, hogy az uniós vámszolgálat kettős kihí­vás előtt áll: a versenyképességet és a biztonságot egyaránt növelnie kell. Fontosnak nevezte az együttműködést a 27 uniós vám- szolgálat között, belföldön a rendé­szeti szervekkel, valamint az ipar képviselőivel is. Kovács László sze­rint a hamisított termékeket csak az ipar segítségével tudják hatéko­nyan kiszűrni. Szólt arról is, hogy az utóbbi idő­ben egyre nő a gyógyszerhamisítá­sok száma: egy év alatt, 2006-ról 2007-re az elkobzott mennyiség 52 százalékkal emelkedett. Kiemelte a kozmetikai termékeket is, ame­lyekből 2007-ben az előző évinél 260 százalékkal nagyobb mennyi­séget foglaltak le a vámosok az EU- ban. Röszke - mondta - nagyon fon­tos feladatot lát el: ott főleg cigaret­tát, szeszes italt, kábítószert pró­bálnak az unióba juttatni, aminek megakadályozása a magyar vám- szolgálat feladata. Emellett ha­gyományos feladatait is eredmé­nyesen végzi a magyar vámszolgá­lat, hisz a vámbevételek szempont­jából Magyarország az unióban a negyedik helyen áll, Németország, Franciaország és Hollandia után - tette hozzá. KOMMENTÁR Nicsak, ki beszél! MOLNÁR NORBERT Nem először és valószínűleg nem is utoljára ragadtatta el ma­gát Robert Fico kormányfő: radikálisnak, szélsőségesnek, ext­rémistának nevezte Orbán Viktort, a magyar ellenzék vezérét, a Fideszt pedig a térség fő problémájának. A szlovák média pedig hűen harsogja a miniszterelnök szavait, egy-két kivételtől elte­kintve. Olcsó és buta propaganda, legyinthetnénk, de talán nem ártana megemlíteni néhány tényt az elmúlt pár év történé­seiből. A legegyszerűbb, ha először megnézzük, melyek voltak a Fidesz és Orbán Viktor politikai alapvetései az elmúlt két évben. A legnagyobb magyar ellenzőid párt és vezére en bloc megakadá­lyozta a magyarországi egészségügyi reformot. „Kinépszavaztatta” a több-biztosítós rendszert, valamint a vizit- és az ágydíjat, megakadályozta a privatizációt az egészségügy­ben. Ágállt minden reform ellen, amit a kormány megpróbált véghez vinni. Gyepálta a multinacionális cégeket és az energia- szektor liberalizálását. Határozott privatizációellenes hangot ütött meg, amelyből az állam szerepének növelése hallatszott át. A nemzeti érzelmek erősítését, ^nemzeti összefogás erősíté­sét hangsúlyozta, s számon kérte a határon túli nemzeti kisebb­ségek jogainak bárminemű csorbulását. S most nézzük, melyek voltak Robert Fico és a Smer politikai alapvetései az elmúlt két évben. A legnagyobb szlovák kor­mánypárt és vezére leállította a reformokat az egészségügyben. Megnyirbálta az egészségbiztosítók lehetséges nyereségét, megszüntette a vizit- és az ágydíjat, s leállította az egészségügy privatizációját. Szapult minden reformot, amit a korábbi kor­mány véghez vitt. Gyepálta a multinacionális cégeket és az energiaszektor liberalizálását. Határozott privatizációellenes hangot ütött meg, amit lehetett, le is állított, s az állam szere­pének növelését hangsúlyozta. A nemzeti érzelmek erősítését és a nemzeti összefogást tűzte ki célul a szlovákoknak, s szá­mon kérte a magyarországi szlovákság jogainak csorbulását. S akkor most vissza nagyvonalakban oda, hogy Orbán Viktor extrémista és szélsőséges, a Fidesz pedig a térség legfőbb prob­lémája - ahogy Fico fogalmazott. Ha ezt a mondatot elfogad­juk, akkor arra a következtetésre kell jutnia minden józan em­bernek, hogy Robert Fico is szélsőséges és extrémista, a Smer pedig a térség másik legfőbb problémája. Fico politikai stílusa, politikai gyakorlata, céljai pontosan ugyanolyanok, mint Orbá­néi, csak a jelzőket kell magyarral vagy szlovákkal helyettesíte­ni, csak a tetteket és a szavakat kell egyik országból a másikba helyezni. Úgyhogy, én a szlovák miniszterelnök helyében na­gyon óvatosan bánnék a jelzőkkel. Nem beszélve arról, hogy ha Fico és a Smer extrémista, akkor micsoda az SNS és Slota? S ki is a térség legfőbb problémája? flGYELŐ Nem figyelnek a kisebbségekre A Minority Rights Group (MRG) nemzetközi kisebbségi jogvédő szervezet véleménye szerint az Európai Unió nem figyel eléggé a nyugat-balkáni országokban élő kisebbségek problémáira. A londoni székhelyű Mino­rity Rights Group és Dušana Zdravkova bolgár néppárti európai parlamenti képviselő tegnap mutatta be Brüsszel­ben azt a tanulmányt, amely szerint az Európai Unió nagy hatású országjelentései, ame­lyek a térség uniós csatlako­zásban reménykedő országai­ról évente készülnek, nem összpontosítanak kellő mér­tékben a kisebbségvédelemre. Ennek okát az MRG abban lát­ja, hogy az Európai Uniónak nincs intézményes mecha­nizmusa a kisebbségi közös­ségek bevonására az EU-csat- lakozási folyamatba. A jogvédő szervezet, amely Bosznia-Hercegovinát, Hor­vátországot, Koszovói, Mace­dóniát, Montenegrót és Szer­biát vette górcső alá, úgy lát­ja, hogy a romákkal kapcsola­tos uniós helyzetértékelések­ből, amelyek az oktatásügyre és a foglalkoztatásra helyezik a hangsúlyt, hiányzik annak kritikus elemzése, milyen mértékben vesznek részt a po­litikai életben a romák. A Minority Rights Group következő hiányérzete: az Eu­rópai Unió szóvá tette ugyan, hogy Macedóniában a rendőri és az igazságügyi testületek­ben kevés a kisebbségi, ám Montenegró esetében már nem hangsúlyozta ezt a kér­dést, holott az ott is létezik. A Bosznia-Hercegovináról készült uniós helyzetjelentés­ben azt kifogásolják, hogy az Európai Unió dokumentuma maga is átveszi a megvizsgált állam diszkriminatív termino­lógiáját, mivel azokat, akik sem bosnyáknak, sem horvát- nak, sem szerbnek nem vallják magukat, az „egyéb” minősí­téssel illeti. A Minority Rights Group szerint Szerbiában tömegesen sértik meg a kisebbségi jogo­kat, amikor a tanulási képes­ségben semmilyen hiányossá­got nem mutató roma gyere­keket olyan iskolákba irányít­ják, amelyeket a szellemi fej­lődésben elmaradottaknak tartanak fenn, nem olyanok­ba, amelyekben úgy tanulhat­nának, mint a szerb gyerekek. A macedón tankönyvekben negatív előítélettel mutatják be a romákat. Ezekkel a gon­dokkal -jegyzik meg - szintén nem foglalkoznak az EU or­szágjelentései. A szervezet szerint a ki­sebbségek helyzetének három fő vetülete a közéletben való részvétel, a foglalkoztatás és az oktatás, és e témák mind­egyikét alaposan elemezni kell, ha az unió meg akarja akadályozni a nyugat-balkáni térségben az etnikai közössé­gek közötti konfliktusok ki­robbanását. (mti)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom