Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-14 / 162. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Kiállítás a Collegium Hungáriáimban Berlin. Kínai, német és magyar művészek - a pekingi nyári olimpiai játékok küszöbönálló megnyitója elé időzített - közös kiállítása nyílt a hét végén a berlini magyar kulturális intézetben, a Collegium Hungaricumban. Az intézet Moholy- Nagy Galériája nyári kiállítását a huszadik század egyik időtálló témájának, „a béke diktatúrájának” szenteli, annak a korszaknak, amely a magyar származású amerikai történész, John Lukacs szerint 1914-ben kezdődött, legalább 1989-ig tartott, de nagy valószínűséggel ma is tart. A fotó, a film és a szobrászat területeit egyaránt felölelő kiállítás az 1919-es, 133 napig tartó Magyar Tanácsköztársaság és Mao Ce-tung (Mao Zedong) kulturális forradalmának néhány jelentős, az ideológia és a propaganda területén megnyilvánult egyezését kívánja megragadni. A szervezők szerint a kínai olimpia „Ja- nus-arca” indokolja, hogy a válogatás Tibettel foglalkozó kínai munkákkal kezdődik, majd a kínai kulturális forradalommal a mai napig foglalkozó legnevesebb kínai fotó- és filmművészek munkái kerülnek bemutatásra. A magyar rész Magyar Dezső Agitátorok című filmjével vezeti be a diktatúra, a forradalom és a béke értékváltozásainak problémáját. A kiállításon Magyarországot ezen kívül a Munkácsy Mihály-díjas képzőművész és művészetszervező, Galántai György, valamint Siklósi Szilveszter és Jancsó Nyika, továbbá Benedek Mari és Németh Dániel magyar és kínai tárgyú munkái képviselik. A kiállítás szeptember első hetéig tart nyitva, (mti) Ötéves a Pimpimpálé Néptáncegyüttes Ekecs. Július 19-én ötödik születésnapját ünnepli az ekecsi Pimpimpálé Néptáncegyüttes. A kerek évforduló alkalmából ünnepi programmal várják az érdeklődőket az ekecsi szabadtéri színpadhoz. A rendezvény 18 órától aratási felvonulással kezdődik. Az ünnepi műsorra és a kiállítás megnyitójára 20 órakor kerül sor, ahol a Kis Megyer Gyermek Néptáncegyüttes közreműködik. A jubiláló együttes 20.30-kor lép színpadra Forog az orsó kereke... című műsorával, melyben részt vesz: a Pimpimpálé Sarj Gyermek Néptáncegyüttes, a helyi Népdalkor, muzsikát pedig a Pántlika zenekar szolgáltat, (st) Megjelent az Irodalmi Szemle júliusi száma Kié a nemzeti irodalom? LAP AJÁNLÓ Úgy is feltehetnénk a kérdést, vajon lehet-e kirekesztő az irodalomtörténet-írás, mely a nem- . zeti irodalom egészét vállalja fel, új szempontok, nézőpontok, kánonok kereszttüzében?! Lassan egy éve lesz, hogy a Szegedy- Maszák Mihály által szerkesztett, háromkötetes, közel két és félezer oldalas A magyar irodalom történetei című kötet borzolja a kedélyeket. A múlt év szeptemberében Poszler György esztéta, irodalomtörténész, filozófus fogalmazta meg kritikáját az Élet és Irodalomban, majd Rónay László (Vigilia) és Vasy Géza (Magyar Napló) kritikája - irodalomtörténet híveinek cél- hogy csak néhányat említsünk! - táblájává” vált a kiadvány, tette szóvá azokat a kapitális Az Iródia évtizedei címmel melléfogásokat, melyeket az Duba Gyula foglalkozik a lap haemlített kiadvány tartalmaz. A sábjain a mozgalom megalaku- szakmabeliek össztüzét az a ta- lásának 25. évfordulójával. Közli nácskozás vállalta fel, melyet a a folyóirat az idei Posonium Iro- közelmúltban a Magyar írószö- dalmi és Művészeti Díj átadásán vétség székházában rendeztek, elhangzott értékeléseket, kö- s melyről Németh Zoltán Az szönti a jubilánsokat, Mayer Ju- irodalomtörténet-írás mátrixai ditot és F. Kováts Piroskát, s Incímű sok szempontú, szakava- telmek és tanulságok címmel oltott értekezése számol be az vashatjuk Aich Péter esszéjét, Irodalmi Szemle legújabb szá- aki István király Intelmeitől Barnában. Hogy szabad-e, lehet-e logh Edgárig érően fejti ki kö- a nemzeti irodalmat a kánonok vetkeztetéseit. Angyalosi Ger- és egyéni értelmezések kénye- gely vendégkritikájában Ester- kedve szerint szabdalni, arra a házy Péter (Semmi művészet konferencia felszólalói adtak című) legújabb regényével fog- csattanós választ. Eltekintve at- lalkozik, a Múlt és emlékezet tói, hogy a kisebbségi irodalmak rovatban pedig Csáky Károly és rangos képviselői (az esetek Hála József tanulmányát olvas- többségében) még az említés hatjuk Ipolyi Arnold születésé- szintjén sem szerepelnek a kö- ről és gyermekkoráról. A kritika tetben, a nemzeti irodalom ki- rovatban Gyüre Lajos írása je- emelkedő alkotóinak (Ady End- lent meg Tóth Elemér (Tölgyek re, Móricz Zsigmond, Illyés című) legújabb kötetéről és Sza- Gyula, Németh László, Kassák lay Zoltán kritikája Baranyovics Lajos, Déry Tibor, Nagy Lajos, Borisz (Szerjozska Szuflé című) Örkény István, Ottlik Géza és verseskötetéről. A szépirodal- mások) munkássága is sok ki- mat Öllős Edit, Czapáry Veroni- vánnivalót hagy maga után. ka, Tandori Dezső és Gágyor Németh Zoltán szerint a „több József versei, valamint Sándor értelmezői nyelv keverésével, Zoltán és Luisa Castro novellája egyfajta korlátozott hibriditás képviseli. Somogyi Tibor felvé- fenntgrtásával”, a „kint is, bent telei a Posonium Irodalmi és is” játék eseteivel „mind az uni- Művészeti Díj átadásán készül- verzális, mind a fragmentált tek. (zsolt) Két cseh film közül az egyik sem győzött, a dánoké lett az idei Kristályglóbusz Négyes magyar siker Karlsbadban Az Életműdíjjal kitüntetett Ivan Passer (ČTK/Jan Sokol) Erre sem volt még példa: Karlovy Vary fesztiválján három magyar filmet díjaztak. Grigor Attila, Lakatos Róbert és Nemes Gyula, a kiemelt alkotások rendezői beírták nevüket a seregszemle nagykönyvébe. SZABÓ G. LÁSZLÓ Grigor Attila munkája, A nyomozó, valamint Lakatos Róbert Bahrtalo!-ja már az ide budapesti szemlén is nyert, Nemes Gyula Letűnt világ című dokumentumfilmje, amely a Budapest közelében található Kopaszi-gát végnapjait ecseteli, folytatása annak a dokumentumnak, melyet 2004-ben forgatott ugyanerről a gátról. A prágai Színművészeti Főiskolán, Véra Chytilová növendékeként végzett fiatal alkotó már az első nagyjátékfilmjén is túl van (Egyetlenem), Csehországban pedig úgy érzi magát, mint másik hazájában. Ugyanezt mondhatja mostantól fogva a Ruszálka orosz rendezője, Anna Melikjanova, aki a Függetlenek fóruma című szekcióban mutatta be második játékfilmjét. Karlovy Vary közönsége ugyanis egy életre megjegyezte a nevét. Az eddig tíz országnak (köztük az Egyesült Államoknak, Franciaországnak és Olaszországnak) eladott modem mese hőse, a tizennyolc éves Alisza ugyanis mindenütt a világon pillanatok alatt megszeretteti magát. Alisza egy véleúen találkozás gyümölcse: rubensi idomokkal hódító édesanyja mezítelenül fürdőzik a tengerben, amikor egy tengerész „horgára” akad. A közös lubickolás eredményét azonban soha nem látja, Alisza apa nélkül nő fel, bábuskáját imádja, anyját szereti, ám az apját senki, édesanyja egyetlen alkalmi szeretője sem tudja pótolni számára. Miután dühében felgyújtja tengerparti házukat, Moszkvába, egy lakótelepi toronyházba költözik a család, de ő már akkor önkéntes belső száműzetésben él. Mindenkit meghallgat, ám senkivel sem beszél. Balett-táncosnő szeretne lenni, de a sors ellene van; „különös betegsége”, a hallgatás miatt a Down-kórosok iskolájába dugják, élete azonban akkor vesz új irányt, amikor Moszkvában már egyetemistaként beugrik a hídról a folyóba, hogy megmentse az életét egy fiatal öngyilkosnak, akinek óriási stressz a munka, telkeket árulni a Holdon. Alisza szerelemmel rajong Szásáért, érzelmei azonban nem találnak viszonzásra. Vagy mégis? A zöld hajú tengeri tündér mai meséje (számos megható epizóddal, a lüktető orosz hétköznapok kegyetlen valóságával) a tavalyi év legnagyobb filmes eseménye volt Oroszországban. Masa Salajevo- va, Jevgenyij Cigánov és Marja Szokova nagy erejű színészi játéka az elmúlt évek legkiválóbb orosz filmjei közé emeli a Ruszal- kát. Ahogy azt a rendezőnő a vetítés után elmondta: a forgató- könyv írásakor először a film záró képsorát írta meg, majd arra építette az egész sztorit, amely az első kockájától az utolsóig megható emberi történet. Melikjanova mesteri érzékkel megkomponált alkotása teljes egészében megható. Nyikita Mi- halkov friss rendezésében, a 12-ben rengeteg a hatásvadász elem. Tizenkét (dühös) ember egy iskolai tornaterembe zárva próbál közös nevezőre jutni egy „befejezeden” gyilkosság ügyében. Csecsen fiú végzett orosz mostohaapjával, a nyugalmazott moszkvai katonatiszttel, aki azután vette őt magához, hogy a tizenéves fiú elvesztette szüleit a kaukázusi harcokban. Tizenkét különböző hivatásé, vérmérsékletű, gondolkodású, de élettapasztalatban egyformán gazdag férfi dönt egyeden kérdésben: bűnös-e a fiú, vagy nem? Két és fél óra, míg a filmben megszületik a verdikt, s ezt a két és fél órát vagy a tizenkét férfi saját történetével és a ki, hogyan ítéli meg a fiú tettét kérdés aprólékos megvitatásával töltjük, vagy az orosz-csecsen öldöklések vissza-visszatérő, go- lyózáporos képsoraival. Nyikta Mihalkov már A szibériai borbélyt is hollywoodi recept alapján forgatta, a 12-ben azonban még több a Metro-Goldwyn-Mayer kérésére belepasszírozott hatásvadász képsor. Velencében tavaly Arany Oroszlánt nyert a film, idén ott volt az Oscar-versenyben az öt legjobb idegen nyelvű film között. Oroszországban állítólag mindenki tud már a létezéséről, aki nem látta még, az a televíziós bemutatóra vár. Igazi golivúdi mozi Mihalkov új opusa. A régi, általam is tisztelt és szeretett „öt estés” „pereputtyos” orosz rendező bizonyára maga is úgy nézi, mintha egy másik Mihalkov forgatta volna. Mai nézőit azonban aligha foglalkoztatja, miket tett le az asztalra évtizedekkel ezelőtt, és mennyit változott azóta. Az idei fesztivál közönségdíját a szombat esti záróünnepségen a 12 kapta. Bár A nyomozó, Grigor Attila rendezése nem egy vasárnap délutáni, családi film, jegyezte meg az est műsorvezetője, a zsűri külön elismerésben részesítette. Ez az alkotás nyerte el az ökumenikus zsűri Don Quijote-díját is. Az Europa Cinemas Label díjat, amely az európai forgalmazását segíti a kiválasztott filmnek, Lakatos Róbert Bahrtalobja nyerte el. A Nyugat keletje szekcióból a kazalt Tulpan és a bolgár Sivacski került ki győztesen, a Függedenek Fórumának zsűrije pedig az oroszok Ruszalkáját díjazta. A játékfilmes zsűri húszezer dolláros különdíját A fotográfus című indonéz film rendezője, Nan T. Achnas vehette át, s külön elismerésben részesült Petr Zelenka munkája, a Karamazovok. Dőlt is az epe rendesen Zelenkából, hiszen ennél jóval nagyobb elismerésre számított. „Majd elnézést kérek a munkatársaimtól, hogy nem sikerült fődíjat kapnunk” - dörgölte a zsűri orra alá. Azt ugyanis, tehát a Kristályglóbuszt a dán Henrik Ruben Genz Szörnyű boldogság című alkotása kapta, amely egy fiatal nagyvárosi rendőr „száműzetéséről” szól. Orosz filmé lett a legjobb rendezés díja: Alekszej Ucsityel A fogoly című opusa Karlovy Varyban indult most el a nemzetközi siker útján. „Szeretném én is sokáig használni a díjat, mint Milos Forman” - utalt a rendező a fesztivál idei négy klipje közül az egyikre, amelyben az Oscar-díjas rendező a gyógyszereit zúzza porrá a súlyos kristályszoborral. S amire még egyszer sem volt példa a fesztivál történetében: a legjobb férfi- és női alakítás díja ugyanahhoz a filmhez kötődik. Jiíí Mádl és Martha Issová Az éjszaka gyermekeiben nyújtott játékukkal nyűgözték le a héttagú zsűrit, amelynek Zsigmond Vilmos, a Hollywoodban élő, Oscar-díjas magyar operatőr is tagja volt. Jiŕí Bartoškának, a fesztivál elnökének a díját Kristopher Lee, a 86 éves angol színész kapta, aki alaposan felkészült Csehország történelméből. Ám amivel legalább ennyire meglepte a közönséget: Dvorak Rusalka című operájából egy jókora részt énekelt el - hibátlanul! - csehül. „Sok helyen jártam már a világban - mondta -, így elhihetik nekem, ez itt a lélek és a szellem fesztiválja, nem a pénzé és az üzleté. Ezt azonnal megérzi az ember.” Ivan Passer, a zsűri elnöke a hatvanas évek újhullámának egyik kiemelkedő egyénisége a fesztiválon ünnepelte 75. születésnapját. Életműdíját az utolsó napon vette át. „Kínosan fiatal vagy, de megbocsátom, mert nagyon szeretlek” - üzente neki a vászonról régi „harcostársa” Véra Chytilová. „Maradj továbbra is ilyen kellemes, vidám fiú” - gratulált neki Miroslav Ondhcek, a Formán-filmek egykori operatőre. Zsigmond Vilmos, akihez a Sztálin című film köti, a következőt kérte tőle: „Forgassunk még együtt. Forgassunk Leninről vagy Rákosiról, nekem mindegy, csak legyen még közös munkánk.” Záró filmként az angol mozi nyári slágerét, a Mamma Miát vetítették, amelynek alcíme az is lehetne: Bazi nagy Abba-lagzi. A világ legrangosabb musicalszínpadain futó darabból Phyllida Lloyd rendezett zenés filmet, amellyel elsősorban Meryl Streep kápráztatja el a közönséget (humora és öniróniája, énekhangja és stílusérzéke egyaránt lenyűgöző), de nem marad alul a „hódító trió”, Pierce Brosnan, Colin Firth és Stellán Skarsgaard sem. Egy festői görög szigeten forgatták a filmet, szemmel látható nagy élvezettel, és nemcsak a régi Abba-ra- jongóknak. A várható újaknak is. Martha Issová a legjobb női alakításért vehette át a glóbuszt (ČTK/Jan Sokol)
