Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-14 / 162. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 14. Gazdaság és fogyasztók 7 2007 végén Varsóban, Prágában, Pozsonyban és Budapesten 7,7 millió négyzetméternyi irodaterület volt Gombamód szaporodó irodaházak A King Sturge társaság legfrissebb körképéből kiderül, a szlovák fővárosra legalább 2010-ig viharos irodafejlesztés vár (Pavol Funtál felvétele) Budapest/Pozsony. A visegrádi országokban manapság rohamtempóban bővül az irodapiac, évente több 100 ezer négyzetméternyi, egyre inkább A kategóriás üvegpalotát adnak át. A legfrissebb kapacitásbővülésről Budapest adhat számot, ahol a Duna partján megnyílt a Millenium Tower II. és III. irodaház. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Régiónk egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője, a Pozsonyban is aktív TriGránit jóvoltából a múlt csütörtökön a pesti Duna-parton található Millennium Városközpontban átadták a Millennium Tower II. és III. irodaházat. Az összesen 64 millió euró értékű beruházás 18 hónap alatt készült el, az A kategóriás irodaházak 60 százaléka már a megnyitáskor bérlőre talált. A Millennium Tower II. irodaház 18 325 négyzetméteres, a Millennium Tower III. pedig 20 434 négyzetméteres, 8 emeletes épület. Az egymilliárd euró értékű Millennium Város- központ 327 000 négyzetméteres teljes beépítése 2013-ig valósul meg. A TriGránit Európa harmadik legnagyobb ingatlanbefektetési és -fejlesztési vállalata, Közép- Kelet-Európa 11 országában van jelen. A TriGránit Fejlesztési Zrt. eddig összesen 2 milliárd euró értékben fejlesztett projekteket, és további 8,5 milliárd euró fejlesztés megvalósítását tervezi az elkövetkező 5 évben. A Millennium Városközpont 5,5 hektáros területén eddig megvalósult fejlesztések közé a magyar kulturális élet központjának számító Nemzeti Színház és Művészetek Palotája, továbbá a Duna-Pest Rezidenciák luxus társasház, valamint az összesen közel 60 000 négyzetméteres Millennium Tower L, II. és III. irodaházak sorolhatóak. Az ingatlanfejlesztő Pozsonyban is jeleskedik: az általa épített Pólus City Center mellett húzta fel az ugyancsak Millenium I. és II. névre hallgató irodaházakat, májusban pedig Pozsony-Új- városban adta át a Lakeside Park első, 24 800 négyzetméternyi hasznos területű épületét. A főváros idén még ennél is nagyobb kapacitású irodaházakkal gazdagodik: a Főrévi úton ősszel átadják az Apollo Business Center második és harmadik tömbjét (72 ezer négyzetméter), elkészül a Szlovák Takarékpénztár új központi épülete (51 ezer négyzetméter), továbbá már átadták az Aupark üzletközponthoz tapadó Aupark Tower toronyházat (29 ezer négyzetméter). 2007 végén Varsóban, Prágában, Pozsonyban és Budapesten együttesen 7,7 millió négyzetméternyi irodaterület' volt, ami mintegy 1200 futballpályának felel meg. Azonban ez az adat máris elavult, hiszen csak Prágában 2008 első felében további 143 ezer négyzetméterrel bővült az összterület, Budapesten idén 200-250 ezer négyzetméternyi első osztályú iroda épül, és Pozsonynak sem kell szégyenkeznie, mivel 2008-ban 240 ezer négyzetméteres gyarapodással számolnak. A viharos gyarapodás ellenére egyelőre nem kell attól tartani, hogy az elegáns külsejű üvegpalotát bérlők nélkül maradnának: az üresen álló irodák aránya térségünkben csak 3 és 12 százalék között mozog, ezen belül Pozsony mutatója 5 százalék. A témával foglalkozó King Sturge társaság körképéből kiderül, a szlovák fővárosra legalább 2010-ig viharos irodafejlesztés vár. „Az ország gyors gazdasági növekedése fokozza az igényt a modem irodák iránt” - közölte Klára Valaská, a King Sturge munkatársa, akinek a becslése szerint a 2007 végi 746 ezer négyzetméteres összterület idén akár további 260 ezerrel, jövőre pedig újabb 240 ezer négyzetméterrel nőhet. Ha ez a prognózis bejön, akkor Pozsony együttes irodaterülete 2008 végén elérheti az 1 millió négyzetmétert, ami ugyan elhalványul a budapesti, 3 millió négyzetméterhez közelítő adat mellett, ám az arányokat tekintve mégis jobb a magyar fővárosénál. A piac pezsgése ellenére a négyzetméterenkénti bérleti díjak továbbra sem nevezhetők alacsonynak. A King Sturge mérése szerint Prágában az éves négyzetméterenkénti bérleti ár 14 és 21 euró között alakul, Pozsonyban ugyanez manapság 9-18 euró, Budapesten 10-16 euró, Varsóban pedig 13-30 euró az idevágó mutató. Az ipartól egyre inkább a szolgáltatások felé forduló visegrádi fővárosok irodaigénye még évekig nem csillapítható, azonban tudatosítanunk kell, hogy a dinamikus mutatók az alacsony kiinduló bázisnak is köszönhetők. Csak egybevetésül: egyedül nyugati szomszédunk fővárosa, Bécs nagyobb irodai kapacitással (összesen mintegy 10,4 millió négyzetméter) rendelkezik, mint a négy visegrádi főváros együttesen. Es még egy ennél is kirívóbb példa: az összesen legalább 5 millió főt számláló 4 fővárosnál hétszer kisebb lélekszámú Majna- Frankfurt irodaterülete eléri a 12 millió négyzetmétert, ami jelzi, a bővülésnek még nem jött el a vége. (shz, akt., m, T) A forró pénzek beáramlásának legerősebb jelei manapság Szlovákiában és Magyarországon mutatkoznak Indokolatlan régiónk valutáinak az erősödése ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. A kelet-európai négyek valutáinak meredek felértékelődése rég túlment azon a szinten, amit a reálgazdasági alapmutatók indokolnának - vélekednek a londoni elemzők, akik szerint a térség exportjának nem sokat árt a helyi valuták ereje, mert exportáruikban rendkívül magas az importált összetevők hányada. A 4cast nevű citybeli pénzügyi-gazdasági kutatóközpont a közép-európai árfolyammegugrásokról szóló tanulmányában azt írta: a térségben, Magyarország „feltűnő kivételével”, robusztus a reálgazdasági teljesítmény, ez azonban önmagában nem magyarázhatja a „masszív” felértékelődéseket. Ilyen mértékű árfolyam-emelkedéseket még a 2004-2006-os időszakban sem lehetett látni, pedig akkor bőséges volt a likviditás, és a helyi, valamint a globális kilátások egyértelműen rózsásabbak voltak, mint most. A kutatóközpont szerint azok a hagyományos változók, amelyek magyarázhatnának egy erős felértékelődést, most nem szolgáltatnak kellően meggyőző okot a jelenségre: a kötvénypiacok gyengén teljesítenek, a részvénypiacok meredeken estek, és térségi szinten nincs olyan mértékű folyómérleg-javulás, amely üyen ütemű felértékelődést indokolhatna. A devizaalapú hitelezés egyre fontosabb tényező, de ez is csak egy kissé erősebb árfolyamot indokolna, rövid távú meredek erősödést nem. Azonban a feltörekvő térséggel kapcsolatos „leválási elméletek” - vagyis az a teória, hogy a felzárkózó gazdaságokat ezúttal már nem húzza vissza a fejlett ipari térség lassulása -, továbbá az elmúlt években már észlelt va- luta-felértékelődési folyamat, valamint a jegybankok azon vágya, hogy a hazai fizetőeszköz erősítésével védjék ki az inflációs kiugrásokat, vonzó befektetési célponttá teszik a közép-európai négyek valutáit. Mindezek révén adva van egy természetes felértékelődési folyamat, amit a külföldről ékező „forró pénzek könnyedén felfújhatnak”, és a 4cast londoni elemzői szerint gyanítható, hogy ezek a tőkék alaposan ki is vették részüket a folyamatból. A befektetők hozamelőnyjátékot űznek ezekkel a valutákkal, gondolva az euróbe- vezetés szükségszerűségére is: ez utóbbi mindenképp felértékeli ezeket a valutákat hosszabb távon, emiatt többé-kevésbé biztos menedéknek tűnnek a mostani, igen bizonytalan nemzetközi tőke- és pénzpiaci helyzetben. A forró pénzek beáramlásának legerősebb jelei Szlovákiában és Magyarországon mutatkoznak, ahol a legrövidebb (O/N) egynapos kamatok az elmúlt hónapokban jelentősen a jegybanki alapkamat alá süllyedtek. „A szlovák sztori jórészt már a múlté”, a magyar piacon azonban az O/N kamatszint az elmúlt három hónapban átlagosan 0,79 százalékponttal járt a jegybanki kamat alatt, jóllehet az elmúlt 12 hónap átlagában csak 0,29 százalék- ponttal maradt el attól. A 4cast szerint a térségi exportőrök sincsenek olyan mértékben kiszolgáltatva a jelenségnek, ahogy azt többen gondolnák. A térségbeli négyek gazdasága kicsi és nyitott, és a fő exportőrök, amelyek egyben a gazdaságok legnagyobb hajtóerejét is adják, nagy multinacionális cégek. Ezeknek a termelésében rendkívül magas az importhányad, így egy 20 százalékos valuta-felérté- keíődés is mindössze 2-6 százalékkal növeli költségeiket, a termelékenység-javulás üteme pedig elég nagy ahhoz, hogy ezt a nyomást elviseljék. A nagyvállalatok emellett fedezeti ügyletekkel tudják ellentételezni helyi árfolyam-kiszolgáltatottságukat, és sokan közülük egyébként is euróbán vezetik számláikat, vagyis árfolyam-érzékenységük általánosságban is kisebb, áll az elemzésben. (MTI, s) Az erős koronából leginkább a lakosság profitált Veszteséges befektetések HORBULÁK ZSOLT Pozsony. Az elmúlt hónapok még azok figyelmét is a pénzügyek felé fordították, akiket ez a téma egyáltalán nem érdekel. A korona folyamatos és erőteljes erősödése, az eurózónába való belépés engedélyezése, az árfolyamsáv eltolása, a végső korona/euró kurzus megállapítása, a lassan tetőző ingatlanárak vagy a tőzsdék világszintű esése mindenkit érintett. Mindehhez még hozzájött a II. nyugdíjpillér időleges megnyitása, amihez a kormány szemében jó apropót adott a kezelt vagyon ideiglenes csökkenése. Az elmúlt három hónap egészében sikertörténetnek számít. Az erős koronából leginkább éppen a lakosság profitál, hiszen erősebb pozícióban léphet be az eurózónába. Veszteséget általában a befektetések jelentettek. Akinek valamilyen devizaalapú megtakarítása volt, legyen az részvényalap, devizabetét vagy akárcsak a II. nyugdíjpilléres befizetés, az nominálisan is veszített, vagyona csökkent. Aki óvatosabb volt, koronabetétben vagy korona alapú pénzpiaci illetve kötvényalapban tartotta megtakarítását, csak reálisan veszített. Bár néhány koronával emelkedett ugyan megtakarításának a végösszege, azonban a hozamok általában nem érték el az inflációs rátát, így összességében ezek értéke is valamelyest csökkent. Ugyanígy többnyire veszteséget termeltek az ingatlanalapok is. Mindebből természetesen nem szabad hosszú távú következtetést levonni, az ilyen mozgások ugyanis egy piacgazdaságban teljesen megszokottak. Amennyiben a befektetéseket nem szakítják meg, egy időleges esésnek a későbbiekben semmilyen negatív anyagi következménye sincs. Az állam az orvosok alig 18%-át alkalmazza Magánkézben a kórházak KOKES JÁNOS Prága. Nincs már állami tulajdonban a csehországi egészség- ügyi intézmények többsége - derült ki abból az összeállításból, amelyet a prágai Egészségügyi Információk és Statisztika Intézete (ÚZIS) hozott nyilvánosságra. Csehországban a múlt év végén összesen 27 628 egészségügyi intézmény működött, és ebből csak 249 volt állami tulajdonban. Az állami egészségügyi intézmények foglalkoztatják manapság a csehországi orvosok 18 és az egészségügyi személyzet 25 százalékát. Az állami kórházakban lévő ágyak az összes ágykapacitás 28 százalékát teszik ki. Magánkézben lévő egészségügyi intézményekben dolgozik az orvosok majdnem 69 százaléka, és ezekben van a teljes ágykapacitás 52 százaléka. A csehországi egészségügyi intézményekben a múlt év végén összesen 43 700 orvos, s több mint 105 400 fős egészség- ügyi személyzet dolgozott. Egy orvosra átlagosan 238 ember jut Csehországban. A háziorvosi és a gyermekorvosi ellátás gyakorlatilag teljes mértékben - több mint 80 százalék - magánkézben van, s minden régióban többé-kevésbé egyformán hozzáférhető. Csehországban összesen 192 kórház van, több mint 63 ezer ággyal. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újra drágulhat a benzin Pozsony. A kőolaj ára az elmúlt hét végére újabb rekordot döntött, így szétfoszlottak az elemzők múlt hét eleji reményei a benzinárak esetleges csökkenéséről. Múlt pénteken a kőolaj hordónkénti ára (159 liter) Londonban és New Yorkban is meghaladta a 147 dollárt. A Natankuj hírportál szerint, ha a kőolaj világpiaci árának a növekedése ma sem áll meg, e héten a benzin és a gázolaj literje akár 50 fillérrel (1,6 cent) is drágulhat, (m, nt) Többlettel zárt a külkereskedelem Pozsony. Két hónapos deficitet követően májusban 4,1 mü- liárd koronás (136 millió euró) többlettel zárt a külkereskedelmünk, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy visszaesett a behozatalunk növekedési üteme. A jó májusi eredménynek köszönhetően az év első öt hónapjának a külkereskedelmi mérlege 2 milliárd koronás (66 millió euró) többlettel zárt, ami csaknem azonos az elmúlt év azonos időszakában regisztrálttal, (s, č) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,287 Lengyel zloty 9,261 Angol font 37,926 Magyar forint (100) 13,084 Cseh korona 1,289 Horvát kuna 4,195 Bolgár leva 15.489 Román lei 8,389 Japán jen (100) 17,988 Sváici frank 18,707 Kanadai dollár 18,824 USA-dollár 19,130 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár. cseh korona forint Volksbank 29,30-31,30 18,20-19,86 1,26-1,32 12,46-13,76 OTP Bank 29,52-31,06 18,52-19,55 1,26-1,32 12,66-13,63 Postabank 29,39-31,19 18,38-19,88 1,26-1,32 12,08-14,08 Szí. Takarékpénztár 29,49-31,01 18,47-19,43 1,25-1,32 12,48-13,66 Tatra banka 29,47-31,05 18,54-19,52 1,26-1,32 12,56-13,60 Dexia Banka 29,50-31,07 18,63-19,63 1,26-1,32 12,74-13,42 Általános Hitelbank 29,50-31,08 18,57-19,56 1,25-1,33 12,52-13,71 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
