Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-12 / 161. szám, szombat
Ja PRESSZÓ 2008. július 12., szombat 24. oldal Lakberendezési stíluskalauz Sorozatunk harmadik részében a skandináv stílust mutatjuk be 25. oldal Virágba borultak a ruhák Ebben a szezonban kifejezetten menő a virágminta 27. oldal 21 kérdés és válasz a divatról Mit mivel vehetünk fel és milyen körülmények között? Először a belső egyensúlyunkat kell kialakítani ahhoz, hogy rendet tudjunk teremteni mindennapjainkban (sxc.hu-felvételek) Az USA-ban létrejött irányzat szerint az, hogy valaki sikeres és elégedett-e az életével, nem csak a sors és a véletlen összjátéka Life management - avagy a sikeres élet titka Miért van az, hogy egyeseknek mindig minden sikerül mind szakmai téren, mind a magánéletben, míg mások kudarcot kudarcra halmoznak? Vajon csak személyes adottságaink és a véletlen műve ez, vagy van valami több is a háttérben? A life management elmélete szerint létezik néhány egyszerű szabály, melyek segítségével életünket a szándékainknak megfelelően tudjuk alakítani. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A life management egyszerűen életmenedzsmentet jelent: azt, hogyan szervezzük, irányítjuk és éljük az életünket. Az Egyesült Államokban létrejött irányzat szerint az, hogy valaki sikeres és boldog vagy legalábbis elégedett- e az életével, nem csak a sors és a véletlen összjátéka. A főként a menedzsmentből és pszichológiából táplálkozó elmélet szerint van néhány egyszerű szabály, amelyek betartásával rendbe hozhatjuk életünket, s az általunk kiválasztott irányba terelhetjük. A modern kor ugyanis annyi követelményt állít az egyénnel szemben, hogy sokunk élete kimerül azzal, hogy megpróbálunk ezeknek megfelelni, s nem marad se időnk, se energiánk álmaink, hosszú távú céljaink megvalósítására. A life management éppen ebben próbál segíteni. A management - elsősorban az időszervezés - és a pszichológia ismereteinek egyesítésével olyan komplex rendszert ajánl, amely az egyén életének valamennyi szegmensét magába foglalja. Éppen ebben rejlik újító „zsenialitása”: jellemző ugyanis, hogy az önmenedzselés különféle elméletei mindig csak egy-egy területtel dolgoznak - az időszervezéssel, az emberi kapcsolatokkal, a munkateljesítmény növelésével stb. Az emberi élet azonban szerves egyvelege mindezen elemeknek, így a legtöbb esetben elmarad a kívánt eredmény, ha csak az egyik szegmensen próbálunk javítani. Az öt pillér Évtizedes pszichológiai tapasztalatok alapján az emberek leggyakoribb életvitelbeli problémái öt csoportba oszthatók. A sikeres és kiegyensúlyozott élethez valamennyi területet rendbe kell hozni. Ezek a következők: O Fizikai erőnlét és energia. ©Az életterünk, amelynek nagyobb hatása van ránk, mint hinnénk. © Időszervezés. © Emberi kapcsolatok. © Hosszú távú stratégiai tervezés. Valamennyi felsorolt elem szorosan kapcsolódik a többihez, ezért nem vezet sikerhez, ha csak valamelyik téren fejlesztjük magunkat. Lehetünk például remek kondiban, s az időnket is jól oszthatjuk be, ha nincsenek rendben a kapcsolataink, valószínű, hogy nem lesz kiegyensúlyozott az életünk. Ez persze fordítva is igaz: hiába leszünk remek kapcsolatban családtagjainkkal és munkatársainkkal, ha képtelenek vagyunk bármilyen határidő betartására, állandó stresszre számíthatunk. Természetesen ugyancsak nem vezet sikerhez, ha egyszerre akarjuk életünk valamennyi szegmensét gyökeresen megreformálni. Az ilyen jellegű kísérletek eleve kudarcra vannak ítélve, hiszen képtelenség az együk napról a másikra alapjaiban megváltoztatni bevett szokásainkat. Éppen ezeknek - a mindennapi, sokszor nem is tudatos rítusoknak - óriási hatásuk van életünk alakulására. Bár közhelynek hangzik, de egész életünk pillanatok összessége, s cselekvésünket elsősorban a rutinszerű, szinte automatikus lépések határozzák meg. Ha tehát gyökeres változást akarunk, éppen ezeknek a berögződött rítusoknak az „uralmát” kell megtörnünk. Könnyen előfordulhat, hogy éppen ez a feladat bizonyul a legnehezebbnek, hiszen a rítusok lényege éppen az, hogy nem tudatosítjuk őket. Tipp: Figyeljük meg „automatikus” cselekvéseinket. A legtöbb ember számtalan olyan dolgot végez a nap folyamán, amelyek csak rabolják az idejét. Jegyezzük fel, mire mennyi időt használunk fel. Napi 15 perc megtakarítással egy hét alatt csaknem 2 órát nyerünk, amit például saját fejlesztésünkre használhatunk fel. 1. Fizikai erőnlét és energia Fő az egészség! - mondogatják nagyanyáink, s el kell ismernünk, hogy igazuk van. Nem élhetünk sikeres és kiegyensúlyozott életet, ha fizikailag nem vagyunk fittek! Ezért első lépésként hozzuk rendbe egészségünket. Tervezzük be a hónapok óta halogatott orvosi látogatásokat, [Hol rontottuk el? Kétségtelen, hogy az életünket mi magunk rontottuk el. Hol, hogyan, mikor, miért? Ki tudná megmondani. Tippelni viszont szabad. Például ott rontottuk el, hogy jogokat akartunk. Ez volt az első ballépés. Azt akartuk, hogyjogunk legyen tanulni, szavazni, dolgozni, mindezek minden egyes velejárójával. A mi kezdeményezésünkre jöttek létre az óvodák, igaz, akkortájt nem azért, hogy a gyerekek már háromévesen számítógépkezelést tanuljanak, szép világ volt, számítógépnek se híre, se hamva, hanem hogy együtt játsszanak, énekelgessenek, a nap bizonyos szakaszát kortársaikkal töltsék. Addig anyuka vagy háztartást vezetett, vagy a háztartásvezetőt irányította, ellenőrizte. Jobb családokban otthon a nevelő(nők) foglal- . koztak a gyerekekkel, apa, anya este gyorsan a gyerek homlokára nyomott egy csókot, és irány a társasági élet. Rosszabb (anyagi helyzetben levő) családoknál mindenki otthon volt, egy tálból cseresznyéztek, ették hol a héjában főtt, hol a héjában sült krumplit, nem okozott különösebb fejtörést, hogy mit főzzenek, másnap mit vásároljanak, örültek, ha jutott kenyérre. Sőt az öltözködés sem okozott gondot, a kisebbeknek mindig a nagyobbak levetett ruhája jutott, a nagyobbak meg addig viselték a holmijukat, míg apáét vagy anyáét át nem alakították. Mindenki tudta a dolgát. Gazdagéknál a szakácsnő, a szobalány, a kulcsárnő, a gazdatiszt stb., valóban csak a körmükre kellett nézni, mert sohasem lehet tudni, ki mikor esik kísértésbe. Nem gazdagéknál anya hajnalban kelt, hogy mire fölkel a család, kész legyen a pótkávé, az asztalon legyen a fejenként egy szelet puszta kenyér, apa munkába indult, ha volt állása, a gyerekek iskolába, ha nem kellett beállniuk valahova, mert annyian voltak, hogy minden fillér számított. Később, amikor majdnem mindenki majdnem egyenlő lett, csak néhányan voltak egyenlőbbek, azokat viszont nem láttuk testközelből, legföljebb az okozott gondot, nehogy valamelyik szomszédba akarjunk erőszakkal behatolni saját lakásunk kulcsával, pedig igazából nem ért volna nagy meglepetés, beosztás, bútor, munkaidő, szabad szombat, minden járt mindenkinek. Azon meg senki sem törte a fejét, hogy mikor mit tegyen, vagy ne tegyen, mert ták az idejét. Grend
