Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-12 / 161. szám, szombat
22 Presszó ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 12. www.ujszo.com hiszen a kedvtelenségnek és levertségnek sokszor fizikai oka lehet! Ismerjük meg részletesen egészségi állapotunkat, s azt is derítsük ki, mely betegségekre vagyunk hajlamosak, életmódbeli változtatással ugyanis sokat tehetünk a megelőzés érdekében. Persze, az is lehet, hogy teljesen egészségesek vagyunk, mégis kevés az energiánk. Ezen az étrendünk és az életmódunk módosításával tudunk segíteni. Az egészséges táplálkozásnak ma már hatalmas irodalma van, biztosan mindenki megtalálja a neki legmegfelelőbb étrendet. A mai dietológiai irányzatok többsége azonban megegyezik abban, hogy szervezetünk számára a zöldségben és gyümölcsben, teljes kiőrlésű pékáruban, sovány húsokban és tengeri halakban gazdag étrend a legalkalmasabb. Fizikai közérzetünk számára egyaránt fontos a rendszeres testmozgás is. Ez sok esetben még az étrend-változtatásnál is nehezebb feladatnak bizonyul. Ha nem tudjuk rávenni magunkat, hogy hetente kétszer fit- nessz-stúdióban „gyúrjunk”, próbáljuk legalább átgondolni, milyen módon csempészhetnénk több mozgást életvitelünkbe. Busz helyett például gyalog vagy biciklivel járhatunk munkába, s az esti tévénézés helyett bevezethetnénk a rendszeres sétát. Ha a mozgást csoportosan végezzük, azzal kapcsolatainkat is erősítjük: gyerekeink imádni fogják, hogy a papa vagy a mama kijár velük frizbizni vagy tollasozni, s régi barátságainkat is felújíthatjuk a rendszeres közös testmozgással! Önbecsülés Család A legtöbb ember számtalan olyan dolgot végez a nap folyamán, amelyek csak rabolják az idejét Az idő az egyik legfontosabb és nagyon is korlátozott forrásunk, ezért a siker és a hatékonyság alapvető feltétele, hogy jól gazdálkodjunk vele Tipp: Találjuk meg saját energiafel- töltőinket! írjunk össze tíz olyan cselekvést, amelyek garantáltan pótolják kimerült tartalékainkat. Lehet az kedvenc cédénk meghallgatása, egy beszélgetés a barátunkkal, szauna vagy masszás. így elkerüljük a pótcselekvéseket (zugevés, alkoholfogyasztás Vagy dohányzás). 2. Hozzuk rendbe környezetünket! Mindennapi életterünk sokkal nagyobb hatással van ránk, mintsem gondolnánk. Először is, környezetünk nagyban befolyásolja a közérzetünket - bizonyított tény, hogy a nagy, rendezett terek nyugtatóan hatnak a pszichére - ellentétben a kis és zsúfolt helyiségekkel. Másodsorban a minket körülvevő tárgyak jelentősen meghatározzák cselekvésünket - ami szem előtt van, azt sokkal gyakrabban használjuk, mint azokat a dolgokat, amelyekért a fiókok, szekrények mélyére kell nyúlnunk. Ezért nagyon fontos, hogy rendbe hozzuk környezetünket. Mindenekelőtt meg kell szabadulnunk a fölösleges tárgyaktól. A legtöbb háztartásban a dolgok egyötöde szükségtelen, soha sem fogják hasznukat venni. Ha sajnálják kidobni őket, ajándékozzák barátaiknak vagy jótékonysági célokra a feleslegessé vált holmikat. Egy átlagos munkahely rendbetétele 10-20 órát vesz igénybe, lakásunk esetében sokkal több idővel kell számolnunk. Vüágos tehát, hogy nem foghatunk neki a nagytakarításnak azzal, hogy ma mindent el- végzünk, mert annak még nagyobb káosz lenne az eredménye. Tipp: Ha sikerül alaposan kitakarítanunk környezetünket, ü- gyeljünk arra, hogy ezt az állapotot fenntartsuk. Nem kell naponta órákat takarítanunk, de ne engedjük, hogy lakásunk időnként a teljes káoszba fajuljon. Próbáljuk meg mindig helyükre rakni a tárgyakat, egy idő után ez automatikussá válik. 3. Szervezzük meg az időnket! Az idő az egyik legfontosabb és nagyon is korlátozott forrásunk, ezért a siker és a hatékonyság alapvető feltétele, hogy jól gazdálkodjunk vele. Ahhoz, hogy megfelelően beoszthassuk az időnket, tudnunk kell, milyen feladatok elvégzése vár ránk. Ezért első lépésként fogjunk egy papírt, és újuk le az összes feladatot, amit az elkövetkező napokban, hetekben, hónapokban el kell végeznünk. Ennek lélektani jelentősége is van: azzal, hogy a fejünkből papírra visszük át feladatainkat, sok stressztől szabadíthatjuk meg magunkat. Ha leírtuk valamennyi teendőnket, nekiláthatunk az időrendi tervezéshez. Készíthetünk napi, heti vagy akár havi terveket is, bár minél rövidebb időre tervezünk, annál hatékonyabb. Sokszor az okoz gondot, hogy egyes feladatok túlságosan bonyolultnak tűnnek, ami belső feszültséget okoz, ezért tudatunk úgy védekezik, hogy folyamatosan halaszt- gatja a megoldásukat. Ez persze csak növeli a problémánkat, hiszen minél tovább várunk, annál több energiát követel a feladat megoldása, nem beszélve az ebből adódó állandó stresszről és bűntudatról. Pedig a megoldás aránylag egyszerű: a legbonyolultabb projekt is felbontható apró részfeladatokra, melyek megoldása nem igényel sok időt és energiát. A „megtanulni angolul” feladat meglehetősen riasztóan hangzik, s ha így tervezzük be naptárunkba, jó esély van rá, hogy sosem fogjuk teljesítem. Ezért kell részfeladatokra bontani a projektet, mint például: kiválasztani a nyelvkurzust, megvenni a tankönyvet, beiratkozni vizsgára stb. A feladatokhoz határidőt is rendeljünk, hogy a teljesítés pontosan ellenőrizhető legyen. Műiden munkanap végén töltsünk el 10 percet a következő nap előkészítésével. Vegyük át, mivel kell másnap foglalkoznunk, mit kell előkészítenünk, vagy otthon átgondolnunk. Hasonlóan egy hétre előre is tudunk tervezni, amivel nagyon sok váratlan teendőtől, teljesíteden feladattól és stressztől szabadíthatjuk meg magunkat. Tipp: I Vezessünk határidőnaplót! Szokjuk meg, hogy minden feladatunkat beleírjuk, és a teljesítést utólag ellenőrizzük. ízlésünknek megfelelően választhatunk hagyományos és elektronikus naptárt is, melynek sok hasznos funkciója van, például beállíthatjuk rajta, hogy előre figyelmeztessen bizonyos feladatokra. 4. Ápoljuk a kapcsolatainkat! Azt, hogy mennyire vagyunk boldogok és kiegyensúlyozottak, a leginkább kapcsolataink minősége határozza meg. A legfontosabbak, természetesen a családi és baráti kapcsolataink, de a munkahelyi sikerhez elengedhe- teden, hogy jóban legyünk a kollégáinkkal is. A kapcsolatokra is érvényes: ahhoz, hogy működjenek, törődni kell velük. Ez hatványozottan vonatkozik a partneri kapcsolatokra, amelyek a leggyakrabban .esnek áldozatul a munkahelyi és egyéb teendőknek, hiszen a váratlan feladatok megoldása a legtöbbször a partnerrel töltött idő rovására megy. Sok házasság ment tönkre csak azért, mert a házastársak nem találtak elég időt egymásra! Ügyeljünk tehát arra, hogy elég időt töltsünk partne- rünldcel, de úgy, hogy akkor csak vele foglalkozunk. Tudjuk meg, min dolgozik éppen, miről álmodik, mik a hosszú távú tervei. Nyilvánvaló, hogy ez nem megy úgy, ha közben fél füllel kedvenc sorozatunkat hallgatjuk. Rendszeresen tervezzük be, mikor leszünk csak a partnerünkkel - például bevezethetjük, hogy hetente egyszer étteremben vacsorázunk, vagy egy nagyot sétálunk. így jó esélyünk van arra, hogy az esetleges problémákat már keletkezésükkor kezeljük. Ugyancsak fontos, hogy baráti és munkahelyi kapcsolatainkat ápoljuk. Legyen gondunk rá, hogy minden barátunkkal, ismerősünkkel rendszeresen felvegyük a kapcsolatot, nem csak akkor, ha valamire szükségünk van. Ne feledkezzünk meg a születés- és névnapokról, s ismerőseink tudják, hogy bátran fordulhatnak hozzánk, ha segítségre, tanácsra van szükségük. Tipp: I Tanuljunk meg hallgatni és figyelni a másikra, és próbáljunk meg segíteni, ha párunk, barátunk, ismerősünk bajba jutott. Ne feledjük, minél több barátunk, ismerősünk van, annál sűrűbb a szociális háló, amibe belekapaszkodhatunk, ha bajban vagyunk. 5. Valósítsuk meg álmainkat! Ha igazán kiegyensúlyozottak és sikeresek akarunk lenni, nem elégedhetünk meg azzal, hogy maradéktalanuk teljesítjük a ránk háruló feladatokat, hanem át kell vennünk életünk aktív irányítását. Tudatosítanunk kell, hogyan képzeljük el hosszú távon az életünket, s mit kell tennünk ahhoz, hogy a megfelelő irányba haladjunk. Mindnyájunknak vannak álmai, amelyek évek óta a fiókban „hevernek”, mivel sosincs megfelelő idő a megvalósításukra - most túl kicsi a gyerek, most sok a munka, most építkezünk. Könnyen előfordulhat, hogy mire ráeszmélünk, már túl késő lesz! Ezért műidig tartsuk szem előtt hosszú távú céljainkat, és azt is, hogy csak most és csak itt éljük az életünket. Az álmainkat nem teljesítheti helyettünk senki, ezért magunknak kell gondoskodni erről. Persze, ezeknek az álmoknak reálisaknak kell lenniük, s nekünk ismernünk kell saját képességeinket és gyenge pontjainkat is. (kk) A felsoroltak természetesen csak útmutatóul szolgálnak a life management alkalmazásához. Ha a téma felkeltette az érdeklődését, keresse a könyvesboltokban a kapcsolódó irodalmat. Angol nyelven a következő kiadványokat ajánljuk: Allen, D.: Getting Things Done. The Art of Stress Free Productivity. Penguin Bokks, 2001 Wetmoore, D.: Organizing Your Life. DK, 2001 A cikk alapjául szolgáló könyv: Dita Zandl: Life management. Grada Publishing, 2006 Becsüljük önmagunkat! Matwij Erika, pszichológus „A life management minden bizonnyal segít átszervezni, rendszerbe tenni mindennapjainkat, és segít abban, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Hozzájárul ahhoz is, hogy hatékonyabbak legyünk a munkahelyünkön, a kapcsolatainkban és a magánéletünkben. Az említett öt pontot azonban kiegészíteném egy hatodikkal: az egészséges önbecsüléssel, amely nélkül nem lehetünk harmóniában a világgal és önmagunkkal. Az önbecsülés az önmagunkról kialakított kép, a magunk iránt táplált érzelmek, az önelfogadás egysége, amely a viselkedésünkben nyilvánul meg. Először a belső egyensúlyunkat kell kialakítani ahhoz, hogy rendet tudjunk teremteni mindennapjainkban. Az önbecsülés egy olyan belső kép, ami nem velünk született, hanem életünk során alakítjuk ki, és mindig van lehetőség a változtatására.”
