Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-10 / 159. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Sarkozy mégis megy Pekingbe Tojakó. Részt vesz a pekin­gi olimpia nyitóünnepségén Nicolas Sarkozy. A francia ál­lamfő a Hu Csin-tao kínai el­nökkel a G8-CSÚCS helyszínén folytatott kétoldalú megbe­szélésén erősítette ezt meg. Sarkozy megbeszélést folyta­tott erről európai kollégáival és velük egyetértésben úgy döntött, hogy elutazik a nyi- tóünnepségre és ott kettős minőségében, mint az Euró­pai Tanács soros elnöke és mint francia államfő lesz jelen - áll a hivatalos közlemény­ben. Egyébként a kínai elnök tegnap George Bushnak is kö­szönetét mondott azért, hogy az amerikai elnök részt vesz az olimpia megnyitóján. (MTI) Tovább bővül a NATO Brüsszel. Aláírták tegnap Brüsszelben az albán és a hor- vát NATO-csatlakozásról szó­lójegyzőkönyvet. Mindkét or­szág a NATO áprilisi bukaresti csúcstalálkozóján kapott meghívást a szervezetbe, és azóta sikeresen le is folytatták a csatlakozási tárgyalásokat. A csadakozási okmányokat ratifikálnia kell mind a 26 NATO-tagországnak, vala­mint a két érintettnek. Ezután a dokumentumokat letétbe helyezik az USA kormányá­nál, és ezzel jogilag is megtör­ténik a csatlakozás: a szerve­zet 28 tagúra bővül. (MTI) Mugabe engedékenyebb Vagadugu. Kész egység­kormányt alakítani az ellen­zékkel Robert Mugabe zim­babwei elnök - közölte az or­szág külügyminisztere. Egy minden politikai pártot felöle­lő kormány létrehozása lehet a válságból kivezető út - mondta Simbarashe Mum- bengegwi a BT-tag Burkina Faso államfőjével folytatott tárgyalásai után. Arra a kér­désre azonban, hogy müyen posztot kaphat Morgan Tsvangirai ellenzéki vezető, nem adott választ. Tsvangirai legutóbb azt mondta, csak ak­kor hajlandó tárgyalni Muga- béval, ha Thabo Mbeki dél-af­rikai elnök mellett más közve- .títőt is kijelölnek. (MTI) Engedélyezték az eutanáziát Róma. A milánói fellebbvi- teli bíróság tegnap engedé­lyezte egy 16 éve kómában lé­vő nő mesterséges táplálásá­nak megszüntetését, apja aka­ratának megfelelően. Eluana Englaro 1992. január 18-án közlekedési baleset után esett kómába, amelyből nem tért magához. Miután az orvosok a kómás állapotot visszafordít­hatatlannak ítélték, az apa 1999-ben az olasz igazság­ügyi szervekhez fordult, hogy engedélyezzék lánya mester­séges életben tartásának meg­szüntetését. A bíróság bizo­nyítottnak tekintette, hogy maga Eluana, amikor még tu­datánál volt, kijelentette: in­kább meghal, mintsem mes­terségesen életben tartsák, s ne legyen képes érzékelni a külvilágot. (MTI) Az amerikai konzulátus volt a célpont - percekig tartó tűzharc a rendőrök és a támadók között Terrortámadás hat halottal ÖSSZEFOGLALÓ Isztambul. Megtámadták teg­nap Isztambulban az amerikai konzulátust, 3 fegyveres és 3 rend­őr meghalt. A város kormányzója terrortámadásnak minősítette a történteket. A konzulátus alkalma­zottai közül senki sem sérült meg. Az Európai Bizottság határozottan elítélte a támadást. Ross Wilson amerikai nagykövet elmondta: szigorították a bizton­sági intézkedéseket az amerikai külképviseletek körül. Négy fegy­veres érkezett egy fehér gépkocsin a képviselethez. Hárman kiugrot­tak az autóból és tüzet nyitottak a konzulátus előtt posztoló rend­őrökre. Egy rendőr a helyszínen életét vesztette, a másik kettő kór­házba szállítás után halt bele sérü­léseibe. Egy negyedik rendőr és egy rendőrautó civil sofőrje is megse­besült a hét-nyolc percen át tartó tűzharcban. Cengiz Engin ügyész elmondta, a támadók pisztolyokkal és vadászpuskákkal voltak felfegy­verkezve. A rendőrök három táma­dóval végeztek, a negyediket kere­sik a hatóságok. Az ügyész egyelőre nem foglalt állást azzal kapcsolat­ban, hogy merényletet követtek-e el az amerikai külképviselet ellen. Törökországban a legsúlyosabb merényletet 2003 novemberében Isztambulban hajtották végre, amikor két zsinagóga, a brit kon­zulátus és a brit HSBC bank fiókja volt a célpont. Akkor 63 ember életét vesztette és több százan megsebesültek. A robbantásokért az al-Kaidát tették felelőssé a ha­tóságok. (MTI, ú) (Reuters-felvétel Amerika háborúi Korlátoznák az elnököt Washington. Szorosabb kon­zultációt írna elő az amerikai elnök és a kongresszus között a jövőben a háborúk megindítása előtt a két volt külügyminiszter vezette két- párti vizsgálóbizottság. A republi­kánus James Baker és a demokrata Warren Christopher kifejtette: új jogszabályban kellene kötelezni az elnökötarra, hogy konzultáljon egy erre a célra létrehozott kongresszu­si bizottsággal, mielőtt az USA ne­vében, a hadsereg főparancsnoka­ként egy hétnél hosszabb időtarta­mú katonai akciót indítana külföl­dön. A bizottság 30 napon belül hagyhatná jóvá vagy utasíthatná el az elnök által tervezett katonai ak­ciót. Vészhelyzetekben ettől el le­hetne tekinteni. (MTI) Erősödő háborús veszély a Dél-Kaukázusban Berlin közvetíteni akar Tizenhat ország vezetői tanácskoztak, szigorúan kerülték a konkrétumokat Víziók helyett gyors intézkedések kellenek Tojakó/Berlin. Élesen bírálta tegnap a G8 tojakói csúcs- találkozóján született, a klímaváltozás káros hatá­sainak csökkentését célzó határozatot az ENSZ Kör­nyezetvédelmi Programjá­nak (UNEP) igazgatója. Achim Steiner kijózanító­nak nevezte a csúcs kör­nyezetvédelmi mérlegét. ÖSSZEFOGLALÓ A tekintélyes német szakember hiányolta, hogy a konferencián semmifajta konkrét célkitűzést nem határoztak meg azzal kapcso­latban, milyen mértékben csök­kentsék 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Utalt ar­ra is, hogy a legújabb tudományos ismeretek szerint a klímaváltozás legkárosabb következményeinek kiküszöbölése érdekében már nem elegendő az az elhatározás sem, miszerint a G8 csoport országai - a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország - 2050-ig legalább 50 százalékkal mérséklik az üvegház­hatású gázok kibocsátását. Egyet­értett ugyanakkor a különböző környezetvédelmi szervezeteknek azzal a bírálatával, hogy nem kielé­gítő kompromisszumról van szó. Hangsúlyozta: a hosszú távú víziók nem helyettesíthetik a gyors és konkrét intézkedéseket. Ettől eltekintve tegnap, a G8- csúcs zárónapján a világ 16 legerő­sebb gazdaságú országának veze­tői támogatásukról biztosították az üvegházhatást okozó gázok kibo­csátásának „nagy csökkentését”. Számszerű célokat nem állapítot­tak meg, de hangsúlyozták, hogy ezekben a jövő év végéig meg kel­lene állapodnia a nemzetközi kö­zösségnek az ENSZ égisze alatt fo­lyó tárgyalásokon. A tegnapi toja­kói tanácskozáson a G8, az Európai Bizottság, Ausztrália, Brazília, Kí­na, India, Indonézia, Dél-Korea, Mexikó és Dél-Afrika vezetői vettek részt. A G8-csúcson több nemzetközi kérdéssel is foglalkoztak. A Zim- babwéval kapcsolatban kedden el­fogadott szigorúan elítélő nyilat­kozatról Ďmitrij Medvegyev orosz elnök tegnap közölte: a nyüatkozat nem feltétlenül von maga után szankciókat. Felszólították Iránt, „viselked­jen felelősségteljesebben és konstruktívabban a térségben, kü­lönösen a(z izraeli-palesztin) megbékélési folyamattal, ületve az iraki és az afganisztáni stabüi- tással szemben”. Követelték, hogy Teherán függessze fel urándúsító tevékenységét. Washington elítél­te Iránt a tegnapi rakétakísérlet miatt is. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Tbiliszi/Szuhumi/Moszkva/ Berlin. Condoleezza Rice ameri­kai külügyminiszter tegnap a grúz fővárosba, Tbiliszibe érkezett, a lá­togatást megelőző órákban ismét pattanásig feszült az orosz- grúz-abház-dél-oszét helyzet. Az utóbbi napok több halálos áldoza­tot követelő konfliktusai után teg­nap ismét lövöldözésről számoltak be a felek: három grúz rendőr és két abház katona sebesült meg. Garri Kupáiba, a nemzetközileg el nem ismert Abház Köztársaság vé­delmi miniszterének helyettese Szuhumiban kijelentette, a két ab­ház katona akkor sebesült meg, amikor lövések érték őrhelyüket a Kodori-szorosban. A grúz védelmi tárca pedig az abházokat vádolta a támadással. A grúz erők 2006júliusában fog­lalták el a Grúziából kiszakadt, oroszbarát Abházia északi részé­nek egy darabját, az orosz határ melletti Kodori-szoros térségét. Ezt nevezik most grúz szóhasználat­ban Felső-Abháziának; ide telepí­tette a grúz hatalom a Tbiliszihez hű, az oroszbarát szakadárokkal szemben álló grúzbarát abház el­lenkormányt. Moszkva követeli, hogy a grúzok vonuljanak ki a terü­letről, Oroszország a szakadár ab­ház erőket támogatja. A moszkvai külügy tegnapi köz­leménye szerint „Grúzia üzelmei valós veszélyt jelentenek a békére és a biztonságra a Dél-Kaukázus- ban, és azzal fenyegetnek, hogy egy új, beláthatatlan következmé­nyekkel járó fegyveres konfliktus szélére sodoiják a térséget”. A köz­leményben az USA-nak címezve ez áll: „Mindazok, akik a tények elle­nére gondosan arra törekszenek, hogy ne vegyék észre ezt a veszélyt, sőt falaznak a provokátoroknak, nagyon rossz szolgálatot tesznek a jelenlegi grúz vezetésnek, mert azt a meggyőződést erősítik benne, hogy figyelmen kívül hagyhatja a jogikorlátokat.” Berlin közvetíteni kíván ebben a konfliktusban, tegnapi értesülések szerint a német kormány három- lépcsős tervet dolgozott ki, s azt már egyeztette a grúz hatóságokkal és az abház vezetőkkel is. A béke­terv kezdeményezője Frank-Wal­ter Steinmeier külügyminiszter, aki úgy véli, immár nem elegendő csupán önmérsékletre inteni a fele­ket, hanem aktív közvetítésre van szükség. A tervet minisztériumi források szerint előzetes támogatá­sáról biztosította az amerikai és az orosz kormány. Steinmeier ugyan­is egyeztetett Rice-szal és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is. Az előzetes orosz támogatás el­lenére berlini források szerint bi­zonytalan, Moszkva valóban a terv mögé áll-e. Az orosz kormány ugyanis az elmúlt időszakban nem jelezte, hogy különösebben érdekelt lenne a konfliktus békés rendezésében. (MTI, ú) Veszélyes teheráni rakétakísérletek Teherán. Irán rakétakísérletet hajtott végre kilenc közepes és nagy hatótávolságú rakétával. A tesztelt rakéták közül az egyik, a Sahab-3 típusú hatótávolsága 2000 kilométer, vagyis képes elérni Izraelt, illetve a Perzsa-öböl térségében működő amerikai katonai támaszpontokat - közölte az el-Alam arab nyelvű iráni televízió. Az iráni hadsereg elitegysége, a Forradalmi Gárda által végrehaj­tott rakétakísérlet egybeesett az alakulatnak a Perzsa-öböl vizein folytatódó tengeri hadgyakorlatával. (MTI) Moszkva és Washington kölcsönös vádaskodása A demokraták elnökjelöltje a Brandenburgi kapunál mondana beszédet Elmérgesedik a rakétavita obama miatt veszekednek a németek ÖSSZEFOGLALÓ Tojakó/Szófia. Moszkvát na­gyon lehangolja az amerikai-cseh radarszerződés keddi megkötése, de nem veszíti el önuralmát, in­kább azon gondolkodik, milyen el­lenintézkedéseket hozzon. Ezt tegnap jelentette ki Dmitrij Med­vegyev orosz elnök a G8-csúcsér- tekezlet befejeztével tartott sajtó- tájékoztatóján. Hozzátette, hogy Oroszország nem zárkózik el a to­vábbi tárgyalások elől. Egyenrangú partnereinek sze­retné megnyerni Oroszországot és Európát az USA a rakétavédelmi pajzs elemeinek telepítésében - reagált az amerikai elnöki hivatal szóvivője tegnap Japánban. „Stra­tégiai partnerségre törekszünk, megakadályozandó a latorállamo­kat, mint Irán is, hogy rakétáival fenyegesse barátainkat és szövet­ségeseinket” - mondta Gordon Johndroe. A Pentagon ugyanakkor háborús retorikával vádolta Moszkvát, amelynek célja „ideges­sé tenni” az USA európai partnere­it és eltántorítani őket a rendszer­ben való részvételtől. Condoleezza Rice amerikai kül­ügyminiszter tegnap Szófiában csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy Moszkva negatívan reagált az amerikai-cseh radarszerződésre. Kifejtette: Washington reméli, hogy Moszkva reálisan értékeli az iráni fenyegetést. Teherán tegnap is közepes és nagy hatótávolságú rakétákkal hajtott végre kísérlete­ket, ami azt bizonyítja, hogy az ázsiai ország részéről megnyilvá­nuló veszély nem a képzelet szüle­ménye. „Ennek fényében Oroszor­szágnak meg kell értenie, hogy az amerikai rakétaelhárító rakéta- rendszer nem ellene irányul” - hangsúlyozta. Az orosz külügyminisztérium tegnapi közleményében pedig az áll, hogy Moszkva kénytelen lesz haditechnikai módszerekkel rea­gálni, ha törvényerőre emelkedik a cseh-amerikai radarszerződés, és az orosz határoknál megkezdik az amerikai rakétapajzs kiépíté­sét. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Ellenzi a német kor­mány, hogy Barack Obama közel­gő berlini látogatása során a szim­bolikus helyszínnek számító Bran­denburgi kapunál mondjon be­szédet. Ezzel szemben Klaus Wowereit, a német főváros kor­mányzó polgármestere tegnap kö­zölte: az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje a német történelem számos viharát megélt kapunál mondhatja el beszédét. Obama július 24-én megy Ber­linbe, s maga kérte, hogy e jelképes helyen szólhasson a lakossághoz. Német kormánykörök viszont fi­gyelmeztettek: ez a lehetőség ed­dig csak az USA hivatalban lévő el­nökeinek adatott meg, s Angela Merkel kancellár még a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy be­avatkozik az amerikai választási kampányba. A berlini szenátus és a kancellári hivatal között heves vita bontakozott ki. Wowereit szerint a döntés meghozatalában a főváros Senki sem vádolhatja túlzott sze­rénységgel (SITA/AP) illetékes, nem a kormány. Már meg is érkezett Berlinbe a Németor­szágban nagy népszerűségnek ör­vendő Obama stábjának néhány képviselője. Merkel szerint az or­szág legfőbb szimbólumának szá­mító Brandenburgi kaput csakis rendkívüli alkalmakkor lehet poli­tikai nagygyűlések céljára felhasz­nálni, nem válhat külföldi kam­pánykulisszájává. Állítólag már a Bush-kormány is nemtetszését fejezte ki Obama szándéka miatt. A republikánusok jelöltje, John McCain közvetlenül az amerikai elnökválasztás előtt kí­ván Berlinbe látogatni, s ennek kapcsán berlini kormánykörökben felvetették: mi lesz, ha majd ő is a Brandenburgi kapunál akar beszé­det mondani? Ez eddig csak két amerikai elnöknek adatott meg, George Bushnak nem. 1987-ben Ronald Reagan a Brandenburgi kapunál szólította fel Mihail Gor- bacsovot a hírhedt berlini fal lebon- tatására, 1994-ben pedig Bili Clin­ton ugyanitt már Berlin szabadsá- gánakörülhetett. Még John F. Kennedy is csak a schönebergi városházánál mondta el 1963-ban több százezer nyugat­berlini előtt valóban történelmi be­szédét, a sokat idézett, német nyel­ven elhangzott mondattal: Ich bin ein Berliner. (MTI, ú) ^ ____..JíjLľJWIffr.’__:_ Három támadót lelőttek a rendőrök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom