Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-09 / 158. szám, szerda

22 Oszt-Veszt ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 9. www.ujszo.com VÁLASZOL Lukovics Viktória nagymegyeri utazásközvetítő Irodájuk ki- és beutazta­tással is foglalkozik. Ez utób­bi téren kifejezetten a nagy­megyeri termálfürdőt kínál­ják helyi attrakcióként? Igen, a turisták ide a termál­víz és a meleg miatt járnak. Mi a helyi panziókban közvetítünk szállást - ezek közül is elsősor­ban az újabbakkal, nagyabbak­kal dolgozunk, mivel a hosz- szabb ideje működő, kisebb szálláshelyeknek kiépült ügyfél­köre van, a főszezon sokszor már decemberben foglalt. Fent vagyunk az interneten, és cseh­országi, lengyelországi utazási irodákkal is együttműködünk. Mit tudnak ajánlani az ide látogató turistáknak a für­dőzésen kívül? Van egyálta­lán igény fakultatív progra­mokra, egyéb szolgáltatá­sokra? Nehéz kérdés. Főleg esős időben tapasztaljuk, hogy a vendégek megszállják az iro­dánkat, és azt kérdezgetik - most mit csinálhatnának. A leg­nagyobb gondban a kisgyerme­kes családok vannak. Ha hide­gebbre fordul, nem találnak szórakozási lehetőséget. De úgy általában is igaz, hogy ha este bezár a fürdő, sok program nincs a városban. A vendégkör pedig lassan, fokozatosan, de változik: igényesebb lesz, több és jobb szolgáltatást vár el a pénzéért, érdeklődőbb. Azok­nak, akik a környékre kíváncsi­ak, körülbelül száz kilométeres körön belül szoktunk célponto­kat ajánlani: városnézést Duna- szerdahelyen, Komáromban, Győrben, kirándulást Bősre, Pannonhalmára, de elérhető tá­volságra van Pozsony, Budapest vagy akárBécs is. A főszezonban mi is szervezünk fél- és egyna­pos fakultatív kirándulásokat, és úgy tapasztaljuk, szolid ér­deklődés mutatkozik. Továbbra is a cseh és a len­gyel vendégkör a meghatáro­zó Nagymegyeren? Stabilan Csehországból ér­keznek a legtöbben, Lengyelor­szág érzésem szerint kissé visszaesett. Talán azért is, mert ott most komolyan támogatják a belföldi turizmust: üdülési hozzájárulást kapnak, akik ott­hon nyaralnak, ami az árérzé­keny csoportoknak vonzó lehet. A jövőre nézve a cseh vendégek körében is tapasztalunk némi óvatos kivárást - nem tudják, hogyan alakulnak majd az árak az euró bevezetése után. Léteznek olyan, ma még kevésbé elért piacok, ame­lyek számára ez a régió érde­kes lehet? Érzésem szerint Pozsony nagy és kiaknázatlan lehetőség. A fővárosi utazási irodákban intenzívebben jelen kellene len­ni. Néhány éve külföldi idegen- forgalmi vásárokon is megfor­dultunk, jártunk Kijevben és Moszkvában, és közvetítőkön keresztül Németországban is bemutattuk a nagymegyeri ter­málfürdőt. Van érdeklődés a ke­leti és a nyugati piacon egya­ránt. Az oroszokat, ukránokat „csomagban” érdekelné ez a tér­ség, mondjuk egy közép-európai körút egy-kétnapos állomása­ként. A németek szintén jönné­nek - kempingezni, ilyen le­hetőség viszont egyelőre nem nagyon akad. A jövőben azon­ban mindenképpen érdemes lenne szélesebb kör igényeit ki­elégíteni. A fürdő vezetése ígére­tes terveket készített a jövőre nézve, ezek megvalósítása meg­oldást jelenthet a jelenlegi hiá­nyosságokra. (as) Kezdők lovasoktatásától a haladó lovastúrákig Utazás a múltba - lóháton B. JÓZAN MÓNIKA A Duna bakai ágai közt egyedülálló tanösvényt alakított ki a Szlovák Erdészet, a túra ingyenes Vadvízen, vadromantikus tájakon Első ránézésre veszélyesnek tűnik a vadvíz, de a feszültséget némi­képpen oldja a védőruha látványa csapattársainkon (Képarchívum) Nagyudvarnok/Dunatőkés/ Nagyszegpuszta. A lovas turiz­mus szerelmesei a Dunaszerda- helyi járásban több helyszínen is kitűnő lehetőségeket találnak. A nagyudvarnoki Aranykertben le­het lovagolni, íjászkodni, lovas- kocsizni, tóban fürdeni, jurtában aludni, sütni-főzni a szabadban. Diákcsoportoknak rendhagyó történelemórát tartanak, ízelítőt adnak a honfoglaló magyarok harcászatából, a fegyvereket ki is lehet próbálni. A kezdők körkarámban, illetve homokos lovardában tanulhat­A haladó lovasokat vad­regényes lovastúrákra a csallóközi ingoványokba, erdőkbe és mezőkre kalauzolják a kísérők. ják meg a lovaglás alapjait. A ha­ladó lovasokat vadregényes lo­vastúrákra a csallóközi ingová- nyok, erdők és mezők ismeretlen tartományaiba kalauzolják el a kísérők. A fiataloknak hagyo­mányőrző lovastábort is szervez­nek, a tábor lakói földházban és jurtában lakhatnak. Egyéni láto­gatókat is szívesen fogadnak előzetes bejelentkezést kö­vetően. A Kis-Duna Tőkési-ágának fes­tői környezetében, Dunatőkésen található a Czajlik Ranch, ahol elsősorban túra-, póni- és gyógy- lovaglásra, valamint kocsikázás­ra van lehetőség. Ezenkívül egyéb sport- és szórakozási le­hetőséget biztosítanak, a birto­kon játszótér, futballpálya, fe­dett és nyitott teniszpálya is van. A környéken sok a horgászle­hetőség, és az 1984 óta termé­szetvédelmi területté nyilvání­tott Tőkési-ág természeti csodá­in kívül egy vízimalom is vonzza a turistákat. A felfedezéshez ke­rékpár- és csónakkölcsönzés is biztosított a Czajlik Ranchon, amely 9 kilométerre található Dunaszerdahelytől, Galánta irá­nyába. Az Ekecs melletti Nagyszeg- pusztán, a Csápai Rodeo Ran­chon elsősorban a westernlovag- lásra összpontosítanak, rendsze­resen rendeznek például ródeó- kat. 22 lovat tartanak: quarter- horse-okot kifejezetten ródeóra, futólovakként angol telivéreket, a lipicai lovakat pedig elsősor­ban a közönség kedveli - eze­ken tanulnak lovagolni a kezdők, illetve ezekkel lehet ki- kocsizni. Ugyanis a vidéki turiz­musban rejlő lehetőségeket is megpróbálják kiaknázni: folyik a ranchon lovasoktatás, lehetőség van lovastúrákra, a közeli Kis- Dunán csónaktúrákat is szervez­nek, biztosítottak a kocsizás fel­tételei, de a helyszínen akár egy hangulatos parti is megszervez­hető - kemencében sült ételek­kel, bográccsal vagy tábortűzzel. Évente mintegy félmillió vendéggel a nagymegyeri Termálpark kétségkívül a Dtmaszerdahelyi járás leg­vonzóbb célpontja - a láto­gatottság alapján egyébként az országos rangsorban is évek óta a legelőkelőbb he­lyek valamelyikét foglalja el. Dunaszerdahelyen az utóbbi időkben az idegenforgalom egy speciális ága izmosodik - a konferenciaturizmus. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A járási székhelyen több szálló­ban is adott minden feltétel egy- egy sikeres céges tréning meg­szervezéséhez: a tárgyalóter­mektől kezdve a wellness jellegű szolgáltatásokig. A térség azon­ban ennél jóval több lehetőséget kínál. A Duna ágainak vüága elsősorban azoknak nyújt kiváló lehetőségeket, akik az „intézmé­nyesített” üdülések helyett a felfe­dezés örömét keresik. Az alábbi­akban a nyári szabadidő aktív el­töltéséhez gyűjtöttünk csokorba néhány tippet. Tanösvény szárazon és vízen A Duna bakai ágai közt három évvel ezelőtt egyedülálló tanös­vényt alakított ki a Szlovák Erdé­szet. A túra szárazon és vízen fo­lyik, és mindenki számára ingye­nes. A Bős melletti Ásásban kiala­kított tanösvény különlegessége, hogy a Duna holtágait köti össze. A turistáknak és erdőjáróknak ki­alakított út 1300 méter hosszú, négy tájékoztató állomása van (regionális információ, flóra, fau­na, erdészet), és félórás motor­csónakázással egybekötve végig­vezet a holtágak által kialakított szigeten. A csónak 15 férőhelyes, ingyenesen áll az érdeklődők ren­delkezésére. A látogatóknak in­formációkat és szakkíséretet biz­tosít a Szlovák Erdészet bősi rész­lege. A túrázók megismerhetik a Du­na élővüágát, betekintést nyerhet­nek az erdészek és vízgazdászok munkájába, és megismerik a vízi erőmű erdőkre gyakorolt hatását. További érdekesség, hogy az úttól nem messze természeti rezervá­tum található, ahol különleges és ritka madarak fészkelnek. A Duna menti tanösvény remek kikapcso­lódást ígér, a résztvevők megis­merhetik a vidék mindenféle em­beri tevékenységtől távoli, eldu­gott, vadromantikus helyeit is. A tanösvény megközelíthető az alábbi útvonalon: átkelünk a bősi vízerőmű hídján, a Hullám csárdánál feltérünk az Öreg-Du­na menti töltésre, és arról balra nyílnak az ösvények az ágakhoz. Az erdők szélén már információs táblák igazítanak el. Érdeklődni és idegenvezetőt igényelni a Szlovák Erdészet bősi intézősé- gén lehet az alábbi telefonszá­mokon: 031/5594554, 0918/ 334061. Motorcsónak szerdán és pénteken áll az érdeklődők ren­delkezésére. Rafting Dunacsúnban A vízi- és adrenalinsportok sze­relmesei ne hagyják ki Duna- csúnt. Dunacsúnban két mester­séges csatornát alakítottak ki - a 460 és 356 méteres betonágyba a Dunából folyik a. víz, és kiugrá­sok, mélyedések alakítják igazi vadvízi folyammá. Egy rafting-menethez mini­mum hatan szükségeltetnek. Megjelenés fürdőruhában és pó­lóban kívánatos. Másfél óra sze­mélyenként 650 koronába (22 eu­ró) kerül, ebben benne foglaltatik a védőruha, a bukósisak, az evezőlapát és a cipő kölcsönzése is. Bármennyire is bátrak va­gyunk, csak instruktőrrel együtt vehetjük igénybe a pályát. A nagy menet előtt gyors felkészítést tar­tanak. Első ránézésre veszélyesnek tűnik a vadvíz, de a feszültséget némiképpen oldja a védőruha lát­ványa csapattársainkon. Ami a gyorstalpaló tanfolyamot illeti, legfontosabb, hogy tisztában le­gyünk azzal, melyik a csónak bal és jobb oldala. A vízen kezdődhet az igazi csapatmunka. A gyen­gébbek talán jobban kiélvezhetik a gumicsónak pörgés-forgásait, hiába eveznek ugyanis,- szinte semmit nem tesznek hozzá az irá­nyításhoz, amely kemény kéz- és lábmunkát igényel. Utóbbi azt szolgálja, hogy benntartsuk ma­gunkat a csónakban. Bármilyen veszélyes is egy-két csusszanó és örvény, van, akinek egyszer sem sikerül felborulnia, pedig az iz­galmakat az tetézi a legjobban. Másfél órába több csúszás is bele­fér - a kaland igazán megerőltető része az, amikor a vadvízi pálya végeztével csapatostul kell felci­pelni a csónakot a kiindulási ponthoz. Dunacsún Pozsonytól és Dobor- gaztól 15 kilométerre található. Megközelíthető Pozsony felől, a bősi vízi erőmű felől vagy a ke- szölcési komppal átkelve a Duna felvízcsatornáján Vajka felől. A vadvízi pálya a nemzetközi szab­ványok szerint a könnyű és köze­pes nehézségi fokozatú pályák kö­zé tartozik. 10 évesnél fiatalab­baknak nem ajánlott. Két keréken - Dunán innen és túl A Csallóközben mindenütt sík­ságon járunk, a terepviszonyok nem különösebben megerőltetők, így aztán 30-40 küométert általá­nos erőnlét mellett a városi puhá- nyok is bevállalhatnak. Alapköve­telmény viszont egy rendes kerék­pár. Ha társaságra vagy kísérőre vágynánk, az is megoldható. Nagymegyerről például a nyári szezonban naponta indul megha­tározott útvonalon biciklis túra szakavatott vezetővel. A tempó ki- rándulós, nem sportos, a tervezett útvonalak hossza 30-55 kilomé­ter. Saját kerékpárral a részvételi díj 200 korona (7 euró), kölcsön­zött kerékpárral 350 korona (12 euró). Zakál Sándor túravezető azt javasolja a résztvevőknek, cross vagy hegyi kerékpárral vág­janak neki az útnak, elengedhe­tetlen a védősisak, és ajánlott napszemüvegről is gondoskodni - ha másért nem, a bogarak miatt mindenképpen. A könnyű menet- felszereléshez hozzátartozik a megfelelő mennyiségű folyadék és harapnivaló is. Fényvisszaverő mellényt minden túrázónak bizto­sítanak. A Nagymegyer központú csillagtúrák kínálatában szerepel pl. Bős (a rövidebb úton vagy a Duna mellett haladva), Gúta, Nyárasd és a Kis-Duna, valamint Csicsó és Kulcsod környéke a Li­on természetvédelmi terület érin­tésével. Ha nagyobb fába vágnánk a fej­szénket, akár nemzetközi útvona­lat is választhatunk: a Duna men­ti kerékpárutat. Jó kiindulási pont lehet a bősi vízi erőmű, már csak azért is, mert itt megválaszt­hatjuk, hogy a folyam fő ágának jobb vagy bal partján szeretnénk- e haladni. A bal parton az aszfal­tozott kerékpárút végig a töltésen vezet. Azzal számolnunk kell, hogy itt még csendes időben is meghökkentően erős széllel talál­juk szembe magunkat. Ha Bősnél átkelünk a hídon, a folyam régi és új ága által határolt szigeten is ta­lálunk kerékpárutat („árral szem­ben” jól követhető, lefelé viszont valamivel Bős alatt eltűnik). Ez a vonal változatosabb, egy idő után elkanyarodik a Duna közvetlen partjától, Bodak és Vajka között azonban kavicsos szakasza is van. És persze alkalmi túrázók azzal is számoljanak, hogy a szigeten az útvonalat legközelebb a keszölcé- si kompnál lehet módosítani, ez­után pedig egykettőre Pozsony alatt találjuk magunkat. További túraútvonalakat, hasz­nos információkat lehet találni a Duna Menti Turisztikai és Infor­mációs Iroda (PTIK) honlapján: www.regionds.sk. (jóm, as) Öreg-dunai tájkép (Pavol Prelovský felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom