Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-09 / 158. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 9. Oszt-Veszt 23 A Mihály-kápolna körül egykor temető volt. Mondják, a parkban ma is van a régmúltnak kisugárzása: a szerelmesek itt hamarabb összevesz­nek, mint máshol. (Szűcs Éva felvétele) Gótikus csoda - a Szent Erzsébet-dóm mellett nem lehet csak úgy elmenni, és letudni egy legyintéssel Ha turista lennék, visszatérnék Kassa. Ha én turista lennék - játszottam el a gondolattal, és megpróbáltam számba venni, mi mindent lehetne megnézni városomban, ha idegen szemmel nézném és nem az ott élők termé­szetességével. Persze elsősorban a belváros jön számításba, amolyan „ezt mindenkinek illik megnéz­nie” alapon. KOZSÁR ZSUZSANNA Mert hát nem lehet a Szent Er- zsébet-dóm mellett csak úgy el­menni, és letudni egy legyintés­sel. Közelítsük meg a gótikus cso­dát az Erzsébet utca felől, meg­szemlélve az ottani palotákat is, csaknem elbotolva Löffler szobrá­ban, mellyel a sétálóutca kellős közepén szembesülünk. Ha a szobrász alkotásai is érdekelnek, beugorhatunk a Löffler Múzeum­ba, ahol mindig van valamüyen érdekes tárlat, és gyakran tarta­nak kamarakoncertet is. De most ne húzzuk az időt, menjünk egye­nesen a dómba. Sok-sok mindent lehet megnéz­ni itt, és ma már magyar idegen- vezetőt is fogadhatunk, hogy vé­gigkalauzoljon, és ne vesszünk el a székesegyház számos oltára kö­zött. Ám ez a cikk nem a dómról szól, így csak a restaurálásra szo­ruló Rákóczi-freskót ajánlom mindenki figyelmébe, mely a feje­delem életének szakaszait ábrá­zolja. Természetesen itt a frissen felújított kripta is, ahol hamvait elhelyezték. Ha pedig nem ma­gyar vonatkozású, hanem európai érdekességre vágynánk, a szere­lem lépcsője éppen megfelel. Ez a kettős csigalépcső ugyanis egye­di: bizonyos lépcsőfokok találkoz­nak, aztán a lépcső újra kétfelé kanyarodik, míg fel nem jutunk arra a belső erkélyre, amely kirá­lyok számára készült. Bár a dó­mot megunni nem lehet, halad­junk tovább. Hisz itt van a „kis­testvére”, a Mihály-kápolna, me­lyet tavaly hoztak rendbe, harmó­niába hozva a gótikát a modern elemekkel. A dóm másik oldalán az Orbán-torony nyújtózkodik, előtte egy hatalmas harang. Ez az eredeti, 16. századi Orbán-ha- rang, mely 1966-ban egy tűzvész alkalmával lezuhant, és darabok­ra tört. Szerencsére össze lehetett rakni, bár a toronyba már nem ke­rülhetett vissza. Azért így is érde­mes fölmásznunk a toronyba, mert Kassa történelmének viaszfi­gurái várnak minket minden eme­leten. A Fő utcán még megállunk egy pillanatra, megcsodáljuk a szecessziós állami színházat, meghallgatjuk a zenélő szökőku­tak melynek vízsugarai a dalla­mokhoz igazodnak. Aztán továbblépünk, és bekuk­kantunk el Miklós-börtönbe. A gyerekeknek biztos tetszene a kö­zépkori Kassa makettje, melyet itt láthatnak, meg aztán a középkori kínzóeszközök is érdekesek. A múzeumból ma még ki kell jön­nünk, ha el akarunk ugrani Rá­kóczi rodostói házának hason­másáig, de néhány év múlva, ha a felújítás befejeződik, már a bör­tönmúzeumból a hóhérlakáson át egyenesen a Rodostói ház udvará­ra juthatunk. A Rákóczi-ház előtt a fejedelem szobra vár minket, bent pedig saját bútora és más, hozzá kötődő kiállítási anyagok. A hóhérlakás melletti szűk utcán szintén érdemes végigmennünk, ez a mesterségek utcája, melyben gyógynövénykeverékektől ková­csoltvas termékekig sok minden kapható, és az utca hangulata íze­lítőt ad a középkori Kassából is. Ha a régi városfalakra lennénk kí­váncsiak, érdemes a déli kapunál lemennünk a föld alatti régészeti múzeumba, ahol képet kapha­tunk arról, milyenek voltak a vá­ros középkori védőfalai, kapui. Persze megpihenni sem ártana egy kicsit, így városnézésünket mondjuk a Golem sörözőben szakíthatjuk meg, ahol saját főzésű, tartósítás nélküli sört ihatunk. Vagy bemehetünk a Márai kávézóba, ahol Frei Tamás több mint harminc különböző kávéjából válogathatunk, többek között kókuszos, narancsos vagy dohányízesítésű kávét is kóstol­hatunk. Az evéssel szintén nem lenne gondunk, a belvárosban lépten-nyomon étterembe, ven­déglőbe botlunk, nyári időszak­ban az utca hemzseg a tera­szoktól, és ma már nem ritka az idegen nyelvű étlap sem. A szál­lás igényeknek megfelelően kü­lönböző árkategóriájú lehet, szállodák és panziók mellett nyáron a kollégiumokban is meg lehet szállni. A legnagyobb gon­dunk alighanem a parkolás lesz, hiszen amióta szállodák és üzlet- központok épülnek, a belváros­ban egyre nagyobb gond szabad parkolóhelyet találni. Mindazonáltal városnéző röpke sétánk folyamán csak néhány jel­legzetességre futotta. Nem jutot­tunk még el a Márai-emlékházig, melynek közelében farkasszemet nézhetünk a költő szobrával: a széken ülő, távolba meredő Mára- ival szembeni üres székbe bátran beülhetnénk. Nem néztük meg még a kassai aranykincset a Kelet­szlovákiai Múzeumban, sem a Maraton-szobrot, pedig a rávésett győztes futók nevével szintén szá­míthatna a csodálatunkra. És nem voltunk még a természetben sem, a közeli Csermely-völgyben vagy a Bankón, nem másztunk fel a ld- látótoronyba, és nem ültünk még a Katka nevű kisvasúton, Szlová­kia legrégebbi gőzmozdonyán. És kimaradt a botanikus kert és az állatkert is, ahol szintén nagyokat lehetne sétálni. Persze, Kassára nem elég egy­szer eljönni. Ha én turista lennék, néhányszor visszatérnék. Városnézés mindig más útvonalon Minden hónap első hétvégéjén más-más központi téma mentén jár­hatják be Kassát az érdeklődők. Néha egy-egy építészeti stílus a fogó­dzó, és a városnézés alapját az adott korstílusjegyeit viselő épületek alkotják. Máskor valamüyen egyház vagy felekezet a fő motívum: volt már pravoszláv, görögkeleti, református és zsidó témájú város­nézés is. Időnként egy-egy híresebb templom áll a barangolás fóku­szában. Vannak azonban profánabb témák is, például híres kassai termek, színházak, köztéri órák vagy éppen a sör és bor hagyománya a városban. Egy alkalommal az is kiderült, mit ne mutassunk meg in­kább a turistáknak - azaz szégyellnivaló városi épületeink, befeje- zeden műemlékeink jelentették a séta témáját. A havi turnusok szá­ma jelenleg tizenkettő; az érdeklődőket Milan Kolcun, Czima Erzsé­bet és Balassa Zoltán kalauzolja, ez utóbbiak nem csupán szlovákul, hanem magyarul is tartanak tematikus városnézést. A kezdeménye­zést elindító idegenvezető, Müan Kolcun eddigi barangolásai könyv formájában is megjelentek Potulky mestom Košice címmel, (kozs) KASSA 50 KILOMÉTERES KÖRZETÉBEN Irány északkelet Kassától északkeletre, 28 küométerre fekszik Ránkfürdő (Herlány). Gejzírje európai ritkaságnak számít, ugyanis csupán Izlandon fordul elő hasonló, hidegvizű gejzír. A ránkfürdőit 1870-ben fedezték fel, amikor gyógyforrások után kutattak a környéken. A víz 15-20 méter magasra tör fel, a gejzírkitörés 25 percig tart, és 32-36 óránként is­métlődik. Ezért fontos előre tudni a kitörés hozzávetőleges időpont­ját, melyet a +4215516984 telefonszámon érdeklődhetünk meg. A várostól délkeletre indulva Húsz kilométert sem kell mennünk, és visszacsöppenhetünk a rég­múltba. Utunk célja Alsómislye (Nižná Myšľa), ahol több régésze­ti feltárás is volt. Találhatunk itt százezer éves kőkorszaki szerszá­mokat, bronzkori használati tárgyakat, a szláv, kelta, germán kul­túra emlékeit, középkori templommaradványt és a füzesabonyi kultúra idejében, időszámításunk előtt 1700 tájékán keletkezett nyolcszáz sírt is, melyekbe az elhunytakon kívül edényeket, éksze­reket, fegyvereket helyeztek. A helyszínen létrehozott múzeum a premontrei szerzetesek 13. századi kolostorában található, és a ki­állítási tárgyak szemrevétele mellett a kolostor föld alatti folyosó­in is végigmehetünk, elképzelve, hogyan menekültek baj esetén a szerzetesek a veszélyessé vált épületből a szabad ég alá. Ha délnyugat felé megyünk Harminc kilométer után először Szepsibe, ebbe a hangulatos kis­városba botlunk. Rendezett belvárosa két templomával, a Via lucis - Fény útja stációival, a Szojka-kapuval és a Szepsi Laczkó Máté Bormúzeummal az otthonosság érzetét keltheti mindenkiben. To­vább haladva a tornai vár romjait mászhatjuk meg, és onnan már csak egy macskaugrás a Szádelő-völgy a maga egyedi flórájával. Ez a kanyon 400 méter mély, három küométer hosszú. Legismer­tebb pontja a kúp alakú Cukorsüveg, melyet az erózió hozott létre. Tehetünk egy kellemes sétát a természetben a kanyon alján végig­bandukolva, vagy felmászhatunk a hegygerincre is, ahonnan cso­dálatos kilátás nyílik a környékre. Szádelő szomszédságában ta­lálható az Áji-völgy szépséges vízeséseivel. Északnyugat felé haladva Az első állomás Jászó: itt körbesétálhatjuk a tavat, bekukkantha­tunk a premontrei apátság csodálatos templomába, végül beme­hetünk a Jászói-barlangba, mely az világörökség része. Maga az apátság eredetileg gótikus épület volt, melyet barokk stílusban átépítettek. Az épületen kívül a barlangot is a premontrei szerze­tesrendnek köszönhetjük, hiszen ők tették járhatóvá 1846-ban. A barlangban számos denevérfaj él, és hajdanán itt tanyázott a bar­langi medve is, de ma már csak a csontjait láthatjuk. A séta három­negyed órát tart, a hőmérséklet kilenc fok körül mozog. Aki ma­dártávlatból szeretné megnézni Jászót és az apátságot, érdemes megmásznia a jászói sziklát a barlang fölött. A jászói szikláról jól látszik az apátság épülete (Szűcs Éva felvétele) A következő állomás Ha a Jászó-Mecenzéf-Stósz útvonalat követjük, érdemes megállnunk a Súgói-völgyben (Šugov), ahol hámort lehet lát­ni. Ez a fémtermékek kovácso­lására szolgáló kisebb ipari műhely már csak látványosság. Összesen két hámor maradt a völgyben, pedig a környéken 1870-ben még 109 működött. A kovácsbemutató azonban ma is felejthetetlen élmény. A ha­talmas kalapácsot a lezúduló víz által mozgatott kerék működteti, a felhevült vasból hozzáértő kalapálással kapafej lesz, mely generációkkal túlél­heti tulajdonosát. A látnivaló­kat, mendegélést, sziklamá­szást kipihenve még elugorha- tunk Stószfürdőre, ahol a sza­natórium alagsorában, a vízivi­lágban - szauna, gőzfürdő, pezsgőfürdő, masszázs között válogatva - pihenhetjük ki fá­radalmainkat. Összeállította: Kozsár Zsuzsa Stósz: A szanatórium ma már inkább wellnessközpontként működik, az alagsorban kiala­kított „vízivilággal" (Képarchívum) Jövő heti számunk témája: Nyaraljunk itthon - a Bodrogközben vagy a Komáromi járásban A rovatot szerkeszti: Lakatos Krisztina

Next

/
Oldalképek
Tartalom