Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-09 / 158. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 9. Oszt-Veszt 23 A Mihály-kápolna körül egykor temető volt. Mondják, a parkban ma is van a régmúltnak kisugárzása: a szerelmesek itt hamarabb összevesznek, mint máshol. (Szűcs Éva felvétele) Gótikus csoda - a Szent Erzsébet-dóm mellett nem lehet csak úgy elmenni, és letudni egy legyintéssel Ha turista lennék, visszatérnék Kassa. Ha én turista lennék - játszottam el a gondolattal, és megpróbáltam számba venni, mi mindent lehetne megnézni városomban, ha idegen szemmel nézném és nem az ott élők természetességével. Persze elsősorban a belváros jön számításba, amolyan „ezt mindenkinek illik megnéznie” alapon. KOZSÁR ZSUZSANNA Mert hát nem lehet a Szent Er- zsébet-dóm mellett csak úgy elmenni, és letudni egy legyintéssel. Közelítsük meg a gótikus csodát az Erzsébet utca felől, megszemlélve az ottani palotákat is, csaknem elbotolva Löffler szobrában, mellyel a sétálóutca kellős közepén szembesülünk. Ha a szobrász alkotásai is érdekelnek, beugorhatunk a Löffler Múzeumba, ahol mindig van valamüyen érdekes tárlat, és gyakran tartanak kamarakoncertet is. De most ne húzzuk az időt, menjünk egyenesen a dómba. Sok-sok mindent lehet megnézni itt, és ma már magyar idegen- vezetőt is fogadhatunk, hogy végigkalauzoljon, és ne vesszünk el a székesegyház számos oltára között. Ám ez a cikk nem a dómról szól, így csak a restaurálásra szoruló Rákóczi-freskót ajánlom mindenki figyelmébe, mely a fejedelem életének szakaszait ábrázolja. Természetesen itt a frissen felújított kripta is, ahol hamvait elhelyezték. Ha pedig nem magyar vonatkozású, hanem európai érdekességre vágynánk, a szerelem lépcsője éppen megfelel. Ez a kettős csigalépcső ugyanis egyedi: bizonyos lépcsőfokok találkoznak, aztán a lépcső újra kétfelé kanyarodik, míg fel nem jutunk arra a belső erkélyre, amely királyok számára készült. Bár a dómot megunni nem lehet, haladjunk tovább. Hisz itt van a „kistestvére”, a Mihály-kápolna, melyet tavaly hoztak rendbe, harmóniába hozva a gótikát a modern elemekkel. A dóm másik oldalán az Orbán-torony nyújtózkodik, előtte egy hatalmas harang. Ez az eredeti, 16. századi Orbán-ha- rang, mely 1966-ban egy tűzvész alkalmával lezuhant, és darabokra tört. Szerencsére össze lehetett rakni, bár a toronyba már nem kerülhetett vissza. Azért így is érdemes fölmásznunk a toronyba, mert Kassa történelmének viaszfigurái várnak minket minden emeleten. A Fő utcán még megállunk egy pillanatra, megcsodáljuk a szecessziós állami színházat, meghallgatjuk a zenélő szökőkutak melynek vízsugarai a dallamokhoz igazodnak. Aztán továbblépünk, és bekukkantunk el Miklós-börtönbe. A gyerekeknek biztos tetszene a középkori Kassa makettje, melyet itt láthatnak, meg aztán a középkori kínzóeszközök is érdekesek. A múzeumból ma még ki kell jönnünk, ha el akarunk ugrani Rákóczi rodostói házának hasonmásáig, de néhány év múlva, ha a felújítás befejeződik, már a börtönmúzeumból a hóhérlakáson át egyenesen a Rodostói ház udvarára juthatunk. A Rákóczi-ház előtt a fejedelem szobra vár minket, bent pedig saját bútora és más, hozzá kötődő kiállítási anyagok. A hóhérlakás melletti szűk utcán szintén érdemes végigmennünk, ez a mesterségek utcája, melyben gyógynövénykeverékektől kovácsoltvas termékekig sok minden kapható, és az utca hangulata ízelítőt ad a középkori Kassából is. Ha a régi városfalakra lennénk kíváncsiak, érdemes a déli kapunál lemennünk a föld alatti régészeti múzeumba, ahol képet kaphatunk arról, milyenek voltak a város középkori védőfalai, kapui. Persze megpihenni sem ártana egy kicsit, így városnézésünket mondjuk a Golem sörözőben szakíthatjuk meg, ahol saját főzésű, tartósítás nélküli sört ihatunk. Vagy bemehetünk a Márai kávézóba, ahol Frei Tamás több mint harminc különböző kávéjából válogathatunk, többek között kókuszos, narancsos vagy dohányízesítésű kávét is kóstolhatunk. Az evéssel szintén nem lenne gondunk, a belvárosban lépten-nyomon étterembe, vendéglőbe botlunk, nyári időszakban az utca hemzseg a teraszoktól, és ma már nem ritka az idegen nyelvű étlap sem. A szállás igényeknek megfelelően különböző árkategóriájú lehet, szállodák és panziók mellett nyáron a kollégiumokban is meg lehet szállni. A legnagyobb gondunk alighanem a parkolás lesz, hiszen amióta szállodák és üzlet- központok épülnek, a belvárosban egyre nagyobb gond szabad parkolóhelyet találni. Mindazonáltal városnéző röpke sétánk folyamán csak néhány jellegzetességre futotta. Nem jutottunk még el a Márai-emlékházig, melynek közelében farkasszemet nézhetünk a költő szobrával: a széken ülő, távolba meredő Mára- ival szembeni üres székbe bátran beülhetnénk. Nem néztük meg még a kassai aranykincset a Keletszlovákiai Múzeumban, sem a Maraton-szobrot, pedig a rávésett győztes futók nevével szintén számíthatna a csodálatunkra. És nem voltunk még a természetben sem, a közeli Csermely-völgyben vagy a Bankón, nem másztunk fel a ld- látótoronyba, és nem ültünk még a Katka nevű kisvasúton, Szlovákia legrégebbi gőzmozdonyán. És kimaradt a botanikus kert és az állatkert is, ahol szintén nagyokat lehetne sétálni. Persze, Kassára nem elég egyszer eljönni. Ha én turista lennék, néhányszor visszatérnék. Városnézés mindig más útvonalon Minden hónap első hétvégéjén más-más központi téma mentén járhatják be Kassát az érdeklődők. Néha egy-egy építészeti stílus a fogódzó, és a városnézés alapját az adott korstílusjegyeit viselő épületek alkotják. Máskor valamüyen egyház vagy felekezet a fő motívum: volt már pravoszláv, görögkeleti, református és zsidó témájú városnézés is. Időnként egy-egy híresebb templom áll a barangolás fókuszában. Vannak azonban profánabb témák is, például híres kassai termek, színházak, köztéri órák vagy éppen a sör és bor hagyománya a városban. Egy alkalommal az is kiderült, mit ne mutassunk meg inkább a turistáknak - azaz szégyellnivaló városi épületeink, befeje- zeden műemlékeink jelentették a séta témáját. A havi turnusok száma jelenleg tizenkettő; az érdeklődőket Milan Kolcun, Czima Erzsébet és Balassa Zoltán kalauzolja, ez utóbbiak nem csupán szlovákul, hanem magyarul is tartanak tematikus városnézést. A kezdeményezést elindító idegenvezető, Müan Kolcun eddigi barangolásai könyv formájában is megjelentek Potulky mestom Košice címmel, (kozs) KASSA 50 KILOMÉTERES KÖRZETÉBEN Irány északkelet Kassától északkeletre, 28 küométerre fekszik Ránkfürdő (Herlány). Gejzírje európai ritkaságnak számít, ugyanis csupán Izlandon fordul elő hasonló, hidegvizű gejzír. A ránkfürdőit 1870-ben fedezték fel, amikor gyógyforrások után kutattak a környéken. A víz 15-20 méter magasra tör fel, a gejzírkitörés 25 percig tart, és 32-36 óránként ismétlődik. Ezért fontos előre tudni a kitörés hozzávetőleges időpontját, melyet a +4215516984 telefonszámon érdeklődhetünk meg. A várostól délkeletre indulva Húsz kilométert sem kell mennünk, és visszacsöppenhetünk a régmúltba. Utunk célja Alsómislye (Nižná Myšľa), ahol több régészeti feltárás is volt. Találhatunk itt százezer éves kőkorszaki szerszámokat, bronzkori használati tárgyakat, a szláv, kelta, germán kultúra emlékeit, középkori templommaradványt és a füzesabonyi kultúra idejében, időszámításunk előtt 1700 tájékán keletkezett nyolcszáz sírt is, melyekbe az elhunytakon kívül edényeket, ékszereket, fegyvereket helyeztek. A helyszínen létrehozott múzeum a premontrei szerzetesek 13. századi kolostorában található, és a kiállítási tárgyak szemrevétele mellett a kolostor föld alatti folyosóin is végigmehetünk, elképzelve, hogyan menekültek baj esetén a szerzetesek a veszélyessé vált épületből a szabad ég alá. Ha délnyugat felé megyünk Harminc kilométer után először Szepsibe, ebbe a hangulatos kisvárosba botlunk. Rendezett belvárosa két templomával, a Via lucis - Fény útja stációival, a Szojka-kapuval és a Szepsi Laczkó Máté Bormúzeummal az otthonosság érzetét keltheti mindenkiben. Tovább haladva a tornai vár romjait mászhatjuk meg, és onnan már csak egy macskaugrás a Szádelő-völgy a maga egyedi flórájával. Ez a kanyon 400 méter mély, három küométer hosszú. Legismertebb pontja a kúp alakú Cukorsüveg, melyet az erózió hozott létre. Tehetünk egy kellemes sétát a természetben a kanyon alján végigbandukolva, vagy felmászhatunk a hegygerincre is, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környékre. Szádelő szomszédságában található az Áji-völgy szépséges vízeséseivel. Északnyugat felé haladva Az első állomás Jászó: itt körbesétálhatjuk a tavat, bekukkanthatunk a premontrei apátság csodálatos templomába, végül bemehetünk a Jászói-barlangba, mely az világörökség része. Maga az apátság eredetileg gótikus épület volt, melyet barokk stílusban átépítettek. Az épületen kívül a barlangot is a premontrei szerzetesrendnek köszönhetjük, hiszen ők tették járhatóvá 1846-ban. A barlangban számos denevérfaj él, és hajdanán itt tanyázott a barlangi medve is, de ma már csak a csontjait láthatjuk. A séta háromnegyed órát tart, a hőmérséklet kilenc fok körül mozog. Aki madártávlatból szeretné megnézni Jászót és az apátságot, érdemes megmásznia a jászói sziklát a barlang fölött. A jászói szikláról jól látszik az apátság épülete (Szűcs Éva felvétele) A következő állomás Ha a Jászó-Mecenzéf-Stósz útvonalat követjük, érdemes megállnunk a Súgói-völgyben (Šugov), ahol hámort lehet látni. Ez a fémtermékek kovácsolására szolgáló kisebb ipari műhely már csak látványosság. Összesen két hámor maradt a völgyben, pedig a környéken 1870-ben még 109 működött. A kovácsbemutató azonban ma is felejthetetlen élmény. A hatalmas kalapácsot a lezúduló víz által mozgatott kerék működteti, a felhevült vasból hozzáértő kalapálással kapafej lesz, mely generációkkal túlélheti tulajdonosát. A látnivalókat, mendegélést, sziklamászást kipihenve még elugorha- tunk Stószfürdőre, ahol a szanatórium alagsorában, a vízivilágban - szauna, gőzfürdő, pezsgőfürdő, masszázs között válogatva - pihenhetjük ki fáradalmainkat. Összeállította: Kozsár Zsuzsa Stósz: A szanatórium ma már inkább wellnessközpontként működik, az alagsorban kialakított „vízivilággal" (Képarchívum) Jövő heti számunk témája: Nyaraljunk itthon - a Bodrogközben vagy a Komáromi járásban A rovatot szerkeszti: Lakatos Krisztina
