Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-30 / 151. szám, hétfő
Van-e az aszirinnek alternatívája? VI. oldal _______I EGÉSZSÉGÜNKRE | Életünk megröviditoje a magas vérnyomás VII. oldal J 2008. június 30., hétfő 6. évfolyam 24. szám Hét tanács lángoló gyomor ellen Az alvás előtt fogyasztott édesség is serkenti a gyomorsav képződését II. oldal IV. oldal Egészséges a DASH diéta Csökkenti a szívinfarktus kialakulásának kockázatát Tömör növényi erő a bőrnek Egyre több kozmetikai termék tartalmaz természetes hatóanyagokat V. oldal Az Európai Unióban évente félmillió ember halálát okozza a súlyos következményekkel járó érelzáródás Előzzük meg a vérrög kialakulását! Vannak betegségek, amelyekről gyakran hallunk, ezekről többet is tudunk, ám nagyon sok olyan kór van, amelyek „nyugodtan” szedik áldozataikat anélkül, hogy kellőképpen tudatosítanánk a veszélyt. Ezért volt szinte sokkoló az adat, amely nemrég elhangzott el: az Európai Unióban évente félmilló ember hal meg érelzáródás következtében. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Hogyan lehet megelőzni a maradandó károkat okozó betegséget, hogyan lehet javítani a statisztikán? Ezekre a kérdésekre keresték a választ nemrég a kérdés szakavatott ismerői. Dr. Angelika Bátorová, a Nemzeti Hemofília Központ munkatársa az egészséges érrendszer fontosságát hangsúlyozta. Tudjuk, hogy az erek szállítják az oxigént és a tápanyagot a test minden pontjára mégpedig az artériák és vénák bonyolult hálózatán keresztül. A vénafal egyenetlensége, különösen azon a részen, ahol lassú a véráramlás, vérrög kialakulását idézheti elő. Ezen a helyen további vö- rösvérsejtek tapadnak a vérrögre, aminek következtében a trombus megnő vagy gyulladás alakul ki a vénában. A vér áramlása akadályba ütközik, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a trombus egy része, vagy egésze leszakad és bekerül a vérkeringésbe. Ez a mozgó vérrög elérheti a szivet, és végül megakadhat a tüdő kis vérereiben. A megakadt vérrögöt tüdőembóliának hívjuk. A tüdő vérkerin- * gését akadályozva, légszomjat, köhögést, mellkasi fájdalmat okozEreink bonyolult rendszere (Képarchívum hat. A kialakult tüdőembólia azonnali orvosi beavatkozást igénylő életveszélyes helyzetet jelent. Embólia, mint érkatasztrófa akkor jön létre, amikor valamelyik ér üregében idegen test jelenik meg, és elzárja az áramló vér úját. Ez az idegen test leggyakrabban trombózisból leszakadt vérrög, azonban esetenként légbuborék (gázem bólia), zsírcsepp, levált ateró- más lemez, daganatos sejtek vagy baktériumgyülem is képezhet akadályt az ér belsejében. A vérkeringés lelassulása és a vér alvadékonysága is kedvez a vérrög kialakulásának. Ezt mindenképpen meg kell előzni, mégpedig preventív, véralvadást gátló gyógyszerekkel és megfelelő mozgással. Vannak helyzetek, amelyek már önmagukban is megnövelik a trombózis veszélyét. Itt elsősorban a gerinc-, a térd-, a combízületi és az onkológiai műtétekre gondolunk, amikor az ember kénytelen mozdulatlanul feküdni, s a mozgást legfeljebb a lábfej megfeszítése jelenti. A trombózisveszély nem csak 10, hanem akár 35 nappal a műtét után is fennállhat. Amint azt dr. Peter Maresch ortopéd szakorvos hangsúlyozta, Szlovákiának nincs szégyellni valója ezen a téren: a megelőző intézkedések terén minden feltétel adott, hogy a veszélyt a minimálisra csökkentsék. Mivel a legnagyobb kockázati tényezőt az ortopédiai műtét jelenti, dr. Ľuboš Rehák ortopéd orvos számolt be a megelőző intézkedésekről, amelyeket minden beteg megkap. (Képarchívum) A szakemberek régóta keresik azt az ideális gyógyszert, amely végérvényesen elűzné a trombózis és az azt követő érelzáródás veszélyét. Milyen legyen hát az ideális gyógyszer? A teljesség igénye nélkül a legfontosabba kritériumokat soroljuk fel: legyen tabletta formájában, naponta csak egyszer kelljen bevenni, gyorsan hasson, s ne legyen mellékhatása. Nagyon fontos, hogy a már említett nagy műtétek és balesetek után a páciens minél előbb járni kezdjen, hogy a vérkeringés minél előbb helyreálljon. Megengedhetetlen, hogy műtétre várva valamely egészségügyi intézményben ne tegyék meg a kellő preventív intézkedéseket: ne kössék be a beteg lábát, ne kapjon véralvadást gátló gyógyszert. Hiszen a hatásos megelőzés sokkal olcsóbb, mint a kezelés. Dr. Peter Maresch kitért az oly aktuális ún. utazási trombózisra, amely akkor fenyeget bennünket, amikor órákig kénytelen vagyunk mozdulatlanul ülni. A szakember figyelmeztet: ha tehetjük, félóránként álljunk fel, sétáljunk, mozgassuk meg lábainkat, de ha erre nincs lehetőség, legalább annyit tegyünk meg, hogy lábfejünket felváltva feszítsük meg. És persze ne feledkezzünk meg a folyadékpótlásról. Szólni kell még az alsó végtagok felületes és mély vénáinak trombózisáról, amely egyre több embert érint. Tudni kell, hogy leggyakoribb szövődménye a már említett tüdőembólia. Egy-egy kisebb embólia akár tünetmentes is lehet, mert néha a szervezet a kisebb vérrögöket gyorsan fel tudja oldani, így a károsodás minimális lehet. Mindent meg kell tenni annak megakadályozásra, hogy tüdőembóliára hajlamos betegek érrendszerében vérrögök alakuljanak ki. A vénás trombózis megelőzésénél különösen fontos a vénás pangás kiküszöbölése. Fokozottan veszélyeztetett betegeknél kis dózisú heparin adásával a mélyvénás trombózisok, illetve a szövődményes tüdőembóliák gyakorisága jelentősen csökkenthető. Kezelés nélkül a tüdőembó- ,<r lián átesett betegek felében várható újabb embólia. A véralvadásgátló kezeléssel az ismétlődés esélye csökkenthető. A mélyvénás trombózis rendszerint jóindulatú, de rettegett szövődménye a gyakran halált okozó tüdőembólia, amely miatt mindig komolyan kell venni a betegséget, (i-ki) Észrevételeiket, kérdéseiket az címre is elküldhetik. JÓ HÍR Már folyamatban van annak az új gyógyszernek a regisztrálása, amely teljes mértékben megfelel a megelőzés minden kritériumának. Ha minden a tervek szerint történik, év végére vagy a jövő év elejére már Szlovákiában is hozzáférhető lesz az új gyógyszer - ígéri a forgalmazó társaság. ♦ A méz megöli az antibiotikum-rezisztens és a bőrön lévő baktériumokat, derül ki holland kutatók nemrég közzétett beszámolójából. + A dohányzás károsítja az ereket, így az agyi ereket is. Tudományosan megállapított tény, hogy a dohányzás az öregkori elbutulás kockázati tényezője. EGÉSZSÉGMONDATOK GYOGYTURMIX Amit a szívmegállásról tudni kell A hirtelen szívmegállás naponta 850 ember halálát okozza az Egyesült Államokban, ez több mint a mellrákra, tüdőrákra, agyvérzésre és AIDS-re visszavezethető halálesetek száma összesen. Ennek ellenére az orvosok is keveset tudnak arról, hogy müyen tényezők hajlamosítanak erre a betegségre. Jelenleg is főijük egy nagyszabású vizsgálat, ami a génektől az életmódig felméri a hajlamosító tényezőket, ez azonban nagyon nehéz feladat: nem lehet megmondani, hogy egy ember mekkora valószínűséggel fog szívrohamban meghalni. Tudjuk, hogy a korábban már lezajlott szívrohamok hajlamosítanak erre a betegségre, egyes esetekben egy szívritmus-generátor beültetése védelmet jelenthet. A kor és a nem is számít: a szívroham legtöbbször 58-62 éves korban jelentkezik. Fontos kockázati tényezők a dohányzás, cukorbetegség és elhízás is. Nem tudjuk azonban, hogy ezek közül melyik kockázati tényező miért és mennyire fontos. Azt sem tudjuk, hogy a stressznek van-e egyáltalán jelentősége: sokan nagyon fontosnak gondolják, ugyanakkor sok stresszes életet élő embernél egyáltalán nem alakul ki szívroham. Tudjuk azonban, hogy lehet csökkenteni a kockázatot: egészséges étrenddel, testmozgással, a dohányzás kerülésével, és aszpirin, illetve más gyógyszerek szedésével. A hirtelen halál az esetek harmadában a koszorúerek betegségére vezethető vissza. A kávé illata is felpezsdíti az agyat? Elképzelhető, hogy az ébredés utáni kávé illata is serkenti az agyműködést anélkül, hogy akár csak egy kortyot kellene inni. A legtöbb ember a kellemes íz és a koffeintartalom miatt fogyaszt kávét, de lehet, hogy az illat is serkentő hatással van az agyra. Egy frissen napvilágra került kutatás arra derít fényt, hogy a kávé illata illetve fogyasztása hogyan befolyásolja az agyi gének és proteinek működését. A kutatásokat olyan patkányokon végezték, amelyeknél a kísérleteket megelőzően csökkentették az alvási időtartamot. A kísérletek során az alvásmegvonásnak kitett és a teljes pihenésben részesített állatok agyát vizsgálták kávéillat mellett, illetve annak hiányában is. A kávébabbal egy légtérben tartott, alvásmegvonásban részesített patkányoknál 17 agyi génnél mértek eltérő aktivitást, egyes agyi fehéijéknél olyan változások jelentek meg, amelyek stresszcsök- kentő vagy antioxidáns hatásúak lehetnek. A szerzők felvetése szerint azonban ha a kávéfogyasztás az alváshiány kapcsán növeli a stresszt, akkor lehet, hogy ésszerűbb csak a kávé illatát élvezni a feszültség csökkentése céljából. Persze egyelőre nem biztos, hogy egy zacskó pörkölt kávét kell tartani az íróasztalon, és egyet-egyet szippantani, hogy pörögjön az agyunk, (m-ss)
