Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-25 / 147. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 25. www.ujszo.com Tájfotósként remekelt a villanyszerelő és az asztalos Karbantartók tárlata a múzeumban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Rendhagyó tárlat nyílt a Thain János Múzeumban. Az ország legszebb tájait és állatvilágát bemutató kiállításon két szakmunkás, az ógyallai Klotton László és az érsekújvári Myjavec Dusán alkotásai láthatók. „Múzeumunkban mindig számíthattunk a Középfokú Építészeti Szaktanintézet diákjaira, akik ügyes kezű karbantartóknak bizonyultak. Legutóbb a védőkorlátokat készítették el a megyei fenntartású intézmény számára, és valódi mesteremberekhez méltó, alapos munkát végeztek” - mondta a megnyitón Gudmon Ilona, a Thain János Múzeum igazgatója. Klotton László elárulta, villanyszerelőnek tanul a járási székhelyen, de szabadidejében elsősorban tájfotók készítésével foglalkozik. Iskolatársa, Dusán, aki idén érettségizik műbútorasztalos szakon, komoly kihívásnak tekinti az emberi portrék és állatok fotózását, mindkét fiatalember öt éve próbálja lencsevégre kapni a figyelemre méltó dolgokat. Száraz István iskolaigazgatótól megtudtuk, ebben a hónapban ez már a második tárlatnyitójuk. Tehetséges fafaragó diákjaik bekapcsolódtak a Fa szépsége projektbe, és nemrég nyílt kiállításukon ötletesen faragott madáretetőket, gyertyatartókat, újság- és lemeztartókat mutattak be a közönségnek a Matica slovenská érsekújvári székházában, (száz) Myjavec Dusán és Klotton László szemet gyönyörködtető fotóit július végéig láthatják az érdeklődők a múzeumban (Csuport István felvétele) Keleten van a legtöbb elhanyagolt épület Kutatóközpont lesz a kassai dohánygyárból Több volt a látogató egy hónap alatt, mint az egész tavalyi évben Pillangóparádé a kassai botanikus kertben Kassa. Húszezer látogatója volt egy hónap alatt a kassai botanikus kertnek. Ez négyezerrel meghaladja a teljes tavalyi év látogatóinak számát. KOZSÁR ZSUZSANNA A váratlan siker elsősorban a trópusi, lepkéknek köszönhető, melyeket egy angol lepkefarmról vásárolt az intézmény. Ilyen pillangóparádé még nem volt Szlovákiában. A három megrendelt szállítmány ezernél is több bábot tartalmazott, melyből hetven különböző faj színpompás egyedei keltek ki. A botanikus kert üvegházaiban Ázsia, Afrika, La- tin-Amerika lepkéi röpködtek, köztük a vüág legnagyobb pülan- gója, a nagy atlaszlepke, mely szárnyának fesztávolsága akár 28 centiméter is lehet. A lepkecsoda azonban nagyon múlandó, mivel egy-egy ilyen rovar mindössze 4-8 napig él. A parádé ezért lényegében május közepétől június közepéig volt élvezhető, ám ez alatt az egy hónap alatt a botanikus kert bevétele elérte a 600 ezer koronát (20 000 euró). Eleinte kaotikus ál- • lapotok uralkodtak a pénztáraknál, a látogatóknak főként hétvégén kellett sokáig várniuk a sorukra, sőt a bejárati lépcső is károsodott a túlzott igénybevételtől, ám az intézményvezetése fokozatosan úrrá lett a helyzeten. A lepkeszállítmány 70 ezer koronás ára (2333 euró) busásan megtérült, a haszon pedig jól jön a létesítménynek, hiszen az üvegházak ötven éve várnak felújításra. Persze a lepkéken nyert összegből erre nem futja, ám az intézmény (Veronika Janušková felvételei) Húszezren voltak kíváncsiak a pillangóparádéra költségvetése eddig alig volt elég a karbantartási és működtetési költségekre. Pillangóparádé valószínűleg jövőre is lesz, hiszen a siker önmagáért beszél. Volt olyan hétvége, mikor négyezren kukkantottak be az üvegházakba, hogy természetes közegükben csodálhassák meg a röpködő lepkéket. A belépőjegyekből származó bevétel pedig a tavalyi összbevétel hatszorosa lett. Aki azonban búslakodik azon, hogy lekéste a szenzációt, még június végéig elmehet a botanikus kertbe, ahol kis szerencsével meglesheti az utolsó néhány idei pülangót. Egy lepke alig egy hétig él KOZSÁR ZSUZSÁN NA Kassa. Multifunkciós központtá alakulhat Kassa régi dohánygyára. A kihasználatlan objektumok feltérképezésénél ezt az épületet választotta ki a megye, hogy részletes tanulmányt dolgozzon ki újrahasznosításáról. Az elhanyagolt dohánygyár elsősorban különböző megyei hivatalok székhelye lesz, mivel az épület közel esik a megyeházához, és a város különböző részeibe „szétszórt” hivatalok végre egy fedél alá kerülhetnek. Am vannak ennél merészebb tervek is. Az ingatlan egy részében tudományos fejlesztési központ kialakítását tervezik, ahol nemcsak a kutatásra lesz mód, hanem az eredmények bemutatására is, mivel szakkonferenciák megrendezésére alkalmas, csúcstechnológiával felszerelt tanácstermeket is létrehoznak itt. A tanulmány számol luxuslakások építésével is. Lehetséges, hogy az objektum egy részét kulturális célokra hasznosítják. Múdra Rozália, a megyei hivatal vezetője szerint az első kalkulációk alapján mindez 880 millió koronába (30 millió euróba) kerülhet. A dohánygyár egyike az úgynevezett brownfieldeknek, azaz „barna mezőknek”, melyek átépítése, eredeti rendeltetésüktől eltérő használata most került a figyelem középpontjába, és jelentős uniós támogatásra is számíthat. A barna mezők „felélesztésének” pályázatát májusban írták ki, októberi határidővel. Brownfieldből az országban sok akad, bár pontos adatok még nincsenek. Egyelőre 458 kihasználatlan ingatlan szerepel az országos adatbázisban, legtöbb Zsolna, Kassa és Eperjes megyében, legkevesebb az ország nyugati régióiban. A régi gyártelepek mellett más lepusztult épületek, vámházak, megszűnt állomáshelyek, gazdasági udvarok, romosodó kastélyok, elhagyatott kaszárnyák is a barna mezők közé tartoznak. Gyakran kevésbé vonzó az elhelyezkedésük, állapotuk sem mindig megfelelő, a környék összképét pedig rontják. Kis fantáziával azonban régi magtárból idősek otthona vagy szálloda építhető, de egyes létesítmények ipari park részeként vagy vállalkozói inkubátorházként is hasznosíthatók. Mi a baj brownfieldekkel? Félreeső, lepusztult környék, káros környezeti hatás, rossz állapotban lévő épület - ez csak néhány olyan szempont, amely közrejátszik abban, hogy a befektetők számára ne legyen vonzó egy-egy barna mező. Súlyosabb gond azonban az ingatlanok tulajdonjoga. Elsősorban a magántulajdonosok vonakodnak attól, hogy adatokat szolgáltassanak a most létesülő központi adatbázisba, vagy a létesítmény újrahasznosításán egyáltalán elgondolkozzanak. Ugyanakkor a Idhasználatlan épület körzetében a telkek is elérték- • telenednek, és a környék tovább pusztul, (kozs) A gyülekezet saját forrásból vágott bele a költséges munkálatokba Felújítják a templom tornyát A templomhajó felújulása után több mint tíz évvel kerülhet sor a torony rendbehozatalára (Zoller Viktória felvétele) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Léva. Megkezdődött a református templom tornyának teljes felújítása a városban. A három tűzvész után, a 18. század végén kialakított barokk stílusú épületen utoljára 1996-ban végeztek nagyobb munkálatokat, akkor a hajó és a tetőszerkezet teljes rekonstrukciója készült el. Most a 30 méter magas torony külső és belső vakolatának cseréje zajlik. A faszerkezet marad, viszont vadonatúj rézborítás kerül rá. A teljes falépcsőze- tet korszerűbbre és biztonságosabbra cserélik, ugyancsak kicserélik az összes ajtót és ablakot. Az évtizedek óta nem működő órát is megjavítják. Kassai Gyula lelkész elmondta, a valószínűleg az egymillió koronát (33 ezer euró) is túllépő munkálatokat a gyülekezet saját forrásból tudja finanszírozni. Ezt egyrészt a főként az ingatlanok bérbe adása utáni bevételek, másrészt a több éve folyó adomány- gyűjtés teszi lehetővé. A lévai református egyházközség az új évezredben 3-4 évente vág bele egy-egy nagyobb projektbe. 2001-ben- megalapították az egyházi gimnáziumot, 2005-ben felújították a bevételek zömét jelentő, a városközpontban található Kálvin-udvart, idén pedig a templomtorony renoválása került sorra. A gyülekezet jelenleg körülbelül 500 lelket számlál. A 2001-es adatok szerint 1600-an vallották magukat reformátusnak, az istentiszteleteket átlagosan 100 fő látogatja, (fm) Cél a költségcsökkentés Elektronikus közbeszerzés Rozsnyó. A helyi városi hivatal az elsők egyike a kelet-szlovákiai városok között, amely az áttekinthetőség és a költségek csökkentése érdekében elektronikus úton hirdet meg közbeszerzési pályázatot. A város rögtön két különböző elektronikus aukciót készít, amelyek párhuzamosan zajlanak. Hordozható számítógépeket kíván vásárolni, és részben felújítja vagy kicseréli a számítógépparkját. Még június elején megkerestek hat helyi szállítót, hogy tegyenek árajánlatot. Az ajánlatok elbírálása után a város az elektronikus közbeszerzés szerint jár el, amelyet a bajmóci WELL Managment Rt. közvetít. Az aukció előre lefektetett szabályok szerint folyik, azaz a korábban kiválasztott megrendelést egy előre meghatározott időpontban közzéteszik, miközben erre az ajánlatra további jelentkezők is rálicitálhatnak az internet segítségével. A kiválasztott szállító változtathat ajánlatán, ha versenyben akar maradni, a bekapcsolódó szállítóknak pedig áttekintésük lesz a legjobb ajánlatokról, de nem kapnak információkat arról, kik szálltak versenybe. Ezzel szemben a hagyományos, postai úton történő közbeszerzési pályázatok esetében az ajánlattevés lehetősége véges. Az elektronikus aukció végeredménye egy sokkal kedvezőbb árajánlat, valamint az objektivitás és áttekinthetőség. Az eljárással a költségek 5-30 százalékkal is csökkenthetők, (kov)
