Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-25 / 147. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 25. Szülőföldünk 29 ínségesebb időkben akár gumicsizmából is lehet pálinkát főzni, ser is előállítható mindenből, ami erjeszthető. Fáradhatatlan eleink kísérleteztek is eleget sdorfban található Kocour serfőzdébe szállította azokat a tokaji boros fahordókat, melyekben megpróbálunk spontán erjesztéssel sört előállítani. Most azon törjük a fejünket, mivel töltsük meg ezeket” - avat be a nagy tervbe Kovács úr. A spontán erjesztés belga találmány; lényege, hogy a hordókba zárt alapanyag négy-öt évre a pince mélyére kerül, s mindenki izgatottan várja, mi kerekedik ki belőle. Az érdeklődők közben előre megfontolt szándékkal, jó pénzért felvásárolják a tartalmat, s ha a kísérlet sikerül, királyi nedűhöz jutnak. Ha nem - tévedtek... Van a „visegrádi seres hármaknak” még egy nem titkolt vágyuk - olyan söröket előállítani, melyekkel nemzetközi versenyeken is dobogós helyezést érhetnek el. S itt nem csak a közép-kelet- európai térség versenyeire, hanem olyan megmérettetésekre kell gondolnunk, melyeken a világ legnevesebb, több száz éves múlttal rendelkező serfőzdéi, sörgyárai is részt vesznek. Hisszük vagy sem, ez az álom is valóra válhat. Sörkultúra a karsztok alján „Annyiban nehezebb a helyzetünk a bortermelőkénél - tátja fel a szakmai titkot Kovács úr -, hogy míg a borok pontozás útján szereznek minősítést, s egy-egy borversenyen akár tucatnyi dobogós helyezés is születhet, a sorversenyen mindig a legjobb győz. Nagy kihívás ez, de eddigelé sikerült helytállnunk. 2006-ban Miskolcról hoztunk el egy arany- és ezüstérmet barna, illetve világos sörünkkel, idén pedig a Táborban, illetve České Budéjovicén megrendezett nemzetközi sorversenyen szereztünk bronzérmet, majd aranyat.” A nyugati országokban a sörivásnak ugyanolyan kultúrája van, mint a borfogyasztásnak, árulja el Kovács úr, hozzátéve, hogy szerencsére tájainkon is pozitív elmozdulás tapasztalható az utóbbi években. Magyarán: kezdjük felfogni, hogy a sör lényegesen több a csellóban feles mellé felszolgált „kísérőnél”. „Nyugat-Európa országaiban a különféle ételekhez más és más söröket szolgálnak fel; ez az elv vezérelt engem is, amikor a serfőzdével egy időben megnyitottam az éttermet. Étlapunkon a hagyományos, már-már elfeledett gömöri ételek szerepelnek, házias ízekkel főzünk, s a kedves vendég évszaktól függően akár tízféle sörből választhat. Az ínyencek számára megszerveztük a Kait Bier Klubot, melynek rendszeres összejövetelein alkalmuk nyílik az európai és tengerentúli sörkülönlegességek megízlelésére. Nem titkolt célunk, hogy tájainkon meghonosítsunk egy olyan sörkultúrát, melyet büszkén vállalhatunk, s mely a későbbiekben még több látogatót vonzana ebbe a térségbe.” Sörivóknak való A változatosság gyönyörködtet...! Bár a történet valóságalapjáért kezességet vállalni nem merek, úgy hallottam, a sörfogyasztás kezdete azokra az időkre tehető, amikor megcsappantak az emberiség mennybéli mannakészletei. LŐR1NCZ ADRIÁN Hogy a fenti állításból mi igaz és mi nem, döntsék el a témában jártasabbak; az viszont tény, hogy a sörfogyasztás csaknem egyidős az emberi civilizációval. A bort és a kenyeret még állítólag hírből sem ismertük, amikor úgy bő tízezer évvel ezelőtt már fogyasztottunk gabona erjesztésével előállított szeszes italt, s az első, ser főzésére és tárolására használt edények korát a régészek hatezer évre taksálják. A sörivás szokása az ókori Mezopotámiából terjedt el; fogyasztották a sumérok, az ak- kádok, a babilóniaiak, az asszírok és az egyiptomiak - azaz az egész, akkortájt műveltnek tartott világ. Tájainkon a nagy áttörés a XV. századig váratott magára - 1473-ban a Garam felső folyása mentén fekvő Vyhnében alakult az első serfőzde, majd ezt az 1532-ben létrehozott nagyszombati követte. Cseh szomszédaink persze előbb észbe kaptak - legrégebbi serfőzdéjük Domažlicé- ben működik 1341-től, s valójában ez az ital tette ismertté Bo- hemiát, azaz a bohémek földjét világszerte. Miképp köztudott tény, hogy ínségesebb időkben bármiből, akár gumicsizmából is lehet pálinkát főzni, úgy ser is előállítható mindenből, ami erjeszthető. Fáradhatatlan eleink kísérleteztek is eleget, míg a nemes nedű a XVIII. század derekán végre kezdett hasonlítani ahhoz, amit ma a vendéglőkben, kiskocsmákban sör címén elénk tesznek. A tudomány mai állása szerint sörnek minősül minden malátából készült, komlóval ízesített eijesztett ital, s ebbe ma már csak a multik „kavarhatnak” bele, akik feltalálták, s nagy sikerrel itatják a néppel a hamisított, „kannás-tablettás”, malátát és komlót sosem látott sört. Lényeg, hogy a csomagolás gazdaságos legyen... és ízét tekintve Szicíliától a Skan- dináv-félszigetig nagyjából egyforma. A kivételes minőséget és sokrétűséget e téren a kisebb, gyakran családi vállalkozásként működtetett kisüzemi serfőzdék képviselik, melyekből Szlovákiában nyolc található. Az ország déli részének legismertebb „miniserfőzdéje” a Kovács László által működtetett rozsnyói Kaltenecker. „1996-ot írtunk, amikor építési vállalkozóként, majd társtulajdonosként beszálltam ebbe az üzletbe - mondja a ma negyvenhárom éves úriember -, s mint kiderült, jó lóra tettem. A sörivás kultúrája ugyanis újra felszálló ágba került, s csak az képes megmaradni a piacon, aki nem retten vissza a kísérletezéstől, az új utaktól.” Kovács úr és csapata a „klasszikus felállással”, tehát az egy világos-egy barna kombinációval kezdte, mígnem két évvel ezelőtt rájöttek: a változatosság sörben is gyönyörködtet! Tizennégyféle sört főztek eleddig, nyolcat főznek ma is állandó jelleggel. Olyan söröket honosítottak meg, melyekkel tájainkon eddig senki sem próbálkozott - például a legendás India Pale Ale-et, mely az indiai szubkontinens gyarmatosítása idején kibírta a hónapokig tartó hajóutat Nagy-Britanniából a koronagyarmatig. Négyfajta malátából készül, hatféle komló hozzáadásával. Főznek 13 Balling-fo- kos, félbarna bajor típusú sört, 12 -es világos búzasört, meg félbarna „füstös tizenhármast”, amely íze a füstölt ételekét idézi. Nagy a sikere a mézzel ízesített gyömbérsömek, a tokaji borkivonatot tartalmazó félbarna italnak, illetve a meggy, banán, vanília, kávé és chilli ízű söröknek. Ez persze korántsem a teljes felhozatal - évente két-három új ízt kísérleteznek ki. A serfőzde és étterem állandó felhozatala Visegrádi seres hármak Kovács László nagy elismeréssel nyilatkozik a kisüzemi serfőzés európai bástyájáról, Belgiumról, majd az USA-ról esik szó, ahol úgy három évtizede a sörpiac több mint 95 százalékát négy nagy sörgyár uralta. Az arány azóta jócskán megváltozott: ma az Egyesült Államokban mintegy 1400 kisebb serfőzde működik, melyek a piac 25 százalékát uralják. Valami hasonlót kellene „elkövetni” itthon is... „Volt alkalmam találkozni a nagy múltú csehországi serfőzdék tulajdonosaival és szakembereivel, s Belgium példáján felbuzdulva létrehoztuk a V3 elnevezésű társulást, mely Csehország, Magyarország és Szlovákia kisüzemi serfőzdéit tömöríti. A tapasztalat- cserén kívül együttműködésünknek gyakorlati hozadéka is van: a magyarországi partner már megvásárolta és a csehországi Vam„Már a sör sem a régi!” - jajdul- nak fel olykor a sörivók, s valljuk be, világfájdalmuk jogos és megalapozott. A ludas ez esetben (is) a globalizáció, illetve a hazai sörgyárakat felvásárló multinacionális vállalatok, melyek az eredeti ízek és technológiák megőrzése helyett a világszerte bevált „egyenízek” meghonosítására törekednek. Európában kialakulóban van egy jellegzetes sörfajta, az „eurósör”, mely színét, szagát Nem mindegy, mi kerül a korsókba (Somogyi Tibor felvételei) EU-téjákoztató kampányt indított a Galántai Könyvtár - évente száz európai polgárt hívhatnak meg a képviselők Strasbourgba, a városból tizenkét diák utazik Duka Zólyomi Árpád a galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban GAÁL LÁSZLÓ úalánta. Az Európai Parlament két helyen működik. A hónap három hetében Brüsszelben, majd a 785 EU-képviselő és 785 asszisztensük nagy szürke műanyag ládába rakja az összes iratát, esetleg az öltönyét is, amit átszállítanak Strasbourgba, hogy havonta egy héten át ott ülésezzenek, az egyébként üresen álló hatalmas parlamenti palotában. Egyebek mellett ezt is megtudhatták a galántai Kodály Zoltán Gimnázium diákjai Duka Zólyomi Árpád európai parlamenti képviselőtől azon az előadáson, amelyet a Galántai Könyvtár szervezett a gimnázium nagytermében. „A hely- hatósági és a parlamenti választásokon is nagyon gyér volt a fiatalok részvétele, ezért azt gondoltuk, a közelgő európai uniós választások előtt fel kell keltenünk az érdeklődésüket az unió iránt. Ezért hívtuk meg Duka Zólyomi Árpádot, hogy mondja el, mi is tulajdonképpen az Európai Parlament, hogyan és milyen kérdésekben képviselik ott Szlovákiát. Monika Beňová Flašikovának is lesz hasonló előadása” - nyilatkozta lapunknak Štefan Polák, a könyvtár igazgatója. Duka Zólyomi azt is elárulta, mi az oka az igencsak költséges kétlaki parlamenti ülésezésnek: a kibékülés történelmi példájaként emlegetett német-francia kiegyezést követően a franciák ragaszkodtak hozzá, hogy az európai történések egyik központja a német határ közelében lévő Strasbourg legyen. Ez az oka, hogy az EP Brüsszel mellett ebben a francia városban is székel. Az Európai Parlamentben a képviselők nem tagországok szerint, hanem politikai hovatartozásuk - jobboldali, középjobb, baloldali stb. - szerint tömörülnek frakciókba. Az MKP színeiben megválasztott szlovákiai képviselő, kolléganőjével, Bauer Edittel együtt a legnagyobb, 288 tagú frakciónak, az Európai Néppártok frakciójának tagja. Duka Zólyomi arra biztatta a fiatalokat, tanulják a világnyelveket, mert tanulási és munkalehetőségek terén is nyitva áll előttük az EU. Elárulta, hogy évente fogadnák hat gyakornokot, végzős vagy frissen végzett egyetemistát, áld egy hónapon keresztül dolgozhat a képviselők mellett. Egyébként pedig évente száz európai polgárt hívhatnak meg a képviselők Strasbourgba, amit Duka Zólyomi és Bauer Edit ki is használ. Marsai János, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója elmondta, az ő- iskolájukból is tizenkét diák vehet majd részt ilyen látogatáson. Hogy ki lesz a szerencsés, azt egy iskolai Ki tud többet a EU-ról elnevezésű vetélkedő eredményei alapján döntikel.
