Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-03 / 128. szám, kedd

16 Agrárkörkép - hirdetés ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 3. www.ujszo.com A tavalyhoz képest több mint 50%-os árnövekedés Élénk a gabonapiac Gabonaféléknél magnéziumos levéltrágyázással 5-8 százalékos szemtermés-növekedés érhető el Levéltrágyázás keserűsóval (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Hazai agrárpiaci információk alapján áprilisban is élénk mozgás volt tapasztalható a gabonapiacon, amelynek következtében jelentő­sen bővültek a forgalmazott gabo­nafélék ársávjai. A takarmánybúza világpiacon tapasztalt márciusi ár­esését követően nálunk is megló­dult a piac, s az előző hónapi forga­lomhoz képest több mint tízszeres mennyiségű termény cserélt gaz­dát. A takarmányárpa esetében csaknem 50 százalékos forgalom- növekedés következett be az előző hónapi eredményekhez képest, vi­szont 30 százalékkal csökkent az érdeklődés a takarmánykukorica iránt, s ez magával vonta a ter­mény árának csökkenését is. A takarmánybúza átlagos vételi ára (6285 korona/tonna/208,62 EUR) az előző hónaphoz képest több mint 15 százalékkal csök­kent, ami tonnánként 1155 koro­nás (38, 33 EUR) árcsökkenést eredményezett. A termény felvá­sárlási ársávja 5200 koronától (172, 68 EUR) 8200 koronáig (272, 19 EUR) terjedt. A takar­mányárpánál tapasztalt enyhe ár­csökkenés (0,3 %) nem befolyá­solta számottevően a 6680 koro­na (221, 73 EURjkörüli árszintet. A kukorica viszont jelentős ár­mozgást mutatott. Míg március­ban 6800 (225, 71 EUR) és 7600 korona (252, 27 EUR) körüli ton­nánkénti áron kelt el, a kereslet csökkenése következtében április­ban az értékesítési ársáv már 5800 koronától (192, 52 EUR) 7800 koronáig (258, 91 EUR) ter­jedt. Az átlagos árszinje is 7300 koronáról (242,31 EUR) 6860 ko­ronára (227, 71 EUR) csökkent. Jóval jelentősebb ármozgást re­gisztrált az agrárstatisztika az elő­ző év ugyanazon időszakához vi­szonyítva. A takarmánybúza érté­kesítési ára a tavalyihoz képest több mint 50 százalékkal megug­rott, s ez koronában kifejezve any- nyit jelent, hogy napjainkban a ter­mény ára 2249 koronával (74, 65 EUR) magasabb az előző évinél. Hasonló pályát mutat a takar­mányárpa árának alakulása is. A termény értékesítési ára a tavalyi év ugyanezen időszakához viszo­nyítva szintén több mint 50 száza­lékkal növekedett, vagyis idén ton­nánként 2236 koronával (74, 22 EUR) kerül többe. Sőt, a takar­mány-kukorica előző évi árszintje is több mint 50 százalékkal volt alacsonyabb az ideinél, így ennek a terménynek a tormája is 2380 ko­ronával (79, 00 EUR) többe kerül. Az élelmiszeripari minőségű gabonafélék áprilisi árszintje az előző hónaphoz viszonyítva szin­tén növekedett. Itt az emelkedés mértéke 0,6 - 6,6 százalék közöt­ti, viszont a B minőségű malom­ipari búza 2,8 százalékkal alacso­nyabb áron kelt el. A malomipari búzák összes kategóriájában 1,2 ­6,6 százalékos volt az árszint-nö- vekedés, ami 7800-8400 (258, 91-278, 82 EUR)koronás árszint­ben mutatkozott meg. Hozzá kell tenni, hogy a ma­lomipari minőségű gabonafélék iránti kereslet meghaladta a piaci kínálatot, ezért a termékek forgal­ma aktív volt. A piacon gazdát cserélt élelmiszeripari búzák összmennyisége csaknem kétsze­rese volt az előző havi mennyiség­nek, a leginkább keresett búzafaj­ta az A minőségi kategóriába so­rolt kenyérbúza volt, amelynek forgalma 2,7-szerese volt az előző havinak. (Forrás: ATIS) A magnéziumhiány tünetei a gabonaféléknél elsősor­ban a szárbaindulás idősza­kában figyelhetők meg. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ennek következtében késik a növekedés, terméscsökkenés majd minőségromlás alakulhat ki. A magnéziummal végzett le­véltrágyázás kísérleti eredmé­nyei azt mutatják, hogy még azokban az állományokban is, ahol a magnéziumhiány tünetei nem észlelhetők, mintegy 5-8 százalékos szemtermés-növeke­dés érhető el. A tápelem pótlására a keserű­sót, a növények számára közvet­lenül felvehető magnézium szul­fátot ajánlják a szakemberek. A keserűsó-oldattal permetezett gabonában növekszik a szárszi­lárdság, nagyobb kalászok fejlőd­nek és a vadkár is kisebb. A káliumtól eltérően, amely­nek felvétele a virágzással gya­korlatilag befejeződik, a magné­zium felvétele a gabonaféléknél gyakorlatilag az érésig tart. Mivel a magnézium nemcsak a növeke­déshez, hanem az optimális szemképzéshez is szükséges, a ta­laj magnéziummal való ellátott­sága fontos tényező. Ha ez nem kielégítő, vagy más környezeti té­nyező, pl. a szárazság akadályoz­za a magnézium felvételét, a ke­serűsó-oldattal történő permete­zésnek jelentős befolyása lehet a terméshozamra. A gazdának el­sősorban a talaj magnézium-ellá­tottságát kell figyelembe vennie, de a vegetációs időszakban cél­zott keserűsó-oldatos levéltrá­gyázással a szem növekedéséhez szükséges magnézium felvételét is elősegítheti. A levéltrágyázás azonban semmiképpen nem he­lyettesítheti a talaj megfelelő táp­anyagellátását. Mivel a keserűsó maradék nél­kül jól oldódik a vízben, a növényvédelemre alkalmas per­metezőgépekkel könnyen kijut­tatható. Az oldat koncentrációja maximálisan 5 százalékos lehet, vagyis legfeljebb 5 kg keserűsót oldanak fel 100 liter vízben. Ki­sebb vízmennyiség, vagy a mag­néziumhiány látható tünetei ese­tén a permetezést 5-10 napon­ként ajánlott megismételni. A tápoldatot a gabonafélékben két vegetációs időpontban lehet adagolni. A növényzet bokrosodá- sa és szárbaindulása kezdetén azért ajánlott a kijuttatása, mert a szárbaindulás kezdetén a magné­zium-felvétel nem tud lépést tar­tani a növények gyors növekedé­sével, hiánytünetek alakulnak ki. Ebben az időszakban hektáron­ként 10-12,5 kg mennyiségű kese­rűsó kijuttatása már a szemkép­ződésre is kedvező hatással van. A keserűsó-oldattal való per­metezés második ajánlott idő­szaka a virágzás után az érésig tárt. Ilyenkor nagyon intenzív a tápanyagok beépülése a mag­vakba. A gyakorlati szakemberek is tudják, hogy minél tovább ma­rad zöld a zászlóslevél, annál jobban telítődik a szem. Az 5 százalékos keserűsó-oldattal va­ló permetezés abban a stádium­ban a legalkalmasabb, amikor a a kalászok, illetve a bugák már teljesen látszanak. Ekkor a mag­néziumot már nagyrészt a tok­lász és a pelyvalevél, vagyis a szem közvetlen környezete veszi fel. Ebben az időszakban szintén 10-12,5 kg/ha adagban juttatjuk ki a növényzetre. Mivel a magnézium nemcsak a klorofilban nélkülözhetetlen, ha­nem több mint háromszáz enzim aktiválásával is részt vesz a növé­nyek anyagcsere-folyamataiban, a meghatározott fejlődési sza­kaszban alkalmazott kiegészítő gyorsan ható magnézium-ellátás jelentős mértékben javíthatja a szemek telítettségét, ezáltal a ter­mésmennyiséget is. (sz) MfíÜ&X Nem gyomos állományoki SPODNAM DC ® önállóan alkalmazva .....1,25 l/ha Clinic® “p" glyphosate-IPA 480 g/l Gyomos állományoki Deszikkálás és a betakarítás meggyorsítása esetén. Clinic* glyphosate-IPA 480 gll F&N Agro Slovensko, s.r.o. Rožňavská 34, 821 04 Bratislava Tel.: 02/43 42 99 03, Fax: 02/43 42 99 36, http://www.fnagro.sk Kollár Rastislav Kántor Zoltán Simončič Jozef Marcinek Štefan Černický Ivan Vdovjak Jozef Nagyszombati /., Pozsonyi kerület Trenčín Nagyszombati II., Nyitrai I. kerület Nyitrai II. kerület Besztercebányai kerület Eperjesi I. és Kassai I. kerület Eperjesi II. és Kassai II. kerület kollar@fnagro.sk kantor@fnagro.sk ekosystem@stonline.sk marcinek@euroweb.sk cernicky@fnagro.sk vdovjak@gbs.eu.sk 0903 265 501 0903 730 489 0905 618 449 0903 265 509 0903 265 502 0903 265 503 Ne bízzon semmit a véletlenre! Az alkalmazás előnyeiről kérjen tájékoztatást regionális képviselőinktől! BP-8-11508 A terményt a lehető legnagyobb tápanyagtartalommal kell betakarítani A lucernaszéna készítésének módozatai ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A szénakészítésnek régóta elter­jedt és általános módja a renden történő szárítás. A korábbi években a pillangós növényeknél elteijedt forrólevegős szárítmány-készítési technológia az energiaárak növe­kedése miatt szülte teljes egészé­ben a háttérbe szorult. Az új széna­készítési eljárások a rendentartási időt, vagyis az időjárási kockázatot, illetve a veszteségeket jelentősen mérséklik, egyúttal a betakarítás, a tartósítás-tárolás teljes gépesítését lehetővé teszik. A szénatomyok- ban, szárító-tároló pajtákban és a szekrényes vagy a kamrás szárítók­ban akár az 50-60 százalékos ned­vességtartalomra fonnyasztott és felaprított pillangósok szellőzteté- ses utószárítása is megoldható. A jó minőségű szálastakarmá­nyok betakarításakor arra kell töre­kedni, hogy a terményt a lehető legnagyobb tápanyagtartalommal és a lehető legkisebb veszteséggel takarítsuk be. Ezért a betakarítást lehetőleg az optimális agrotechni­kai időszakban kell elvégezni, noha ezt az időjárás alapvetően befolyá­solja. A minőségi szénakészítést el­sősorban az időjárás teszi bizonyta­lanná. A jó minőségű széna készíté­sekor, különösen lucemaszéna-ké- szítés esetén, nagy tápláló-, ill. ha­tóanyag-veszteséggel és minőség­romlással kell számolni. A széna­készítést az időjárási kockázattól függően mechanikai (levélpergés- re visszavezethető 5-15%-os szá­razanyag veszteség) és kémiai (kilúgzás okozta 30-40% száraz­anyag-, a káros UV sugárzásra be­következő 50-60%-os karotinvesz- teség) veszteség fenyegetheti, ame­lyet a tárolás alatt további 10-15 %-os légzési veszteség is növel. Jó minőségű lucemaszénát csak meg­felelő technológiával, a technológi­ai előírások pontos betartásával, a műszaki feltételek megteremtésé­vel, valamint a megfelelő munka­minőséggel és teljesítménnyel dol­gozó gépek alkalmazásával lehet biztosítani. A lucerna kaszálását zöldbimbós állapotban kell megkezdeni, illetve elvégezni. Mivel a lekaszált és rendre vágott növénynél a levél víz­leadása műiden esetben gyorsabb, mint a szárrészek száradása, ezért a lucerna rendre vágását lehetőleg szársértővel felszerelt rotációs ka­szával ajánlott elvégezni. A kaszá­lás és a rendre vágás megfelelő be­állítás esetén (tarlómagasság, csú­szótalpak talajterhelése) viszony­lag magas, 8-10 km/h munkase­bességgel végezhető. A tárcsás vá­gószerkezetű kaszáknál a rendtere- lőt a legnagyobb munkaszélességre kell állítani, így a kaszálás utáni rendterítést megspórolhatjuk. Az elterített lucernát 35-40 % nedves­ségtartalom elérésekor rakják rendre, melyhez kis és nagy mun­kaszélesség esetén egyaránt vezé­relt ujjas rendrakókat használnak. A lucemarendek mozgatását igye­kezni kell a minimumra csökkente­ni, viszont kedvezőtlen, csapadé­kos időjárás esetén a rendkezelési munkákat több alkalommal is el kell végezni. A renden lévő lucernát 20-22 %- os nedvességtartalommal lehet bá­lázni. A művelet különböző konst­rukciójú bálázó gépekkel - szögle­tes kisbálakészítők, hengeres vagy szögletes nagybálázók - elvégezhe­tő, újabban fóliacsomagolással ki­egészítve is alkalmazzák.. A jó minőségű, magas tápláló­anyag-tartalommal rendelkező lu­cerna minőségi szénaként, széna­pajtában is előállítható. Ennek több módozata is van. Szálas szénára alapozott szárítás esetén szársér­tett rend, romlási folyamatokat gádó kezelés nélkül, vagy kezelés­sel, az egyensúlyi nedvességtarta­lomnál lényegesen alacsonyabb, a levélpergés határát megközelítő szárazanyag-tartalommal kerül be­tárolásra. A szárítás nagyteljesít­ményű ventilátorokkal, stabil szel­lőztető padozaton, vagy telepíthető szellőztető rácsozaton történik. Adalékanyagokkal való kezelésre a szellőztetéses szárítás során is lehe­tőség van. A bálázott széna szárítá­sakor az átszellőztetés nehézségei miatt az alacsonyabb nedvesség­tartalmú szögletes és hengeres bá­lák hasonló technológiával tartósít­hatok, a belül lazább szerkezetű bálák stabü és mobil szárítókban többféle módszerrel (előmelegített levegővel, recirkulációs rendszer­ben) is kezelhetők, (sz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom