Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-14 / 138. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 14. Presszó 31 Mivel a férfiaknak rosszabb a szaglásuk, „vak vezet világtalant" helyzet áll elő, amikor férfi és nő nem egymás illatát, hanem egymás parfümjét választja (sxc.hu-felvételek) A másik nem képviselőire a legszimmetrikusabb szuperférfiak és -nők illata hatott a legizgatóbban, vagyis a termékeny embereknek vonzóbb a szaguk is Az illat csábító hatalma Az ember a világ legillato­sabb állata. Dezodor, par­füm, illatosított vécécsésze nélkül már el sem tudjuk képzelni az életünket. A „mit vinnél egy lakatlan szi­getre?” kérdésre a legtöbb nőnél csak a dezodor után jönne a gyufa. ISMERTETÉS Nehéz elhinni, hogy nem is olyan régen az ember olfaktóriusan még meztelenül járt. Az illat szag- lásos identitásunk, s a mesterséges illatfelhő, amelybe burkolózunk, csalás és megtévesztés. A majd mindenkinek vonzó illatunkkal po­tenciálisan majd mindenkinek tet­szünk, és itt kezdődnek a bajok. Állati párválasztás Az állatoknál az illat olyan, mint egy részletes önéletrajz. Meg­mondja a fajtárs nemét, korát, ivar­érettségét, hogy hol tart a nemi cik­lusban, vagy hogy netán épp vem­hes. És elárul még egy fontos infót, hogy a két egyed egyáltalán Vezetve és félrevezetve Ha az illatnak nagy jelentősé­ge van, felbecsülhetetlen problémákat okozhat az az il­latburok, amelybe elrejtjük saját kipárolgásunkat, hiszen kölcsönös érdeke férfinak és nőnek, hogy immunológiai- lag „kompatibilisek” legye­nek. De ez még hagyján, hisz a párok előbb-utóbb megta­pasztalják egymás természe­tes illatát is. Ám a fogamzás- gátlás - túl a nem csekély trombóziskockázaton - egy sokkal alattomosabb veszélyt is magában rejt. Az emberil- lat-kutatások többszörösen bebizonyították, hogy a fo­gamzásgátlás a férfi és nő közti illatkommunikációba úgy belezavar, mint annak idején az elvtársak a Szabad Európa adásába. A nők többé nem bocsátanak ki informa­tív illatokat, és nem is képe- észlelni azokat. ysek A párok előbb-utóbb megtapasztalják egymás természetes illatát is terméketlen lehet. Az aszimmetri­kusok kezdhetnek tehát remény­kedni, a HLA a döntőbb. Persze a nagyon különböző HLA sem jó, ugyanis a túl nagy genetikai külön­bözőség is okozhat problémákat. Tulajdonképpen azért kicsit az is rejtélyes, hogy honnan tudjuk, mi­lyen szagú embert keressünk. Ki­derült, hogy minden em­Illat és incestus A fogamzásgátlás nagyon megzavarja a férfi és nő közti illatkommu­nikációt passzol-e egymáshoz immunológi­ai szempontból. Az állati feromo- nok nélkülözhetetlenek a párvá­lasztásnál. Mindezt jó régóta tud­ják az etológusok, a fene gondolt arra, hogy az ember is állat. Sokak fejében a mai napig tartja magát az a tévhit, hogy az ember szaglása el- korcsosult. De elég a metrón né­hány megállót utazni, hogy rájöj­jünk: nagyon is van szaglásunk. A Nature szakfolyóiratban 1971- ben különös beszámoló jelent meg Martha McClintock tollából. A be­számoló szerint a kollégiumban együtt lakó lányok menstruációs ciklusa szinkronizálódott. A sejtés hogy ezt a szinkronizációt a meg­változott izzadságszag vezérli - csak évek múlva vált bizonyosság­gá. A szinkronizáció jelensége több szempontból is izgalmas. Egyrészt mire jó ez az egész, akárhogy is jön létre? A válasz valószínűleg az, hogy a női test a férfi megszerzésé­nek kifinomult harci eszköze. Ha egy zárt közösségben minden nő egy időben lesz termékeny, a férfi­nak választania kell, nem csapong- hat „virágról virágra”. Másrészt mi­csoda orrunk van, ha tudatosan nem is észlelt illatok közt olyan kü­lönbséget tudunk tenni, hogy az ovuláció előtt kibocsátott izzadság illata rövidíti, az ovulációs időszak izzadságszaga pedig nyújtja más nők ciklusát. A felismerésekből a kutatók előtt új vüág, az illatok és szagok rejtett világa bontakozott ki. Netán agyunk az évmilliók során megta­nulta a sikeres szaporodás szolgá­latába állítani még az illatokat is? Termékenység és illat Tudjuk, hogy mind a szimmet­ria, mind a test egyéb nemre jel­lemző jegyei - például az arc férfi­assága vagy nőiessége - szoros összefüggést mutatnak mindkét nemben a termékenységgel. Több vizsgálatban arra keresték a vá­laszt, vajon ha vakon, csak teleiz­zadt trikók szagolgatásával kell kiválasztani az „igazit”, mennyire fog az egybevágni a testi jel­lemzők alapján hozott ítéletekkel. Kiderült, hogy a másik nem képvi­selőire a legszimmetrikusabb szu­perférfiak és szupernők illata ha­tott a legizgatóbban, vagyis a ter­mékeny embereknek vonzóbb a szaguk is. A vizsgálatok érdekes­sége volt, hogy a nők termékeny időszakukban magabiztosabban választották ki a szuperférfiakat. Az ember éjszaka szaporodó lény, s mivel évmilliókig nem voltak vi­lágítóeszközök, a szaglásnak döntő szerepe volt abban, kit en­ged a sötétben a nő magához. Minden kultúra tiltja a vérroko­nok házasságát, ami abból a felis­merésből fakad, hogy az ilyen há­zasságokból született utódokban megjelenhetnek az ún. recesszív génekhez kötődő betegségek. De felmerül a kérdés, erre vajon az ember jött rá, vagy már az állatok is kerülik a „rokonházasságot”? E kérdés feszegetésével jutottak el a kutatók ahhoz a felismeréshez, hogy mind az „emlősállatoknál, mind az embernél a testszagot ugyanazok a gének határozzák meg, amelyek egyben bizonyos immunjellemzőket is kódolnak. Mivel az evolúció során azok az utódok voltak a legrátermetteb­bek, akikben két szülő különböző immunológiai védettsége egye­sült, ezért erős preferencia alakult ki a saját szagtól eltérő szagú társ választására. Embernél a dolog sokkal bonyo­lultabbnak bizonyult. Az ember il­latát az ún. emberi fehérvérsejt­antigént (human leukocyte anti­gen = HLA) leíró gének határoz­zák meg, de ebből többféle van. Egy újabb pólós vizsgálatban mi­nél inkább különbözött a szagolga­tó nő HLA-ja a pólót teleizzadó fér­fiétól, annál kívánatosabbnak bi­zonyult a nő számára a póló illata. Ezzel igazolást nyert, hogy a férfi illatának vonzereje nem csupán at­tól függ, mennyire szimmetrikus, hanem például attól is, immunoló­giai szempontból mennyire alkal­mas partnernek. Más vizsgálatok azt is igazolták, hogy a nagyon ha­sonló HLA-jú férfi és nő házassága Vagykeltő táncosnők Egy Amerikában divatos, a férfi lábai közt végzett fizetett eroti­kus tánc érdekes bizonyítékul szolgál arra, hogy a férfiak illatból, hangból, testi jegyekből nagyon is pontosan észlelik (csak nem tud ják), hogy a táncosnő mikor termékeny. A táncosnők egymással ver sengve kínálják magukat a klubban, s a döntő a csáberejük, ami - evolúciós megfontolásokból - nem más, mint aktuális termékenysé gük. A keresetstatisztika pontosan ezt igazolja: menstruációkor a táncosnők átlagban 180 dől lárt (3500 korona), a termékeny fázis előtt 270 dollárt (5270 Sk), míg az ovulációs fázisban 354 dollárt (6900 Sk) kerestek műszakonként. A fogamzásgátlót szedő táncosnők napi átlagkeresete 193 dollár (3750 Sk), míg a fogamzásgátlót nem szedőké 276 dollár (5370 Sk) volt. A fo­gamzásgátló ugyanis nemcsak a ciklust, hanem az „illatát” is megszünteti. berbe alaposan bevésődik a papája és a mamája illata, és például a nők felnőttkorukban házasság cél­jából olyan férfiak társaságát kere­sik, akiknek az illata papájukéval megegyezik, de elüt a mamájuk il­latától. Orruk után mennek Az Amerikában élő habánok rendkívül termékenyek, nem használnak sem dezodort, sem fo­gamzásgátlást, mindig szere­lemből házasodnak és isme­retlen számukra a válás. Bár a habánok csak egymás közt házasodnak, mégis - mivel az orruk után mennek -, gyakorlatilag nincs közöt­tük megegyező HLA-jú házaspár. Egy-két termé­ketlen párt találtak, s náluk nagyfokú HLA-egyezést le­hetett kimutatni. Fogamzásgátlót szedő nők érzé­kedének a HLA-azonosságra és -különbözőségre, s az így kötött házasságokban aztán könnyen adódik a meddőségipar szá­mára ismeretlen meddőségi tényező. Mivel a férfiaknak rosszabb a szaglástik, „vak ve­zet világtalant” helyzet áll elő, amikor férfi és nő nem egy­más illatát, hanem egymás parfümjét választja, (nlc)

Next

/
Oldalképek
Tartalom