Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-13 / 137. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Lecsengőben a sztrájkhullám Madrid/Lisszabon. Spa­nyolországban tegnap még sztrájkoltak, Portugáliában befejezték a magas üzem- anyagárak elleni tiltakozásu­kat a kamionosok. Lisszabon­ban ugyanis a kormány és a teherautósofőrök szakszerve­zete megállapodást kötött. A teherfuvarozók érdekképvise­lete számos intézkedést har­colt ki az üzemanyagárak emelkedésének kompenzá­lására. Közöttük szerepel az adókönnyítés, illetve az autó­pályadíjak csökkentése. Ma­nuel Pinho gazdasági minisz­ter közölte, az intézkedések kiterjednek az autóutak felújí­tására és arra, hogy a szállítási díjakat hozzáigazítsák az üzemanyagárakhoz. (m,ú) Washingtoni mea culpa Washington. Sajnálatát fe­jezte ki az amerikai kormány amiatt a légicsapás miatt, amely 11 pakisztáni katona életét oltotta ki az afgán­pakisztáni határ pakisztáni oldalán. „Fájlaljuk a pakisztá­ni katonák halálát, akik a partnereink a terrorizmus el­leni harcban” - fogalmazott Gonzalo Gallegos amerikai külügyi szóvivő. Az eset azt mutatja, javításra szorul a szövetséges erők és Pakisztán közötti kommunikáció, hogy az efféle hibákat a jövőben ki lehessen zárni. A pakisztáni hadsereg előzőleg indokolat­lannak és aljasnak nevezte a légicsapást, amely - mint köz­leményében fogalmazott - megingatta a Washington és Iszlámábád terrorizmussal szembeni együttműködésé­nek alapjait. (MTI) Megtörtént az áttörés Peking. Közel egy évtized­nyi szünet után kezdett első hivatalos tárgyalásán, tegnap Kína és Tajvan megállapo­dott, hogy állandó képviseleti irodát hoznak létre egymás fővárosában a kapcsolatokfej- lesztésének összehangolásá­ra. A kínai küldöttségvezető, Csen Jün-lin egyúttal elfogad­ta tajvani partnere meghívá­sát, hogy még idén látogasson el a nacionalisták vezette szi­getre. A bejelentés máris nagy visszhangot keltett. (MTI) Nyitottnak akar látszani Peking. A szecsuani föld­rengés sújtotta területekre a külföldi tudósítók szabadon bejárhatnak, s továbbra is fi­gyelemmel kísérhetik a men­tést és helyreállítást. Ezt teg­nap közölte az államtanács sajtóhivatalának alelnöke. „Kína kitart a nyitás elve mellett” - mondta Vang Kuo- csing. „A kínai kormány igyekszik megfelelő körülmé­nyeket teremteni ahhoz, hogy a külföldi sajtó objektiven és pontosan számolhasson be a károsultak áttelepítéséről és a földrengés sújtotta területek újjáépítéséről.” Az AFP ko­rábban arról számolt be, hogy a kínai hatóságok korlátozni kezdték a külföldi tudósítók mozgásterét. (MTI) Adományozó konferencia Párizsban - a kabuli kormány mintegy 15-20 milliárdos segélyfelajánlásokra számít a donorországoktól (SITA/AP-felvétel) Maszek pénzváltó a kabuli piacon Dolláreső Afganisztánnak ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Nemzetközi adomá­nyozó konferencia kezdődött Pá­rizsban az afganisztáni újjáépítés támogatására, több mint 80 or­szág és nemzetközi szervezet részvételével. A donorkonferencia nyitóbeszé­dében Nicolas Sarkozy francia el­nök új stratégiát sürgetett az afga­nisztáni segélyezésben, és a támo­gatások hatékonyabb felhasználá­sát szorgalmazta. Szerinte a segé­lyezésnek biztonsági erőfeszíté­sekkel kell párosulniuk, és a támo­gatásoknak sokkal inkább a mező­gazdaságra kellene összpontosul­niuk. Felszólította Pakisztánt: já­ruljon hozzá nagyobb mértékben, hogy Afganisztán biztonságosabb ország legyen, és kilábalhasson a reménytelen szegénységből. Hamid Karzai afgán elnök egy 50,1 milliárd dolláros, nagyra tö­rő ötéves fejlesztési tervet ismer­tetett, ehhez kérve az adományo­zók segítségét. Kiemelt terület­ként az infrastruktúra, a bizton­ság, az oktatás és a mezőgazdaság szerepel a programban. Condole- ezza Rice amerikai külügyminisz­ter, aki az amerikai first ladyvel, Laura Bushsal tartózkodott Pá­rizsban, már szerdán bejelentette: az USA idén és jövőre 10 milliárd dollárral fogja támogatni a közép­ázsiai országot. A kis országok kö­zül pl. Norvégia az eddiginek a dupláját, azaz a következő öt esz­tendőben évi 145,2 millió dollárt folyósít Afganisztánnak. Kiszivár­gott hírek szerint az adományo­zók támogatásukért cserébe a korrupció elleni harc fokozását váiják el Kabultól. (MTI, ú) Oroszország leváltaná Joachim Rückert, az UNMIK német vezetőjét Átrendeződés Koszovóban Pristina/Moszkva. Átrende­ződik Koszovóban a nem­zetközi szereposztás az­után, hogy az idén függet­lenné vált ország alkotmá­nya várhatóan vasárnap, június 15-én életbe lép. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt tegnap jelentette be Ha- shim Thaci koszovói miniszterel­nök. Fatmir Sejdiu koszovói el­nök pedig megerősítette: Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára arról tá­jékoztatta a koszovói hatóságo­kat, hogy módosítani kívánja a vi­lágszervezet missziójának (UN­MIK) megbízatását. Sejdiu közöl­te: egyelőre tanulmányozzák a főtitkár levelét. A vüágszervezet vezetőjének elképzeléseit a Szerbiát támogató Oroszország máris élesen bírálta, és felvetette: Joachim Rücker, az UNMIK német vezetője távozzon posztjáról. Moszkva úgy tudja, Rücker máris lépéseket tesz a misszió tevékenységének szű­kítésére. Andrej Nyesztyerenko orosz külügyi szóvivő rámuta­tott: „Nyilvánvaló, hogy az UN- MIK-missziót érintő bármiféle lé­pés vagy a koszovói nemzetközi jelenlét átalakítása csakis az ENSZ BT döntése alapján lehet­séges. Ezt az ENSZ-titkárság ve­zetői is jól tudják. Információink szerint tőlük Rücker semmiféle utasítást nem kapott.” Rücker el­járását önkényesnek nevezte, s megállapította, hogy határozot­tan fel kell ellene lépni. Az UNMIK irányítja a balkáni országot azóta, hogy lezárult az 1998-99-es konfliktus Szlobodan Milosevics néhai szerb elnök te­kintélyuralmi rendszere és a ko­szovói albán szakadárok között. Azt követően azonban, hogy feb­ruárban Koszovó levált Szerbiá­ról, az Európai Unió elindította EULEX elnevezésű misszióját, koszovói rendőri-igazságügyi küldetését. Az eredeti tervek szerint a ko­szovói alkotmány vasárnapi ha­tályba lépésével egy időben az uniós jogérvényesítők átvették volna a nemzetközi felügyeletet az UNMIK-missziótól. Az EULEX- misszió kiterjesztése Koszovó egész területére azonban meg­akadt 300 európai uniós szakértő helyszínre küldése után. Orosz­ország és Szerbia határozottan ellenzi, hogy Koszovó irányítása az ENSZ-től átkerüljön az EU ha­táskörébe. Thaci tegnap azt mondta, jú­nius 15-től a koszovói intézmé­nyek az alkotmánnyal összhang­ban fognak működni, s az alap­törvény az ország egész területén érvényes lesz. Elvben a koszovói alkotmány hatályba lépése után az ENSZ az UNMIK jogkörének nagy részét a pristinai kormányra ruházza át. Ez alól kivételt jelent a biztonsági helyzet, amelynek szavatolása NATÓ-erők hatáskö­rében maradna, a rendőri-igaz­ságügyi feladatkörök ellátását a tervek szerint az EULEX-misszió venné át. Az EU július 11-én donorkon­ferenciát szervez Brüsszelben, hogy az összegyűjtött pénzzel se­gítse Koszovó fejlődését, amely néhány éven belül az EU tagja szeretne lenni. A konferencia előkészületei már hónapok óta zajlanak. Az EB eddig közel 400 millió eurót irányzott elő Pristina számára a 2007 és 2011 közötti időszakra. 1999 óta Brüsszel 1,8 milliárd euró összegű támogatást nyújtott Koszovónak. Az unió tagállamainak többsé­ge - összesen 20 a 27-ből - már elismerte az egykori szerb tarto­mány függetlenségét. Thaci kor­mányfő egy orosz lapnak nemrég úgy nyilatkozott, hogy országa 2010-re az EU tagjává szeretne válni. (MTI, f, ú) Csak dúdolhatják himnuszukat Pristina. Európa legfiatalabb államának parlamentje tegnapelőtt szöveg nélküli himnuszt hagyott jóvá, hogy a nyelvi ellentétek ne fo­kozzák a súlyos etnikai feszültségeket. Akoszovói zeneszerző, Mehdi Mendiqui megoldása ritka, de nem példátlan Európában, például a bosnyák és a spanyol himnusznak sincs hivatalos szövege (szöveg- változatok vannak). Az 58 másodperces, Európa című kompozíciót három döntőbe került alkotás közül választotta ki a parlament az utolsó pillanatban - az alkotmány ünnepélyes, vasárnapi kihirdeté­séhez ugyanis mindenképpen szükség van hivatalos nemzeti him­nuszra. „Aszöveg mellőzése a legkevésbé ellentmondásos megoldás, ráadásul egyszerűbb is, mint például a Dél-Afrikában alkalmazott kétnyelvű himnusz”- mondta egy kormánypárti politikus. (m,f) Kitolták a vádemelés nélküli őrizetben tartás lehetséges időtartamát Szigorították a brit terrortörvényt ÖSSZEFOGLALÓ London. Hónapokig tartó he­ves vita után, szerdán este szűk többséggel elfogadta a brit par­lament a terrorizmusellenes tör­vény szigorításáról szóló módosí­tást. A döntést az Amnesty Inter­national (AI) veszélyes jogalkotá­si aktusnak minősítette. A szavazás kimenetele az utol­só pillanatig bizonytalan volt. A módosítás 9 fős többséggel ment át, jóllehet a kormányzó Munkás­pártnak az alsóházban 65 fős többsége van. A jogszabály az ed­digi 28-ról 42 napra terjeszti ki a terrortevékenységgel gyanúsítot­tak vádemelés nélküli őrizetben tartásának lehetséges időtarta­mát. Ezt a lakosság kétharmada támogatja, a politikai ellenzék és az emberi jogi csoportok szerint azonban a szabadságjogok csorbí­tását jelenti. Az Amnesty International em­lékeztetett: az őrizeteseket megü- leti az a jog, hogy haladéktalanul vádat emeljenek ellenük, ellenke­ző esetben szabadon kell engedni őket. A brit jogszabályok mind tá­volabb kerülnek ettől az alapelv­től, még nagyobb lehetőség nyílik az önkényes fogva tartásra. Az AI felszólította a Lordok Házát a módosított törvény elvetésére Ve­szélyes és hitelét vesztett elképze­lés, hogy a terrorizmus elleni fel­lépés valamilyen módon igényli az egyén szabadságának és fizikai biztonságának felszámolását vagy erózióját - áll az AI-állásfoglalás- ban. A brit rendőrség azonban rég­óta a kiterjesztés mellett érvelt. A belső elhárítás (MI5) szerint leg­alább kétezer terrorgyanús sze­mélyről feltételezhető az ország­ban, hogy közvetlen nemzetbiz­tonsági kockázatot jelent. A szél­sőséges iszlamisták már gyereke­ket is toboroznak a brit muszlim közösségből terrorcselekmények végrehajtására. (MTI,ú) Új biztonsági erők lesznek Koszovóban A NATO vállalta a kiképzést ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A NATO-államok megállapodtak abban, hogy segít­séget nyújtanak a csupán könnyű- fegyverekkel ellátott, 2500 fős Ko­szovói Biztonsági Erő (KSF) létre­hozásához, és részt vesznek annak kiképzésében. Ezt tegnap közölte Brüsszelben az atlanti szervezet szóvivője. A KSF polgári ellenőrzés alatt áll majd. Koszovóban vasár­nap lép életbe az új alkotmány. A NATO védelmi miniszterei a tegnap délután kezdődött, kétna­pos találkozójuk első napján hoz­ták meg döntésüket, áttekintve, milyen új helyzetre kell felkészül­nie a Koszovó biztonságát fegyve­res erővel szavatoló szervezetnek. Jelenleg Koszovóban az egyetlen stabil pont a nemzetközi jelenlét szempontjából a NATO irányítása alatt álló koszovói biztonsági erő, a 17 ezer fős KFOR. A NATO rendre hangsúlyozza, hogy Koszovó biz­tonságának garantálásán túl rend­őri feladatokat nem kíván ellátni. Az esetleges helyi nyugtalanságok kirobbanása esetén azonban nehéz megmondani, pontosan hol húzó­dik a rendőri és a katonai szerepvál­lalás határa. Diplomaták szerint Törökország akadályozza a NATO azon tervét, hogy a KFOR-erők új feladatot is vállaljanak, nevezetesen a Koszo­vói Védelmi Hadtest (KPC) nevű fegyveres testület feloszlatását, il­letve ezzel párhuzamosan a 2500 fős KSF létrehozását. Ebben a NA­TO együtt kívánna működni a tevé­kenységét hamarosan megkezdő EULEX-szel. (MTI, ú) Hárman meghaltak, 32-en megsérültek Gázában Kölcsönös vádaskodások MTl-HÍR Gáza. Három palesztin meghalt, 32 személy - köztük nők és gyer­mekek - megsérült tegnap, amikor robbanás történt egy kétemeletes házban a Gázai övezet északi ré­szén. Palesztin szemtanúk és a Gá­zai övezetet ellenőrző Hamász isz- lamista szervezet szerint a bét-lahí- jai robbanást izraeli légitámadás okozta. Ezt az izraeli hadsereg ha­tározottancáfolta. A Hamász televíziója szerint a ház a Hamász egyik katonai veze­tőjének az ingatlana. Az izraeli hadsereg szerint a ház belsejében történhetett a detonáció, amikor robbanószerekkel manipuláltak. A gázai övezeti mentőszolgálatok vezetője szerint az áldozatok több­sége ugyanannak a családnak a tagja. A sérültek között egy négy­hónapos csecsemő is van. A robbanás után a Hamász ka­tonai szárnya több rakétát és ak­nagránátot lőtt ki izraeli területre. Egy nő megsebesült. Hivatalosan bocsánatot kért Stephen Harper kanadai kormányfő (bal­ra) az ország indián őslakosaitól, amiért a 19. század utolsó harmadá­tól kezdve száz éven át - az 1970-es évekig - sok indián gyermeket el­szakítottak a szüleitől. Több mint 150 ezer indián gyermeket kényszerí­tettek bentlakásos egyházi iskolákba, ahol sokukat bántalmazták, il­letve szexuális visszaéléseket követtek el ellenük. (Reuters-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom