Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-13 / 137. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Lecsengőben a sztrájkhullám Madrid/Lisszabon. Spanyolországban tegnap még sztrájkoltak, Portugáliában befejezték a magas üzem- anyagárak elleni tiltakozásukat a kamionosok. Lisszabonban ugyanis a kormány és a teherautósofőrök szakszervezete megállapodást kötött. A teherfuvarozók érdekképviselete számos intézkedést harcolt ki az üzemanyagárak emelkedésének kompenzálására. Közöttük szerepel az adókönnyítés, illetve az autópályadíjak csökkentése. Manuel Pinho gazdasági miniszter közölte, az intézkedések kiterjednek az autóutak felújítására és arra, hogy a szállítási díjakat hozzáigazítsák az üzemanyagárakhoz. (m,ú) Washingtoni mea culpa Washington. Sajnálatát fejezte ki az amerikai kormány amiatt a légicsapás miatt, amely 11 pakisztáni katona életét oltotta ki az afgánpakisztáni határ pakisztáni oldalán. „Fájlaljuk a pakisztáni katonák halálát, akik a partnereink a terrorizmus elleni harcban” - fogalmazott Gonzalo Gallegos amerikai külügyi szóvivő. Az eset azt mutatja, javításra szorul a szövetséges erők és Pakisztán közötti kommunikáció, hogy az efféle hibákat a jövőben ki lehessen zárni. A pakisztáni hadsereg előzőleg indokolatlannak és aljasnak nevezte a légicsapást, amely - mint közleményében fogalmazott - megingatta a Washington és Iszlámábád terrorizmussal szembeni együttműködésének alapjait. (MTI) Megtörtént az áttörés Peking. Közel egy évtizednyi szünet után kezdett első hivatalos tárgyalásán, tegnap Kína és Tajvan megállapodott, hogy állandó képviseleti irodát hoznak létre egymás fővárosában a kapcsolatokfej- lesztésének összehangolására. A kínai küldöttségvezető, Csen Jün-lin egyúttal elfogadta tajvani partnere meghívását, hogy még idén látogasson el a nacionalisták vezette szigetre. A bejelentés máris nagy visszhangot keltett. (MTI) Nyitottnak akar látszani Peking. A szecsuani földrengés sújtotta területekre a külföldi tudósítók szabadon bejárhatnak, s továbbra is figyelemmel kísérhetik a mentést és helyreállítást. Ezt tegnap közölte az államtanács sajtóhivatalának alelnöke. „Kína kitart a nyitás elve mellett” - mondta Vang Kuo- csing. „A kínai kormány igyekszik megfelelő körülményeket teremteni ahhoz, hogy a külföldi sajtó objektiven és pontosan számolhasson be a károsultak áttelepítéséről és a földrengés sújtotta területek újjáépítéséről.” Az AFP korábban arról számolt be, hogy a kínai hatóságok korlátozni kezdték a külföldi tudósítók mozgásterét. (MTI) Adományozó konferencia Párizsban - a kabuli kormány mintegy 15-20 milliárdos segélyfelajánlásokra számít a donorországoktól (SITA/AP-felvétel) Maszek pénzváltó a kabuli piacon Dolláreső Afganisztánnak ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Nemzetközi adományozó konferencia kezdődött Párizsban az afganisztáni újjáépítés támogatására, több mint 80 ország és nemzetközi szervezet részvételével. A donorkonferencia nyitóbeszédében Nicolas Sarkozy francia elnök új stratégiát sürgetett az afganisztáni segélyezésben, és a támogatások hatékonyabb felhasználását szorgalmazta. Szerinte a segélyezésnek biztonsági erőfeszítésekkel kell párosulniuk, és a támogatásoknak sokkal inkább a mezőgazdaságra kellene összpontosulniuk. Felszólította Pakisztánt: járuljon hozzá nagyobb mértékben, hogy Afganisztán biztonságosabb ország legyen, és kilábalhasson a reménytelen szegénységből. Hamid Karzai afgán elnök egy 50,1 milliárd dolláros, nagyra törő ötéves fejlesztési tervet ismertetett, ehhez kérve az adományozók segítségét. Kiemelt területként az infrastruktúra, a biztonság, az oktatás és a mezőgazdaság szerepel a programban. Condole- ezza Rice amerikai külügyminiszter, aki az amerikai first ladyvel, Laura Bushsal tartózkodott Párizsban, már szerdán bejelentette: az USA idén és jövőre 10 milliárd dollárral fogja támogatni a középázsiai országot. A kis országok közül pl. Norvégia az eddiginek a dupláját, azaz a következő öt esztendőben évi 145,2 millió dollárt folyósít Afganisztánnak. Kiszivárgott hírek szerint az adományozók támogatásukért cserébe a korrupció elleni harc fokozását váiják el Kabultól. (MTI, ú) Oroszország leváltaná Joachim Rückert, az UNMIK német vezetőjét Átrendeződés Koszovóban Pristina/Moszkva. Átrendeződik Koszovóban a nemzetközi szereposztás azután, hogy az idén függetlenné vált ország alkotmánya várhatóan vasárnap, június 15-én életbe lép. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt tegnap jelentette be Ha- shim Thaci koszovói miniszterelnök. Fatmir Sejdiu koszovói elnök pedig megerősítette: Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára arról tájékoztatta a koszovói hatóságokat, hogy módosítani kívánja a világszervezet missziójának (UNMIK) megbízatását. Sejdiu közölte: egyelőre tanulmányozzák a főtitkár levelét. A vüágszervezet vezetőjének elképzeléseit a Szerbiát támogató Oroszország máris élesen bírálta, és felvetette: Joachim Rücker, az UNMIK német vezetője távozzon posztjáról. Moszkva úgy tudja, Rücker máris lépéseket tesz a misszió tevékenységének szűkítésére. Andrej Nyesztyerenko orosz külügyi szóvivő rámutatott: „Nyilvánvaló, hogy az UN- MIK-missziót érintő bármiféle lépés vagy a koszovói nemzetközi jelenlét átalakítása csakis az ENSZ BT döntése alapján lehetséges. Ezt az ENSZ-titkárság vezetői is jól tudják. Információink szerint tőlük Rücker semmiféle utasítást nem kapott.” Rücker eljárását önkényesnek nevezte, s megállapította, hogy határozottan fel kell ellene lépni. Az UNMIK irányítja a balkáni országot azóta, hogy lezárult az 1998-99-es konfliktus Szlobodan Milosevics néhai szerb elnök tekintélyuralmi rendszere és a koszovói albán szakadárok között. Azt követően azonban, hogy februárban Koszovó levált Szerbiáról, az Európai Unió elindította EULEX elnevezésű misszióját, koszovói rendőri-igazságügyi küldetését. Az eredeti tervek szerint a koszovói alkotmány vasárnapi hatályba lépésével egy időben az uniós jogérvényesítők átvették volna a nemzetközi felügyeletet az UNMIK-missziótól. Az EULEX- misszió kiterjesztése Koszovó egész területére azonban megakadt 300 európai uniós szakértő helyszínre küldése után. Oroszország és Szerbia határozottan ellenzi, hogy Koszovó irányítása az ENSZ-től átkerüljön az EU hatáskörébe. Thaci tegnap azt mondta, június 15-től a koszovói intézmények az alkotmánnyal összhangban fognak működni, s az alaptörvény az ország egész területén érvényes lesz. Elvben a koszovói alkotmány hatályba lépése után az ENSZ az UNMIK jogkörének nagy részét a pristinai kormányra ruházza át. Ez alól kivételt jelent a biztonsági helyzet, amelynek szavatolása NATÓ-erők hatáskörében maradna, a rendőri-igazságügyi feladatkörök ellátását a tervek szerint az EULEX-misszió venné át. Az EU július 11-én donorkonferenciát szervez Brüsszelben, hogy az összegyűjtött pénzzel segítse Koszovó fejlődését, amely néhány éven belül az EU tagja szeretne lenni. A konferencia előkészületei már hónapok óta zajlanak. Az EB eddig közel 400 millió eurót irányzott elő Pristina számára a 2007 és 2011 közötti időszakra. 1999 óta Brüsszel 1,8 milliárd euró összegű támogatást nyújtott Koszovónak. Az unió tagállamainak többsége - összesen 20 a 27-ből - már elismerte az egykori szerb tartomány függetlenségét. Thaci kormányfő egy orosz lapnak nemrég úgy nyilatkozott, hogy országa 2010-re az EU tagjává szeretne válni. (MTI, f, ú) Csak dúdolhatják himnuszukat Pristina. Európa legfiatalabb államának parlamentje tegnapelőtt szöveg nélküli himnuszt hagyott jóvá, hogy a nyelvi ellentétek ne fokozzák a súlyos etnikai feszültségeket. Akoszovói zeneszerző, Mehdi Mendiqui megoldása ritka, de nem példátlan Európában, például a bosnyák és a spanyol himnusznak sincs hivatalos szövege (szöveg- változatok vannak). Az 58 másodperces, Európa című kompozíciót három döntőbe került alkotás közül választotta ki a parlament az utolsó pillanatban - az alkotmány ünnepélyes, vasárnapi kihirdetéséhez ugyanis mindenképpen szükség van hivatalos nemzeti himnuszra. „Aszöveg mellőzése a legkevésbé ellentmondásos megoldás, ráadásul egyszerűbb is, mint például a Dél-Afrikában alkalmazott kétnyelvű himnusz”- mondta egy kormánypárti politikus. (m,f) Kitolták a vádemelés nélküli őrizetben tartás lehetséges időtartamát Szigorították a brit terrortörvényt ÖSSZEFOGLALÓ London. Hónapokig tartó heves vita után, szerdán este szűk többséggel elfogadta a brit parlament a terrorizmusellenes törvény szigorításáról szóló módosítást. A döntést az Amnesty International (AI) veszélyes jogalkotási aktusnak minősítette. A szavazás kimenetele az utolsó pillanatig bizonytalan volt. A módosítás 9 fős többséggel ment át, jóllehet a kormányzó Munkáspártnak az alsóházban 65 fős többsége van. A jogszabály az eddigi 28-ról 42 napra terjeszti ki a terrortevékenységgel gyanúsítottak vádemelés nélküli őrizetben tartásának lehetséges időtartamát. Ezt a lakosság kétharmada támogatja, a politikai ellenzék és az emberi jogi csoportok szerint azonban a szabadságjogok csorbítását jelenti. Az Amnesty International emlékeztetett: az őrizeteseket megü- leti az a jog, hogy haladéktalanul vádat emeljenek ellenük, ellenkező esetben szabadon kell engedni őket. A brit jogszabályok mind távolabb kerülnek ettől az alapelvtől, még nagyobb lehetőség nyílik az önkényes fogva tartásra. Az AI felszólította a Lordok Házát a módosított törvény elvetésére Veszélyes és hitelét vesztett elképzelés, hogy a terrorizmus elleni fellépés valamilyen módon igényli az egyén szabadságának és fizikai biztonságának felszámolását vagy erózióját - áll az AI-állásfoglalás- ban. A brit rendőrség azonban régóta a kiterjesztés mellett érvelt. A belső elhárítás (MI5) szerint legalább kétezer terrorgyanús személyről feltételezhető az országban, hogy közvetlen nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A szélsőséges iszlamisták már gyerekeket is toboroznak a brit muszlim közösségből terrorcselekmények végrehajtására. (MTI,ú) Új biztonsági erők lesznek Koszovóban A NATO vállalta a kiképzést ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A NATO-államok megállapodtak abban, hogy segítséget nyújtanak a csupán könnyű- fegyverekkel ellátott, 2500 fős Koszovói Biztonsági Erő (KSF) létrehozásához, és részt vesznek annak kiképzésében. Ezt tegnap közölte Brüsszelben az atlanti szervezet szóvivője. A KSF polgári ellenőrzés alatt áll majd. Koszovóban vasárnap lép életbe az új alkotmány. A NATO védelmi miniszterei a tegnap délután kezdődött, kétnapos találkozójuk első napján hozták meg döntésüket, áttekintve, milyen új helyzetre kell felkészülnie a Koszovó biztonságát fegyveres erővel szavatoló szervezetnek. Jelenleg Koszovóban az egyetlen stabil pont a nemzetközi jelenlét szempontjából a NATO irányítása alatt álló koszovói biztonsági erő, a 17 ezer fős KFOR. A NATO rendre hangsúlyozza, hogy Koszovó biztonságának garantálásán túl rendőri feladatokat nem kíván ellátni. Az esetleges helyi nyugtalanságok kirobbanása esetén azonban nehéz megmondani, pontosan hol húzódik a rendőri és a katonai szerepvállalás határa. Diplomaták szerint Törökország akadályozza a NATO azon tervét, hogy a KFOR-erők új feladatot is vállaljanak, nevezetesen a Koszovói Védelmi Hadtest (KPC) nevű fegyveres testület feloszlatását, illetve ezzel párhuzamosan a 2500 fős KSF létrehozását. Ebben a NATO együtt kívánna működni a tevékenységét hamarosan megkezdő EULEX-szel. (MTI, ú) Hárman meghaltak, 32-en megsérültek Gázában Kölcsönös vádaskodások MTl-HÍR Gáza. Három palesztin meghalt, 32 személy - köztük nők és gyermekek - megsérült tegnap, amikor robbanás történt egy kétemeletes házban a Gázai övezet északi részén. Palesztin szemtanúk és a Gázai övezetet ellenőrző Hamász isz- lamista szervezet szerint a bét-lahí- jai robbanást izraeli légitámadás okozta. Ezt az izraeli hadsereg határozottancáfolta. A Hamász televíziója szerint a ház a Hamász egyik katonai vezetőjének az ingatlana. Az izraeli hadsereg szerint a ház belsejében történhetett a detonáció, amikor robbanószerekkel manipuláltak. A gázai övezeti mentőszolgálatok vezetője szerint az áldozatok többsége ugyanannak a családnak a tagja. A sérültek között egy négyhónapos csecsemő is van. A robbanás után a Hamász katonai szárnya több rakétát és aknagránátot lőtt ki izraeli területre. Egy nő megsebesült. Hivatalosan bocsánatot kért Stephen Harper kanadai kormányfő (balra) az ország indián őslakosaitól, amiért a 19. század utolsó harmadától kezdve száz éven át - az 1970-es évekig - sok indián gyermeket elszakítottak a szüleitől. Több mint 150 ezer indián gyermeket kényszerítettek bentlakásos egyházi iskolákba, ahol sokukat bántalmazták, illetve szexuális visszaéléseket követtek el ellenük. (Reuters-felvétel)