Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-13 / 137. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 13. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ FINANCIAL TIMES A cseh elnök szerint kérdéses, van-e ok az ünneplésre az euró tizedik születésnapján, a közös valuta ugyanis „nem nagy siker”. Václav Klaus a Financial Timesban megjelent cikkében elismeri, hogy az euróövezeti jegybanknak (EKB) gyorsan sikerült működőképes pénzügy-politikai stratégiát kialakítania, képes volt kordában tartani az inflációt, ezzel hozzájárult az euró mint tényleges nemzetközi valuta elfogadtatáshoz. A cseh államfő szerint az európai politikusok azt várták, hogy az euró felgyorsítja a világátlagnál lassabb európai gazdasági növekedést, ám a közös pénz további lassulást okozott. Az euróövezeti növekedés elmarad az amerikaitól, de még az EU egészétől is, a termelékenység javulása is lelassult, és 2000-2006 között az akkori 12 tagállam közül hatnak az inflációs rátája lépte túl a ma- astrichti előírást, (mti) Che Guevara harminckét évesen a nemzeti bank elnöke, ipari miniszter lett Nyolcvan éve született a balos mozgalom bálványa Nyolcvan éve, 1928. június 14-én született Rosarióban Che Guevara forradalmár, gerillavezér, egy nemzedék bálványa. MT11SMERTETÉS Ernesto Guevara de la Séma spanyol-ír középosztálybeli családból származott. Egyetemistaként beutazta Latin-Amerikát, majd orvosként dolgozott. A szenvedő, elesett emberek láttán formálódott meggyőződése, hogy a nyomor végső oka az Egyesült Államok, amely pohtikai és gazdasági fennhatósága alá vonja a szegényebb országokat. Perui forradalmár feleségének hatására vált marxistává, rövid házasságából egy gyermek született. 1955 júliusában Mexikóban ismerkedett meg a kubai emigráns Fidel és Ráül Castróval, akiket lenyűgözött a fiatal argentin orvos. A gerillák között ragadt rá a „Che” becenév, az általa gyakran használt argentin „hé” jelentésű szócska miatt, később már hivatalosan is így nevezte magát. Guevara 1956 végén rajta volt a Granma nevű hajón, amellyel 82 forradalmár partra szállt a szigeten. Az első csata után csak tucatnyian maradtak életben, ők a Sierra Maestra hegyei között kezdtek gerillaharcba. Che orvosként és katonaként is kitűnt, megkapta a commandante (parancsnok) rangot, csapatai elsőként vonultak be Havannába. A forradalom idején másodszor is megnősült, gerillatársától négy gyermeke született. A Castro javaslatára „született kubainak” minősített Che az új rendszer második embere, 32 évesen a nemzeti bank elnöke, ipari miniszter lett. A hatalom csúcsain is puritán életet élt, egyenruhát és baszk sapkát hordott, alkoholt, kávét sohasem ivott, a kubai szokások közül csak a szivarozásnak hódolt. Megvetette a pénzalapú gazdálkodást, központi tervezésre alapozott gazdaságot hirdetett, de sajátos marxista elméletei a gyakorlatban - nem kis részben a Szovjetunió ellenállásán - megbuktak. A Commandante egyre gyanakvóbban figyelte, ahogy a kubai össznépi forradalom bürokratikus államigazgatássá változik és a papírmunkát, ücsörgést sem kedvelte. 1965-ben lemondott kubai állampolgárságáról és minden viselt tisztségéről, s megpróbálta Kongóba „exportálni” a forradalmat. 1966 júliusában Bolíviába indult 44 társával, hogy kirobbantsa a földrész felszabadításához vezető szocialista forradalmat. A vállalkozás kezdettől kudarcra volt ítélve: sem a lakosság, sem a helybeli kommunisták nem támogatták őket, a nehéz terepen a forradalmárok egészségi állapota is leromlott. A kormányhadsereg katonái 1967. október 8-án fogták el a sebesült gerillavezért, akit másnap egy leitatott őrmester kivégzett. Á titokban elhantolt holttestet 1997-ben találták meg, s Kubában temették el. Che Guevara jelentős, de ellentétes megítélésű történelmi figura, akit a Time magazin beválasztott a múlt század száz legfontosabb embere közé. Már életében a balos mozgalmak bálványává és az általa megvetett kapitalisták kelendő árucikkévé vált, arca pólókon, posztereken köszön vissza, sokan viszont a fanatikus ideológust és a véreskezű hóhért látják benne. (Reuters-felvétel) Az iraki al-Kaida szervezetét leíró dokumentumok jutottak a CNN birtokába Teljes kép az al-Kaida iraki szárnyáról MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az al-Kaida iraki szárnyának szervezetét, parancsnoki láncolatát és szabályzati rendszerét részletesen leíró dokumentumok jutottak a CNN amerikai hírtelevízió birtokába, tették közzé a csatorna honlapján. A beszámoló szerint a CNN nagy mennyiségű írásos anyaghoz és videofelvételhez jutott hozzá, amelyeket az iraki al-Kaida al-Anbár tartománybeli főhadiszállásán talált egy, az Egyesült Államokat támogató kaki milícia. „Fárisz Abu Asszám, a terrorszervezet tartományi vezetőjének aktáira és számítógépeire akadtak rá az amerikai hadsereg oldalán harcoló iraki katonák másfél évvel annak halála után” - írta honlapján a CNN, hozzátéve, hogy az iraki al-Kaidáról szóló anyagokat a katonák adták át az amerikai hadseregnek és a hírtelevíziónak. „Ez egyfajta teljes fénykép az al-Kaida iraki szárnyáról, abból az időből, amikor a szervezet még ereje teljében volt” - mondta Patrick Driscoll, az amerikai hadsereg bagdadi szóvivője a CNN-ben. A hírtelevízió szerint a dokumentumok között egyebek mellett fizetési jegyzékek vannak több száz felkelő nevével és olyan űrlapok, amelyeket a szervezetbe jelentkezők töltöttek ki. A felvételi rosta négy hónapig tartott, ezalatt ajelöltek tüzetes vizsgálaton estek át. A CNN szerint az al-Kaida minden egyéb nyilvántartást is gondosan megőrzött: a megsemmisítendő ellenfelek listáját, bebörtönzött tagjainak jegyzékét ítéletükkel együtt és olyan személyek telefönszámát, akik információkat adtak az amerikaiaknak a szunnita lázadókról. A hírtelevízió cikkében említést tesz az amerikai hadsereg elleni nagyszabású hadműveleti tervről is, amelynek első fázisát 2006 elején léptették életbe, második szakasza három hónappal később kezdődött. Az amerikai erők harcképességének gyengítését szolgáló célpontok „az utánpótlási vonalak, a hidak, a helikopterek és landolási övezeteik” voltak. A CNN beszámolt mintegy 80 videofelvételről is, többségük túszok lefejezéséről készült, és korábban nem hozták nyilvánosságra az interneten. KOMMENTÁR Benzin és rokkantkocsi MOLNÁR IVÁN Úttorlaszok, idegesség, elütött sztrájkoló kamionosok, akadozó légiforgalom, áruhiány az üzletekben - a Portugáliában és Spanyolországban zajló üzemanyagárak elleni sztrájk jelenleg a nyugatijóléti államok egyik legsikeredettebb karikatúrája. A fejlett nyugati országokban ugyanis többnyire azok tüntetnek a leghevesebben, akiknek erre semmi okuk. A spanyol kamionosok már napok óta sztrájkolnak, utakat zárnak le az üzemanyag „magas ára” elleni tiltakozásul. Hogy miért? Valószínűleg ők maguk sem tudják. A brit Post Office Travel Services ügynökség felmérése szerint ugyanis a nyugat-európai országok közül épp Spanyolországban tankolhatják a legolcsóbb, literenként alig 36 koronás gázolajat. Hogy nálunk, Szlovákiában a gázolaj literenkénti ára már 44 korona felé közeleg? Kit érdekel? Legfeljebb a szlovákiai fuvarozókat. A spanyolok azonban nem Szlovákiához mérik magukat, hiszen szerintük régiónkban az állam még azt csinál a polgárokkal, amit akar. Kommunista örökség! A spanyolok számára az Egyesült Államok a mérce, ahol a literenként 20 korona fölé emelkedő üzemanyagárak, és az ezt követő „társadalmi felháborodás” miatt az amerikai kormány komolyan fontolgatja a benzinárban szereplő adótételek csökkentését. Mi a közös a spanyol, az amerikai, a szlovák és az uniós vezetőkben? Mindannyian kínosan ügyelnek arra, hogy fenntartsák népszerűségüket a lakosság körében, ugyanakkor a lehető legnagyobb állami bevételekre tegyenek szert az adókból. Erre a legjobb példát e héten az Európai Unió adta, Kovács László adóügyi biztos ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy az Európai Unió a jövőben megadóztatja a közösségen belül működő olajcégek extraprofitját, ugyanakkor szerinte elképzelhetetlen az adók csökkentése. Az ötletet már az EU állam- és kormányfőinek jövő heti csúcs- találkozóján megvitatják. Csak remélhetjük, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok nem Robert Ficótól lopta az ötletet. A szlovák kormányfő ugyanis az elmúlt két évben folyamatosan azzal áltatja a lakosságot, hogy a magas benzinárakért az olajtársaságok a felelősek, miközben az egy liter benzinért fizetett ár több mint felét az állam viszi el. Természetesen az olajtársaságokat sem kell félteni azért, hogy a vezetőik esetleg éhen halnak, sőt a kamion- társaságok vezetői sem tartoznak a társadalom elesett rétegeihez. A legrászorultabbak ugyanis nem járnak autóval, sőt néha kerekes székkel sem képesek teljes értékű életet élni. Ez utóbbiakról azonban Robert Fico már többet tudna mesélni, ha időnként kinézne a kormánypalota előtt tüntető rokkantakra. JEGYZET Mikor leszek szemüveges? PUHA JÓZSEF A címbeli kérdést nem saját magamhoz intézem. Én szemüveggel születtem, csak rövid időre, valamikor egyetemistaként mellőztem az okulárét, s meg is lett a következménye, a következő ellenőrzés során dupla erősségűt kaptam, mint amilyet letettem. A cím egy Kern András-dal. Szeretem a színész dalait, hitelesek, hű képet adnak saját magáról, s olykor azonosulni is tudok velük, de csak olykor, például amikor arról énekel, hogy a technikai fejlődés elviharzott mellette, s ő messze lemaradva mögötte kullog. Lemezeit hallgatva a szóban forgó felvételt azonban mindig átugrom. Értem én a humort, de a szövege nem egyeztethető össze az egommal. Leírom, Kern miről énekel benne. „Halántékom őszül, s altatóval alszom. Ha egy mód van rá, lifttel megyek, és kissé hízom. A hajam is hullik, pedig szolid életet élek, és úgy veszem észre, a memóriámnak nem használnak az évek. A feleségemet ölbe kapni már nemigen tudnám, és egyre többen csókolommal köszönnek az utcán. És nem nevet már senki, ha nagyritkán van egy viccem, és egyre többször felejtem el begombolni a sliccem. Náthám, mint az orkán, és gyakran félek a ráktól, a fekélytől meg a gutaütéstől, mer’ az se áll tőlem távol. Mikor a fiamon látom, hogy komolyan aggódik értem, mer’ a matekját egy idő óta, ha agyonütnek se értem. De semmi pánik, nincs itt a vég, szemüveg nem kell még!” Hát most őszintén, kedves szemüveges társaim, nem bosszantó?! Velünk viccelődni! Ugye, most már értik, miért hagyom ki a dalt! Ráadásul rám egyik kijelentés sem vonatkozik - vagyis azt hiszem, s ha netán mégis, akkor sem. Az viszont tény, hogy leragadtam. Legutóbb éppen a szemorvosi ellenőrzés után döbbentem rá, ahol kiderült, megint romlott a látásom. Ellenkeztem kézzel-lábbal- szemmel, hiába mondtam, hogy a régi szemüvegem az orromhoz nőtt, sőt az orrom csücske lett, újat írtak elő. Az optikus megkérdezte, milyet kérek, divatosat, vagy megelégszem egy középkategóriással. (Eddig úgy tudtam, autóból van ilyen.) Az előbbiek közül mutasson - mondtam, gondolkodás nélkül. Kétezer korona belefér a költségvetésbe - gondoltam és még mielőtt felháborodtam volna, hogy egy nullával kevesebbet láttam, eszembe jutott, igaza van a dokinak, kell az erősebb okuláré. Most mondják meg, egy „ócska” szemüveg miért kerül húszezerbe? És mikor lett ilyen drága? Mondom, leragadtam valahol! Ha belegondolok, azt sem tudom, egy liter tej mennyibe fáj! Ügy tizenöt és harmincöt közé saccolnám. Szóval, én ebből jövök rá, hogy szállnak az évek. Mert altató , nem kell, az asszonykámat is ölbe tudom kapni, mindössze a szemüveg, az kell. És egyre erősebb. De a vég még nincs itt! És nálam a kaszás ne is próbálkozzon! Hiszen csak harmincnégy vagyok, egy „középkategóriás” szemüveggel az orromon.
