Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-27 / 122. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 27. Kultúra 11 Valahol egy lány címmel rendeztek Koncz Zsuzsa-kiállítást a Komédium Galériában - az előadóművész életművét plakátok, fotók, lemezborítók dokumentálják Lelkeket összekötő, sárgarózsás dalok viszik tovább Elrohant időket idéz, Szőke Anni-, Csillag Hajnalka- és Bordódi Kristóf-balladák homályába merül, engedett és tiltott (jel)beszédeket fej­teget, „Sárga Rózsa”- imázzsal misztifikál kort, szellemiséget. S aki e jelbe­szédet érti, az Kis Virág el­indulásával, újraindulásai­val és érkezéseivel szembe­sülhet azon a rocktörténeti kiállításon, amely a buda­pesti Komédium Galériá­ban Koncz Zsuzsa elveszít- hetetlen pülanatait rakja össze múltból megszólaló jelenné. TALLÓSl BÉLA Valahol egy lány... a címe a ldállításnak, amely mi mással is kez­dődhetne, mint a mági­kus „64”-gyel. Az 1977- ben megjelent X, vagyis a tizedik magyar nagyle­mez A oldalának első, in­dító számában megéne­kelt legendás évvel. 1964- gyel. Azzal, ami volt. S az­zal, ahogy volt. Valahogy úgy, hogy: „Hatvannégy nyarán még csak álmod­tunk, / Éretten, az életre készen, Istent kerestünk, / Lenn a földön, fenn az égen. / A magnó mellett letérdepeltünk, /A lelkünk összeért...” Pedig 77-ben (amikor ez a dal megjelent) a rend­szer tiltása miatt Isten még nagyon messze volt. Ők, a magyar beat-tö- rők mégis 64-től kezdve kísértették Istent, illetve kísértettek Istennel fekete barázdákba nyomtatott, előbb 45-ös, később 33-as fordula­ton (kis-, majd nagylemezen) meg­szólaló „istentelen dologgal”. Lel­keket összehozó, a Münchenből su­gárzott Szabad Európa adóról or­sós magnók szalagjára másolt Beatlesek és más beatek ritmusára rímelő magyar megfelelővel - ma­gyar szöveggel és magyar zenével. De ,,64-eť’, legalábbis a 64 című dalt megelőzte egy levél, egy sors­döntő, Koncz Zsuzsa életében min­dent eldöntő levél - amelynek első odalát a kiállíáson is végigolvas­hatjuk. Kerekded, megkopott be­?■ ém ■ vi»***® ŕääÉ&iWť neveuvtgéa,, alkalmával S nyit a nagyleme zek sora: a Volt egy­szer egy lány után el­jött a második nagyle­mez, s vele megérke­zett a Szerelem Andréval, az Éjféli esküvővel, valamint az ártadanság önval­lomásával, amely­ben kiderül, hogy „én nem tudtam azt, tűkkel indít egy kérdés­sel: „Ági! Tegnap láttad a TV-be azt hogy: »ki mit tud«?” Majd azzal fe­jeződik be az oldal, hogy: „Én egyedül nem megyek, de”. S bár semmi nem magyarázza a kiállí­tott levél kapcsán, ki írta a sorokat, s ki az az Ági, következtetni tudunk rá, sőt - a történtek tudatában - biztosra vesszük, Koncz Zsuzsa ír­ta ezt az iskolapadból Gézengúz- társásnak, Gergely Áginak, aki­vel elindultak a Ki mit tud?-on. Sőt azt is tudjuk, miként alakult az idézett félmondat, az „Én egyedül nem megyek, de”... Mentek duóban, és csillogó szemmel, diákos pózzal, naiv rácsodálkozással énekelték be magukat a szívekbe egy „drága nagymamival”. Itt, a diákos kíváncsisággal írt „indulás” mellett sorakoz­nak az „érkezés” elismerései: a legújabb (s talán a legmagasabb?), az idén március 15 odaítélt Kossuth-díj. A négy „szürke falon” pedig „szí­nes ceruzákkal” festett időtérben kibontakozik harmincvalahány év. Az első kislemez-borítók még a Qualiton márkanévvel, a hangle­mezgyári kezdetekre utaló „EP 7346 45”-ös katalógusszámmal. Ezekbe bújtatták azelőtt a Rohan az idő, a Szőke Anni balladája, a Sajnálom szegényt, a következőt, az Itt a két kezem, a Nyíló vérpiros rózsa, a Mr. Alkohol vagy a Válj míg sötét lesz című dalokat a hat­vanas évekből. Majd következnek a Pepita-borítók, köztük a Mama köriekkel és a Kárpáthyék lányával. kérem...” Akkor még csak bimbózott Kis Virág, a harma­dik fekete korong, amellyel dalban is földre szállt a Kis herceg. Hosszú sor a teljes kollekció, de valamennyi autogrammal, „szeretettel” lát- tamozva. A lemezborítók mellett az élő eseményeket, a legendás Koncz- koncerteket hirdető, a kor jelleg­zetes grafikai megoldásaival kivi­telezett plakátok is idézik a ma nosztalgikus megszépítéssel át­itatott életérzést. Felvillannak a ŐRI (Országos Rendező Iroda) ál­tal indított turnék állomásai: 1971. július 14., szerda, este 8 óra - Keszthely, Szabadtéri Színpad, vagy egy másik, a híres KUT­(Somogyi Tibor felvételei) esemény: Kisstadion, 1973, au­gusztus 6. du. 5 óra, amelyen Koncz Zsuzsa, az Illés és a Tolcsvay trió lépett közönség elé. Egy másik plakát 1969. július 14-ére, du. fél 6- ra és este fél 9-re hirdet a hódmező­vásárhelyi Petőfi Művelődési Ház­ba Illés- és Koncz Zsuzsa-show-t - figyelemfelkeltő, hogy ekkor már a „show”-megnevezéssel éltek a pla­kát szerkesztői. Idézzük utolsóként - természetesen folytathatnánk a sort - azt a várva várt és nagy sike­rű karácsonyi bulit, amely 1995­ben zajlott a Bp. Sportcsarnokban december 26-án, este fél 8-kor. Nem véletlenül hangsúlyoztam a tizedik korongnál a magyar nemze­tiséget, illetve hangzást, hiszen Koncz Zsuzsának nemcsak magya­rul, franciául is jelent meg albuma. Imádták őt franciahonban, mivel olyan kiváló francia kiejtéssel éne­kelt egy rangos fesztiválon, hogy azonnal „örökbe fogadták”, s ké­sőbb a ragaszkodás és főként az el­ismerés gesztusaként megkapta a Francia Becsületrend Lovagja ki­tüntetést. És főleg németül jelentek meg fekete korongjai; a keleti és a nyugati országrészben egyaránt, így lett ő a híres Amiga cég kiadásá­ban megjelentetett lemezein, pél­dául a Morgenlicht című albumon Shusha Koncz, vagy egy másikon Jana Koncz. Ehhez természete­sen a szlovák Jana névnek sem­mi köze, bár nálunk, Szlovákiá­ban is „anyakönyvezték”. A 70- es években a „Koncz” vezeték­nevet a szlovákiai női név- használathoz módosították, így turnéját „Zsuzsa Koncz- ová a skupina Korall” felira­tú plakáttal reklámozták - amelyen még a Korái együttes nevét sem hagy­ták meg eredetiben. Lehetne még böngész­ni, szinte kiapadhatat- lanok a relikviák, a megörökített pillana­tok. Mintha csak teg­nap lapoztuk volna a ma már nem létező Film Színház Mu­zsikának azt a szá­mát, amely Koncz Zsuzsával jelent. meg a címlapon. És sorjáznak a fa­lon azok a tenyérnyi autogram-fotókártyák, amelyek a fesztiválok idején készültek az akkor már hosszú hajú énekesnő­ről, s amelyeket annak idején fa­lusi búcsúkban is tucatjával árusí­tottak. „Mintha szüleim hálószobájába léptem volna be., 2008. május 22., Beatrix (45 éves)” - olvasható a kiállítás vendégkönyvében. Igen, talán régi hálószobák titkai is megelevenednek a kiállításon. De ezekről ezúttal nem szólnak a da­lok. Anélkül is kihallatszanak a csendből. Ahogy tőle tudjuk: a hú­rok bennünk feszülnek... Catherine Deneuve francia színésznőnek és Clint Eastwood amerikai rendező-színésznek teljes életművéért ítélte oda a zsűri a 61. Cannes-i Filmfesztivál különdíját Francia film nyerte el az Arany Pálma-díjat A Sátán árnyékában című alkotása. Sean Perm rövid köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a zsűri egyön­tetűen döntött arról, hogy egy „na- gyon-nagyon meglepő” filmnek ítéli a fődíjat. Az Arany Pálmát nyert alkotás, a 46 éves Laurent Cantet ötödik já­tékfilmje - amely utólag került bele a hivatalos versenyprogramba - a főszerepet alakító Francois Bé- gaudeau azonos című regénye alapján készült. Az improvizációs gyakorlatok során létrejött alko­tás félig dokumentarista, félig fiktív módon egy párizsi kö- osztály minden­napjait mutatja be egy fiatal francia tanár óráin keresz­tül. A rendező szerint filmje arról szól, hogy milyen ténylegesen egy iskola, és nem arról, hogy milyen­nek kellene lennie. A falak között című filmet szombat este a hivatalos (SITA/AP-felvétel) versenyprog­Laurent Cantet Fesztiválpalota Lumiere-nagyter- mének 2300 fős közönsége. Utoljá­ra 21 évvel ezelőtt kapott Arany Pálmát francia film: Maurice Pialat MT1-TUDÓSÍTÁS Cannes. A francia Laurent Cantet Entre les murs (A falak kö­zött) című alkotása nyerte el vasár­nap a fődíjat, az Arany Pálmát a 61. Cannes-i Filmfesztiválon. A díjat - amelyet az amerikai rendező-szí­nész Sean Perm elnökletével ítélt oda a kilenctagú nemzetközi zsűri - Robert de Niro amerikai színész nyújtotta át a rendezőnek. Laurent Cantet-t, aki a győztes filmben játszó kamaszok gyűrűjében vette át a fődíjat, óriási ovációval, állva ünnepel­te a cannes-i ram utolsó alkotásaként óriási kö­zönségsikerrel mutatták be Cannes-ban, s a vasárnapi lapok is méltató kritikákat írtak róla. Az Arany Pálma után a második legjelentősebb díjat, a zsűri Nagy­díját az olasz Matteo Garrone film­je, a Gomorra kapta, míg a zsűri dí­ját szintén olasz film, Paolo Sorrentino II divo című alkotása ér­demelte ki. Élete első filmszerepéért a leg­jobb női alakítás díját nagy megle­petésre Sandra Corveloni brazil színésznő, a Linha de Passe dmű filmben nyújtott játékáért kapta. A legjobb férfi alakítás díját vi­szont a várakozásoknak megfelelő­en a 41 éves Benicio del Toro Ernesto Che Guevara megformálá­sért érdemelte ki, amelyet az ame­rikai Steven Soderbergh Che Című négy és fél órás, kétrészes filmjé­ben nyújtott. A legjobb rendezésért járó díjat a török versenyfilm, a Három majom rendezőjének, Nuri Bilge Ceylan- nak, a legjobb forgatókönyvnek já­ró díjat pedig a kétszeres Arany Pálma-díjas Jean-Pierre és Luc Catherine Deneuve Dardenne-nek a Le silence de Lorna (Loma csendje) című film­jük könyvéért ítélte oda a zsűri. A legjobb elsőfilmes rendezőnek járó Arany Kamera díjat az angol Steve McQueen Hunger című film­je érdemelte ki, amely az Un certain regard (Egy bizonyos tekin­tet) elnevezésű párhuzamos, alter­natív versenyprogram nyitófilmje Benicio del Toro (Reuters-felvételek volt. Catherine Deneuve francia színésznőnek és Clint Eastwood amerikai rendező-színésznek teljes életművéért ítélte oda a zsűri a 61. Cannes-i Filmfesztivál különdíját. Ahogy írtuk is, a magyar ver­senyfilm, Mundruczó Kornél Delta dmű alkotása szombaton a FIPRESCI-díjat nyerte el a 61. Cannes-i Filmfesztiválon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom