Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-27 / 122. szám, kedd
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Irodalom és... Závada Pállal Pozsony. Závada Pállal találkozhat a közönség ma 19 órakor a Pozsonyi Városi Könyvtár Vörös Rák nyári lapolvasójában (Mi- hálykapu utca 26.), illetve rossz idő esetén az Artotéka Galériában (Kapucínska 1.) A népszerű író a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete Irodalom és... című rendezvénysorozatának lesz a vendége, beszélgetőtársa pedig Deák Renáta műfordító. A rendezvényen részletek hangzanak el a Jadviga párnája című regényéből, mely Deák Renáta fordításában olvasható szlovák nyelven. (ú) Szlovákiai magyar szép irodalom 2008 Dunaszerdahely. Május 29-én, csütörtökön 18 órától kezdődik a Vámbéry Irodalmi Kávéházban a Szlovákiai magyar szép irodalom 2008 című antológia bemutatója. A vers- és prózaválogatás a Szlovákiai Magyar írók Társaságának megbízásából készült, tagjainak munkáiból, az elmúlt év lap- és folyóiratközlései alapján. A kötetet szerkesztője, Csanda Gábor irodalomkritikus, lapunk munkatársa mutatja be. Az estet Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának titkára vezeti, (ú) Fellép a Nemzeti Filharmonikus Énekkar Kassa. Május 29-én, csütörtökön, az 53. Kassai Zenei Tavasz záróhangversenyén a budapesti Nemzeti Filharmonikus Énekkar előadásában Johannes Brahms Német requiem, op. 45 című műve hangzik el. Vezényel Jerzy Swoboda (PL), szólót énekel Adriana Kohútková (SK) és Jirí Sulženko (CZ). A koncert 19 órakor kezdődik a Művészetek Házában: (ú) Megjelent az Irodalmi Szemle májusi száma Erósz szárnyai LAPAJÁNLÓ „A levelek esetében, akárcsak a lírai költészetben, a fikció és a valóságvonatkozások viszonya különösen problematikus” - úja Polgár Anikó tanulmánya bevezetőjében, melyben Phüosztratosz szerelmeslevelezésének titkaiba kalauzol bennünket. A tanulmányból azt is megtudhatjuk, hogy „Phüosztratosznál a szerelmeslevél elsősorban szellemes retorikai konstrukció, mely ugyanakkor nem nélkülözi a bölcseleti betoldásokat és költői megoldásokat sem: az érzelmesség sosem válik érzelgősséggé, az intimitás sosem lesz kiábrándítóan részletező.” Hogy milyen volt egy szerelmes vallomás az időszámítás elején, abból ízelítőt is kapunk az ógörög mestertől. A részletek még akkor sem érdektelenek, ha tudván tudjuk, két évezred távlatából (korok és szokások szerint!) sokkal „belterjesebbé”, kitárulkozób- bá vált a téma. Gazdag választékot kínál az értekező próza. Alabán Ferenc A valóság generációs emlékezete című tanulmányában kisebbségi nemzeti irodalmunk értelmezésével foglalkozik, megidézve azokat a kortársakat, köztük a „peremmagyarokat” is, akik soha nem mondtak le a nemzethez tartozás igényéről, s azt nem valami „vál- toztathatadan adottságnak” tekintették, hanem „önkéntes választás” dolga volt számukra. A kisebbségi magyar író szerepe, küldetése a Zalabai Zsigmond megfogalmazta hangsúlyt érzékelteti az olvasóval: „nem szlovákiai és magyar és író, hanem író és magyar és azon belül - történetesen, mert a sorsa úgy hozta - szlovákiai”. Fél évszázad, szövegfolyam címmel Mekis D. János tanulmányát olvashatjuk a lapban a jubiláló Cselényi László életművéről. A fél évszázad költői termését felvonultató A Kezdet és az Egész című kötet kapcsán rendkívül gondosan, páradan hozzáértéssel és tapintattal jelenítődik meg előttünk a Cselényi- életmű, melynek Mekis D. János kiváló ismerője. Nem „botránykövet” keres, hanem a sokrétűség, a bátor kísérletezések, a szövegfolyamok születésének értelmét és miértjét tárja elénk, egy, a maga világát makacsul építő költő kísérletei láttán. Duba Gyula írásában (Az első költő legendája) emlékezik a folyóirat a közelmúltban elhunyt Dénes György 85. születésnapjára, valamint Ozsvald Árpád hazatér címmel arra az ünnepségre, melyen szülőfalujában, Nemes- orosziban felavatták emlékszobáját. Magyarok és románok 1956 és 1989 között címmel E. Fehér Pál jegyzeteit olvashatjuk Földes György könyvéről. Akár meglepetésnek is mondhatjuk, hogy Ho- gya György versekkel jelentkezett. Mondhatnánk azt is, provokáló versek ezek, melyekben a női comboktól és meztelenségektől „a férfi örök tökéledenségéig”, és a „ki vagyok én” bizonytalanságáig sok minden megtalálható. Úgy véljük, nem sikertelen ez a bemutatkozás. A szépirodalmat Gál Sándor, Milan Rúfus és Hudák Katalin versei, valamint Aich Péter, Poór József és Szirmai Péter novellája képviselik. Szokatlanul gazdag a kritikai rovat kínálata is. Tamáska Péter „cselédlépcsői” a kisebbségi oktatásügy gondjait járják körül a két világháború között, Popély Gyula trilógiája ürügyén, Pomogáts Béla (Otthon a hazában címmel) Skul- téty Csaba Vasfüggönyökön át című kötetét mutatja be, Szalay Zoltán Királymeztelenítés felsőfokon címmel Juhász János (alias: Ján Hvozdík) Pókhálóban című regényéről írt, Csehy Zoltán pedig a klasszikusoknál időzik, Vittorio halhatadansága címmel Madarász Imre (Halhatatlan Vittorio) kötetéről írt kritikát. A folyóiratot Barta Gyula közelmúltban megjelent monográfiájának képeivel illusztrálták. (zsolt) Befejeződött a XIV. Kodály Napok rendezvénysorozata - huszonegy kórus vett részt a minősítő versenyen Egyre emelkedő színvonal Galánta . Huszonegy kórus, több száz énekes részvételével zajlott a múlt héten péntektől vasárnap estig a XIV. Kodály Napok. Fő rendezvényei, köztük a Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Minősítő Versenye Galántán zajlottak, de a kórusok a környező falvakban is felléptek pénteken és szombaton. GAÁL LÁSZLÓ A rendezvénysorozat pénteken délután a galántai városháza előcsarnokában a tavalyi jubüeumi Kodály-év jeles eseményeit bemutató kiállítás megnyitójával kezdődött. A nyitóhangversenyen a Pécsi Mecsek Kórus és Veszprém Város Vegyeskara énekelt a deáki Nagyboldogasszony római katolikus templomban. Szombaton a Galántai Városi Művelődési Központban zajlott a kórusok minősítő versenye. Majd a vasárnap délelőtti kiértékelésen a héttagú zsűri - Sapszon Ferenc zsűrielnök, Liszt-díjas érdemes művész, Erdélyi Ágnes karnagy, Hartyányi Judit karnagy, Ittzés Mihály karnagy, a Magyar Kodály Társaság társelnöke, Kertész Attila Liszt-díjas karnagy, Kollár Éva Liszt-díjas karnagy, a KÓTA elnöke és Knei- fel Imre karnagy mondott véleményt a teljesítményekről és adott tanácsokat a karnagyoknak. Az értékelő bizottság titkára Duka Zólyomi Emese, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke volt. A vasárnap délutáni gálakoncerten már felszabadultan, verg ti tsfcj \i i A gálakoncertet a kórusok hatalmas összkara zárta (Szőcs Hajnalka felvétele) senydrukk nélkül adhattak elő egy-egy zeneszámot a kórusok. Igaz, ez az esemény sem volt izgalom nélküli, hiszen az eredmények az ünnepélyes kihirdetésig titkosak voltak. Végül is 2 bronz-, 7 ezüst, és 12 aranyminősítést adhatott át a karnagyoknak Sapszon Ferenc, Duka Zólyomi Emese, Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke és Mézes Rudolf, a Csemadok Galántai TV titkára. A gálakoncertet a kórusok összkara zárta. A háromnapos rendezvény záróeseménye a galántai Szent István király római katolikus templomban tartott hangverseny volt, amelyen a Győri Liszt Ferenc Kórus, a Pécsi Mecsek Kórus, Veszprém Város Vegyeskara és a Medveczky Ádám karmester által vezetett Győri Filharmonikus Zenekar lépett fel. SAPSZON FERENC A XIV. KODÁLY NAPOKRÓL A versenyről Sapszon Ferenc, a zsűri elnöke, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének tiszteletbeli elnöke így nyilatkozott lapunknak: „Tizenvalahány éve járok a galántai Kodály Napok értékelő bizottságába, háromévente már nagyon várjuk ezt az eseményt. Ebben az évben jelentős fejlődést és javulást észleltünk csaknem minden kórusnál. Ahhoz képest, amit három éve hallottunk, nagyon nagy a fejlődés. Nem mi adtunk ajándékot a díjakkal, hanem mi kaptunk ajándékot a kórusoktól, amiért nagyon hálásak vagyunk. Abban bízom, hogy a javulás, a kórusok színvonalának emelkedése folytatódni fog. Ezt szolgálta a vasárnap délelőtti megbeszélés is, amelyen megvitattuk, egyes kórusoknak min kellene még dolgozniuk, például, hogy jobban figyeljenek az intonációra, a tiszta éneklésre, hogy ne a szokványműveket énekeljék, hanem bátran nyúljanak hozzá a nekik való, kevésbé ismert kórusművekhez is. Ha a tanácsokat megfogadják, három év múlva további fejlődést fogunk tapasztalni.” (gl) XIV. KODÁLY NAPOK - EREDMÉNYEK Aranyminősítés a zsűri külön dicséretével: Janiga József Művészeti AI Leánykara, Nagymegyer, vezényel Orsovics Yvett Kodály Zoltán Daloskor, Galánta, v. Józsa Mónika Csermely Kórus, Kassa, v. Havasi József Aranyminősítés: Peredi Nőikar, v. Jónás Katalin Szeder Fábián Nőikar, Csáb, v. Tóth Árpád Concordia Vegyeskar, Komárom, v. Stubendek István Zselízi Franz Schubert Vegyeskar, v. Horváth Géza Csábi Szeder Fábián Dalegylet, v. Tóth Árpád Bárdos Lajos Vegyeskary Nagymegyer, v. Tóth Árpád A Nvitrai Konstantin Egyetem Magyar Kórusa, v. Józsa Mónika Pro Kultúra - Füleki Férfikórus, v. Fehér Miklós Füleki Melódia Nőikar, v. Mezrichky Zelma Ezüstminősítés: Musica Aurea Énekegyüttes, Ipolyság, v. Tömöl Gabriella Zoboralja zsérei női kar, v. Simek Viktor Zobor Hangja Vegyeskar, Kolon, v. Balia Viktória, Tóth Hajnalka, Varga Imre Vox Columbellae Kórus, Szep- si, v. Bodnár Attila Blaha Lujza Vegyeskar, Rimaszombat, v.Tóthné Mede Zsófia Somorjai Híd Vegyes Kar, v. Hecht Anna Stilla Pectus Nőikar, Párkány, v. Papp Katalin Bronzminősítés: Te Deum Laudamus, Alistál, v. Oros Márta Egressy Béni Vegyeskar, Szep- si, v. Kozsár Zsuzsanna A Szlovákiai Magyar írók Társasága sírkövet készíttetett a tavaly, 84. évében elhunyt költőnek Dénes Györgyre emlékeztek szülőföldjén KOVÁCSÁGNES Pelsőc. Családtagok, barátok és ismerősök, valamint a község ön- kormányzata és a Szlovákiai Magyar írók Társasága emlékezett meg Dénes György születésének 85. évfordulójáról a költő sírjánál a helyi temetőben. A Madách- és Posonium-díjas költő alakját, akit néhány éve szülőfaluja díszpolgárává válaszot- tak, Mács József elevenítette fel. Kiemelte, hogy versein keresztül az egész Kárpát-medence magyarsága megismerhette Pelsőc nevét és a szlovákiai magyarság sorstörténetét. „A te példád mondatja most már egyre hangosabban sokakkal, hogy nem csak az a költő, akinek életműve az elméleteket kiszolgáló irodalom eszközévé tud válni, az is költő, és nem is akármilyen, akinek a verseit olvassák, szavalják, megzenésítik és éneklik, nemcsak tájainkon, de egész Magyarország területén is. S te ilyen poéta voltál életedben, s ilyen maradsz halálodban is” - emlékezett Mács József, az íróbarát. Dénes György elsőként vonult be Dél-Szlovákia-szerte a magyar iskolák falai közé. Hogy mennyire elevenen élnek gyermekversei a legkisebb olvasók körében, ezt bizonyítja a Katedra folyóirat felhívása is, amely a költő emlékének felidézésére kérte a magyar iskolák tanulóit, pedagógusait. A kezdeményezéshez a pelsőci iskola is csatlakozott. „Röviden ismertettük a költő életrajzát az alsó tagozatos gyerekek körében, kiállítást rendeztünk Dénes György megjelent köteteiből, a gyerekek pedig illusztrációkat készítettek a verseihez” - mondta Máté Adrienn pedagógus. Több mint húsz alsó tagozatos kisdiák szavalt azokból a verseiből, amelyek Pelsőccel vagy Gömörrel kapcsolatosak. „Mivel mi 15 község tanulóit gyűjtjük össze, mindenki megtalálta a saját faluja nevét Dénes György verseiben. Az óra végén megzenésített verseiből hallgattunk meg néhányat”- mondta Király Katalin pedagógus. A gyerekekkel korábban egy Dénes György-albumot is készítettek. A felső tagozatosok, akiknél a költő tananyag is, önállóan gyűjtötték az ismereteket a költőről. A rendhagyó irodalomóráról és a költő emlékére készített egyéb műsorairól szóló dokumentumanyagot az iskola elküldi a Szlovákiai Magyar írók Társaságának. A közeljövőben a pelsőci iskola szeretné felvenni a tavaly elhunyt költő nevét. A SZMÍT által készíttetett sírkő (Szabó Oltó felvétele)
