Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-05 / 104. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Fico befogta Hort száját Brezová pod Bradlom. Felháborítónak tartja Milan Hort, a par­lament SDKÚ-s alelnöke, hogy a Smer kisajátította a Štefánik emlékműnél tartott szombati megemlékezést. „Jó előre bejelen­tettem, a parlament alelnökeként szeretnék legalább röviden fel­szólalni, de ezt nem tették lehetővé, a helyi szervezők azt mond­ták, így döntött a Smer, állítólag személyesen Robert Fico” - mondta a parlament alelnöke. (SITA) Elektronikus útdíj: újabb tiltakozó? Pozsony. A szlovák-svájci ToSy.sk társaság után az osztrák Kapsch is azt fontolgatja, hogy megfellebbezi a Nemzeti Autó­pálya-építő Társaság (NDS) pénteki eredményhirdetését. Az NDS-nek az elektronikus útdíj rendszerének kiépítésére és működtetésére kiírt tenderéből ugyanis kizárták az osztrák tár­saságot, amelyik korábban Csehországban eredményesen látta el ezt a feladatot. „Tüzetesen elemezzük az elutasításunkat tar­talmazó válaszlevelet, és május 9-ig kérvényezhetjük ügyünk felülvizsgálását” - mondta Sylvia Košťálová, a Kapsch képvise­lője. Hivatalosan máig nem hirdették ki a tender győztesét, ér­tesülések szerint a 25 évre szóló megbízást a francia Sanef kon­zorcium nyerte el, amelyik a jelentkezők közül a legdrágábban, 25,6 milliárd koronáért építi meg az elektronikus útdíjrend­szert. (SITA) Široký beismerte az összefonódást Pozsony. Az SDKÚ felszólítja a Versenyhivatalt és a Közbeszer­zési Hivatalt, hogy nyilatkozzon Juraj Široký Smer-közeli nagyvál­lalkozó sztrádaépítéssel kapcsolatos kijelentéséről. Široký, a Vá- hostav tulajdonosa a Hospodárske novinynek kijelentette: Akár az a konzorcium nyer, amelynek tagja a Váhostav, akár nem, min­denképpen fogunk autópályát építeni. Az SDKÚ nyilatkozata sze­rint eddig is megalapozott volt a gyanú, hogy a PPP-projekt kere­tében készülő autópályák építésében részt vehet a Váhostav, hi­szen egymás után nyeri el a zsíros állami megrendeléseket, elis­mert nemzetközi konzorciumokat pedig kizárnak a tenderekből. „Az egykori ŠtB-tiszt magabiztosan kijelenti, hogy cége minden­képpen fog autópályákat építeni, ezt beismerésnek tekintjük, és felszólítjuk, hozza nyilvánosságra a megkötött egyezségeket” - áll az SDKU állásfoglalásában. (SITA) Gyilkosság Ógyallán Ógyalla. Először feleségét késelte halálra, majd saját ütőereit is felvágta egy 32 éves férfi péntek délután Ógyallán. Szüleit a fi- - atalabb gyermekük, Amold találta meg, akit édesanyjának még a támadás előtt sikerült telefonon felhívnia. A félj a szomszédok szerint alkoholista volt, korábban már többször is összeütközés­be került a törvénnyel. A helyiek elmondása alapján a feleség el akart válni tőle - a tragédia után a pár gyermekeiről, a 9 éves Ar- noldról és a 12 esztendős Rolandról az apa szülei fognak gon­doskodni. (SITA) Bányajáratba zuhant egy fiút Pozsony. Öt órányi próbálkozás után a tűzoltóknak és barlan­gászoknak sikerült kimenteniük az egyik Rozsnyóhoz közeli bá­nyaaknába rekedt helyi fiút. A 10 éves Süvester H.-ra 70 méteres mélységben találtak rá a tűzoltók, akik barlangászok és speciális felszerelés segítségével hozták felszínre a gyermeket. „Valószínű, hogy belső sérüléseket szenvedett, has- és fejfájásra panaszkodott, a lába is megsérült” - mondta a hírügynökségnek Stanislav Peti, a rozsnyói tűzoltótestület szakembere. A pórul járt gyerek több tár­sával a város Temető utcáján játszott, ahol több régi bányajárat és azokat összekapcsoló barlangrendszer van. A balesetre eddig is- mereden okokból került sor, a rendőrséget a gyerek játszótársai riasztották. (SITA) Vajkán találták meg az eltűnt fiú holttestét Pozsony. Tegnap délelőtt a dunaszerdahelyi járásban fekvő Vaj­kán egy Dunába fúlt fiú holttesttét találták meg. A rendőrség szerint valószínűleg az áprüis 17. óta eltűntnek nyilvánított pozsonyi Do- minikról van szó. A 15 éves fiú két és fél héttel ezelőtt váratlanul tűnt el otthonról, a szobája falán hagyott firkákból arra lehetett kö­vetkeztetni, hogy öngyilkosságot akart elkövetni. (SITA) Nyitván tartott kaszkadőrbemutatót a Motorstuntshow csoport, melynek tagjai szerepeltek a Taxi filmekben és a Kobra 11-ben is. (SITA-felv.) Slota és AAeciar ellenzi Újra a vagyon eredetéről Januárban Slota még bővíteni akarta az intézet jogköreit, most felszámolná A Smer állítja: nem szüntetik meg az ÚPN-t Pozsony. „Semmilyen egyezség nem volt a kor­mánykoalícióban a Nemze­ti Emlékezet Intézetének megszüntetéséről” - jelen­tette ki a Szlovák Televízió tegnapi vitaműsorában Marek Maďarič. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kulturális miniszter ezzel lényegében cáfolta Vladimír Mečiamak azt a pár nappal ez­előtti állítását, hogy a koah'ció már három hónapja megegye­zett az ÚPN megszüntetéséről. A HZDS elnöke ezzel a kijelentés­sel azokat a feltételezéseket uta­sította vissza, hogy az SNS azért javasolja az intézet bezárását, mert a párt elnökéről, Ján Slotá- ról olyan adatok kerültek ki az intézetből, amelyek azt bizonyít­ják, hogy fiatal korában Ausztri­ában autókat lopott, idehaza pedig üzletekbe tört be. Az STV vitaműsorában Marek Maďarič elmondta, szerinte a HZDS elnöke a koalíciós pártok kötetlen megbeszéléseit követő­en alakította ki magának azt a véleményt, hogy mindhárom párt támogatja az ÚPN bezárá­sát. A kulturális miniszter azon­ban kijelentette: noha végleges döntés csak a párt elnökségi ülé­se után fog születni, már most elmondható, hogy a Smer az SNS javaslata ellen fog szavazni, tehát semmiképp sem támogatja az ÚPN megszüntetését. Ugyan­ilyen álláspontot képvisel a Ke­reszténydemokrata Mozgalom is. Elnöke, Pavol Hrušovský a té­vévitában elmondta, számukra elfogadhatatlan az SNS javasla­ta. Hozzátette: a javaslat mind­össze egy indokot hoz fel a bezá­rásra, mégpedig azt, hogy az in­tézmény nem teljesíti a törvény­ből adódó kötelességeit. „De mi­lyen kötelességeket? Ezt a javas- lattevők már egyetlen mondat­ban sem tüntették fel” - mondta Hrušovský. „Az intézet célja nem a büntetés, hanem a totalitárius rendszerek bűneinek leleplezé­se. S ha találunk ott konkrét személyeket, miért nem lehetne megnevezni őket? - tette fel a kérdést a KDH elnöke. Pavol Hrušovský arra is rámutatott, hogy ez év januárjában Ján Slota még arról beszélt, bővíteni kel­lene az ÚPN hatáskörét, meg­vizsgálni az 1939 előtti időszak történéseit is. Az, hogy az SNS elnöke most meg bezárná az in­tézményt, arra enged következ­tetni: ez összefügg azzal, hogy adatok kerültek nyilvánosságra róla, fejtette ki Pavol Hrušovský. A kulturális miniszter úgy vé­li, arról lehet tárgyalni, hogyan lehet hatékonyabbá tenni az in­tézet munkáját, ilyen célból akár még törvénymódosítást is elkép­zelhetőnek tart, de az intézmény megszüntetését nem szavazza meg a Smer. Ilyen értelemben nyilatkozott a Markíza Televízió műsorában a Smer parlamenti képviselője, Boris Zala is. Hangsúlyozta, a párton belül még nem született döntés arról, támogatják-e az SNS javaslatát, de úgy véli, a Smer nem fog a Nemzeti Emlé­kezet Intézetének megszünteté­sére szavazni. Hozzátette, ez a kérdés nem kell, hogy koalíciós válságot okozzon. „A koalíciós szerződésben ez a téma nem szerepel” - indokolta. František Mikloško független képviselő úgy gondolja, ha a Smer meghátrálna koalíciós partnerei előtt ebben a kérdésben, az ka­tasztrófa lenne. Mikloško szavai szerint „ha a HZDS és az SNS kor­mányon van, mindig vulgaris dol­gok történnek. Most kulturális bűntényre készülnek, bár az SNS esetében kultúráról nem is beszélhetünk” - mondta. A múlt heti nyilatkozatokból kiderült, hogy az ÚPN megszün­tetése ellen fog harcolni az MKP és az SDKÚ is. (sán) Pozsony. A vagyon eredetéről szóló törvény az átlagpolgárokra nem fog vonatkozni, véli Marek Maďarič. A kulturális miniszter ki­jelentette, a jogszabály csak azo­kat érinti, akiknek szembetűnően nagyobb a vagyona, mint a hivata­los bevételük. Pavol Hrušovský KDH-elnök ezzel nem ért egyet. Szerinte a jogszabály mindenkire vonatkozik. Marek Maďaričnak azonban meggyőződése, hogy az emberek 99 százalékának nincs nyolcmillió korona különbség a vagyona és a bevételei között - a törvény úgy rendelkezik, hogy azok kötelesek igazolni vagyonuk eredetét, akiknél annak értéke meghaladja a minimálbér ezersze­resét, vagyis ma a nyolcmillió ko­ronát. Pavol Hrušovský szerint a Smer nem lesz képes rávenni két koalíciós partnerét arra, hogy tá­mogassák a törvényjavaslatot. Egy ugyanilyen törvényt a par­lament három éve már elfogadott, de azt képviselők egy csoportja al­kotmánybíróságra adta, amely az­óta sem hozott döntést az ügyben. Boris Zala egyetért párttársával. ,M törvény csak a nagy halakat érinti” - válaszolta a Markíza műsorvezetőjének arra a kérdésé­re, hogy a jogszabály nem vezet-e oda, hogy egymást jelentgetik fel a haragosok. Zala úgy véli, bár a Smer jelenleg „bonyolult viszonyban” van koalíciós partne­reivel, de ez nem ok arra, hogy ne szavazza meg a vagyon eredetéről szóló törvényt, (sán) A pénzügyminiszter szerint legfeljebb fél százalékos inflációt gerjeszt a közös pénz átvétele Az euró lélektani kihívást is jelent ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az euróra való átme­net az átlagpolgár számára csak nominálértékben jelent változást, a pénz reálértéke ugyanakkora lesz, jelentette ki tegnap a Szlovák Televízióban Ján Počiatek. A pénzügyminiszter szerint az ál­lampolgár az euróért ugyanannyi mennyiségű és értékű árut vásá­rolhat, mint eddig. Meg kell akadá­lyozni azonban a spekulatív ár­emeléseket, mondta. Hozzátette azt is, elképzelhető, hogy - bár az euró bevezetése előnyökkel jár - a lakosság bizonyos rétegénél szük­ség lesz valamiféle kompenzáció­ra, erre a kormány valószínűleg tartalékolni fog bizonyos összeget, ez azonban nem lesz 22 milliárd korona, mint amennyiről Vladimír Mečiar HZDS-elnök beszélt. A mi­niszter szerint Szlovákia tartani fogja az infláció mértékét, noha áremelkedésekre a globális folya­matok következtében nálunk is számítani kell, hiszen az egész vi­lágon emelkedik az élelmiszer és a kőolaj ára. Az ennek révén gyorsu­ló infláció azonban nem lesz ma­gasabb, mint Európa többi orszá­gában, az euró bevezetése pedig legfeljebb 0,5 százalékos inflációt gerjeszt, mondta a pénzügymi­niszter, aki szerint 99,5 százalékos a valószínűsége, hogy 2009-ben átvesszük az eurózóna fizetőesz­közét. A végső átváltási árfolyam kérdésében nem akart találgatá­sokba bocsátkozni, mindössze annyit mondott, a kormány a la­kosság számára leginkább kedve­ző kurzust szorgalmazza. Ivan Štefanec képviselő (SDKÚ- DS) szerint a pénzcserét követően magasabb lesz az infláció, az árak gyorsabban nőnek majd, mint a bérek, és az emberek a pénzükért kevesebbet tudnak vásárolni, mint eddig. Štefanec úgy véli, a kor­mánynem megfelelően tájékoztat­ja a lakosokat az euróról, ezért nő azoknak a száma, akik nem örül­nek az eurozónába való belépés­nek. Štefanec példaként egy ötko­ronást és egy kéteurós érmét mu­tatott fel „Azt kellene elmagyaráz­ni az embereknek, hogy noha ez a két érme külsőleg nagyon hasonlít egymásra, az öt koronából alig ve­hetünk két kiflit, addig a két euró- ból már tisztességesen megreg­gelizhetünk” - mondta. Ján Počiatek szerint az emberek félelme csak az ismeretlentől való természetes félelem. Nyolc hónap alatt pedig megfelelő módon tud­juk tájékoztatni a polgárokat az euró bevezetésével kapcsolatos tudnivalókról - vélekedett a pénz­ügyi tárca vezetője. František Mikloško volt KDH-s képviselő, közismert euroszkepti- kus politikus szerint most már nincs idő spekulálni. Egy-két nap­pal az Európai Bizottság ajánlása előtt - május 7-én dönt az EB arról, ajánlja-e Szlovákiát az eurózóná- ba való belépésre - már nem léte­zik koalíciós vagy ellenzéki érdek, csak államérdek, szögezte le Mikloško. De mindent el kell kö­vetni, hogy az euróbevezetésnek ne legyenek komoly szociális kö­vetkezményei, tette hozzá. Boris Zala képviselő (Smer) a Markíza műsorvezetőjének azon kérdésé­re, nem tart-e politikai következ­ményektől a Smer annak a tény­nek a kapcsán, hogy az emberek egy része esetleg nem érti meg, hogy 10 000 korona helyett 300 eurót talál a pénztárcájában, a képviselő elmondta: ez pszicholó­giai probléma, az embereknek eh­hez hozzá kell szokniuk. Az euró Szlovákiát a legfejlettebb országok közé emeli, tette hozzá. A kedvező brüsszeli döntés ese­tén már januárban euróbán fizetik ki a munkáltatók a béreket. A ter­vek szerint augusztustól a munka- vállalókat megillető étkezési utal­ványokon is feltüntetik azok érté­két euróbán is, mert mint minden termékre és árucikkre, ezekre is vonatkozik a kettős árazás, (sán) EURÓBEVEZETÉS: CSAK SZLOVÁKIA TELJESÍTI A FELTÉTELEKET .A. Y ll Vf'ífvji, i, í 1 . * ■ ' J'1 . t . V-'- 1 -4 u'.-JEr "... & ■ '.«itfMiíirttU!/,'lr . V'”v Az euró bevezetéséhez vezető folyamat helyzetét értékelő je­lentést tesz közzé az Európai Bi­zottság szerdán tíz európai uniós tagállamról, de minden bi­zonnyal csak Szlovákiáról álla­pítja meg, hogy készen áll az át­térésre a közös EU-valutára. A brüsszeli bizottságnak két­évente kell úgynevezett konver­genciajelentést készítenie a cso­portról, amelynek tagjai jelenleg Csehország, Észtország, Lettor­szág, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bul­gária, Románia és a régebbi EU- tag Svédország (az EU közös pénzét Dánia és Nagy-Britannia - minden más tagállammal el­lentétben - nem köteles beve­zetni, a fennmaradó 15 tagor­szág pedig már használja). Leg­utóbb 2006 decemberében ké­szült ilyen típusú értékelés. A ta­valy csatlakozott két tagállamot most először értékeli Brüsszel ebből a szempontból. Az euró bevezetésének érde­kében egy országnak magas fokú fenntartható konvergenciát kell elérnie az árstabilitás, a költség- vetés egyenlege, az árfolyam­stabilitás és a hosszú távú kamat­lábak tekintetében, valamint gondoskodnia kell arról, hogy a nemzeti jogszabályok össze­egyeztethetők legyenek az unió alapszerződéseivel, továbbá a Központi Bankok Európai Rend­szerének és az Európai Központi Banknak az alapokmányával. A szabályok szerint az említett országok bármelyike kérheti, hogy készítsenek róla egyedi ér­tékelést bármikor, amikor saját meglátása szerint készen áll a kö­zös pénz bevezetésére. Ezúttal egyedül Szlovákia kért ilyet, és a jelentés kiszivárgott tervezete szerint kedvező elbírálásban is részesül. A szövegben a tervezet tanú­sága szerint az áll, hogy „a vizs­gált államok közül egyedül Szlo­vákia teljesíti az euróbevezetés feltételeit”. Ezt valószínűsíti a testület néhány napja kiadott gazdasági előrejelzése is. A vizsgált feltételek közül a költségvetési egyenlegre vonat­kozó kritérium akkor teljesül, ha a hiány nem haladja meg a hazai össztermék 3 százalékát. A ka­matláb-kritérium szerint a vizs­gálat előtti évben az átlagos hosszú távú kamatlábak legfel­jebb 2 százalékponttal haladhat­ják meg az árstabilitási szem­pontból legjobban teljesítő há­rom ország kamatlábait. Az éves infláció 1,5 százalékkal lehet több a három legalacsonyabb mutatójú ország átlagánál. Az ár­folyam-stabilitási feltétel szerint az árfolyamnak legalább két éven át egy megadott „normális” in­gadozási sávon belül kell marad­nia, jelentősebb zavarok, és fő­ként az euróval szembeni leérté­kelés nélkül. Ugyancsak szerdán aďki egy összefoglalót Brüsszel az euró­övezet működtetésének eddigi tapasztalatairól. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom