Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-04 / 79. szám, péntek

6 Külföld RÖVIDEN Betancourt megmentéséért Párizs. Megérkezett Ko­lumbiába tegnap a Franciaor­szág által Ingrid Betancourt volt elnökjelölt megsegítésé­re küldött misszió repülőgé­pe. A kolumbiai gerillaszer­vezet (FARC) még mindig nem közölte, hozzájárul-e ahhoz, hogy a küldöttség ta­lálkozzon a kolumbiai-fran­cia kettős állampolgárságú tússzal. Előző nap jelentették be Párizsban, hogy kényes missziót kezdett Franciaor­szág, Spanyolország és Svájc a súlyosan beteg politikus asszony megmentése érde­kében. Betancourt fia, Loren­zo Delloye párizsi sajtóérte­kezletén úgy nyilatkozott, anyja fertőző májgyulladás­ban és bőrbetegségben szen­ved, és ha a következő órák­ban nem hajtanak végre vér­átömlesztést rajta, belehalhat a betegség szövődményeibe. Delloye szerint a mostani küldetésnek az a célja, hogy sürgős orvosi ellátásban ré­szesítsék Betancourt-t, majd megpróbálják elérni kiszaba­dulását. (m, ű) Zavahri: az ENSZ ellenség Dubaj/Washington. Jó egészségben van Oszama bin Laden, az al-Kaida vezére. Ezt a terrorista szervezet má­sodik embere, Ajman az-Za- vahri állította videoüzeneté- ben, cáfolva a bin Laden egészségének megromlásáról szóló híreket. Zavahri kifej­tette többek között azt is: az al-Kaida az iszlám és a mu­zulmánok ellenségének te­kinti az ENSZ-t, mert „ők azok, akik megteremtették Izrael állam létrehozásának és muzulmán területek kisa­játításának a jogi alapját”. Ezt egy algériai diák kérdésére fe­lelte, aki azt tudakolta, miért választotta célpontjaként az al-Kaida észak-afrikai szerve­zete a helyi ENSZ-irodát. Ta­valy decemberben 41 halálos áldozatot követelt az algíri ENSZ-képviselet elleni me­rénylet, az áldozatok közül 11 volt a világszervezet al­kalmazottja. A feltételezések szerint bin Laden és Zavahri Pakisztánban vagy Afganisz­tánban bujkál. (MTI) Állásajánlat Al Gore-nak Wallingford. Barack Oba­ma, a Demokrata Párt elnökje­lölt-aspiránsa bejelentette: fontolgatja, hogy ha megnyeri az elnökválasztást, akkor fel­kéri főtanácsadójának Al Gore volt alelnököt. Egy kampány­fórumon beszélt arról, hogy Gore fontos szerepet játszana a klímaváltozással kapcsola­tos elnöki politikájának alakí­tásában, sőt a kérdésbenjelen- leg is konzultál vele. Obama hangoztatta: „megígérhetem, hogy Al Gore a tárgyalóasz­talnál ül majd, és központi szerepet játszik ennek a prob­lémának a rendezésében”. A Nobel-békedíjas, pártjában nagy tekintélynek örvendő Gore Bül Clinton mellett volt alelnök. Egyike a legbefolyá­sosabb szuperdelegátusok­nak, ezért fontos szerepe lesz a párt elnökjelöltjének meg­választásában. (MTI) ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 4. www.ujszo.com Dühösen kivonultak a macedónok - Ukrajna és Grúzia mélységesen csalódott - Berlin cáfolja, hogy Moszkva ügyvédje lenne Csak a horvátok és albánok örülhetnek Viktor Juscsenko ukrán államfő nagyon csalódott volt (Reuters-felvétel) Bukarest. ANATO csúcsérte­kezletének részvevői tegnap úgy döntöttek, hogy Horvát­ország és Albánia meghívást kap a NATO-ba, Macedóniát a görögök megvétózták. Uk­rajnának és Grúziánakmég jó ideig várnia kell. ÖSSZEFOGLALÓ Minderről Jaap de Hoop Schef­fer NATO-főtitkár tájékoztatott, aki elmondta, a tagállamok elis­merik Macedóniának az európai értékek és a NATO iránti elkötele­zettségét, és sajnálattal vették tu­domásul, hogy a Görögországgal folytatott névvitát még nem sike­rült rendezni. Ezért úgy határo­zott a 26 állam- és kormányfő, hogy meghívják Macedóniát is, mihelyt megoldódik a nézetelté­rés. A macedón küldöttség erre bejelentette, hogy tiltakozásul ki­vonul a NATO-csúcsról. Nicolas Sarkozy francia elnök Angela Merkel német kancellárral közö­sen tartott sajtótájékoztatóján le­szögezte: Macedóniának nem kell megvárnia a következő NATO- csúcsot a meghíváshoz. George Bush amerikai elnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Macedónia nem kapott meghívót a csatlakozási tárgyalásokra. Kije­lentette, a szövetség bővítése foly­tatódni fog, a NATO kapuinak nyitva kell maradniuk, s a szövet­ségnek alaposan és méltányosan kell elbírálnia a további csatlako­zási kérelmeket. Scheffer közölte, hogy Ukrajnát és Grúziát csak később vonják be a NATO-tagság előszobáját jelentő tagsági akciótervbe (MAP). A főtit­kár üdvözölte a két ország által vég­rehajtott reformokat, hozzátéve, hogy Ukrajna és Grúzia is tagja lesz majd a NATO-nak, ezért intenzív tárgyalásokat kezdenek velük. Németország tegnap hivatalosan elutasítdtta azt a feltételezést, hogy NATO-ügyekben Oroszország ügy­védje lenne. Ezt Franz Josef Jung védelmi miniszter fogalmazta meg rádiónyilatkozatában. Nicolas Sarkozy bejelentette: az év második felében esedékes, de­cember 31-ig tartó francia EU-el- nökség után újra be akaija vonni Franciaországot a NATO integrált katonai szervezetébe. A visszaté­résre - a katonai szervezetből de Gaulle tábornok 1966-ban vonta ki országát - a jövő áprilisi NATO- csúcs adhat alkalmat, amelyet Franciaország és Németország kö­zösen fog megrendezni. Sarkozy megerősítette, Párizs egy zászló- aljnyi katonát és különleges erőket küld Afganisztánba az ottani NA- TO-misszió erősítésére. Egy magas rangú amerikai tisztségviselő sze­rint Bush elnök is megerősítette: az USA további katonákat tud átvezé­nyelni Dél-Afganisztánba, ha Fran­ciaország egy zászlóaljat küld az ázsiai ország keleti részébe. Az USA és Csehország a NATO- csúcs helyszínén kiadott közös nyi­latkozatban tudatta: befejezték a tárgyalásokat az amerikai rakéta­védelmi rendszerhez tartozó ele­mek csehországi telepítéséről. Az egyezményt hamarosan aláírják. Egy amerikai illetékes közölte: a NATO-államok vezetői zárónyilat­kozatukban támogatni fogják a ra­kétavédelmi pajzs elemeinek Kelet- Európába történő telepítését. Hoz­zátette: a nyilatkozatban a tagor­szágok elismerik majd, hogy a Len­gyelországba és Csehországba te­lepítendő rakétapajzs .jelentősen hozzájárul a szövetségesek vé­delméhez”. (MTI, s, ú) Gašparovič magyarázkodott Bukarest. A NATO-csúcson résztvevő Ivan Gašparovič szlovák államfő tegnap meg­próbálta magyarázni az ame­rikai rakétavédelmi rendszer elemeinek csehországi és lengyelországi telepítésével kapcsolatos szlovák álláspon­tot. Azt mondta, Pozsony ér­tékeli, hogy erről a NATO ta­laján is megkezdődtek a kon­zultációk (a csúcs külön nyi­latkozatban támogatja az amerikai tervet!). „Figyelem­be vesszük, hogy az amerikai rendszer európai elemei je­lentős mértékben hozzájá­rulhatnak a szövetségesek védelméhez a nagy hatótá­volságú ballisztikus rakéták­kal szemben.” Hozzátette, Szlovákia támogatja, hogy a következő csúcsig átfogó ta­nulmány készüljön az ameri­kai projekt hozadékáról a NATO számára. Gašparovič bejelentette: az afganisztáni Uruzgán tarto­mányban lévő, holland pa­rancsnokság alatt álló Tarin Kowt bázis védelméért Szlo­vákia átvállalja a felelősséget. Kanadával tárgyalásokat folytatunk arról, hogy újabb, őrzési feladatokat ellátó egy­séget küldünk a kandahári légibázis védelmére, (s, ú) Brutálisan lépett fel a rendőrség Bukarest. Az emberi jogokat megsértve, nagyon brutálisan lépett fel a rendőrség a NATO-ellenes tüntetőkkel szemben a tegnapi román sajtó szerint. A maszkot viselő rendőrök és csendőrök szer­dán behatoltak egy bukaresti üzemcsarnokba és eltávolítottak on­nan mintegy 50 NATO-ellenes tüntetőt, akik az épületet kibérel­ték maguknak. A többnyire román és német fiataloknál nem volt semmilyen fegyver, ezért aránytalan volt a nagyszabású karha­talmi intézkedés. A tiltakozókkal úgy bánt a rendőrség, mintha terroristák lettek volna, (m) A kommunista rezsim megszakította a párbeszédet és lezárta a határt Abszurd phenjani fenyegetőzés ÖSSZEFOGLALÓ Összefogott a három vajdasági magyar párt Új autonómiakoncepció MTl-HÍR Phenjan/Szöul. Észak-Korea megszakít minden párbeszédet Dél-Koreával, mivel a szöuli veze­tés elutasította, hogy bocsánatot kérjen vezérkari főnökének kije­lentéséért. Ezt tegnap közölte a hivatalos észak-koreai hírügynök­ség. A phenjani rezsim, Szöult hi­báztatva, a kapcsolatok megszakí­tása mellett a közös határ lezárá­sát is bejelentette. Az üzenetben immár Kim Dzsong II észak-koreai diktátor maga ismétli meg azt a fenyegetést, hogy (közelebbről meg nem határozott) katonai lé­péseket tesznek Dél-Koreával szemben, válaszként a bocsánat­Görögök és törökök százai Átjáró nyílt Cipruson Nicosia. Ciprusi görög és török vezetők 45 év után újra megnyitot­tak egy átjárót tegnap reggel Nico­sia óvárosában, a tűzszüneti vonal által kettévágott Ledra utcában, amely mindkét oldalon sétálóutca. Előzőleg, hajnalban eltávolították azt a fémkerítést, amely meggátol­ta a bejutást a város görög oldalán lévő senkiföldjére. Tavaly márci­usban a görög hatóságok lebontot­ták az északi és déli szektort elvá­lasztó falat, és azt egy könnyebb fémlemezkerítéssel váltották fel. Most ezt a kerítést és a hozzá tarto­zó őrhelyet távolította el egy tucat­nyi katona. A Ledra utcai falak vol­tak az elsők, amelyeket a két közös­ség között 1963-ban kezdődött erőszakos cselekmények nyomán emeltek Nicosiában. A következő évben az ENSZ beavatkozott az eseményekbe, s csapatai azóta is a szigeten állomásoznak. (MTI) kérés szöuli elutasítására. Az új dél-koreai vezérkari főnök, Kim Te Jang múlt heti parlamenti meg­hallgatásán lehetségesnek neve­zett egy megelőző csapást, ha megállapítást nyerne, hogy Észak- Korea nukleáris támadásra készül Dél-Korea ellen. Válaszul Phenjan heves kiroha­nást intézett Ri Mjong Bak dél-ko­reai elnök ellen, azzal vádolva a konzervatív politikust, hogy Észak-Koreával szemben meghir­detett keményvonalas politikája „katasztrofális következmények­hez vezethet”. Ri tegnap Phenjant okolta a kiéleződött feszültségért, ugyanakkor őszinte párbeszédet sürgetett. Szöulban úgy tartják, e kirohanásokkal Phenjan az áprüis 9-i dél-koreai parlamenti választá­sok kimenetelét igyekszik befolyá­solni, mivel a felmérések szerint Ri Mjong Bak konzervatív Nagy Nemzeti Pártjának (GNP) győzel­me várható. A Good Friends dél-koreai se­gélyszervezet közben arról számolt be, Észak-Koreában olyan kataszt­rofálissá vált az élelmiszerhiány, hogy a következő hat hónapban már a társadalom kiváltságos réte­gének számító fővárosiak sem kap­ják meg az állam által eddig biztosí­tott fejadagjukat. Ennél sokkal rosszabb a helyzet vidéken, ahol heteken belül tömegesen halhat­nak éhen az emberek. (MTI, ú) Budapest. Kidolgozta a vajda­sági magyarokra vonatkozó új, kö­zös autonómiakoncepcióját a Vaj­dasági Magyar Szövetségből (VMSZ), a Vajdasági Magyar. De­mokrata Pártból (VMDP) és a Vaj­dasági Magyarok Demokratikus Közösségéből (VMDK) álló Ma­gyar Koalíció. Budapesti sajtótájé­koztatójukon elmondták: a Sza­badka központtal elképzelt Ma­gyar Autonóm Körzet több ma­gyarlakta járást fogna össze. Tö­rekvéseik között szerepel a szub­szidiaritás elve alapján az, hogy minden magyarlakta településen legyen önkormányzatuk. Hozzá­tette: a koszovói szerbek számára az ő tervezetük alapján dolgozták ki a szerb szakpolitikusok a maguk autonómiatervét. Pásztor István, a VMSZ elnöke Hágai törvényszék Haradinajt felmentették Hága. Felmentette a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nem­zetközi Törvényszék tegnap Ra- mush Haradinaj volt koszovói kormányfőt, az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) volt parancsnokát, miközben hat év börtönre ítélte egyik vádlott­társát. Lahi Brahimaj kapta a hat­éves börtönbüntetést, Idriz Balajt szintén felmentették. Azzal vádol­ták őket, hogy felelősek voltak a koszovói függetlenségi harcok so­rán, 1998-ban elkövetett bűncse­lekményekért: szerbek meggyil­kolásáért, megkínzásáért, meg­erőszakolásáért. A bíróság a vád­pontok nagy részét nem látta bi­zonyítottnak. (MTI) előrelépésként értékelte, hogy a három politikai erő történetében először született közös koncepció az autonómiát illetően, amely „Szerbiában jelentős hullámokat vert”. Szerinte ennek megvalósítá­sa megkerülhetetlen feladat, amely azonban hosszú folyamat lesz. Ágoston András, a VMDP elnöke pedig arról beszélt, hogy Horvátor­szág mintájára Szerbiában is pon­tosan meg kellene határozni a ma­gyaroknak fenntartott parlamenti helyek számát. Meglátása szerint a magyar kisebbség akkor járna a leg­jobban, ha országgyűlésiképviselő- ik a mérleg nyelvének szerepét ját­szanék el a szerb pártokközött. A jelenlegi tervezet egyebek mellett tartalmazza a személyi elvű autonómiára, a regionális önkormányzatokra és a közigaz­gatásra, valamint az igazságszol­gáltatásra vonatkozó teóriákat is. Szíria-lzrael Nem készülnek háborúra Tel-Aviv. Azokra a sajtóhírekre reagálva, hogy Szíria tartalékoso­kat mozgósít, az izraeli kormány tegnap kizárta, hogy háború fenye­getne Izrael és Szíria között. „Szíri­ának nem fűződik érdeke Izrael le- rohanásához, ellenkezőleg” - je­lentette ki Ámosz Gilád, a védelmi tárca illetékese. Ehud Barak vé­delmi miniszter ennek ellenére el­halasztottajövő hétre tervezett ber­lini látogatását. Hájim Ramon mi­niszterelnök-helyettes meglepő­nek és alaptalannak nevezte a la­kosság aggodalmát. Ugyanakkor szükségesnek tartotta leszögezni: „Izrael sem akaija Szíriát megtá­madni”, ellenkezőleg, folyamato­san keresi a béketárgyalások lehe­tőségét Damaszkusszal. (MTI) lepték el az eddig kettévágott Ledra utcát (Reuters-felvétel) Együtt ünnepeltek a görögök a törökökkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom