Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-26 / 98. szám, szombat
PRESSZÓ y 2008. április 26., szombat 2. évfolyam 17. szám 28. oldal Mediterrán csoda Sajátos forma- és színvilág, célszerű beosztás, kényelmes bútorok Hogyan válasszunk menyasszonyi ruhát? Mire figyeljünk? 29. oldal Milyen az idei frizuradivat? Romantika, ázsiai hatás, fiatalos, rakoncátlan iskolás fürtök 31. oldal (Reuters-, AP-felvételek és képarchívum) A Free Tibet tüntetés Hamburgban „A politika profitál a sportból - és fordítva, de a kettőt ne keverjük!" Ezt nem csak Kamuti Jenő, a MOB főtitkára hangoztatja Olimpia volt - és A tibeti válság olyan probléma elé állította az olimpiai mozgalmat, amelyről 1988, azaz a szöuli játékok után már azt reméltük, rég a múlté. Most megint rettegünk, nehogy a sport újra pingponglabda legyen a politika színterén. URBÁN KLÁRA A bojkott nem megoldás. A dalai láma, Tibet száműzetésben élő vallási vezetője nemrégiben közölte, hogy nem támogatja a 2008. augusztus 8-án este 8 óra 8 perc és 8 másodperckor kezdődő XXIX. nyári olimpiai játékok bojkottját. Az NBC televízió kérdésére, szeretné-e, hogy a világ ezt tegye, a 72 éves Tenzin Gyatso nemmel válaszolt. Osztoznak a szerte a világon zömmel hangoztatott véleményen a szlovák és a magyar olimpiai mozgalom képviselői. A sportolók, akiket Moszkvában és Los Angelesben megfosztottak a lehetőségtől, s azok, akik az idén Pekingben győzni szeretnének, hallani sem akarnak róla. Félelmük, persze, nem alaptalan. Mindannyian tisztában vagyunk vele: bár mondjuk - halkan és hangosan is -, hogy a sportot és a politikát nem szabad közös nevezőre hozni, a valóság merőben más. Az olimpia, ezt mutatja a történelem, nem mentes a politikától. Azt is megkockáztatom, s lehet, egyesek megköveznek érte, idealizmus azt hinni, hogy egyszer az lesz. Két okból is: egyrészt a legnagyobb, az egész világot összefogó esemény, amelyre az is odafigyel, akit egyébként nem érdekel a sport, másrészt pedig azért, mert óriási üzlet, milliókat megmozgató vállalkozás. S épp ezért hatalmas súlya van. Politikai súlya is. Miről árulkodik a történelem? Bojkott, zsarolás, túszejtés, mészárlás - hatalmi harc. S ez mindjárt a kezdetektől. Az 1912- es stockholmi játékokon az Osztrák-Magyar Monarchiának a rebellis magyarokkal és csehekkel gyűlt meg a bajuk, akik önállóan, a megnyitóünnepségen sa- > ját zászlajuk alatt akartak fel- ' vonulni. A magyar sportolók végül önálló csapatként indulhattak, a cseheknek viszont be kell érniük az Österike-Tsche- cher felirattal. A cári Oroszországnak ugyanezen az olimpián a finnekkel gyűlt meg a bajuk, akik szintén saját zászló alatt akartak felvonulni. Coubertin báró, a modern kori olimpiai mozgalom atyja úgy fogalmazott, hogy „a sportnak megvan a maga földrajza, ami igencsak különbözhet a politikai földrajztól”. Az olimpiai mozgalom egysége már az 1920-as antwerpeni A bojkott lesz! játékokon füstbe ment. A szervezők Coubertin akarata ellenére a világháborús vesztesek - Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária, Törökország - sportolóit nem hívták meg. A báró fejet hajtott négy esztendővel később hazájában is: a francia és a belga kormány nyomására Németország versenyzői nem lehettek jelen Párizsban azzal az ürüggyel, hogy „nem tudják garantálni biztonságukat”. Hasonló eset megismétlődött 1948-ban, amikor Sigfried Edström volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke: akkor Németország és Japán sem vehetett részt a londoni vetélkedőn. Németország jóvoltából a hatalom és az erő politiI Te kit választanál? Vannak tudósok, akik azt állítják, a szerelem semmi egyéb, mint vegyi folyamat. Nincs köze szívhez, lélekhez. Holott lehetne némi köze legalább a lélekhez, elvégre a lélek éppen olyan megfoghatatlan, sőt felfoghatatlan, mint a szerelem. Ki tudja megállapítani, ki miért esik valakivel szerelembe? Lehet valami ebben a kémiarokon dologban, mert a szerelem pontosan olyan lángoló tud lenni, mint bizonyos vegyületek, ha meggyújtják őket, esetleg olyan pusztító, mint a sósav nevű ve- gyület, melytől mindenki óva int mindenkit. A szerelemtől persze senki senkit, legföljebb a feleség a férjet, mert csúnyán ráfaraghat egy válásra, melynek következtében abszolút kisem- mizhető a vegyi folyamatba bonyolódott férfiú. Valószínűleg a következőképpen alakul - lobban fel - a szerelem: egy férfi és egy nő meglátja egymást, vabadabada, a két kis vegyész, aki ott lapul a szív tájékán, fölkapja a fejét, nini, ezeket az Isten és a szülők is egymásnak teremtették, nosza, elő a pipettával, mérjünk ki néhány csepp érzelmet, adjunk hozzá egy kis észveszejtő mérget, egy lombikban alaposan rázzuk össze, és engedjük bele az ifjak vérébe. S még ha Ámor is csatlakozik, nincs menekvés. De mi van akkor, ha az ember lánya úgy gondolja, többrendbeli csalódás után ő bizony nem hajlandó vegyi csapdába esni, tudatosan keres párt magának. Horoszkópokat böngész, megpróbálja azok alapján megállapítani, milyen jegyben született ifjúval lesz boldog. Jön egy vízöntő, de kiderül, hogy hiába házias a lelkem, keresztneve B-re kezdődik, s az ilyenek sokszor szentimentálisak, oltalmazásra vágyók. Melyik nőnek kell egy oltalmazandó pasi, amikor szinte mind arra vágyik, hogy őt oltalmazzák. Vagy jön egy Z, aki erős egyéniség, harcias, de senkit sem bánt, kiáll a gyengébbekért, s bár egy ideig csapongó, végül hű marad szerelméhez. No de mi van akkor, ha szőrszálhasogató szűz, aki szerint rend a lelke mindennek7 Vagy itt van H, a megbízható, igaz, kissé unalmas, de él-hal a családjáért, viszont olyan iker, akinek bizony kettős énje van. Nincs megoldás, nincs menekvés. Marad Ámor és a kémia. Grendel t I Ágota j
