Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-02 / 77. szám, szerda
26 Oszt-Veszt ÚJ SZŐ 2008. ÁPRILIS 2. www.ujszo.com Higiéniai központ önkormányzati támogatással Rimaszombat speciális helyzetben SZÁSZl ZOLTÁN Királyhelmec hitelből iparosít, Ipolyságon hiányzik a könyvtár ára, Nagymegyeren 10% megy fejlesztésre Kisvárosok - mit és mennyiből? Nagymegyeren idén a legnagyobb tételt a ravatalozó teljes átépítése jelenti (Lakatos Krisztina felvétele) Rimaszombat. A gömöri város három évre szóló költségvetésében a szokásos működéshez szükséges tételek mellett a legfontosabb említenivaló az ipari park beruházázásaira fordítandó összeg. Az idei kiegyenlített éves költségvetés 209 millió 662 ezer korona, hároméves előrevetítésben mintegy harmincmillió koronás növekedést terveznek. A város - természetesen számolva bizonyos kormányszintű és uniós támogatásokkal is - három éven át évi ötmillió koronát kíván fordítani az egykori laktanya területén kiépülő ipari parkra. Ezen a területen, amelyet a honvédelmi tárcától kaptak meg, már megkezdte a működéséta SewonEcskoreai tulajdonú vállalat, amely jelenleg hétszáznál több alkalmazottat foglalkoztat. Mivel eredetileg kaszárnyának épült objektumokról van szó, a jelenlegi állapotában még nem teljesen alkalmas ipari célokra. Víz-, gáz-, villany- és csatornahálózat kiépítése szükséges, emellett az utakat, gyalogjárókat, közvilágítást is a városnak kell kiépítenie ahhoz, hogy ide befektetőket hívhasson. Vállalkozói inkubátorház kialakítására és működtetésére is szán pénzt Rimaszombat, az elfogadott összeg három éven át évi 366 ezer korona lesz. A település speciális helyzetére jellemző tény, hogy Rimaszombatban önkormányzati támogatással kell működtetni egy higiéniai központot. EZ a központ a Dúsa utcai, nehéz szociális helyzetben lévő roma lakosokat segíti, itt van lehetőségük tisztálkodásra, mosásra, mivel az egész telepen mindössze egyetlen nyilvános kút szolgál ivóvíz-szolgáltatóként. A kút vízfogyasztására az elkövetkezendő három évben évi 240 ezer koronát különítenek el. Szintén nem elhanyagolható az a három év alatt közel tízmilliós kiadást jelentő tétel, amelyet a nehéz helyzetben lévő családok gyermekeinek étkeztetési támogatására kíván fordítani Rimaszombat városa. A költségvetés - konkrétan egy-egy település költségvetése - már-már misztikus fogalom. A bevételi oldalon magába foglalja egyebek között az állami költségvetésből a jövedelem- és társasági adóból visszavezetett összeget, a helyi illetékeket és adókat, esetlegesen az önkormányzat tulajdonában álló vállalatok gazdasági eredményét. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A kiadási oldal még nehezebben áttekinthető: mindazon igények (illetve ezek kielégítésének) összessége, amelyeket a lakosság támaszt az önkormányzattal szemben. Meglegyenek a szükséges intézmények, jusson kultúrára meg sportra, vagy akár lacipecsenyére és sztárfellépőre a falunapon... A gyalogpolgár számára azonban a költségvetés és az önkormányzat gazdálkodásának alapvető mércéje, hogy milyen változásokat lát maga körül: épülnek, fejlődnek az adott település közösségi funkciót betöltő terei, vagy ellenkezőleg - leépülnek. Az alábbiakban három, méretét tekintve összevethető dél-szlovákiai kisváros példáján próbáljuk meg érzékeltetni, milyen beruházásokra, fejlesztésekre futja a közös büdzséből. Királyhelmecen a 2008-as költségvetést legkorábban az áprilisi önkormányzati ülésen fogadhatják el a képviselők, de a tervezet keretszámai már ismertek. Eszerint a város az idén 170 millió koronából gazdálkodhat, a legnagyobb bevétel (60 millió korona) az államtól kapott jövedelemadó-járadékból származik. A helyi óvodák, étkezdék, a szabadidőközpont és a művészeti alapiskola működtetésére 25,2 millió koronát kell fordítani, az alapiskolák üzemeltetése további 34 millióba kerül. A városi hivatalra 14 milliót, a helyi rendőrségre 5,3 millió koronát költenek az idén. Királyhelmecnek az elkövetkező években 20 millió korona banki hitelt kell törlesztenie, ez az idén a kamatokkal együtt 3,95 millió korona kiadást jelent. A település 2008-ban újabb 12 milliós kölcsönt igényel, ezt teljes egészében az ipari zónával kapcsolatos beruházások költségeinek fedezésére fordítják. A költségvetésben fejlesztésre 11,2 millió áll rendelkezésre. Jelentős összegeket különítettek el a pályázatokhoz szükséges tervdokumentációk kidolgozására is. Királyhelmecen a halottasház és a művelődési központ is átépítésre vár, a csatornahálózat építését pedig a Géresi, a Lorántffy és a Rákóczi utcában szeretnék elkezdem. A szlovák tanítási nyelvű alapiskola modernizációja 20 millió koronából valósulna meg, a magyar alapiskola mellett lévő tornaterem befejezésére 37 milliót kellene költeni. Ekkora beruházásokat a város önerőből képtelen felvállalni, a munkálatok finanszírozására pályázat útján próbálnak meg pénzt szerezni. A települést elkerülő út megépítése messze meghaladja a város pénzügyi lehetőségeit, a terv realizálása vélhetően a megyei, illetve az állami szervek feladata lesz. Királyhelmec teljes területének csatornázását lehetetlen a helyi költségvetésből megoldani, ez csak az Európa Unió hathatós támogatásával valósítható meg. További problémát jelent, hogy a Fő utcával párhuzamos Templom Sor talaja az elmúlt években megcsúszott, és a parcellát tartó fal is megdőlt. Szakemberek szerint a helyreállítás és a vészhelyzet elhárítása minimum 20 millió koronába kerül majd. Ipolyság A Lévai járás déli csücskében található alig nyolcezer lakosú határvároska a tavalyi évhez képest a 2008-as költségvetésében jóval kisebb mértékben számol beruházásokkal. Turek Ágnes, a pénzügyi osztály vezetője elmondta, ennek két legfontosabb oka, hogy a már folyamatban lévő nagy befektetések évi törlesztőrészlete majd’ nyolcmillió koronát tesz ki, valamint még mindig nem sikerült eladni a központban található volt városi könyvtár épületét, ez pedig ötmillió koronás kiesést jelent. A közvilágítás tavaly megkezdett felújítása miatt jó ideig terhelve lesz a költségvetés, ez minden évben 1,1 millió koronás biztos kiadást jelent. Ugyanígy kell számolni a városi kazánházak teljes felújításának, modernizálásának költségeivel is, ez az összeg évi 2,7 millió. A város az utóbbi években több szociális lakást is épített, az ebből eredő évi hiteltörlesztés 2,7 millió koronára rúg, az éves kamat még plusz 1,1 millió. Ha ezeket a megkerülhetetlen kiadásokat összeszámoljuk, 7,6 millió korona jön ki, melyet eleve elő kell teremteni. A fejlesztési programot kidolgozták, de egyelőre pénzügyi fedezet nélkül szerepelnek a tételek. A tavalyi költségvetést szó szerint felborította, hogy a könyvtár épületét nem sikerült eladni, mivel bízva a sikerben a város konkrétan elosztotta, milyen kiadások lesznek fedezve ebből a pénzből. Az ötmillió nem futott be, így év végén kellett emelni a város hitelalapját, és a tartalékalapból is le kellett csippenteni, hogy fedezni tudják a hiányt. Hírek Ágnes megjegyezte, ebben a helyzetben komoly siker, hogy csak 370 ezer korona veszteséggel sikerült zárni az évet. Éppen ez a tapasztalat intette óvatosságra a szakembereket, és ezért számoltak szerényebb mértékben a városfejlesztéssel. Ipolyságon az általános bevételi oldal 103 millió koronával számol, ebből 27,8 millió korona származik különböző dotációkból, melyek zömükben nagyon konkrétan meghatározott célra használhatóak fel. A különböző adónemekből 63,5 millió folyik be idén, a nem adójellegű bevétel pedig 11,7 millióra tehető. Az általános kiadási oldalon 100,8 millió korona szerepel. A város több projekttel is pályázott, ezek kapcsán is fenn kell tartani bizonyos összeget, ha sikeresek lennének. Például 160 ezer korona önrésszel egy telefonközpont épülne, 250 ezer korona önrésszel pedig műfüves sportpályát alakítanának ki. Nagymegyer kiegyensúlyozott költségvetést tervez, a bevételi és kiadási oldalon egyaránt 146 millió korona szerepel. A város működésével kapcsolatos folyó kiadások mintegy 70 millióra rúgnak, az oktatási intézmények fenntartása további bő 48 milliót visz el. Ez a két tétel a költségvetés 81%-át köti le. Beruházásokra, fejlesztésekre összegszerűen az idén kb. 25 milliót tervezett a város. Ebből 10 millió az az állami dotáció, amelyet az ősszel átadandó új bérlakások építésére idén kapnak meg. Ha az adott vissza nem térítendő hozzájárulástól eltekintünk, marad 15 millió korona, azaz megközelítőleg az éves büdzsé 10%-a, amelyből a település építése, szépítése, fejlesztése kivitelezhető. Ezen belül a legjelentősebb tételt a ravatalozó teljes átépítése és kibővítése jelenti, a bő 6 milliós munkálatok a napokban kezdődtek meg. Idén új helyre költözik a városi könyvtár (1,2 millió), felújítják a hangszórókat (800 ezer), új önkormányzati informatikai rendszert építenek ki (1,2 millió), tervbe vették az Eper utcai alacsonyabb komfortfokozatú lakások tetőszerkezetének a helyre- állítását (500 ezer), az utak és járdák felújítására 1 milliót, projektekre 900 ezer koronát különítettek el. Kucsera Ilona, a városi hivatal vezetője szerint Nagymegyer idei költségvetése elfogadható, és jó lehetőségeket nyújt. Az adósságállomány sem okoz gondot: a város néhány lízinget törleszt, hitelt vett fel a bérlakások építésére, de a 73 milliós hitelkeret kimerítésétől messze jár, így nem okozhat gondot a helyi rendelőintézet megvételének tervezett finanszfroztatása. Vannak természetesen olyan gondok is, amelyekre gyors, átfogó megoldást nem talál Nagymegyer. A lakosok a mindennapokban elsősorban az utak, járdák nagy részének áldatlan állapotát érzékelik. Problémát okoz, hogy a város egyes részeiben elmaradt a csatornázás. Az önkormányzat nem tud mit kezdem a stadion területével- az építmények egy része gyakorlatilag közvetlen veszélyt jelent, egyelőre csak kisebb felújításokra futja. Ha az „elméletibb” kérdéseket érintjük, szembeszökő, hogy a város mindeddig kevéssé igyekezett valamiféle hányt szabni a magántőkéből megvalósuló, elsősorban az idegenforgalomhoz kapcsolódó beruházásoknak, illetve az infrastruktúra fejlesztése terén nehézkesen tudott ezekkel lépést tartani. (leczo, fm, as) ALULNÉZET Estve jött a parancsolat SZÁZ ILDIKÓ ...violaszín pecsét alatt, egy szép tavaszi éjtszakán... méghozzá villámpostán érkező körlevélben. A „vezér” arra buzdította híveit - a városlakók bizalmát élvező képviselőket -, hogy ne vegyenek részt a közelgő testületi ülésen, bojkot- tálják az idei költségvetés március végi jóváhagyását. Csak egyetlen oka lehetett a tiltakozásuknak. Kassák városában nemtetszést váltott ki annak a szerződésnek az aláírása, amely szerint az utcákat tizenöt éven át ugyanazon osztrák cég fogja söprögetni, a cserjéket nyesegetni és a zsenge palántákat nevelgetni. A méltatlankodók úgy döntöttek, tüta- kozásul megakadályozzák a költségvetés jóváhagyását. A gondolat atyja azt is megírta villámpostán, hogy az ülés napján megyei közgyűlést tartanak Pribina városában, ezért öt képviselő a huszonötből részt sem tud venni a városi ülésen. A körlevél címzettéi hittek a „vezérnek”, egyikük sem ment el a képviselő-testületi ülésre. A megyei képviselők közül egynek mégiscsak sikerült részt vennie a városi ülésen, mégpedig úgy, hogy a kollégái kicsempészték a táskáját a teremből, és egy titkos folyosón át elszökött Pribina fejedelmi székhelyéről Kassák kicsi, egykoron még magyar városába. Az ülésen részt vevő tizenegy képviselő két független jelölt közreműködésével már határozatképes volt, így a város épülhet és fejlődhet áprilistól! Lesznek új utak, és senki sem töri majd ki a nyakát a vasúti felüljáró nem létező járdáin. Eggyel több biztonsági kamerával figyelik ezután a lakosok eseménydús hétköznapjait a városi rendőrök, akik idén sebességmérőt is kapnak a meg- zabolázhatatlan sofőrök fegyelmezésére. Lesznek új játszóterek, és ha minden jól megy, az éjszakai vándoroknak sem kell a csillagok járása szerint tájékozódniuk, mert borsos áron helyrehozzák a közvilágítást. Idén több jut a büdzséből a kultúrára, az egyházaknak, az ép testben ép lélekkel sportolóknak! Nincs takargatnivalónk, miért ne lehetnének tiszták és rendezettek a szépen megvüá- gított utcák? Komolyabb beruházás esetén a pályázat az egyetlen megoldás, az évi 28 milliós költségvetésből fejlesztésre, javításra, karbantartásra legfeljebb 4 millió jut Csallóközaranyos iskolája a hatvanas évek közepén épült (Vas Gyula felvétele) Az iskola felújítása prioritást élvez V. KRASZN1CA MELITTA Csallóközaranyos. A komáromi járásbeli község nagy terveket dédelget az idei évre, ám megvalósulásukra benyújtott pályázatuk sikerességén múlik. „Az önkormányzat egyértelműen az iskola és a hozzá tartozó étkezde, valamint egykor napközi otthonként funkcionáló épület teljes rekonstrukcióját jelölte meg prioritásként” - tudtuk meg Vaíjú Éva polgármestertől. A felsorolt ingaüanok felújítása 40-45 millió koronába kerülne, miközben a község éves költségvetése 28 mü- lió korona, amiből fejlesztésre, javításra, karbantartásra évente 3,5-4 milliót tudnak fordítani. Egyértelmű, hogy komolyabb beruházás esetén a pályázás jelenti számukra az egyetlen megoldást. „A felújítás magában foglalná többek között a sátortető kialakítását, a kazánház cseréjét, a fűtési rendszer korszerűsítését, a villany- vezetékek cseréjét. A teljes rekonstrukcióra már csak azért is szükség van, mert több mint negyvenéves ingatlanról van szó” - mondta a polgármester asszony. Az egykori napköziben kapna helyet az óvoda, így nemcsak az annak jelenleg otthont adó épület szabadulna fel, hanem közös konyhában oldhatnák meg a főzést az óvodások és az iskolások részére, ami további költségmegtakarítást jelentene. A valamikor négy nevelési csoportra méretezett óvodában az utóbbi években már csak két osztályt tudnak nyitni, így bőven elférnének az új helyen. Kérdésünkre, hogy a megüresedett óvodaépületet müyen célra hasznosítaná a község, Vatjú Éva még nem tudott egyértelmű választ adni - de szerinte először az a fontos, hogy megkapják a támogatást, elvégezhessék a felújítást, addig van idő a potenciális vevőkkel, befektetőkkel tárgyalni. A napokban adják át a község központjában, a kultúrház és a horgásztó közelében a gyermekparkot, ahová természetesen az EU-s szabványoknak megfelelő köztéri játékok kerülnek. Vatjú Éva azt szeretné, ha a jövőben közös családi programok helyszínévé válna a park és környéke.
