Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-02 / 77. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 2. Oszt-Veszt 27 A 21. századot eladósodva kezdte a város, de szigorú takarékoskodás árán mostanra túljutott a nehezén 35 milliós nyereséggel számolnak Kassa A költségvetés-terve­zet összeállítói idén mint­egy 35 milliós nyereséggel számolnak, a kiadási olda­lon 3,232 milliárd, a bevéte­li oldalon pedig 3,267 milli­árd korona szerepel. A vá­ros mostanra kilábalt a hét évvel ezelőtti csődközeli helyzetből. KOZSÁR ZSUZSANNA A kiadások között jelentős tétel a városi tömegközlekedési válla­lat támogatása, mely idén 418,5 millióval számol, főként az elége­detlen sofőrök „nyomására”. Az út­javításokra és -karbantartásra csu­pán 118 millió jut az igényelt 270 millió helyett, ám az összeg így is hétmillióval meghaladja a tavalyi juttatást. A város útjainak téli kar­bantartására idén 25 milliót áldoz­nak majd. A városi rendőrség 80 millióból gazdálkodhat, a főépíté­szi hivatalt 14 millió illeti meg. Kü­lön tétel idén az euróra való átál­lás, mely nyolcmillióval terheli meg a költségvetést, a város ter­vei az európai kulturális fővárost illetően pedig újabb 8,5 millióval növelik a kiadások összegét. Az állatkertnek 23 millió jut. A kultú­ra és oktatásügy azonban néhány millióval kevesebbet kap, mint amennyit szeretne. A bevételek­nél az adókon és az épületek bérbe adásán kívül csaknem 212 millió­val számolnak az épületek, laká­sok, közlekedési eszközök és tel­kek eladásából. A pozitív szaldós költségvetés nem idei vívmány, már tavaly is ez­zel büszkélkedhetett a város. Ám az elmúlt tíz évre visszanézve vol­tak nehéz időszakok, amikor össze kellett húzni a nadrágszíjat. A vá­ros „takarékos üzemmódjáért” so­kan Rudolf Schuster volt főpolgár­mestert okolják, aki annak idején sok megkérdőjelezhető döntést hozott, és mértéktelenül költeke­zett. Kassa 2001-re 2,2 milliárd kö­zi városi tömegközlekedés modernizálása évekig nem kerülhetett szóba (Szűcs Éva felvétele) ronás adósságot halmozott fel, amiből nem volt könnyű kilábal­nia. Utolsó kincseit is elkótyave­tyélte volna a helyzet megoldásá­nak érdekében, ám a 15 ezer hek­táron fekvő gazdasági erdőkre vé­gül nem talált megfelelő vevőt, ezért annak a város maradt száz- százalékos tulajdonosa. Az 580 milliós kormányhitel segített a szorult helyzeten. A kassai város- vezetés, élén Zdenko Trebulával ezért a hő- és melegvízvezeték­rendszert kínálta fel fedezetként az államnak, melynek összértéke meghaladta a 640 millió koronát. Még 2001-ben jelentős értékben sikerült ingatlanokat eladni, az olasz többségi tulajdonú KOSIT Rt. pedig 200 milliót fizetett a város­nak a hulladékégetőért. A tartozás törlesztéséhez hoz­zájárultak a spóroló városrészek is, valamint a magisztrátus dol­gozóinak létszámcsökkentése. A kabinettől kapott 580 millió koro­nás hitelt eredetileg 5 százalékos kamatra nyújtotta a kormány, 15 éves visszafizetési idővel. A ka­matot 2005-ben négy százalékra csökkentették. 2002 végén az adósság még mindig 1,6 milliárd korona volt, ezért a takarékosság továbbra is rányomta bélyegét a város fej­lődésére. A 2003-as költségvetés­ben az előző évinél nagyobb álla­mi támogatásban részesült az egészségügy, a szociális szféra, valamint az oktatásügy, ám luxus- jellegű kiadásokra továbbra sem jutott pénz. A város nem gondol­hatott a zöldövezet bővítésére, új lakások építésére, vagy a tömeg- közlekedés korszerűsítésére. 2004-ben Kassa hosszú lejára­tú hitelt vett fel egy banki konzor­ciumtól, a pénz döntő többségét, 865 milliót az eddigi kölcsönök törlesztésére fordította. A Dexia bank 475,8 milliót, a Tatra banka és a Szlovák Takarékpénztár egyaránt 194,6 milliót hitelezett. A kölcsönt húsz év alatt kell visszafizetni. Az összeg egy részét az iskolák és óvodák adósságai­nak törlesztésére és a téli stadion felépítésére fordították. A csődhelyzet közeléből tehát a város két évnyi komoly takaré­koskodással, vagyona egy részé­nek pénzzé tételével és a felvett hitelekkel viszonylag kiegyensú­lyozott anyagi helyzetbe került, így az elmúlt két évben már fellé­legezhetett. Számos külföldi be­fektető is megjelent Kassán. A város a szakértők szerint most hatalmas fejlődésnek néz elébe, szállodák és lakóházak épülnek, és egy új városi sportcsarnok is ki­emelkedik majd a földből. A csaknem tíz éve keletkezett több mint kétmilliárdos tarto­zásból mostanra 1,1 milliárd ko­rona maradt. A kilábalás nyil­ván elég önbizalmat adott a je­lenlegi városvezetésnek is. A város a közeljövőben újabb hi­telt akar felvenni különböző be­ruházásokra.­Kismácséd hat éve szakadt el Diószegtől Önállóan sikeresebbek GAÄL LÁSZLÓ Kismácséd. „Többször voltak már olyan kormányintézkedések, hogy a kisközségeket a városhoz vagy a nagyközséghez csatolták, azzal az indokkal, hogy egyedül képtelenek lennének gazdálkod­ni. Egyáltalán nem értek egyet ez­zel. Éppen ellenkezőleg, amióta önállósultunk, sokkal többet tu­dunk tenni a községünkért” - ál­lítja Hontvári Ferenc, Kismácséd polgármestere. A mindössze 582 lelket számláló falu, á Galántai já­rás egyik legkisebb települése 2002. január 1-jén önállósult, előtte a szomszédos Diószeg vá­rosrésze volt. A kiadási és a bevételi oldalon egyaránt 18 512 000 korona szere­pel a község 2008. évi költségveté­sében. Ebben benne vannak olyan beruházási tételek is, amelyek Eu­rópai Uniós alapoktól szerzett tá­mogatással még a tavalyi évben épültek - a szabadtéri színpad, az ivókút és a körülette lévő kis park, az óvodaudvar, buszmegálló de idén kerülnek kifizetésre. A felso­roltak mintegy 10 millió koronás beruházást jelentettek. Ezzel összehasonlítva egy kimutatás szerint amíg Kismácséd Diószeg része volt, 1986 és 2001 között, vagyis mintegy 16 év alatt a város költségvetéséből nem egész 4 mil­liót fordítottak beruházásra a vá­rosrészben. Az önállósulás után az európai uniós Sapard programból olyan tervekre is sikerült pénzt szerezni, amelyekre a város eleve nem pályázhatott volna. A fentebb említett „A faluközpont rekonst­rukciója” címmel benyújtott pro­jektben a szabadtéri színpad és a terek mellett eredetileg további járdák felújítása, két utca aszfalto­zása és a Dudvágon átvezető híd kiszélesítése is szerepelt. Ezeket azonban kénytelenek voltak ki­venni a projektből, mert az egész beruházás 35 millió korona lett volna, a pályázaton pedig „csak” 10 milliót sikerült szerezni. Ami az idei beruházásokat ille­ti, nagyon szükséges az óvoda fel­újítása, ami tetemes kiadást je­lentene a falunak. Ezért is igye­keztek olyan megoldást választa­ni, hogy uniós támogatással bér­lakásokat építenének az óvoda tetőterébe, így magának az óvo­dának a felújítására kb. 1,5 millió koronát kellene a falunak fordíta­nia. Nagyon fontos lenne a Dud­vágon lévő kis híd felújítása, ami legalább 4 millió koronába kerül­ne. Mivel az új pályázati szabá­lyok szerint a kisközség egyedül nem pályázhat, 12 település összefogásával megalakult Dud- vág Kistérség tagjaként próbál­nak boldogulni. A Dudvág-híd kiszélesítésére a Dudvág Kistérség tagjaként szeretné­nek pályázni (Szőcs Hajnalka felvétele) ANKÉT Futja beruházásokra, fejlesztésekre a kisebb települések költségvetéséből? Kuczman István, Lontó polgár- mestere (Lévai járás) 720 lelket számláló kisközségként meglehetősen magunkra vágjunk utalva. Két évvel ezelőtt önerőből sikerült teljesen felújítanunk a községháza épületét. A beruhá­zást teljes mértékben abból a két­millió koronából kiviteleztük, me­lyet az előző években spóroltunk meg. Ha egy település vezetése odafigyel a kiadásokra, igyekszik ésszerűen gazdálkodni, altkor né­hány év alatt meg lehet takarítani egy ekkora összeget. A községi hi­vatal nálunk a lehető legkisebb apparátussal működik, ketten va­gyunk - a polgármester és egy iro­dai alkalmazott, mi csinálunk mindent, s így bizony jelentős összegek maradnak a falu kasszá­jában. Most újabb felújításra ké­szülünk, a megspórolt pénzből, 1-1,5 millió koronából az óvoda épületét akaijuk helyreállítani. Mivel Lontó pici település, és soha nem volt központi falu, ezért meglehetősen szűkek a pályázati lehetőségeink. Legnagyobb gon­dunk az ivóvízhálózat és a csator­názás hiánya. A csatornázás terv­rajzai már elkészültek, nyolc köz­ség nyert pályázatot a tervdoku­mentáció elkészítésére, de a meg­valósítás önerőből lehetetlen, s pülanatnyüag a jóval nagyobb te­lepülések élveznek előnyt az uni­ós alapoknál. Az ivóvízhálózat ki­építésére van némi reményünk, hiszen tudomásom szerint a Nyu­gat-szlovákiai Vízművek szakem­berei már a térségre szóló terve­ket dolgozzák ki, persze a megva­lósítás még odébb van. Jelenleg egy pályázatra készülünk - egy többfunkciós sportpályát szeret­nénk a faluban kialakítani. Idővel remélem nagyobb beruházások is megvalósulhatnak EU-s alapok segítéségével. Ez viszont azt is je­lenti, hogy számolni kell a projek­tek megírásával járó pluszköltsé­gekkel is. (fin) Kázmér Mária, Bögellő polgár- mestere (Dunaszerdahelyi járás) A falu éves költségvetése 4,9 millió korona - ebből az összeg­ből csak a legszükségesebb dol­gokra futja. Maximum a kisebb felújításokat tudjuk megoldani önerőből. A hozzánk hasonló kistelepülések nehéz helyzetben vannak, csak a dotációk segítsé­gével tudunk előbbre mozdulni. De még ilyen esetben is elő kell teremtenünk az önrészt, ami nem kis feladat. A kormányhiva­taltól tavaly év végén kaptunk 1,2 milliót egy műfüves sportpá­lya kialakítására, ezt 600 ezer koronával kellett kiegészíte­nünk - hitelből. A falunak van kisiskolája és óvodája, kilenc, il­letve tíz gyermek látogatja. A fejpénzt megkapjuk, de az intéz­mények fenntartása ennél többe kerül. A legnagyobb szükségünk gyerekekre volna. Szeretnénk 6 bérlakást építeni, hogy fiatal családok telepedjenek le ná­lunk. A pályázatunkat az állami támogatásra benyújtottuk, tel­künk is van, de a közművesítését nekünk kell megoldanunk. 2 millió koronával számolunk - hitelből, (as) Sebő Gyula, Körtvélyes polgár- mestere (Rozsnyói járás) Körtvélyes kisközség létére né­hány évvel ezelőtt még képes volt arra, hogy profitot termel­jen. Működött a falu mellett egy községi melléküzemág, s nem volt probléma a halottasházat saját költségből megépíteni. A falu határában szeméttelep működött, ennek működtetése is beletartozott a tevékenységi körünkbe. A falunak volt folya­matos bevétele, gépeket, trak­tort tudtunk venni önerőből, de mára már ez az üzem leépült. Azóta, hogy megszűnt a községi vállalat, amelyhez külső okok és a fejlesztés hiánya is hozzájá­rult, a falu csak a saját költség- vetéséből képes gazdálkodni. Ebből a szűkös pénzcsomagból azonban semmiképpen nem fut­ja beruházásokra. Egyelőre hi­telre nem merünk gondolni. In­kább a pályázatokat figyeljük. Pár éve a környezetvédelmi mi­nisztérium támogatásával el­kezdtük kiépíteni a kanalizációt, ez a legjelentősebb beruházá­sunk. Még egy utca csatornázá­sa maradt, ez várhatóan a közel­jövőben befejeződik. A község egyik kijelölt területét a SARK) ügynökség ipari parknak alkal­mas területként tartja nyilván. Abban reménykedünk, hogy a jövőben ez hozhat nagyobb áttö­rést, s a falu ennek segítségével juthatna előbbre, (kov) Liszkai Gusztáv, Szentes polgár- mestere (Tőketerebesi járás) Bodrogközi községünknek ki- lencszáz lakosa van, az éves költségvetésünk 7 mülió koro­na. A helyi óvoda, alapiskola, napközi otthon és étkezde üze­meltetése kb. 2,5 millió koronát emészt fel, a községi hivatal működtetésére, a sport- és kul­turális élet támogatására, vala­mint a „kötelező” költségek fe­dezésére további 2,5 milliót kell fordítanunk. Fejlesztésre így alig több mint 2 millió korona marad. Ebből a pénzből az idén a művelődési házat újítjuk fel, két új buszmegállót építünk a településen, és korszerűsítjük a helyi hangosbeszélő rendszert is. A járdák, az utak és a par­kok felújítására pályázat útján próbálunk meg pénzt szerezni, a 25 milliós beruházást a saját költségvetésünkből ugyanis képtelenek lennénk megvalósí­tani, mint ahogyan a csatorna- hálózat 30 millió koronába ke­rülő kiépítése is meghaladja a lehetőségeinket. Az illegális sze­métlerakatok felszámolására ál­lami támogatást igényeltünk, egyelőre nem tudjuk, azt vajon megkapjuk-e. (leczo) Juhász György, Tardoskedd pol­gármestere (Érsekújvári járás) Sokat remélünk a regionális ope­rációs program nyújtotta támoga­tástól. Felújításra szorulnak nem­csak a falu útjai, zöldterületei, hanem a központi rész is. Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy a Tardoskedd központjában talál­ható bevásárlóközpontot siekerült megvenni, az épületben kultúrhá- zat szeretnénk létrehozni. A ter­málfürdőt azonban csak egy jó ki­vitelező segítségével tudnánk fe­lújítani - már készek a tervek a 300 mülió koronás beruházásra. A lakosok elöregedésével újabb probléma elé néz a nagyközség, nappali központot szeretnénk lét­rehozni a számukra, de már egy nyugdíjasok elhelyezésére alkal­mas szociális otthon létesítésének a gondolata is felmerült Tardos- kedden. Egy-egy elképzelés meg­valósításánál nagy segítségünkre lehetnek a közmunkában részt vevők, jelenleg 75 embert tartunk nyüván, rájuk a jövőben is számí­tunk. (száz) Jövő heti számunk témája: szülészeti körkép A rovatot szerkeszti: Lakatos Krisztina

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom