Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-02 / 77. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 2. Külföld 9 Az amerikai elnök konfliktusba keveredhet Berlinnel és Párizzsal - Oroszországban a megfelelő válaszon gondolkodnak Bush már döntött a NATO-csúcs helyett Kijev/Bukarest. George Bush támogatja, hogy Ukrajna és Grúzia hivatalosan tagjelölt­té váljon a NATO ma kezdődő bukaresti csúcstalálkozóján. Viktor Juscsenko ezután bát­ran kijelenthette: biztosra veszi, hogy országa pozitív jelzést fog kapni. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai és az ukrán elnök erről tegnap tárgyalt Kijevben, ahová hétfőn késő este érkezett meg George Bush. Kijevből Bush tegnap este továbbutazott Buka­restbe, a NATO-csúcsra. Juscsenko a Bushsal közösen tar­tott kijevi sajtóértekezleten azt mondta, nagyon bízik abban, hogy hivatalosan felkérik: csatlakozzon a NATO Tagsági Akciótervéhez (MAP). Arra a kérdésre, milyen lé­péseket tesz Ukrajna, ha most nem csatlakozhat a NATO-tagság elő­szobájának tekintett MAP-hoz, azt válaszolta: „Nincs semmilyen ha. Győzni fogunk.” Bush elnök közöl­te: „Azzal a céllal megyek Buka­restbe, hogy Ukrajnának és Grúzi­ának megszavazzuk a MAP-ot.” Mivel a NATO-tagok is megosztot­tak a két ország meghívásának ügyében, Oroszország pedig heve­sen ellenzi azt, az amerikai elnök kifejtette: „Oroszországnak nem lesz vétójoga azzal kapcsolatban, ami Bukarestben történik”, mind­azonáltal Moszkvának nem kell félnie amiatt, hogy Ukrajna köze­lebb kerül a NATO-hoz. Bush óva intette Oroszországot attól, hogy mély válság alakuljon ki Moszkva és Kijev között az ukrán NATO-csat- lakozás esetén. Bush dicsérte Kijevet demokra­tikus és katonai reformjaiért, és megjegyezte, Ukrajna az egyetlen NATO-n kívüli ország, amely a szö­vetség minden misszióját segíti. Ar­ra a kérdésre, az USA tárgyal-e olyan lehetőségről, amely szerint Ukrajna és Grúzia nem csatlakoz­hat a NATO-hoz, viszont Moszkva cserébe nem ellenzi tovább az ame­rikai rakétapajzs egyes elemeinek közép-európai telepítését, Bush le­szögezte: „Nemlesz alku!” Mihail Szaakasvili grúz elnök is a NATO-csatlakozási folyamatának egyértelmű beindítását reméli a bukaresti csúcstalálkozótól. Teg­nap azt nyilatkozta, Tbiliszi min­den szempontból érett arra, hogy meghívást kapjon a MAP-ba. Sze­rinte a meghívás esetleges elmara­dása csakis a Kreml agresszív dön­téshozóit erősítené. Elismerte, Grúziának még megoldadan terü­leti konfliktusai vannak, ami miatt több NATO-tagállam ellenzi a csat­lakozását. Davit Bakradze grúz külügyminiszter is a csúcshoz idő­zítette bejelentését: Tbiliszi kész közel félezer katonát felajánlani a NATO-tagállamok afganisztáni műveleteinek támogatására. Grigorij Karaszin orosz külügy­miniszter-helyettes a dumában, az orosz-ukrán kapcsolatokról ren­dezett meghallgatáson kijelentet­te: Ukrajna esetleges csadakozása a NATO-hoz komoly válságot okozna Moszkva és Kijev kapcsola­taiban, az pedig a lehető legnegatí­vabb hatással lenne az európai biz­tonságra. Moszkva nem fogadja el Ukrajna azon állítását, hogy a 30-as évek éhínsége szándékos népirtás lett volna (a szó politikai értelmé­ben), ugyanis nemcsak az ukránok, hanem a Szovjetunió sok más népe is szenvedett. A két ország problé­mái között megemlítette még né­hány ukrán politikai erőnek a fa­siszták világháborús segítőit heroi- záló törekvését, továbbá az orosz nyelv kiszorítására irányuló igye­kezetét. Ugyanakkor kedvezően szólt a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséről és pers­pektíváiról. Az előzetes hírek sze­rint a meghallgatáson megvitatták, milyen lépéseket tenne Moszkva, ha Ukrajna NATO-csadakozása a bukaresti csúcson netán zöld utat kapna. A felmerült négy lehetőség közül a legkeményebb a kétoldalú barátsági szerződés felmondása lenne. (MTI,č,sú) Túl lassan szivárogtatják az eredményeket Mugabe elmenekült? ÖSSZEFOGLALÓ Harare. Az ellenzék kismértékű előnyét mutatták a zimbabwei vá­lasztások feszült légkörben érke­ző, tegnap is nagyon lassan szivá­rogtatott hivatalos részeredmé­nyei. A nehézkes szavazatszámlá­lás a külföld rosszallását is kivál­totta, felmerült a gyanú, hogy elő­re kitervelt, tömeges választási csalás lehet a háttérben. A 210 vá­lasztókerület közül 89-ből közölt eredményeket a központi válasz­tási bizottság. A 89 mandátumból 46 jutott a Mozgalom a Demokra­tikus Változásokért (MDC) ellen­zéki pártnak és 43 a kormányon lévő Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió - Hazafias Frontnak (ZANU-PF). Az MDC saját adatai­ra hivatkozva magát tartja a hét végi választások győztesének. Az egész országban riadókészültség­ben várakoznak a biztonsági erők. Közben a kormányszóvivő cá­folta, hogy Robert Mugabe diktá­tor külföldre menekült volna a vá­lasztások után: „az elnök tovább­ra is ura a helyzetnek”. Ugyanis olyan hírek kaptak szárnyra, hogy Mugabe Malajziába repült. Az or­szágot 1980 óta irányító, 84 éves államfő a szombati választások óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. (MTI, ú) Sikerült lebuktatni a Pentagon egyik elemzőjét Pekingnek kémkedett MT1-HÍR Washington. Gregg Bergersen, a Pentagon elemzője Kínának kém­kedett, az amerikai-tajvani katonai kapcsolatokról szállított titkos ér­tesüléseket a pekingi kormánynak. Ezt a Fox News hírtelevízió tegnap közölte. Az 51 éves Bergeisen be­vallotta, információkat adott át egy New Orleans-i bútorügynöknek, aki a kínai kormánynak dolgozott. A márciusban letartóztatott fegy­verzetpolitikai elemzőt 10 év bör­tönbüntetésre ítélhetik. Több ízben adott át információkat a tajvani fegyvereladásokról és kommuni­kációbiztonsági kérdésekről. POLITIKAI BOTRÁNY Nem lesz Fidesz-blokád Budapest. A kialakult vál­sághelyzetre a fejlettebb, nyu­gati demokráciák egyeden megoldást tudnak: előrehozott országgyűlési választást kell tartani. Ez állt abban a közle­ményben, amelyet a Fidesz cí­méről az Új Szó szerkesztősé­gébe is eljuttattak. Kiderült: feltörték a Fidesz számítógépes rendszerét, amely feljelentést tett, s már a Nemzetbiztonsági Hivatal is vizsgálja az ügyet. ,A Fidesz feltétel nélkül megsza­vazta a kétharmados Lisszabo­ni Szerződést, és sok más eset­ben, amikor a kormányoldal­nak szüksége volt támogatá­sunkra, az ország érdekében megtettük, semmit se követelve cserébe. Most azonban vége a támogatásunknak, 72 órát adunk a baloldalnak, hogy az előrehozott választások támo­gatása mellett döntsön, ellen­kező esetben péntek délutántól blokádot vonunk a parlament köré” - állt a közleményben. Médiahírek szerint szélsőjobb- oldali hackerek törték fel a Fi­desz levelezését, így került ki az április elsejei álközlemény. Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő kijelentette: ,Április 1-je lévén ez egy rossz áprilisi tréfa is le­hetne, de a téma súlyára való tekintettel a Fidesz feljelentést tett a rendőrségen.” (m, h, ú) Az épületmonstrum a kommunista diktatúra nagyzási kényszeréből született Gigantikus szörnyszülött Kilencezer rendőr vigyáz a vendégekre (SITA/AP-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Nagypolitikusok nagy házban vitatkoznak nagy problémákról mától Bukarestben. A NATO-csúcsnak ugyanis a Pen­tagon után a világ második legha­talmasabb építménye, a Parlamen­ti Palota ad otthont. A Bukarestben akkreditált külföldi tudósítók né­melyike fáraói emlékműnek titu­lálta a Nicolae Ceausescu által éveken át embert, pénzt és veríté­ket nem kímélve felépíttetett palo­tát. Valóban, 1984-től öt éven át húszezer ember rakta éjjel-nappal a falakat. De ma már senkit nem zavar, hogy a korábban a Nép Há­zának nevezett épületmonstrum a kommunista diktatúra nagyzási kényszeréből született. Azt sem emlegetik ma már túlságosan, hogy az építési munkálatok előtt a diktátor személyes útmutatásai alapján tettek a földdel egyenlővé lakóházakat és templomokat. A Ceausescu-rendszer bukása után sokat tanakodtak az illetéke­sek, mire is használják a kommu­nizmus e gigantikus szimbólumát. Aztán úgy döntöttek, túl nagy fényűzés lenne nem kihasználni a 270 méter hosszú, 245 méter széles és 86 méter magas épület 330 ezer négyzetméterét, több mint ezer ki­sebb és nagyobb termét. így ma a parlament két háza, a képviselóház és a szenátus „lakik” benne. Más kérdés, hogy nekik is túl sok. Hiszen a sugárutaknak is beülő folyosókon lóversenyeket lehetne rendezni, könnyen el lehet tévedni bennük. Nem is beszélve arról, ami nem látszik: az épületből 92 méter a föld mélyébe nyúlik, a tizenhat emeletből négy szült odalent van. A felszín alatt valóságos város, bo­nyolult labirintusrendszer húzó­dik, a folyosók hossza több küomé­ter, ezek a főváros legfontosabb épületeihez vezetnek. Állítólag két atombunkert is építtetett az egyko­rifáraó. A NATO-csúcs idején az épület kapacitásának több műit egyhar- madát fogják kihasználni. Azt mondják, olykor tíz percig is el­tarthat, amíg az egyik teremből a másikba átmennek a résztvevők. Ók saját lábukkal taposhatják majd a rekordnagyságú, 1200 négyzetméteren elterülő, öt tonna súlyú szőnyeget. Peking állítása szerint öngyilkos merényleteket terveznek a tibeti aktivisták Képtelen kínai vádaskodások MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Peking/Dharamszala. A kínai rendőrség azzal vádolta meg teg­nap a Tibet függetlenségéért küz­dő aktivistákat, hogy öngyilkos merényleteket végrehajtó oszta­gokat szerveznek. Ezt Vu Ho-ping, a kínai közbiztonsági hivatal szó­vivője közölte Pekingben. „Azt ál­lítják, hogy nem félnek sem a vér­ontástól, sem az önfeláldozástól” - tette hozzá. Az indiai számű­zetésben lévő tibeti kormány mi­niszterelnöke azonnal tagadta a vádat, és hangsúlyozta: a tibeti aktivisták elutasítják az erősza­kot, és kizárt, hogy öngyilkos me­rényleteket kövessenek el. Szam- dhong Rinpocse elmondta: az emigráns tibetiek attól tartanak, hogy esetleg tibeti viseletbe öltö­zött kínaiak hajtanak majd végre támadásokat, amelyek rossz fényt vetnének a függetlenségi aktivis­tákra. Nepál fővárosában tibeti emig­ránsok és szerzetesek közel 50 fős csoportja tüntetett tegnap a kat- mandui kínai nagykövetség épü­lete előtt. A nepáli rendőrség őri­zetbe vett minden tiltakozót. Eközben Pranab Mukherdzsi in­diai külügyminiszter arra kérte a dalai lámát, hogy amíg Indiában tartózkodik, ne bocsátkozzon olyan politikai akciókba, amelyek kárt okozhatnak az indiai-kínai kapcsolatoknak. A tibeti szellemi vezetőnek és a száműzetésben le­vő tibeti kormánynak évtizedek óta otthont adó észak-indiai Dha- ramszalában tömeges tiltakozá­sok voltak a tibeti tüntetések vé­res elfojtása ellen az elmúlt he­tekben. A dharamszalai megmoz­dulások kínosan érintették Indiát, mert Újdelhi és Peking épp a két ország viszonyának normalizálá­sára és szorosabb kapcsolatok ki­építésére törekszik. RÖVIDEN Megszűnt a bizonytalanság Varsó. Több hetes bizony­talanság után a lengyel par­lament alsóháza tegnap jó­váhagyta az Európai Unió re­formszerződését, elhárítva ezzel azt a veszélyt, hogy Varsó megakaszthatja a do­kumentum uniós ratifikációs folyamatát. A lengyel felső­ház várhatóan ma adja áldá­sát az unió működését áram- vonalasító Lisszaboni Szer­ződésre. Az itteni ratifikációs eljárás pedig Lech Kaczynski államfő aláírásával fog lezá­rulni. (MTI) Putyint hamar kinevezhetik Moszkva. Vlagyimir Pu- tyint már május 8-án - egy nappal Dmitrij Medvegyev, megválasztott elnök beikta­tása után, s egyetlen nappal a győzelem napján tartandó díszszemle előtt - kinevezhe­tik kormányfővé. A Vedo- mosztyinak ezt tegnap Borisz Grizlov, az orosz alsóház el­nöke is megerősítette. Az al­kotmány értelmében az el­nök beiktatásának napján a kormány lemond, az elnök kijelöli a megbízott minisz­terelnököt, s a jelölést a du­ma elé teijeszti, amelynek egy hét áll a rendelkezésére. Eddig a kijelölt kormányfők mindegyike konzultációkat tartott a duma frakcióival, bár erről semmüyen törvény nem rendelkezik. Ez most valószínűleg elmarad. Szinte biztosra vehető, hogy Putyin kinevezését a duma rendkí­vüli ülésén fogják jóváhagy­ni. (MTI) Leváltották a külügyminisztert Helsinki. Alexander Stubb 40 éves európai parlamenti képviselőt jelölték a posztjá­ról tegnap elmozdított Ilkka Kanerva finn külügyminisz­ter helyére. Kanervát pártja váltotta le, mert tarthatat­lanná vált a helyzete amiatt a botrány miatt, amely egy sztriptíztáncosnőnek küldött SMS-ekből kerekedett. Jyrki Katainen pénzügyminiszter, a kormánykoalícióhoz tarto­zó Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) elnöke kijelentette: Kanerva, aki a barátja, „nem maradhat a külügyminiszteri poszton, miután nem élvezi azt a bizalmat és tiszteletet, amely lehetővé tenné mun­kája folytatását”. (MTI) A tengerbe kellett ugraniuk Szanaa. Tengerbe veszett legkevesebb 53 szomáli me­nekült Jemen partjainál. A becslések szerint a 145 me­nekültet szálh'tó hajó kapitá­nya - amikor a jemeni partok közelébe értek - arra kény­szerítette utasait, hogy ugor­jának a vízbe, és ússzanak ki - mondta annak a tartomány­nak az elöljárója, amelynek partjainál történt az eset. 92-en ki tudtak evickélni a partra, őket menekülttábor­ban helyezték el. A múlt hé­ten hasonló körülmények kö­zött halt meg 75 Szomáliái, aki az Arab-félszigetre akart menekülni. (MTI) ^^ .............:____ E gy forró kézszorítás, egy kis biztatás. Bush és Juscsenko sajtótájékoztatójának rendhagyó pillanata. (Reuters-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom