Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-02 / 77. szám, szerda

I I 10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Koncert: Egy év Somorján Somoija. Judita Kaššovicová Egy év Somorján című, a közel­múltban megjelent verseskötete nyomán azonos elnevezésű kon­certet tartanak ma 19 órától a zsinagógában. A fellépő zenészek névsora terjedelmes és jól csengő: Jana Fardová, Juraj Turtiev, Kovács Koppány, Miloš Železňák, Buják Andor, Buják Krisztián, Martin Gašpar, Igor „Ajdži” Sabo, Martin Zajko, Reiter István, Erich „Boboš” Procházka. A koncert vendégei Kiss Bernadett (HU) és Heam Gadbois (USA) lesznek, (e) Kiállítás: A véletlen struktúrája Pozsony. Wolsky András alkotásaiból látható kiállítás mától a hónap végéig a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének szék­házában, a Kép a házban című kiállítás-sorozat keretében. „Képe­im egy-egy rendszer alapján jönnek létre. E rendszerek nyitottak az egyik irányba, s a véletlent magukhoz ölelik. Maga az alkotás - mint tett, s mint eredmény - a rendszer és a véletlen együttes ké­pét teszi láthatóvá. A kép felépülésének tehát létezik egy ismert, és egy ismeretlen része. E kettő konfrontálódásának lesz az eredmé­nye a látható képi struktúra” - mondja a fiatal művész, (ú) Mednyánszky Naplója szlovákul Pozsony. A Szlovák Nemzeti Galéria és a Kalligram könyvkiadó kiadásában megjelent a Mednyánszky László naplója című 2003-as magyar nyelvű kiadvány szlovák fordítása. A könyvet holnap 17 órakor mutatják be a Szlovák Nemzeti Galériában, az újonnan megjelent kiadványból Kassai Csongor színművész olvas fel szemelvényeket, (ú) Benicio del Toro, a Farkasember Hollywood. Benicio del Toro lesz a főszereplője a Farkasember című horror legújabb változatának, amelyet Joe Johnston, a Ju- manji és a Jurassic Park III. alkotója rendez. A Puerto Ricó-i szí­nész elárulta, hogy gyermekként imádta Lugosi Béka Drakuláját és Boris Karloff Frankensteinjét, vonzódott a szörnyetegekhez, akik szenvedtek attól, hogy nem értették meg őket. A szerep már csak azért sem lesz könnyű, mert az átváltozás három órát vesz igénybe. Egy habszivacsból és latexből álló massza változtatja őt félelmetes külsejűvé. Farkasemberként legutóbb Jack Nicholson hódított a filmvásznon, így nagy kihívás lesz del Toro számára Hollywood egyik legnagyobb „rémpofáját” felülmúlni, (mti) „Mindaz vagyok, aminek születtem, amivé lettem" Konrád György 75 éves JUBILEUM Ma hetvenöt éves Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Debrecenben született, a csa­lád Berettyóújfalun élt. Szüleit innen deportálták, ő és nővére egy nappal korábban menekültek Budapestre, a zsidóüldözést vé­gül mindenki túlélte. Konrád 1956-ban végezte el az ELTE ma­gyar tanári szakát, a forradalom alatt egyetemi nemzetőr, utána évekig állástalan volt. 1959-1965 között a VII. kerü­leti tanács ifjúságvédelmi fel- ügyelőjeként naponta volt tanúja a kilátástalan helyzetben vergő­dő emberek nyomorúságának. Tapasztalatait első regényében szociográfiai pontossággal, tá­volságtartásra törekedve, de a szenvedést átérezve és átélve írta le, s A látogató az 1969. évi könyvhét legnagyobb sikere lett. Ezután könyvszerkesztőként, városszociológusként dolgozott, s több tanulmányt publikált Sze- lényi Ivánnal. 1973-ban politikai okokra hivatkozva elutasították második regénye, A városalapító kiadását, a mű csak erősen meg­csonkítva jelenhetett meg négy évvel később. Konrád, aki ügyészi figyelmeztetésben részesült és ál­lását elvesztette, 1974 nyarán Szelényivel megírta Az értelmi­ség útja az osztályhatalomig című történetfilozófiai esszét. A kéziratot a hatóság lefoglalta, a szerzők ellen államellenes izga­tás címén eljárás indult. Szelényi a zaklatások elől kivándorolt, Konrád a belső emigrációt válasz­totta. 1988-ig csaknem folyamato­san publikációs tilalom alatt állt, újabb regényei - A cinkos, Kerti mulatság - csak külföldön jelen­hettek meg, s ő maga is sokat tar­tózkodott Nyugat-Berlinben, az (Képarchívum) Egyesült Államokban, Párizsban. A nyolcvanas évek végére a kül­földi közvélemény előtt a mai magyar széppróza legismertebb képviselőjévé vált, így a hatalom nem tudta eldönteni, hazaenged­jék-e vagy a határokon kívül re- kesszék. Konrád részt vett a de­mokratikus ellenzék tevékenysé­gében, 1988-ban a Szabad De­mokraták Szövetségének egyik alapító tagja lett, 1991-ben a Demokratikus Charta egyik kez­deményezője, 1993-tól szóvivője volt. 1990 után főként esszéket írt, 1994-ben jelent meg Kőóra című regénye. 2001-ben látott napvilágot ön­életrajzi regénye, az Elutazás és hazatérés, amelyben a család há­ború alatti sorsát, saját vallomása szerint az életbemaradás gyer­mekkori kalandját írta meg. Az önéletrajz második része 2003-ban jelent meg Fenn a he­gyen napfogyatkozáskor címmel. 2005-ben Kakasok bánata cím­mel jelent meg életregénye, egy képzelt alakról, a szerző harma­dik személyben tárgyalt, de önál­ló életre kelő hasonmásáról. „Mindaz vagyok, aminek szület­tem, amivé lettem, aki voltam, amit átéltem, tanultam, írtam” - mondja, amikor hovatartozásáról kérdezik, (mti) SZM Hodossv (i vu.lt Németh Zoltán, Hodossy Gyula és Tőzsér Árpád (A szerző felvétele) Irodalmi folyóiratok képviselőinek találkozója a nagy hatású folyóirat centenáriuma alkalmából Nyugat - irodalmunk aranykora Komárom. Március 28-án Százéves a Nyugat címmel hazai és magyarországi irodalmi folyóiratok képvi­selői emlékeztek a husza­dik század magyar irodal­mában meghatározó jelen­tőséggel bíró, Ignotus, Os- vát Ernő és Fenyő Miksa ál­tal alapított lapra. A kerek- asztal-beszélgetés szerve­zője a Szlovákiai Magyar írók Társasága és a Selye János Egyetem volt. NAGY ERIKA Hodossy Gyula, a SZMÍT elnö­ke köszöntötte a meghívást elfo­gadó szerkesztőségek képviselőit, akik a későbbiekben meggyőzően érveltek a legendás folyóirat mí­tosza mellett és ellene. Tőzsér Árpád Kossuth-díjas köl­tő a Nyugat népe című beszámoló­jában arról szólt, hogy az egykori eredmények ma már inkább csak irodalomtörténeti tények, s ke­vésbé mozgósító eszmék, kevésbé „történő hagyományai” irodal­munknak. Majd így folytatta: „S ha ma, 2008-ban engem kérdezne valaki, hogy mit üzen számomra a százéves Nyugat, valószínűleg azt mondanám: amellett, hogy ter­mészetesen elfogadom a mozga­lom egykorú roppant jelentősé­gét, ma pont az is-ist, a hagyo­mány s jelen legkülönbözőbb ér­tékeinek - ismétlem: az értékei­nek - összefogását látom a lap koncepciójából és praxisából a legaktuálisabbnak.” Bárczi Zsófia prózaíró, egyete­mi oktató A Nyugat mint mérce a két világháború közti szlovenszkói irodalomban című előadásában arra utalt, hogy a húszas években a Nyugat alig figyelt az itteni iroda­lomra, s ez a helyzet csak Móricz szerkesztővé válásával változott meg. Bárczi ezzel nem azt állítja, hogy a lap egyáltalán nem közölt volna itteni szerzőktől-szerzőkről semmit. Meglátása szerint „a Nyu­gat nem elsősorban azáltal vált fontossá az itteni irodalom számá­ra, hogy Magyarországon ismertté tette volna azt - erre legjobb aka­rata mellett se lett volna lehetősé­ge -, hanem (függetlenül attól, hogy éppen ki szerkesztette s mennyire volt a lap heterogén) mint a minőségeszmény megteste­sítője, s mint olyan közeg, mely a hazai lapokban állandóan szere­peltetett nyugatos írók művein ke­resztül lehetőséget nyújtott a szlo­venszkói irodalomnak az önmagá­val való szembesülésre.” A vitában szó esett a progresszív irodalom mibenlétéről, és hozzá­szólások hangzottak el a folyóira­tok eladhatóságáról. Érdekes és tanulságos volt hallgatni többek között, hogy egyes folyóiratok, így például a Prae is érdekes módsze­reket alkalmazva önmagát mene­dzseli, és naponta keresi mega régi és jelenlegi szerzőit. Mészáros Sándor, annak ellenére, hogy a Nyugatot irodalmunk aranykorá­nak tekinti, úgy véli, nem vesszük észre a korlátáit, ezért szerinte fel kellene hagyni a múzeumi szemlé­lettel. Elek Tibor kérdésre vála­szolva ecsetelte, hogy a hetente többször frissülő Bárka online 2007 januáijától működik, teljes spektrumú irodalmi portállal, hí­rekkel, helyszíni tudósításokkal, kritikákkal, nagyobb teret bizto­sítva ezzel a szerzőknek. A vitába Mészáros Sándor a közvetítő szerepet vállaló Kalli­gram, Elek Tibor és Szabó Tibor az egyetemes magyar kultúrában gondolkodó Bárka, L. Simon Lász­ló a korabeli magyar irodalom ér­tékskáláját korrigáló Magyar Műhely, Balogh Endre és Pál Dáni­el Levente a kezdő írók számára is publikációs lehetőséget boztosító Prae, Tőzsér Árpád a Szlovákiai Magyar írók Társasága, Schein Gábor és Csuhái István a pártoktól független, szociálisan érzékeny, liberális Élet és Irodalom, Fonod Zoltán a nemzeti identitás erősíté­sét szolgáló és a többgenerációs helyzetét megőrző Irodalmi Szem­le, Pallag Zoltán a kortárs kultúrá­val foglalkozó Árgus, Fűzi László a valóságirodalomhoz, illetve a szo­ciográfiához kötődő Forrás, Balázs F. Attila a többrétegű elvárásnak eleget tevő, és az ideológiai hatá­rokat mellőző Szőrös Kő képvisele­tében kapcsolódott be érdemben. Szó volt arról is, hogy a Nyugat éle­tében a harminchárom év alatt olyan neves írók, költők, irodal­márok és lapszerkesztők vettek részt, mint Babits Mihály, Koszto­lányi Dezső, Ady Endre, Csáth Gé­za, Móricz Zsigmond, Szabó Lő­rinc, Tamási Áron, Weöres Sándor és lehetne folytatni tovább a név­sort, de úgy gondolják, főként a fi­atalabb generáció képviselői, hogy a mai irodalmi folyóiratoknak sincs okuk a szégyenkezésre. Szer­zőik között a magyar irodalom je­lentős alakjai találhatók. 9 szekcióban 65 film Titanic Filmfesztivál Budapest. Kilenc szekcióban 65 merész témaválasztású, füg­getlen produkciót mutatnak be a holnap kezdődő Titanic Nemzet­közi Filmfesztiválon. Az április 13-ig tartó filmes seregszemlén a két új szekció, a Mexikói mozaik és a Japán-tenger mellett A zene mindenkié, A francia zátonyok, az Amerika felfedezése, A bűn mélysége, A világkörüli út, A taj­tékos napok, valamint A filmdokk című tematikus blokkban vetítik a világ kortárs filmtermésének legaktuálisabb művész-, kultusz-, botrány- és dokumentumfilmjeit. Horváth György fesztiváligazgató hangsúlyozta: a Titanic azt mu­tatja, van igény a nemzetközi filmfesztiválra Magyarországon. A Hullámtörők-díjért nyolc alko­tás száll versenybe. A fesztiválon olyan egzotikus, filmjeiről kevés­sé ismert országok is képviselte­tik magukat, mint a Fülöp-szige- tek, Izland, Guatemala vagy Ka­zahsztán. (mti) A Febiofest nyitófilmjeként mutatták be hétfőn este Pozsonyban Juraj Nvota Muzsika (Muzika) című film­jét, amely egy, az osztrák határhoz közeli, a vasfüggöny árnyékában élő kistelepülés amatőr zenekarának felemelkedési kísérletét állítja középpontba. Az ünnepélyes bemutatón jelen volt a filmbéli zenekar három tagja, Jan Budaf, Marek Geišberg és Ľuboš Kostelný is. (Peter Procházka felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom