Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-02 / 77. szám, szerda
I I 10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Koncert: Egy év Somorján Somoija. Judita Kaššovicová Egy év Somorján című, a közelmúltban megjelent verseskötete nyomán azonos elnevezésű koncertet tartanak ma 19 órától a zsinagógában. A fellépő zenészek névsora terjedelmes és jól csengő: Jana Fardová, Juraj Turtiev, Kovács Koppány, Miloš Železňák, Buják Andor, Buják Krisztián, Martin Gašpar, Igor „Ajdži” Sabo, Martin Zajko, Reiter István, Erich „Boboš” Procházka. A koncert vendégei Kiss Bernadett (HU) és Heam Gadbois (USA) lesznek, (e) Kiállítás: A véletlen struktúrája Pozsony. Wolsky András alkotásaiból látható kiállítás mától a hónap végéig a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában, a Kép a házban című kiállítás-sorozat keretében. „Képeim egy-egy rendszer alapján jönnek létre. E rendszerek nyitottak az egyik irányba, s a véletlent magukhoz ölelik. Maga az alkotás - mint tett, s mint eredmény - a rendszer és a véletlen együttes képét teszi láthatóvá. A kép felépülésének tehát létezik egy ismert, és egy ismeretlen része. E kettő konfrontálódásának lesz az eredménye a látható képi struktúra” - mondja a fiatal művész, (ú) Mednyánszky Naplója szlovákul Pozsony. A Szlovák Nemzeti Galéria és a Kalligram könyvkiadó kiadásában megjelent a Mednyánszky László naplója című 2003-as magyar nyelvű kiadvány szlovák fordítása. A könyvet holnap 17 órakor mutatják be a Szlovák Nemzeti Galériában, az újonnan megjelent kiadványból Kassai Csongor színművész olvas fel szemelvényeket, (ú) Benicio del Toro, a Farkasember Hollywood. Benicio del Toro lesz a főszereplője a Farkasember című horror legújabb változatának, amelyet Joe Johnston, a Ju- manji és a Jurassic Park III. alkotója rendez. A Puerto Ricó-i színész elárulta, hogy gyermekként imádta Lugosi Béka Drakuláját és Boris Karloff Frankensteinjét, vonzódott a szörnyetegekhez, akik szenvedtek attól, hogy nem értették meg őket. A szerep már csak azért sem lesz könnyű, mert az átváltozás három órát vesz igénybe. Egy habszivacsból és latexből álló massza változtatja őt félelmetes külsejűvé. Farkasemberként legutóbb Jack Nicholson hódított a filmvásznon, így nagy kihívás lesz del Toro számára Hollywood egyik legnagyobb „rémpofáját” felülmúlni, (mti) „Mindaz vagyok, aminek születtem, amivé lettem" Konrád György 75 éves JUBILEUM Ma hetvenöt éves Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Debrecenben született, a család Berettyóújfalun élt. Szüleit innen deportálták, ő és nővére egy nappal korábban menekültek Budapestre, a zsidóüldözést végül mindenki túlélte. Konrád 1956-ban végezte el az ELTE magyar tanári szakát, a forradalom alatt egyetemi nemzetőr, utána évekig állástalan volt. 1959-1965 között a VII. kerületi tanács ifjúságvédelmi fel- ügyelőjeként naponta volt tanúja a kilátástalan helyzetben vergődő emberek nyomorúságának. Tapasztalatait első regényében szociográfiai pontossággal, távolságtartásra törekedve, de a szenvedést átérezve és átélve írta le, s A látogató az 1969. évi könyvhét legnagyobb sikere lett. Ezután könyvszerkesztőként, városszociológusként dolgozott, s több tanulmányt publikált Sze- lényi Ivánnal. 1973-ban politikai okokra hivatkozva elutasították második regénye, A városalapító kiadását, a mű csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg négy évvel később. Konrád, aki ügyészi figyelmeztetésben részesült és állását elvesztette, 1974 nyarán Szelényivel megírta Az értelmiség útja az osztályhatalomig című történetfilozófiai esszét. A kéziratot a hatóság lefoglalta, a szerzők ellen államellenes izgatás címén eljárás indult. Szelényi a zaklatások elől kivándorolt, Konrád a belső emigrációt választotta. 1988-ig csaknem folyamatosan publikációs tilalom alatt állt, újabb regényei - A cinkos, Kerti mulatság - csak külföldön jelenhettek meg, s ő maga is sokat tartózkodott Nyugat-Berlinben, az (Képarchívum) Egyesült Államokban, Párizsban. A nyolcvanas évek végére a külföldi közvélemény előtt a mai magyar széppróza legismertebb képviselőjévé vált, így a hatalom nem tudta eldönteni, hazaengedjék-e vagy a határokon kívül re- kesszék. Konrád részt vett a demokratikus ellenzék tevékenységében, 1988-ban a Szabad Demokraták Szövetségének egyik alapító tagja lett, 1991-ben a Demokratikus Charta egyik kezdeményezője, 1993-tól szóvivője volt. 1990 után főként esszéket írt, 1994-ben jelent meg Kőóra című regénye. 2001-ben látott napvilágot önéletrajzi regénye, az Elutazás és hazatérés, amelyben a család háború alatti sorsát, saját vallomása szerint az életbemaradás gyermekkori kalandját írta meg. Az önéletrajz második része 2003-ban jelent meg Fenn a hegyen napfogyatkozáskor címmel. 2005-ben Kakasok bánata címmel jelent meg életregénye, egy képzelt alakról, a szerző harmadik személyben tárgyalt, de önálló életre kelő hasonmásáról. „Mindaz vagyok, aminek születtem, amivé lettem, aki voltam, amit átéltem, tanultam, írtam” - mondja, amikor hovatartozásáról kérdezik, (mti) SZM Hodossv (i vu.lt Németh Zoltán, Hodossy Gyula és Tőzsér Árpád (A szerző felvétele) Irodalmi folyóiratok képviselőinek találkozója a nagy hatású folyóirat centenáriuma alkalmából Nyugat - irodalmunk aranykora Komárom. Március 28-án Százéves a Nyugat címmel hazai és magyarországi irodalmi folyóiratok képviselői emlékeztek a huszadik század magyar irodalmában meghatározó jelentőséggel bíró, Ignotus, Os- vát Ernő és Fenyő Miksa által alapított lapra. A kerek- asztal-beszélgetés szervezője a Szlovákiai Magyar írók Társasága és a Selye János Egyetem volt. NAGY ERIKA Hodossy Gyula, a SZMÍT elnöke köszöntötte a meghívást elfogadó szerkesztőségek képviselőit, akik a későbbiekben meggyőzően érveltek a legendás folyóirat mítosza mellett és ellene. Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő a Nyugat népe című beszámolójában arról szólt, hogy az egykori eredmények ma már inkább csak irodalomtörténeti tények, s kevésbé mozgósító eszmék, kevésbé „történő hagyományai” irodalmunknak. Majd így folytatta: „S ha ma, 2008-ban engem kérdezne valaki, hogy mit üzen számomra a százéves Nyugat, valószínűleg azt mondanám: amellett, hogy természetesen elfogadom a mozgalom egykorú roppant jelentőségét, ma pont az is-ist, a hagyomány s jelen legkülönbözőbb értékeinek - ismétlem: az értékeinek - összefogását látom a lap koncepciójából és praxisából a legaktuálisabbnak.” Bárczi Zsófia prózaíró, egyetemi oktató A Nyugat mint mérce a két világháború közti szlovenszkói irodalomban című előadásában arra utalt, hogy a húszas években a Nyugat alig figyelt az itteni irodalomra, s ez a helyzet csak Móricz szerkesztővé válásával változott meg. Bárczi ezzel nem azt állítja, hogy a lap egyáltalán nem közölt volna itteni szerzőktől-szerzőkről semmit. Meglátása szerint „a Nyugat nem elsősorban azáltal vált fontossá az itteni irodalom számára, hogy Magyarországon ismertté tette volna azt - erre legjobb akarata mellett se lett volna lehetősége -, hanem (függetlenül attól, hogy éppen ki szerkesztette s mennyire volt a lap heterogén) mint a minőségeszmény megtestesítője, s mint olyan közeg, mely a hazai lapokban állandóan szerepeltetett nyugatos írók művein keresztül lehetőséget nyújtott a szlovenszkói irodalomnak az önmagával való szembesülésre.” A vitában szó esett a progresszív irodalom mibenlétéről, és hozzászólások hangzottak el a folyóiratok eladhatóságáról. Érdekes és tanulságos volt hallgatni többek között, hogy egyes folyóiratok, így például a Prae is érdekes módszereket alkalmazva önmagát menedzseli, és naponta keresi mega régi és jelenlegi szerzőit. Mészáros Sándor, annak ellenére, hogy a Nyugatot irodalmunk aranykorának tekinti, úgy véli, nem vesszük észre a korlátáit, ezért szerinte fel kellene hagyni a múzeumi szemlélettel. Elek Tibor kérdésre válaszolva ecsetelte, hogy a hetente többször frissülő Bárka online 2007 januáijától működik, teljes spektrumú irodalmi portállal, hírekkel, helyszíni tudósításokkal, kritikákkal, nagyobb teret biztosítva ezzel a szerzőknek. A vitába Mészáros Sándor a közvetítő szerepet vállaló Kalligram, Elek Tibor és Szabó Tibor az egyetemes magyar kultúrában gondolkodó Bárka, L. Simon László a korabeli magyar irodalom értékskáláját korrigáló Magyar Műhely, Balogh Endre és Pál Dániel Levente a kezdő írók számára is publikációs lehetőséget boztosító Prae, Tőzsér Árpád a Szlovákiai Magyar írók Társasága, Schein Gábor és Csuhái István a pártoktól független, szociálisan érzékeny, liberális Élet és Irodalom, Fonod Zoltán a nemzeti identitás erősítését szolgáló és a többgenerációs helyzetét megőrző Irodalmi Szemle, Pallag Zoltán a kortárs kultúrával foglalkozó Árgus, Fűzi László a valóságirodalomhoz, illetve a szociográfiához kötődő Forrás, Balázs F. Attila a többrétegű elvárásnak eleget tevő, és az ideológiai határokat mellőző Szőrös Kő képviseletében kapcsolódott be érdemben. Szó volt arról is, hogy a Nyugat életében a harminchárom év alatt olyan neves írók, költők, irodalmárok és lapszerkesztők vettek részt, mint Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Csáth Géza, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Weöres Sándor és lehetne folytatni tovább a névsort, de úgy gondolják, főként a fiatalabb generáció képviselői, hogy a mai irodalmi folyóiratoknak sincs okuk a szégyenkezésre. Szerzőik között a magyar irodalom jelentős alakjai találhatók. 9 szekcióban 65 film Titanic Filmfesztivál Budapest. Kilenc szekcióban 65 merész témaválasztású, független produkciót mutatnak be a holnap kezdődő Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon. Az április 13-ig tartó filmes seregszemlén a két új szekció, a Mexikói mozaik és a Japán-tenger mellett A zene mindenkié, A francia zátonyok, az Amerika felfedezése, A bűn mélysége, A világkörüli út, A tajtékos napok, valamint A filmdokk című tematikus blokkban vetítik a világ kortárs filmtermésének legaktuálisabb művész-, kultusz-, botrány- és dokumentumfilmjeit. Horváth György fesztiváligazgató hangsúlyozta: a Titanic azt mutatja, van igény a nemzetközi filmfesztiválra Magyarországon. A Hullámtörők-díjért nyolc alkotás száll versenybe. A fesztiválon olyan egzotikus, filmjeiről kevéssé ismert országok is képviseltetik magukat, mint a Fülöp-szige- tek, Izland, Guatemala vagy Kazahsztán. (mti) A Febiofest nyitófilmjeként mutatták be hétfőn este Pozsonyban Juraj Nvota Muzsika (Muzika) című filmjét, amely egy, az osztrák határhoz közeli, a vasfüggöny árnyékában élő kistelepülés amatőr zenekarának felemelkedési kísérletét állítja középpontba. Az ünnepélyes bemutatón jelen volt a filmbéli zenekar három tagja, Jan Budaf, Marek Geišberg és Ľuboš Kostelný is. (Peter Procházka felvétele)
