Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-09 / 83. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS. 9. DlGlTÁLlA 13 Valószínűtlen, hogy két-három generáció múlva a világháló fogalma ugyanaz lesz, mint napjainkban, így minden eshetőségre fel kell készülni Hogyan pusztulhat el az internet? Az internetre a legtöbben úgy gondolnak, mint az in­formáció szabadon höm­pölygő tengerére, ahol min­denki elmondhatja a véle­ményét és mindenki meg is hallgattatik. Ám valószínűt­len, hogy a két-három gene­ráció múlva a világháló fo­galma ugyanaz lesz, mint napjainkban. Hogyan pusz­tul el az az internet, amit ma ismerünk? A C | Net tíz lehetőséget sorol fel, ame­lyek mind gyökeres válto­zást hozhatnak az informá­ciós szupersztrádát illetően. FELDOLGOZÁS Felforgatják a domain-rendszert Az internet alapját jelen pilla­natban az úgynevezett Domain Name Service (DNS) képezi. En­nek alapján találja meg a számító­gép a keresett weboldalakat. Ám ha megtalálják a módszert arra, hogy a DNS-címeket eltérítsék, többé már nem bízhatnánk meg abban sem, ha a saját kezünkkel gépeljük be a keresett honlap cí­mét a böngészőnkbe. Az adatha­lászati esetek (phising) jóval gya­koribbá, a legkeresettebb webol­dalak pedig elérhetetlenné válná­nak - úja a C | Net. Támadnak a zombik Ismeretlen - ám feltételezhető­en igen magas - azoknak a PC-k- nek a száma, amelyek a hackerek segítségére vannak a különböző támadások kivitelezése során. Matt Sergeant, a MessageLabs szakértője 5-10 millió közé sac- colja a Storm nevű zombigép- hálózat méretét (bár mások sze­rint ez a szám jóval alacsonyabb). Ezek a gépek teijesztik a kéreden reklámlevelek zömét, de a zombigépeket egyes weboldalak elérését korlátozó, úgynevezett Denial of Service (DoS) támadá­sokra is lehet használni. A zombigépek számának növekedé­sével pedig az üyen jellegű akciók száma megsokszorozódhat, gya- korlatüag használhatadanná téve a világhálót, vagy annak jelentős részeit. Hardverhiba Ha egy véleüen kábelszakadás következtében százmüliók számá­ra válik elérheteüenné, vagy in- stabülá a hálózat, nem nehéz be­legondolni, hogy egy kifejezetten erre irányuló támadás müyen eredménnyel járna. Fragmentálódó társadalom Nicholas Carr The Big Switch című könyvében hivatkozik egy tanulmányra, amely szerint az internetes linkek, amelyeket vagy a liberális, vagy a konzervatív ol­dal hívei hoztak létre, 90 száza­lékban nem kerülnek ki az adott körből. Egyes linkajánló alkalma­zásokat valóban be lehet úgy állí­tani, hogy egy közösségen belül tartsák az azonos világnézetű em­bereket. Ennek eredményeként olyan, azonos gondolkodású em­berszigetek jöhetnek létre, ame­lyeknek szent meggyőződése, hogy az ő véleményük az egyetien és igaz, s más álláspont nem is lé­tezhet. Ez a vízió pedig az internet létrehozóinak globális ál­mait törheti szilánkokra. Egy igazán jó kis vírus Az internet „öngyógyító” mű­ködésének gyökere az úgyneve­zett Border Gateway Protocol (BGP) nevű rendszer, amely a routerek működését befolyásolva biztosítja a zavartalan informá­cióáramlást. Mi történik azonban, ha valaki feltöri a routereket? A Cisco 2006-ban megvizsgálta en­nek a lehetőségét, és arra jutot­tak, hogy a „legsúlyosabb táma­dást a megbízható routerek szán­dékos átállításával lehet végrehaj­tani”. Ha a BGP-t megkerülik, nem csak az internet forgalma áll meg, de sokan a routerek helyre- állítását sem fogják tudni maguk­tól megoldani. A frissítések átka A legtöbb szoftver manapság már automatikusan frissíti saját magát a legújabb verziókra. Ebbe a folyamatba azonban néha hiba csúszik, mint ahogy például ez a Skype esetében történt 2007 au­gusztus 16-án. Ha egy ehhez ha­sonló hiba következik be egy olyan szoftver esetében, amely a hálózati adattovábbításért fele­lős, milliók maradhatnak hozzá­férés nélkül. Megszűnik a semlegesség Ha megszűnik az internet de­mokratikus mivolta, súlyos követ­kezményekkel számolhatunk. Ha az internet-szolgáltatók bevezet­nék a tartalmak elérése alapján történő számlázást, hasonló hely­zet állna elő, mint a kábeltévék és a prémiumcsatornák esetében, így a havi számlában láthatnánk viszont, hányszor használtuk a kedvenc keresőnket, vagy hány­szor néztünk klipeket a kedvenc videomegosztónkon. Ez nagyon sötét jövő, amely az innovációnak is gátat szabna, ugyanis nem le­hetne olyan szolgáltatásokat elin­dítani, mint a Skype vagy a YouTube, kizárólag valamelyik szolgáltató hozzájárulásával. Jönnek az ügyvédek Az internet szólásszabadsági kísérlet, amely hamarosan véget érhet. Ha egy-egy weboldalt az ügyvédek nem tudnak megtá­madni, megkeresik a szolgáltató­ját. A svájci Julius Baer banki cso­port így járt el a törvénytelensé­geket megszellőztető Wiküeaks oldallal szemben, s mivel már adott a precedens, nincs rá garan­cia, hogy ez nem ismétlődik meg. A zenei kiadók már így is pereket fontolgatnak a szolgáltatók ellen a szerzői jogok megsértésének elősegítése miatt. Az emberek elintézik magukat Számtalan lehetőség kínálko­zik erre a világháborúktól, a vi­lágméretűjárványokon át, egy sa­ját magunk létrehozta fekete lyu­kig. S ha az internetnek nincsenek felhasználói, hiába demokratikus és egyenlőségpárti, a túlélő rova­rok és kisállatok nem fognak tud­ni vele mit kezdeni. Ketrecbe zárva Több ország is korlátozza polgá­rai internet-hozzáférését. A nagy kínai tűzfal működését 30 000 em­ber felügyeli, akik az illetéktelen tartalmakra kereső, vagy üyeneket feltöltő felhasználókra vadásznak. De a vüágháló társadalmi változá­sokat előidéző szerepe adott eset­ben bármely kormányra veszélyes lehet. Hasonló központosított cen­zúra lenne például, ha az USA kormánya betiltaná az online pornóoldalakat - a szerencsejá­ték után -, ami a Hitwise adatai szerint 2004-ben az összes webes látogatás 18,8 százalékát jelentette, bár a Bush-kabinet ál­láspontja az, hogy az efféle tar­talmak aránya épphogy eléri az 1 százalékot. Ha ez a vízió válik valóra, a globális hálózat helyett eljön majd a különféle rezsimek által szabályozott, szűrt és enge­délyezett helyi tartalmakat meg­jelenítő lokális web ideje, (h) A Microsoftnak sincs sok lehetősége taktikázni, mert feltétlenül szüksége van a Yahoo üzletére; elemzők szerint a viadal egyezséggel zárul, emelt Microsoft-ajánlattal Mégis lehet Yahoo-Microsoft fúzió, csak drágábban FELDOLGOZÁS A Yahoo már alapvetően nem ellenzi a Microsoft felvásárlási szándékát, de azt várja, hogy a vi­lág legnagyobb számítógépprog­ram-gyártója emeli jelenleg érvé­nyes, 42 milliárd dollárt érő aján­latát, közölték a Yahoo Inc. cég­hez közeli bennfentesek hétfőn, a Yahoo hétfőn levélben tájékoztat­ja a Microsoftot álláspontjáról. A Yahoo időközben intenzívebbé tette megbeszéléseit a Time Warner internetes részlegével, az AOL-lal. Rupert Murdoch média- konszernjével, a News Corpo- rationnel és folytak tárgyalások egy „védelmi szövetségről”, ezek azonban időközben elhaltak. A Microsoft szombaton ultimá­tumot intézett a Yahoo Inc. veze­tőségéhez: ha három héten belül nem sikerül megállapodni az egyesülésben, a Microsoft közvet­lenül a Yahoo részvényeseihez fordul, és csökkenti árajánlatát. „Ha a következő három hét alatt nem kötjük meg megállapo­dást, kénytelenek leszünk közvet­lenül a részvényesek elé vinni az ügyet. Ennek nem kívánatos hatá­sa lesz cégük értékére mifelőlünk nézve, ami tükröződni fog ajánla­tunk feltételeiben is”, - írta a Mic­rosoft vezérigazgatója, Steven Ballmer a Yahoo Inc. vezetőségé­nek küldött levelében. Azzal is ijesztgette a Yahoot, hogy kezde­ményezni fogják a vezetőség ki- cseréltetését a cégnél. A Microsoft február 1-jén jelen­tette be, hogy részvényenként 31 dollárért - felerészt készpénzben, felerészt saját részvényekért - meg akarja vásárolni a Yahoo Inc.-et, amely azonban elutasítot­ta a bekebelezésre tett javaslatot, arra hivatkozva, hogy az ajánlat nem tükrözi a cég értékét és fejlő­dési lehetőségét. A Yahoo Inc. üzemelteti a világ egyik leglátoga­tottabb internetes keresőrendsze­rét és tartalomszolgáltatóját, a Yahoo! portált, azonban króniku­san le van maradva a piacvezető Google mögött. A tavalyi utolsó negyedben a Yahoo Inc. adózott eredménye 205,7 millió dollár volt, 23,5 szá­zalékkal kevesebb az egy évvel az­előtti 268,7 millió dollárnál. Ta­valy egész évben a cég adózott eredménye 12,1 százalékkal 660 millió, dollárra csökkent. A bevé­tel az utolsó negyedévben éves összehasonlításban 7,6 százalék­kal 1,83 milliárd dollárra, egész évben 8,4 százalékkal 6,9 milliárd dollárra bővült. A Yahoo vezérigazgatója, Jerry Yang nehéz évet jósolt 2008-ra is. Az elemzőket jócskán lehűtötte, hogy a cégvezetés az idei első ne­gyedévre mindössze 1,6-1,8 müli- árd, egész évre pedig 7,2-8 milli­árd dolláros bevételt tervezett. A kaliforniai székhelyű Yahoo mint­egy 14 300 alkalmazottjából ezret bocsát el, amitől a bérköltségben 7 százalékos megtakarítást remél. A cégvezetés jelentős beruházáso­kat is tervez avégett, hogy a Yahoo legyen a hirdetők és a vi­lághálón keresgélők legkedvel­tebb kezdőlapja. Való igaz: tizenhárom év után először tavaly nyáron a Yahoo portálja esztétikailag jobban tet­szett a felhasználóknak, mint a Google, a Michigani Egyetem fel­mérése szerint, de a Google kere­ső és tartalomszolgáltató tovább­ra is a világelső a népszerűség­ben, és előnye tavaly is nőtt. A ta­valyi utolsó negyedben a Google- nak 1,206 müliárd dollár adózott eredménye volt, 17 százalékkal több az egy évvel korábbi 1,03 milliárdnál. A bevétele 51 száza­lékkal 4,827 müliárd dollárra nőtt. Ezzel egész évben 4,204 mü­liárd doüáros adózott eredménye volt a Google-nak, 36,6 százalék­kal több a 2006-os 3,077 milliárd­nál, és a bevétele 56,5 százalék­kal, 16,594 müliárd dohárra emelkedett. A mostani játszmában sem a Yahoo Inc.-nek, sem a Microsoft­nak nincs sok opciója, vélik elem­zők. Február óta a Yahoo más internetes tartalomszolgáltatók, köztük a Time Warner médiaóri­áshoz tartozó AOL, sőt, egyes hí­rek szerint még a fő versenytárs Google segítségét is kérte, hogy elkerülje a bekebelezést. A színfa­lak mögött folytatott tárgyalások azonban eddig nem vezettek se­hová, pedig a Yahoo Inc. állítólag hajlandó lett volna még arra is, hogy a hirdetési részlegét kiszer­vezze a Google-nak. A Yahoo Inc. látszólag alapos okkal hivatkozik arra, hogy a Mic­rosoft ajánlata nem túl erős. Ez így is a vüág legnagyobb értékű felvásárlása lenne ebben az ipar­ágban, de az ajánlat február else­jei megtételekor a Microsoft aján­lata összesen 44,6 müliárd dollárt ért, ám ma már csak 42 müliár- dot, a Microsoft részvényének va­lamelyes olcsóbbodása miatt. Az eredeti ajánlat majdnem 62 szá­zalékos felárat tartalmazott a Yahoo Inc. január 31-i, Nasdaq pi­aci záróárához, 19,18 dollárhoz képest. Az ajánlat hírére azonban a Yahoo részvénye meredeken drágult, 28 dollár fölé, és most pénteken is 28,36 dolláron zárt a Nasdaqon. Ehhez képest az erede­ti ajánlatban lévő felár már csak 9,3 százalékos. A Microsoft rész­vénye január 31-én 32,60 dollá­ron, most pénteken 29,16 dollá­ron zárt a Nasdaqon. Csakhogy a Yahoo Inc. árát nem a cég teljesítménye, hanem kizárólag a Microsoft ajánlata tartja magasan. Ezt jelzi, hogy a Microsoft figyelmeztetésének szombati megjelenése után a Yahoo Inc. 87 centtel 27,49 dol­lárra esett a nem hivatalos forga­lomban, miközben a Microsoft 44 centtel 29,60 dollárra drá­gult. Hétfő délután, röviddel a New York-i hivatalos tőzsdenyi­tás előtt a Yahoo részvénye 27,70 dollárnál tartott, a Microsofté nem változott. Ha a Yahoo Inc. vezetői sokat makacskodnának, akkor a Microsoft legalább ellen­őrző kisebbséget szerezhet a Yahooból a tőzsdén, és a részvé­nyeik értékének leolvadása miatt csalódott Yahoo-részvényesek se­gítségével elkergetheti a Yahoo mostani vezetőit. Másfelől azonban a Microsoft­nak sincs sok lehetősége taktikáz­ni, mert feltétlenül szüksége van a Yahoo üzletére, és ezt a Yahoonál is tudják. Számos elem­ző szerint a viadal egyezséggel zárul, méghozzá emelt Micro­soft-ajánlattal. (mti) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-maü: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom