Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-09 / 83. szám, szerda
14 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 9. www.ujszo.com Messze megelőzi Nicolas Sarkozy francia elnököt, még Franciaországban is, ahol mindössze tizennyolc százalék voksolt a saját államfőjére Európa nagyasszonya: Merkel ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Németország az Európai Unió vezető hatalma, és Angela Merkel kancellár a kontinens legbefolyásosabb politikusa egy múlt héten ismertetett közvélemény-kutatás eredményei szerint. Az internetes felmérést öt európai uniós országban és az USA-ban készítette a Harris Interactive intézet. A válaszadók az európai államok mindegyikében Németországot nevezték meg az EU vezető hatalmaként a többi tagállamra gyakorolt befolyása miatt: Franciaországban 68 százalék, Spanyolországban és Németországban 57 százalék, Olaszországban 39 százalék, Nagy-Britanniában pedig 35 százalék. Amerikában ezzel szemben a többség (63 százalék) Nagy- Britanniát tartja az EU mostani vezetőjének. A britek és az olaszok Nagy-Britanniát a második helyre sorolták, míg a franciák és a németek szerint Németországot Franciaország követi a rangsorban. A válaszadók többsége szerint Németország a következő tíz évben is meg fogja őrizni vezető szerepét az unióban. Ezzel összefüggésben Európa legbefolyásosabb személyiségének Angela Merkel német kancellárt jelölték meg az európai válaszadók. Merkel messze megelőzte Nicolas Sarkozy francia elnököt, még Franciaországban is, ahol a megkérdezettek 38 százaléka voksolt a német kancellárra és mindössze 18 százalék a saját államfőjére. Az Egyesült Államokban ez a sorrend is másként alakult: Gordon Brown brit miniszterelnök végzett az első helyen 23 százalékkal, utána Sarkozy következett 9 és Merkel 8 százalékkal. Az európaiak zöme az EU elnökének is Merkelt választaná, Tony Blair volt brit kormányfőre egyedül a britek és az amerikaiak szavaztak. A mostani felmérés február 27-e és március 6-a között készült 6478 fős reprezentatív mintán, a válaszadók életkora 16 és 64 év között oszlott meg. Az eredményeket a France 24 francia hírtelevízió és az International Herald Tribune hozta nyilvánosságra. Valószínű, hogy Brown és főleg Sarkozy nehezen nyeli le a békát - ismerve a francia elnök ambícióit és túlzott szereplési vágyát. Tény azonban, hogy a kereszténydemokrata kancellár asszonyt a Forbes magazin is már két egymást követő évben a világ legbefolyásosabb asszonyának választotta meg. Érdekes adalék mindehhez az a napokban készült német felmérés, amely szerint Merkel nemcsak saját pártjában, a CDU-ban vezeti a népszerűségi listát. A szociáldemokraták (SPD) körében is népszerűbb, mint saját pártelnökük, Kurt Beck, aki hajlandó lenne lepaktálni az egykori keletnémet kommunisták utódpártjával, a Baloldallal, s ezért sokan követelik a lemondását. Egy másik, a Stem magazinban megjelent felmérés pedig azt mutatta ki, a CDU/CSU jobboldali pártszövetség stabil előnnyel vezet a koah'ciós partner SPD előtt. Ha most lennének a választások, akkor a CDU/CSU 38, az SPD pedig 22 százalékot szerezne. A CDU népszerűsége jelentős mértékben Merkel asszonynak köszönhető. (m, n, ú) Az európaiak zöme az EU elnökének is őt választaná Brüsszeli becslések szerint 15 és 20 ezer között lehet a számuk, ezzel szemben Washingtonban 35 ezer hivatásos lobbizót tartanak nyilván Lobbizás nélkül szegényebb lenne a döntéshozatal Brüsszel. Sokan úgy vélik, a lobbizás a demokrácia legitim és elengedhetetlen része. Mások azonban a demokratikus döntéshozók valamiféle homályos, gyanús, illegitim befolyásolá-. sának tekintik, majdhogynem egyenlőségjelet tesznek a lobbizás és a korrupció közé. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága a napokban elfogadta a brüsszeli intézmények mellett működő lobbicégek kötelező nyilvántartásának létrehozásáról szóló jelentést. A közös regisztrációs lista egyszerre fedné le az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács döntéshozatalának befolyásával foglalkozó cégeket. A jelentés kedvező visszhangot váltott ki az EU intézményeinek átláthatóságáért küzdő civü szervezetek körében. Nagyobb átláthatóság A jelentést a néppárti Alexander Stubb dolgozta ki, akinek EP-kép- viselóként valószínűleg ez volt az utolsó munkája, hiszen épp az előterjesztés napján értesülhetett arról, hogy ő lesz az új finn külügyminiszter (elődjét egy szexuális botrány miatt menesztették). Stubb eredeti javaslatában még csak az önkéntes regisztrációra épülő nyilvántartás terve szerepelt. Ezt az alkotmányügyi bizottság kötelező regisztrációra változtatta, valamint számos ponton kiegészítette a tervezetet: a végleges változat pl. előírja, hogy a közkapcsolati és jogi tanácsadó cégeknek közzé kell tenniük pénzügyi forgalmuk és lobbizással kapcsolatos kiadásaik adatait is. Vita az önkéntességről Az átláthatóságért küzdők a kiskapuk bezárása felé tett komoly lépésként könyvelték el azt is, hogy a jelentés végleges verziója szerint a szabályozásnak ki kell terjednie az elemző-tanácsadó intézetekre (think-tankek) és a nem kormányzati szervekre (NGO-k) is, amelyeknek szintén be kell majd számolniuk költségvetésükről és főbb támogatási forrásaikról. Az EP jelentése pozitív hatással lehet az EB közeljövőben kidolgozandó tervezetére is. A civil szervezetek képviselői ugyanakkor hiányolják a végrehajtás pontos menetrendjét, amellyel elérhető lenne a rendszer életbe lépése még a 2009-es európai választások előtt. Stubb véleménye a lobbizásról az, hogy érdekcsoportok nélkül szegényebb lenne a döntéshozatal. Az EB egy korábbi állásfoglalása szerint az érdekképviselet - köznapi néven a lobbizás - mindazokra a tevékenységekre értendő, amelyek célja az európai intézmények politikaalkotási és döntéshozatali folyamatainak befolyásolása. „A lobbizás a demokratikus rendszerek legitim része. Ugyanakkor feltétlenül alkalmazni kell bizonyos normákat abban az esetben, ha valamely lobbicsoport hozzájárulást szeretne adni az EU politikájának alakításához. A közvéleménynek tisztában kell lennie ezek európai intézményekre gyakorolt hatásával, az általuk képviselt érdekekkel, célkitűzéseikkel és finanszírozásuk módjával.” Hiányzó jogszabályok Az EB a 2006-os európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvében olyan önkéntes alapú érdekképviseleti nyilvántartás létrehozását javasolta, amelyből egyértelműen kiderül, kiket is képvisel az adott lobbista, valamint ki finanszírozza a tevékenységét. Eltekintve az 1992-ben elfogadott, jelenleg érvényben lévő minimumkövetelményektől, a lobbizásra nem vonatkoznak kötelező erejű uniós jogszabályok. Mivel jelenleg az érdekképviseleti nyilvántartáshoz való csatlakozás önkéntes alapú - többek között ezen is változtatna az újabb tervezet -, ezért nincsenek megbízható adatok arra vonatkozóan, hány hivatásos lobbista kilincsel Brüsszelben. Becslések szerint számuk 15 és 20 ezer közé tehető, ami jóval alulmarad a Washingtonban 2005-ben regisztrált 35 ezer nyilvántartott lobbizótól. Magatartási kódex Az unióban lobbizó szervezetek között találunk közügyi tanácsadókat, vállalati lobbirészlegeket, nem kormányzati szervezeteket, ún. „agytrösztöket” (elemző központokat), kereskedelmi szövetségeket, szakszervezeteket, nemzetközi szervezeteket, városok és régiók képviseleteit és még hosszan lehetne folytatni a sort. E lobbitevékenységet folytató szervezeteknek több mint a fele üzleti érdekeltségű társaság, egyharma- duk pedig civil érdekeket képviselő nem kormányzati szervezet. Az Európai Parlamentnél érdekképviseleti tevékenységet folytatni kívánóknak akkreditáltatniuk kell magukat, valamint tiszteletben kell tartaniuk az EP magatartási kódexében lefektetett szabályokat. Az EP-ben jelenleg 4570 akkreditált lobbistát tartanak nyilván, listájuk az EP honlapján is megtekinthető. Egy érdekképviseleti szervezet legfeljebb négy lobbistát akkreditáltathat az EP-hez. A magatartási kódex szerint a nyilvántartásban szereplő személyekre a következő kötelezettségek hárulnak: „nyilatkoznak arról, milyen érdeket vagy érdekeket képviselnek a parlamenti képviselőkkel, a képviselők alkalmazottaival vagy a parlament tisztviselőivel fenntartott kapcsolatuk során”, tartózkodnak továbbá a tisztességtelen információszerzéstől, valamint a harmadik felekkel való kapcsolataikban nem hivatkoznak a parlamenttel fennálló hivatalos kapcsolatra. Tilos a parlamenttől szerzett dokumentumok másolatait anyagi haszon fejében harmadik feleknek továbbadni. Mit csinál egy lobbista? Habár a lobbisták többsége a személyes találkozókat tartja az érdekérvényesítés máig leghatékonyabb formájának, az EP-kép- viselők még mindig levélben kapják a legtöbb felkérést. A lobbisták tehát személyes találkozókat szerveznek, telefonokat bonyolítanak a parlamenti és bizottsági döntéshozókkal, állásfoglalásokat fogalmaznak meg az uniós jogszabályok befolyásolása érdekében. A számukra fontos témákban figyelemfelkeltő kampányokat szerveznek, valamint ügyük sikerének érdekében szövetségeseket keresnek. Stubb azt nyilatkozta, ő maga elég szigorú a lobbistákkal. „Tizenöt percet adok nekik, hogy adják elő ügyüket, hagyják itt az irataikat. Majd köszönöm, viszlát, és levonom a saját következtetéseimet. Időpocsékolásnak tartom a munkaebédeket- és vacsorákat.” Egyébként Stubb a honlapjára is feltette azon lobbisták nevét, akik megkeresték. Úgy véli, az EU-nak két szélsőség között kell középutat találnia. Az egyik az amerikai modell: Washingtonban 575 oldalon szabályozzák „az előtérben történő nyomásgyakorlást”, egy politikust például egy szemináriumon csak svédasztalos vacsorára lehet meghívni, ültetésesre nem. A másik véglet az a számos EU-tagállamot is jellemző gyakorlat, amikor úgy tesznek, mintha a lobbisták nem is léteznének vagy semleges „szakértők” lennének, (m, eps, ú) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,1232 Sk 245 311 766,06 Sk 0,065% 1,1154 Sk 1 499 991 994,36 Sk 0,065% 1,1038 Sk 4 140 632 333,39 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1225 Sk 858 872 437,99 Sk 0,065% 1,1073 Sk 5 591 089 340,33 Sk 0,065% 1,1035 Sk 10 922 976 078,62 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1190 Sk 520 712 769,07 Sk 0,065% 1,1087 Sk 4 222 641 052,75 Sk 0,065% 1,1071 Sk 11 076 820 281,04 Sk 0,065% ČS0B Magánnyugdíjpénztár** 1,1100 Sk 122 153 781,38 Sk 0,065% 1,0981 Sk 975 306 749,15 Sk 0,065% 1,0965 Sk 2 095 289 010,70 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1153 Sk 203 302 019,53 Sk 0,065% 1,0893 Sk 1 866462 223,60 Sk 0,065% 1,0790 Sk 4 131 256 458,11 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1164 Sk 416 530 364,39 Sk 0,065% 1,1071 Sk 3 086 633 787,63 Sk 0,065% 1,1046 Sk 4 736 226 508,14 Sk 0,065% * az alap nettó havi vagyonából számítva, **a ČS0B adatai az április 3-i állapotokat tükrözik forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. április 4-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
