Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-05 / 80. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 5. Szalon 13 Említettem neki az Eszter hagyaté­kát, elmeséltem, hogyan gondolom a filmet, és akkor mondta, hogy el­vállalja a szerepet. A film egyik jele­netében Lajos nem véledenül kéri meg, hogy ó fotózza le a társaságot a ház előtt. Nem akaija, hogy ott le­gyen a képen. Zavarja őt, hogy Nunu ádát rajta, minden ténykedé­sét ismeri. Gyönyörű alakítása ez Marinak. Megnyomja a gombot, visszaadja a gépet, és kimegy a kép­ből. Az a nyolc lépés nagyon fontos momentuma a filmnek, még most is végigfut a hátamon a hideg. Nunu szoros szimbiózisban él Esz­terrel, és bár az idős asszonyt aláz­za meg Lajos, ez az első támadása Eszterrel Szemben. Ezt az áram­ütést úgy kapja meg Nunu, és Mari ezt úgy játssza el, hogy szavakkal nem is lehet leírni. Talán monda­nom sem kell: Nagy-Kálózy Eszter és Törőcsik Mari között is kölcsönös a tisztelet. Mari nagyon jó színész­nőnek tartja Esztert, ő nem taná­csokat adott neki, hanem segített előhívni benne azokat az érzéseket, amelyek kellettek a filmhez. Egy tö­rékeny nőben a világ hatalmas is­merete. Mari annyira leegyszerűsí­tette már ezt az óriási tudását, hogy a szeme villanásával, egyetien arc­rezdüléssel is képes kifejezni min­dent. A külföldiek, akik már látták a filmet, azt mondták: Ha ez a nő nem magyar, akkor világhírű szí­nésznő. Mindent tudott a könyvről, ugyanakkor azt is pontosan látta, hogy ő mit akar a figurával, és nem is változtatott rajta. Cserhalmi más. Ó improvizatív alkat. És nem akart negatív figurát játszani. Szerinte Lajos sem egy abszolút ellenszen­ves alak, neki is van egy igazsága. Márai is úgy írta meg őt, hogy nyit­va hagyott néhány döntést. Hogy szélhámos, hogy gazember, abban mindenki egyetért, de azon is el kell gondolkozni, hogy ebben a házban, amelyet most elvesz Esztertől, ab­ban a nő testvérének, az ő egykori feleségének is része van. Az öröksé­gének egy része. Gyuriban ez azon­nal felmerült. Bizonyos fokig fel akarta menteni Lajost. Szerinte vannak emberek, akik nem szándé­kosan gonoszak. Vagy a levelei mö­gött, amelyeket Eszternek írt, mi az igazság? Ez a történet attól is szép, hogy tele van talánnyal. Cserhalmi alakítása pedig attól olyan színes, hogy el tudja hitetni velünk, hogy a kedves mosoly mögött egy igazi svi- hák lakozik.” És itt, ezen a ponton kapcsolódik Sipos József szerint a film a mai éle­tünkhöz. Amennyire bonyolult a vi­lág körülöttünk, annyira bonyolult az igazság megítélése is. Annyiféle nézőpont van ugyanis. És kinek az igazsága az igazság? Mert azt sem mindig tudjuk. „Sokáig úgy tudtuk, a győztesek diktálják az igazságot. Mára kide­rült: ha jön egy újabb győztes, az előző igazságot hazugságnak kiált­ják. Márai Sándor legnagyobb írói érdeme ebben a történetben az, hogy nem mond ki semmit. Az ol­vasóra, a nézőre bízza, hogy hol az igazság. Van, aki azt mondja: bo­lond ez az Eszter, ilyen nincs, hogy valaki csak úgy odaadja a házát. Más vélemény szerint: milyen jó, hogy ezt meg tudja tenni, értékes ember. Van, aki azt kérdezi: miért vette el tőle ez a gazember, miért tette tönkre őt? Másvalaki úgy gon­dolja: nem tette tönkre, ez járt neki, odajött és elvette tőle. Én a titkokat akartam meghagyni. A történet, a figurák titkait.” Eszter nagylelkű és hűséges ba­rátját Epeijes Károly, Lajos új tár­sát, Olgát Udvaros Dorottya, nagy­lányát Hámor Gabriella játssza. „Eperjestől is tartottam egy kicsit, hogy meg tudom-e győzni, hogy most mást kell alakítania, mint amit megszokott. A művészi szabadságot minden színésznek igyekeztem meghagyni. Eleve úgy választottam meg őket, hogy tudtam, nagyon al­kalmasak a szerepre. Epeijesnél az a kis praktika jött be, amit azonnal levett és magas színvonalon tudott képviselni, hogy Tibor szerepében ő Márai, az odaadó, segítőkész férfi, aki egész életében szerelmes Eszter­be, méghozzá úgy, hogy nem kér ér­te semmit. Epeijes ezt megértette, s mivel nagy színész, az arcával rea­gálja le, amit Eszter elmesélt. Olga szerepére egyértelműen olyan szí­nészt akartam, aki megfelelő part­nere Nagy-Kálózy Eszternek. Udva­ros Dorottya kvalitásait nem kell bi­zonygatnom. Akárcsak Törőcsik Mari és Nagy-Kálózy Eszter, ő is na­gyon erős személyiség. Jól képvisel­te azt az ellenpontot, amelyet Esz­terrel szemben éreztetnie kellett. Márai többet elmond Olga külsejé­ről, viselkedéséről, mint a film, de abban a zárt közegben egy hosz- szabb jelenet, úgy érzem, megbil­lentette volna az egyensúlyt. Ezért döntöttem úgy, hogy rövidítem egy kicsit a szerepet, ezt kérte tőlem a film ritmusa. Zárt, erős vonala van ennek a kamaratörténetnek. Keve­set, szinte csak jelzés értékű dolgo­kat írtam hozzá, hogy ismeijük meg az elején ezt a nyugodt, de nagyon unalmas közeget, amelyben Eszter és Nunu él. Éva szerepére a váloga­táson más is szóba jött, de ahogy Hámori Gabriella leült Nagy-Kálózy Eszterrel és egymás szemébe néz­tek, olyan finom beszélgetés alakult ki köztük, hogy Gózon Franciscóval, a film nagyszerű operatőrével rög­tön azt mondtuk: ő az, ő az igazi Éva! A történetbeli Eszter azon a bi­zonyos napon először találkozik Évával, a testvére, Vilma lányával, aki lehetne akár az ő gyereke is. Eb­be valami nagyon nagy pluszt kel­lett belevinni, és úgy gondolom, si­került is. Gabi olyan színésznő, aki azonnal kitalálta a figura hanghor­dozását, tekintetét. Néha mint egy kígyó figyeli Esztert, máskor meg ki­mondottan szereti. Az érzelmek ka- valkádja van benne. Egy biztos: az apját rajongva imádja, hiszen nincs mindenbe beavatva, a gyűrűről sem tud, csak ki akar tömi ebből a kör­ből. Ezt az összetett alakot nagyon szépen meg tudja mutatni Gabi.” Szép, tiszta, értékes film az Esz­ter hagyatéka. Rengeteg érzést, gondolatot ébreszt a nézőben. Már nemzetközi híre van. Olaszország­ban a Cinecitta egykori igazgatója forgalmazza majd, s még nem dőlt el, melyik fesztiválon indul először a versenyben: Sanghajban, Velen­cében vagy Moszkvában. Sipos Jó­zsef most úgy érzi, producerként is, rendezőként is nagyon kimerítette a forgatás, ezért hosszabb ideig pi­henni szeretne. De már azt is tudja: ha az Eszter hagyatéka sikeres lesz a nemzetközi filmpiacon, akkor a következő éveket talán újra Mára- ival tölti. Az igazit szeretné filmre vinni, de semmiképpen nem ma­gyar produkcióban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom