Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-27 / 72. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AAÁRC1US 27. Külföld 11 Senki sem akarja, mégis mindenki a bojkottról beszél - egyesek szerint az emberi jogok fontosabbak a kínai üzletnél Ki hiszi el, hogy az olimpia nem politika? Pörögnek a tibeti imamalmok. Az egyszerű embereknek ez nyújt némi vigaszt. (SITA/AP-felvétel) Peking/London / Párizs/ Brüsz- szel. A pekingi olimpia boj­kottja lett az első számú kül­politikai kérdés, amely a po­litikusokat és a közvéle­ményt is alaposan megosztja. Kína tegnap közölte: nem hagyja, hogy az olimpia poli­tikai üggyé váljon. ÖSSZEFOGLALÓ George Bush amerikai elnök után Gordon Brown brit kormányfő is elutasította a bojkottfelhívásokat a francia Le Monde-nak nyilatkoz­va. A dolog érdekessége, hogy elő­ző nap Nicolas Sarkozy nem zárta ki az olimpia megnyitójának bojkot­tálását, s lap abból az alkalomból is kérdezte Brownt, hogy a francia el­nök tegnap hivatalos látogatásra - a királynő vendégeként - London­ba érkezett, ahol fényes külsőségek között fogadták. Sarkozy a tibeti helyzet függvényében fogja kiala­kítani végleges álláspontját. Luc Chatel kormányszóvivő tegnap el­mondta, az is a tibeti helyzet függ­vénye, hogy Sarkozy fogadja-e a párizsi elnöki palotában az augusz­tusban - a pekingi olimpia idején - Franciaországba látogató dalai lá­ÖSSZEFOGLALÓ Peking. Kína határozottan til­takozott tegnap amiatt, hogy az amerikai védelmi minisztérium tévedésből Tajvanra szállított négy olyan elektronikus gyújtó­szerkezetet, amelyeket interkon­tinentális ballisztikus rakétákhoz gyártottak. Peking az ügy alapos kivizsgálását kérte, és intézkedé­seket szorgalmazott „az incidens keltette negatív hatások és végze­tes következmények” felszámolá­sára. A Pentagon előző nap hozta nyilvánosságra, hogy az amerikai légierő véletlenül Tajvanra küldte Washington. Az USA-nak, füg­getlenül attól, hogy ki lesz a követ­kező elnöke, szüksége lesz azokra a kelet-európai szövetségesekre, amelyek az amerikai vízummen­tességi program tagjaivá szeretné­nek válni. Ezt állapította meg Helle Dale neves külügyi szakértő a teg­napi The Washington Timesban. Bukarest. Egyetlen párttal sem fog szövetségre lépni a júniusi helyhatósági választások előtt az RMDSZ, ugyanakkor a területi szervezetek döntésére bízza, hogy a választások után mely pártokkal kívánnak együttműködni. Erre az álláspontra jutott a szövetség Terü­leti Elnökeinek Konzultatív Taná­csa (TEKT). Markó Béla elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök egyaránt leszögezte: az RMDSZ ki­zár minden együttműködési lehe­tőséget a Nagy Románia Párttal. Más pártokkal viszont elképzelhe­tőek a második forduló előtti egyeztetések, amelyek során kijelö­lik az alpolgármestereket, illetve a mát. A láma a tervek szerint Nan- tes-ban előadásokat fog tartani. A kínai külügyminisztérium rögtön közölte, Peking határozottan el­lenzi a hivatalos kapcsolatfelvételt a láma és bármely ország között. Az unió vezetői is ellenzik a boj­kottot, ezért érdekes, hogy az Eu­rópai Parlamentben a zöldek frak­ciója tegnap követelte: az EU boj­a nukleáris töltet hordozására ké­pes rakétákhoz készült gyújtó­szerkezeteket. A szállítmány heli­kopterhez való akkumulátorok he­lyett érkezett a szigetre. A rakéta­alkatrészek azóta visszakerültek amerikai kézbe, és nukleáris anyag nem került a Kína által országa ré­szének tekintett Tajvanra. A bak­lövés komoly aggodalmat keltett részben azért, mert közvetve köze van a nukleáris haditechnikához, részben pedig az USA tajvani fegy­vereladásainak kényes kérdése miatt. A sziget ugyan de facto önál­ló, de nemzetközi jogilag Kínához tartozik és Peking szakadár tarto­mányának tekinti. (MTI, ú) Szerinte a vízummentességi prog­ramra Amerika stratégiai külkap- csolatainak erősítése miatt van szükség, bár ennek nem mindenki örül az USA-ban. Dale azt hangsú­lyozta, az új EU-tagok Amerika megbízható szövetségesei Irakban és Afganisztánban, ezért is érezhet­ték úgy - az amerikai vízummen­tességtől megfosztva -, hogy az EU másodosztályú tagjai. megyei tanácsok alelnökeit. Az RMDSZ Állandó Tanácsa határoza­tot fogadott el: minden megyében, ahol a magyarság aránya megha­ladja a 15 százalékot, az RMDSZ kötelezően jelöltet állít a megyei tanácselnöki posztra. A 2004-es választásokon szer­zett helyek megőrzése mellett a marosvásárhelyi és a székelyud­varhelyi polgármesteri mandátu­mok elnyerése az RMDSZ elsődle­ges célja. Fontos a szatmárnémeti és szászrégeni polgármesteri szé­kek megőrzése is. 2004-ben e két utóbbi városban az RMDSZ meg­nyerte a polgármester-választást, annak ellenére, hogy a magyarság számaránya mindkettőben csak 30-40 százalékkörüli. kottálja az olimpia nyitóünnepsé­gét. A zöldek szerint az EU-tagor- szágok politikusainak, újságírói­nak és sportolóinak nem szabadna megjelenniük a nyitóceremónián. A francia Daniel Cohn-Benedit pártelnök szerint „megengedhetet­len, hogy atomtechnológiák és au­tók eladása reményében hallgas­sunk arról, ami T ibetben történik”. ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Újabb harcok robban­tak ki tegnap Bagdad legnagyobb síita negyedében, Szadrvárosban az amerikai és iraki csapatok, va­Tegnap a belga kormány sem tartotta ldzártnak a bojkottot, ab­ban az esetben, ha a tibeti helyzet a jelenleginél rosszabbra fordul. Ezt Didier Reynders miniszterel­nök-helyettes jelentette ki a Le Soimak, ugyanakkor hozzátette: csak a legvégső esetben nyúlnak ehhez az eszközhöz. „A bojkott je­lenleg nincs napirenden, de min­lamint a Muktada asz-Szadr radiká­lis síita hitszónok milíciája, a Mahdi Hadserege között. Folytatódott a tűzharc a dél-iraki Bászrában is. Közben az itt tartózkodó Núri al- Máliki iraki kormányfő 72 órás ul­dig számolnunk kell a legrosszabb lehetőséggel is.” Bért Anciaux, az ország flandriai tartományának sportminisztere ugyanakkor kö­zölte: elutazik a nyári játékokra, de nem kíván szerepet vállalni a kínai kormány reklámakciójában, ezért nem megy el a nyitóünnep­ségre. Véleményéhez csatlakozott Christian Üde müncheni főpol­gármester is. Hszi Csin-ping kínai alelnök ja­pán újságíróknak azt mondta, biz­tos abban, hogy Peking képes lesz magabiztosan megrendezni az olimpiát. Hozzátette, szavatolni tudják az olimpiai játékok sikerét, miközben tiszteletben tartják azt az elvet, hogy a játékokat nem po­litizálják át. Csin Kang külügyi szóvivő a francia államfő mellett élesen bírálta a The Sunday Times című brit lapot is, amely a pekingi olimpiát a náci Németországban 1936-ban megtartott nyári játé­kokhoz hasonlította. A lapban Mi­chael Portillo volt brit védelmi miniszter felidézte, hogy Német­ország 1936-ban a nácizmus di­csőítésére használta fel a berlini olimpiát. Egyben megrótta a vüág vezetőit, amiért figyelmen kívül hagyják az emberi jogok helyzetét Kínában. (MTI, s,ú) timátumot adott a síita milícia tag­jainak a fegyverletételre. ígéretet tett arra, hogy azok ellen, akik 72 órán belül megadják magukat és írásban mondanak le a további fegyverhasználatról, nem indíta­nak eljárást, a többiekre azonban súlyos büntetés vár. Az ultimátumra válaszul asz- Szadr felszólította a kormányfőt - aki személyesen felügyeli a had­műveletet -, hogy hagyja el Bász- rát, és kezdjenek tárgyalásokat a válság megoldásáról a déli olajvá­rosban. Bászrában a Mahdi Hadse­rege mellett még két síita milícia is harcol egymással a város olajbevé­teleinek megszerzéséért. Kedd óta a bagdadi Szadrváros­ban 20-an haltak meg és 115-re emelkedett a sérültek száma. Bász­rában több mint 40-en haltak meg és 200-ra tehető a sebesültek szá­ma. (MTI,s,ú) RÖVIDEN Nincs haladás a névvitában Athén. A görög-macedón vita rendezésére tett újabb javaslatot sem tartja elfo­gadhatónak Görögország. Matthew Nimetz ENSZ-köz- vetítő indítványát nem is­mertették hivatalosan, de görög sajtóértesülések sze­rint azt javasolta, hogy Ma­cedónia neve legyen „Mace­dón Köztársaság - Szkopje”. Athén kitart amellett, hogy megvétózza Macedónia NA- TO-tagságát a jövő heti bu­karesti csúcstalálkozón, ha Szkopje nem hajlandó kompromisszumot kötni az ország nevéről. Görögország 1991 óta akadályozza Mace­dónia ilyen néven való nem­zetközi elismerését, azzal ér­velve, hogy ez a név saját nemzeti történelmi öröksé­gének része, mivel egyik északi tartományának, Nagy Sándor szülőhelyének az el­nevezése. (MTI) Ingyenvízumot követelnek Ungvár. Ingyenes, több­szöri beutazásra feljogosító schengeni vízumot követel­nek Varsótól a második világ­háború után Lengyelország­ból kitelepített ukránok, va­lamint a hozzátartozóik. A 2003-ban aláírt lengyel­ukrán kormányközi megálla­podásnak köszönhetően a de­portált ukránok és leszárma­zottaik könnyített feltételek mellett utazhattak eredeti ha­zájukba, egészen addig, amíg Lengyelország csatlakozott a schengeni rendszerhez. A ki­telepített ukránok szervezetei túl szigorúnak tartják a schengeni vízumhoz jutás fel­tételeit. (MTI) Jó marad az együttműködés Iszlámábád. Összetett megközelítésre van szükség a terrorizmus elleni harcban, amelynél figyelembe kell venni a politikai megoldáso­kat is - közölte Juszuf Raza Gilani új pakisztáni kor­mányfő George Bush ameri­kai elnökkel telefonon. Gila­ni szerint Pakisztán továbbra is folytatja a terrorizmus el­leni harcot annak minden formájában, mert ez a nem­zeti érdeke, és hosszú távon fenn akaija tartani a jó kap­csolatokat az USA-val. Bush 300 millió dollárt kért a kongresszustól Pakisztán terrorellenes harcának tá­mogatására. (m, ú) Civilek az áldozatok Kandahár. Pokolgép rob­bant tegnap a dél-afganisz­táni Hilmend tartományban egy zsúfolt piacon. A me­rényletben nyolc afgán civil életét vesztette, 17 személy pedig megsebesült. A rend­őrség közlése szerint robba­nóanyaggal tömött autót használtak a merénylők. A tett elkövetését a muzulmán fanatikus tálibok vállalták magukra. Hilmend tarto­mány a tálib fundamentalis­ták fellegvára és egyben az afganisztáni ópiumtermelés központja. (MTI) Lassan rommá lövik a bagdadi Szadrvárost (SITA/AP-felvétel) POLITIKAI BOTRÁNY Hillary bután hazudott Washington. Hillary Clinton kedden elismerte: hibázott egy beszédében, amikor azt mondta, hogy 1996-ban first ladyként el­lenséges fegyvertűzben szállt le repülőgépével a boszniai Tuzlá- ban. A demokrata párti elnökje­löltségért harcoló Hillary egy múlt heti kampányrendezvé­nyen „harcedzettségére” utalva állította: „... valamiféle fogadó ünnepség is lett volna, de mi csak lehajtott fejjel rohantunk a járművek felé, hogy a bázisra jussunk”. A gond az, hogy nem így történt - állapította meg a CBS televízió, amely akkor tudó­sított az útról. A képsorok szerint Clinton nem rohant sehová, ha­nem békésen üdvözölte a foga­dóküldöttséget, köztük gyere­keket is. A Pennsylvaniában kampányoló Clinton kedden ri­porterekkel közölte: „Igen, hi­báztam, ami előfordul (...) azt mutatja, hogy ember vagyok, Tuzlában ez volt a valóság ami sokak számára meglepetés.” A CBS szerint Tuzlában nemcsak hogy nem fenyegette ellenséges fegyvertűz, még két őrtoronyba is felmászott, hogy üdvözölje a szolgálatot teljesítő katonákat. A lényeg: a volt first lady szavahi­hetősége alaposan megkérdője­leződött, hiába próbálta kam­pánytanácsadója azzal tompíta­ni a melléfogást: Clinton nyilván (SITA/AP-felvétel) arra utalt, hogy a Tuzla környéki hegyekben ellenséges erők lö­völdöztek. Elemzők szerint sé­rült Hillary azon imázsa is, ame­lyet „nagy külpolitikai tapasz­talata” köré építettek fel. A CBS videóját és a valóságnak ellent­mondó Clinton-idézetet az utób­bi néhány napban százezrek néz­ték és hallgatták meg az interne­ten Amerikában. (MTI) Nukleáris anyag nem került Tajvanra Eltévedt rakétaalkatrészek A vízumügy rendezése fontos Washingtonnak Stratégiai szempontok MTl-HÍR Marosvásárhely és Székelyudvarhely a fő cél Egyedül indul az RMDSZ MTl-HÍR Amerikai-iraki offenzíva a fegyveres klánok uralmának megdöntésére Elkeseredett harc az olajbevételért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom