Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-22 / 69. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 22. Szalon 13 lalon, érettség, tapasztalat, érzelmi pajzsok a másikon gső diadala koriban megjelenő albumába Ritts fotói közül is bekerül néhány. Hadd tudja a vüág... Nem sokkal ezután újabb kapuk nyílnak meg előtte. A Harper’s Bazaar, a Vogue, az Elle, tehát a legrangosabb divatmagazinok hívják. Később a Vanity Fair, a Rolling Stone, az Interview. Európában a Lei és a Per Lui. Reklámkampányokat fényképezhet Armani, Versace, Calvin Klein, Gianfranco Ferré és Donna Karan műhelyében. Borítókat, plakátokat, mozireklámokat kap. John Travoltától John Mc- Enroe-ig, Naomi Campbelltől Mel Gibsonig a legnagyobb nevek állnak a kamerája előtt. Képeivel új fejezetet nyit az amerikai sztárfotózásban. Antonio Banderas antik hőssé, Isabelle Rossellini intellektuális démonná válik általa. Colin Jackson fekete párducteste mezítelenül tapad a hófehér falra, Bill T. Johns lélegzetelállító alakja Michelangelo haldokló rabszolgájának modernkori páija. Mike Tyson nem dobott le magáról mindent, képe mégis aktként hat, hiszen Ritts beállításában az egész férfi egyetlen óriási tarkó. Dennis Rodman orrát, fülét, köldökét is át- szúratta, hogy ezüst ékszerekkel díszíthesse magát. Válla, katja tele tetkóval, körmei kilakkozva, mellkasa szőrtelenítve, Ritts felvételén mégis maga a megtestesült férfiasság. A görög férfieszmény újkori párja. íratlan ajánlólevéllel állít be Demi Moore-hoz is, aztán Barbra Streisandhoz, Michelle Pfeifferhez. Azután, hogy 1988 őszén megjelent első önálló albuma, amelyből magas ára ellenére 24 ezret adtak el, minden ajtó sarkig tárul előtte. A lélek és a test finom harmóniája, a mezítelenség esztétikuma, tiszta vonalak, egyszerűségükben is hatásos formák hirdetik a szépet Ritts képein. Korlátokat tüntetnek el, tabukat döntenek, a nemi szabadságot hirdetik ezek a fotók, a mindent szétfeszítő belső energiát juttatják diadalra, a két nem egyenlőségének sokáig elnyomott eszméit. Fiatalság, ártatlanság, sebezhetőség az egyik oldalon, érettség, tapasztalat, érzelmi pajzsok a másikon. A vad, a nyers, az ugrásra kész állat mellett ott áll a gyengéd, az érzékeny, törékeny lelkivilágú férfi, aki nem leplezi vágyait, s egy belső hangot követve járja a maga útját. Megmosolyogtató ötletekkel is gyakran előállt. Jackie Joyner- Kersee, a csodálatos futónő nem más a képén, mint csupa láb. Magic Johnson kosárlabdát tart a feje helyén. Glenn Close fehér Pulcineha- bohóc. Jack Nicholson négy bohócportréjával utánozhatatlan arcizompacsirta. Dustin Hoffman torreádoijelmezt öltött Salvador Dali. Jim Carrey borvörös fürdőnadrágját a tengerparton tépi le egy fekete puli. Van más is, valami egészen más. Ritts Afrika-fotói. Maszáj madonna, mellén csüngő gyermekével. Nandoye és Nangini, kéz a kézben. Dorobo szavannáján egy fára mászó férfi. Kashiro és Darati, Tanzánia harcosai. Bennszülöttek törzsi maszkban, maguk készítette ékszerekkel, fegyverekkel, hétköznapi és mégis ünnepinek tűnő ruházatban. Ősi és mai egymás mellett. Popdívák és primitív kultúrák. Tina Tümer, Cher és Madonna portréi. Ez utóbbinak, Cherish című dalához ő maga készített videoklipet - fütyülve az MTV konvencióira, íratlan szabályaira, üyen-olyan elvárásaira. 1991-ben két díjat is átvehetett a zenés csatorna évi díjkiosztó gáláján. Egyet azért a klipért, amelyet Love Will Never Do Without You című dalához Janet Jackson számára rendezett, a másikat pedig azért, amelyet Chris Isaak Wicked Game című dalához kreált. Újabb két könyvének témája a két nem szépsége és érzékisége. Együtt és külön-külön. Hidegen és melegen. Ritts fotóin senki sem akar másnak látszani, mint aki. A Valentino-kampányhoz készült kompozícióján három test sünül egymáshoz. Két férfi, egy nő. Középen a nő, fekete trikóban, kétoldalt a hímek, csupaszon. Mindkettőjük teste a nőhöz simul. De a lábuk egymás bőrét égeti. A Calvin Klein- alsónadrágot reklámozó Marky maga a leonardói tökély. Úgy dől a falnak, hogy a lehető legelőnyösebb pózban mutathassa teste minden pordkáját. Rodin is csak bólintani tudna ezekre a szoborszerű testekre. Danaidája, Örök tavasza, A csókja Ritts által fogalmazódik újra - most és mindörökre. Volt idő, amikor Visconti nyomában járva olaszországi palotákban, pompás bútorok és drága kelmék között dolgozott helyben szerzett modellekkel. Utolsó éveiben a víz, a tengerpart, a természet érzéki öle vonzotta a leginkább. A bevehetetlen szirteken csobogó vízfüggönyök, a habzó hullámok, a szelek által változó homokszőnyegek. Oda vitte, oda áhította, oda fektette földi édenkertben kiválasztott Éváit és Ádámjait. Néha három Évát, hogy két Adámot is egymásnak adhasson. Abban az évben, amikor heveny tüdőgyulladásban meghalt, Tom Cruise-t fényképezte a Vanity Fair címlapjára. Nem sokkal előtte Brad Piriét. Cruise-t tűzpiros fal elé áhította úgy, hogy csupasz felsőtesttel mondjon el magáról a lehető legtöbbet. Piri a tengerparton motorozik a kedvéért, aztán kivágott fekete pólóját krémszínű ingre váltotta, s úgy ment be a vízbe. Amikor kijött, már a teste beszélt, de úgy, ahogy Ritts akarta. „Hiszek egy Istenben, a mindenható szépben.^.”
