Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-22 / 69. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 22. Vélemény És háttér 5 miózt MAGYAR NEMZET Nem elképzelhetetlen, hogy Gyurcsány Ferenc júni­usban lemond a miniszterel­nöki posztról, majd elfoglalja a Déli Áramlat gázvezetéket is felügyelő társaság vezetői székét. A lap úgy tudja, a mi­niszterelnök állásváltoztatási terveiről már a Déli Áramlat gázvezetékről szóló kor­mányközi megállapodás előtt is szivárogtak ki részletek, és a vezetői poszt beígérése mi­att került olyan gyorsan alá­írás a Magyarország és Orosz­ország között létrejött szer­ződésre. Gyurcsány így kö­vetné Gerhard Schröder pél­dáját, aki német kancellár­ként megállapodott a Gaz- prommal a Lengyelország megkerülésével összekötő Északi Áramlat gázvezeték megépítéséről, majd a ve- gyesvállalát elnöke lett. (ČTK-felvétel) Készülj fel a hangulatra (Ellenzéki kerekasztal-találkozó után, 2008. március 19.) _________________________ HÉTVÉG(R)E ■■■■■■■■■■■MHNMMNBMNMBNNMMNMMMMMHMHMMMMNMMHHNNMNMMMMNflNMMMMMMMINMN Pénz, politika, maszlag Úgy is kezdhetném, na megmondtam én, hogy ez a Slota egy bűnöző és garáz­da alak, és most már in­kább így is kezdem. A végé­re megjön a befejezés. HOLOP ZSOLT Szóval ez a Slota, mikor fiatal volt, szabad szájú és garázda, emigrált Ausztriába, kocsikat tört fel és lopott, de elunta és visszatért Csehszlovákiába. Kár, kár. (Kül­földiül: car, car.) Négyen szöktek át 1971-ben, de a fiatal Slota fiata­lon összeveszett a többiekkel, mert ő tankot akart lopni és Budapestre menni, a többiek meg még nyuga­tabbra autóval. Ausztrián át tan­kok nem közlekedhettek, mert az ország semleges, ezért mérlegelni kezdte, Nyugaton marad-e, gaz­dag lesz, méregdrága kocsijai lesznek (egy Chrysler Viper, pél­dául, az a kedvence) vagy akár egy kisrepülőgépe. Vagy pedig haza­jön, és huszonöt év múlva ő lesz az SNS elnöke. Már tudjuk, rosszul döntött, de hát utólag könnyű okoskodni. Elévült ez már rég, mint a 71-es év, és nézzünk tükörbe, fiatalon ki nem lopott kocsit külföldön, hajói emlékszem, még én is. Nem ez a baj Slotával, hanem hogy csak egymillióért lehet rá azt mondani, hogy fasiszta. Na de ne tereljük el ezzel a fi­gyelmet az SDKÚ válságáról - ahogy figyelmeztette a nyilvános­ságot az SNS. Az SNS most étkezési utalvá­nyokban utazik - ebédjegy a nép nyelvén. Egy kormányellenes saj­tótermék kiderítette, hogy az SNS által irányított minisztériumok és intézmények újabban rendre csak­is egy bizonyos étkezési jegyeket kibocsátó társasággal kötnek összességében milliárdos szerző­déseket, az állami pénzből, a kon­kurencia nem is tud a pályázatok­ról. Ha egy állami alkalmazott megebédel, azzal se magát, hanem a politikusokat hizlalja. És így szé­pen sorra vehetnék az összes mi­nisztériumot és az élet összes terü­letét, emlékezünk, hóeltakarítás és kaszálás a hadseregnél, takarí­tás Tomanovánál stb., stb. A kulcs­kérdés: kijuthat milliárdos állami megrendelésekhez? Lassan lejár az összes, előző kormány által kö­tött szerződés, lehet pályáztatni, jöhetnek a mi embereink. Erről szól a politika. Na de ne tereljük el ezzel a fi­gyelmet az SDKU válságáról. Las­san lejár az összes, előző kormány által kötött szerződés, és elesik a forrásoktól az SDKÚ holdudvara. Az utolsó mentsvár Pozsony, ahol az önkormányzatokban erős a párt. Hogy csak egy tételt vegyünk, egyáltalán nem mindegy, ki szál­líthat évi több száz millióért mond­juk, gumiabroncsokat a tömegköz­lekedési vállalatnak. És így szépen sorra vehetnék az élet összes terü­letét. Az állami megrendelésektől elesett holdudvar most megpróbál Pozsonyban teret nyerni, de hát a fővárosiak se hülyék. Hát ezért a nagy palotaforradalom, lázadás Dzurinda ellen, meg a megye összes SDKÚ-alapszervezetének feloszlatása. A többi maszlag. Robert Fico szerint ilyen kor­rupt, klientúrára építő, haszonleső az összes, de az összes párt, kivéve egyet - a Smert, a szociáldemokra­ta szentek pártját. Persze, akad néha olyan kellemetlenség, hogy egy smeres államtitkár neve fel­bukkan egy földügylettel kapcso­latban. Ilyenkor azonban elég, ha Robert Fico kijelenti, a Smer bár­mely tagjának tevékenysége sem hozható összefüggésbe magával a Smerrel - és kész. Szabadidejében akár maffiózó is lehet, de a Smer patyolattiszta - Fico elmélete sze­rint. Viszont itt van ez a smeres Glváč államtitkár és a földügyiét. Elme­sélhetem azt is, hogyan működik a földalap. A nyilvántartásból ki kell keresni néhány szerencsétlen egy­kori földtulajdonost, aki már 18 éve vár arra, hogy mozduljon va­lami az ügyében. El kell neki ma­gyarázni, ebben az életben nem fogja kivárni, hogy visszakapja a földjét, de lehet segíteni a dolgon, mindent villámgyorsan elintéznek helyette, ha a területet rögvest el­adja ennek meg ennek a vállalko­zónak. Persze olyan restituenst kell keresni, aki eredeti földjét nem kaphatja vissza, mert gyár áll ott vagy kőhalom, mert tönkre­ment a gyár. A pótföldet minél kö­zelebb kell kimérni Pozsonyhoz, a tulajdonos megkapja eredeti föld­jei értékét, a Glváé-ügyben ez más­fél millió volt, viszont az új parcel­lák valódi értéke körülbelül 500 millió. Van miből osztozni. Ugyanez volt a forgatókönyv Veľký Slavkov esetében, amely miatt Fico kirúgta a HZDS-es Jureúa földművelési minisztert. A Glváč-féle restitúciót 2004-ben ütötték nyélbe, amikor a földalap és a földművelési minisztérium élén is az MKP jelöltje volt. Most mindkettő kijelentette, nem volt tudomása az ügyről. Ha nem volt, hát nem volt. Honnan is lett volna, igazán nem várható el, hogy min­denről tudjanak, azt meg csak én tudom, hogyan működik a föld­alap. Mečiar visszatért a mečiarizmus bölcsőjéhez, Aranyidára, ahol 15 éve övéi közt elmondta lehengerlő beszédét. Most két játék úthengert tologatott maga előtt az asztalon, olyan kicsit félhülyén vigyorgott, ábrándozva: Hej, micsoda fickó voltam én. Négy képviselőjének távozása után a KDH mártír maszkot öltött, és Radičovával foglalkozik. Audi­enciára hívja, hogy kifaggassa, megfelel-e közös ellenzéki elnök­jelöltnek, szedett-e például valaha fogamzásgátló tablettát. Ha igen, akkor nem. E tekintetben Gaš- parovičnak tényleg nagyobb esé­lye van. És most néhány könnycsepp Ti­betért. Világszerte több politikusnak megfordult a fejében, hogy sürgő­sen tenni kellene valamit, például a sportolók bojkottálhatnák a pe­kingi olimpiát. És Tibet egy csa­pásra szabad lesz. Hát ezért edzet­tek vagy doppingoltak négy évig, vesszen kárba a sok anabolikus szteroid? Fordítva kellene ezt csi­nálni, a sportolók szólíthatnák fel a politikusokat, hogy bojkottálják Kínát. Persze ez lehetetlen, már csak azért is, mert a világ összes kormánya szívesen meneszt Kíná­ba szájtáti delegációt, ott az a nagy fal meg a nagy gazdaság. Kína megkerülhetetlen, ugyebár. Ki tudna választást nyerni ezzel a jelmondattal: Ne vásároljon kínai terméket! Nem erről szól a politika. KOMMENTÁR Magyar Kockázatközösség SERES LÁSZLÓ Március 9-én új értelmet nyert az Orbán által használt „győzelem” szó, hiszen a Standard & Poor's, a Financial Times, stb. a reformok­tól való félelem győzelméről írtak, a JP Morgan egyenesen „súlyos csapásról”, majd amelyik tehette, jól leminősítettek minket. De mi is a népszavazás üzenete? Hát az, hogy „a népszavazáson az embe­rek helyreállították az alkotmányos rendet, és véget vetettek a ha­zugság politikájának” - interpretált a Fidesz részéről Cser-Palkovics András. Nehéz ezzel vitatkozni. Hála az Alkotmánybíróságnak mindenről lehet népszavazni, a „nem költségvetési kérdés” a nép­szavazás után hirtelen, alkotmányosan arra módosul, hogy „a költ­ségvetés térítse meg”. Érdemes azonban tisztán látni, mit is üzen­tünk magunknak úgy két hete. „Magyarország győzelme” (és soroljuk ide az őszi, Albert-házaspá- ros népszavazás várható eredményét is) nem jelent mást, mint hogy az előttünk álló évtizedekben nem kívánunk magántőkét bevonni az egészségügybe, bízunk az eddigi remek rendszer fenntartható­ságában; a privát élelmiszerláncokkal, benzinkutakkal, DVD-leját- szókkal, divatboltokkal és autóbiztosítókkal szerzett pozitívtapasz- talataink ellenére rettegünk attól, hogy a magánérdekeltség réme felüsse a fejét az egészségbiztosításban; ahogyan nem várjuk el a jövő főiskolásaitól sem, hogy tanulmányaikat részben a saját jövő- jükbe való invesztícióként képzeljék el. Aki a kormánypártok helyzetét sötét színekben ecsetelné, téved, hi­szen - ha hinni lehet a Népszavának- a koalíciós pártok „rendkívül jó hangulatú, nyitott és tárgyszerű szakmai megbeszéléseket folytattak” Gyurcsánynál arról, hogy az egészségbiztosítási refor­mot „újragondolják”. Az „újragondol” itt nyilvánvalóan az orwelli „duplagondol” kormányzati megfelelője, hiszen a szocialisták az egészségbiztosítás „újragondolása” alatt azt értik, hogy „egyelőre kihagynák belőle az üzleti szférát”. Azaz kiherélnék a reformot. Ám ha a kormánykoalíció most megfutamodik, kitűzi a fehér lobo­gót és felad nagyjából mindent, amire egyáltalán létrejött, akkor igazán felesleges még két év kormányzati agóniára berendezkedni. Ha a koalíció pártjai „reformként” próbálják majd eladni azt, hogy létrehoztak 22 államosított egészségbiztosítót, vagy hogy a Gyur- csány-féle népi kapitalista részvényprogram keretében megenge­dik a „kisemberek” beszállását, mondván, „nagyon széles az opciók tárháza” (Horváth Ágnes), akkor valamit alapvetően félreértenek. A népszavazás eredménye természetesen köti őket, Magyarország modernizálásának feladása azonban nem. Tévednek a szocik és a liberálisok, ha azt hiszik, kisebb kormányzati tilitolival, tárcacserékkel, konfliktuskerülőbb SZDSZ-elnökkel ki- kommunikálhatjákmagukatabajból. Nem. Elvszerű döntésekre van szükség, és ha erre képtelenek, azt nyilvánosan be kell jelente­ni. A szocialisták tudtommal nem arra szerződtek, hogy benntart­sák Magyarországot a későkádári társadalmi, egészségügyi és adó­rendszeri posványbán. A liberális párt pedig nem arra van, hogy a Rába habzását megfékezze, hanem hogy a túlburjánzó államnak, a piacellenes demagógiának és a kollektivista megoldásoknak szab­jon gátat. Ha a magyar kormánypártok most nem képesek a maxi­mumot kihozni az adott helyzetből, akkor hamarosan maguk is a történelem részei lesznek. Az írás a hirszerzo.hu-n megjelent cikk szerkesztett változata TALLÓZÓ IZVESZTYIJA „Oroszországnak módja lesz mind emberi tényező, mind technikai eszközök felhaszná­lásával ellenőrizni, mit csinál az amerikai rakétapajzshoz tarto­zó kelet-európai radarállomás és milyen állapotban van az el­fogórakéták bázisa” - közölte az orosz külügyminiszter egy in­terjúban. Szergej Lavrov Moszkvában tárgyalt Condole- ezza Rice amerikai külügymi­niszterrel. Elmondta: az ameri­kai fél kész egy sor bizalomerő­sítő intézkedésre, „amelyekkel megbizonyosodhatunk arról, hogy a rendszer nem ellenünk irányul”, ugyanis sikerült meg­győzni arról, hogy az orosz fé­lelmek nem alaptalanok. Rámu­tatott, hogy a rakétapajzs kér­dését Washingtonban végleg eldöntötték, és az oYosz állás­pont szerint a lépés gyengíti a vi­lág stratégiai stabilitását. „Nem csupán a Kelet-Európábán tele­pítendő egy radarról és tíz elfo­górakétáról van szó, hanem egy fejlesztés alatt álló rendszerről, amely lefedi majd Japánt, a Csendes-óceán déli részét és Nagy-Britanniátis” - mondta. JEGYZET ~~frm rTírrriiŇinitiTTiirrr rí fiinjimri iTfirnfniiwiirr tí nrnrr»niriniiiiiTTTrt^rrrrnnüriTiiTnntimyrit~iiíniiiiWiiffiTffiiTiiii TnwínniTľWiffiTOTjTi^nffwiiíiiritiBmiiRTjji'íŤTiÉiiwíiTiiiMfiipiiTiTfiTr'Bi'fri^^ —TTmantwnirnifPtniffliiWMwpríiTiiniTiirwTwiiiNWffiiTijWiTOWMBW Egészséges Kánaánt! TALLÓSl BÉLA Megnyugtató volt számomra az a sokat sugárzott, strandon készült reklámfilm, melyen föl-alá járká­ló napfürdőzók között pásztázott a kamera, majd kiválasztott, s közelről mutatott meg bizonyos típusokat. Ezeket a stáb két cso­portra osztotta. Az egyikbe azo­kat sorolta, akik müzlit esznek, a másikba azokat, akiknem. Töb­bet nem mutatott a kép, de láttam az önmegtartóztató rágcsálókat, ahogy kelletlenül nyelik a száraz magokat. Ugyanúgy láttam a má­sik csoportba tartozókat, ahogy élvezettel harapnak bele a finom dagadókba. Vagy ahogy a velős csont kocsonyás-remegő belsejét fokhagymás pirítósra loccsantják, ízét éreztem a számban a babérral ízesített, vörösboros boíjúpör- költnek, a habos tejföllel meglo­csolt, majd pirított szalonnapörc­cel megszórt töltött káposztának. S láttam, ahogy mindezt megéde­sítik, desszertként küldenek le egy-egy szelet puncssodóval „megrészegített” Rigójancsit. Bár beleélési szinten is kulináris csúcsra emelt fel az ilyen aromák egymásra tolulása, elégtételt szolgáltatott számomra, hogy külalakra mégis abba a csoportba sorolhattam magam, amelyik a müzlit helyezi előnybe. Meg­nyugtató volt, hogy azok közé tar­tozom, akik fürdőnadrágot nem XXL-es méretben keresgélnek, és felsőruházatot vásárolva is messze elkerülhetik az extra mé­retet árusító boltokat. Túlzásokra kaphatóan áldottam gyerekko­rom szűkös esztendőit. Kényszerűen hozzászoktattak az egészséges táplálkozáshoz: kert­ből szakított, napmelegtől izzó paradicsom és paprika margari- nos kenyérrel volt terítéken nya­ranta, hagymás kenyér, mákos és diós kalács telente. Ma otthoni környezetemben azt látom, mint­ha József Attila mamájának bizta­tó szlogenjébe kapaszkodva töm­nék a gyerkőcöket, azzal kínálva az ételt, hogy: „Egyél, nekem nősz nagyra, szentem!”. S mivel a hűtő tömve van mindenféle finomított, tartósított, állagjavított, E-szá- mokban gazdag élelmiszerrel, csupa egészségtelen mannahe­gyeket nyelnek a gyerekek. S affé­le apai-anyai gondviselés alapon híznak, hogy:„Hamárénnem ehettem, legalább neki ne kelljen nélkülöznie”. Csoda, hogy egy felmérés szerint Szlovákiában minden negyedik tizenöt év alatti gyerek túlsúlyos vagy elhízott, te­hát mintegy huszonöt százalékuk küzd súlyfelesleggel? Csupán esz­tétikumzavaró magánügy is le­hetne a testsúly, ha - miként a hí­rekben szerepel - közvetve nem lenne negatív hatással a gazdasá­gi és szociális fejlődésre, figye­lembe véve a kövérség okozta be­tegségek következményeit. Ennek tudatában szakad most nyakunkba a húsvét. A tejjjel- mézzel folyó jólét ideje. Ám le­gyen! De tejben áztatott, mézzel ízesített, egészségmegóvó fala­tokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom