Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-22 / 69. szám, szombat

6 Kultúra

ÚJ SZÓ 2008. AAÁRC1US 22. www.ujszo.com

RÖVIDEN

Százéves a Nyugat

Komárom. A Szlovákiai Magyar írók Társasága és a Selye János Egyetem 2008. március 28-án (pénteken) 14 órai kezdettel kerek- asztal-beszélgetéssel emlékezik meg a huszadik századi magyar irodalom meghatározó szellemi műhelyének, a Nyugat folyóiratnak százéves évfordulójáról. A centenárium kapcsán megrendezésre kerülő folyóirat-találkozón Tőzsér Árpád és Bárczi Zsófia tart előadást, a kerekasztal-beszélgetést Németh Zoltán vezeti. Ezen a főszerkesztők és szerkesztők által képviselt alábbi fórumok vesznek részt: Alföld, Bárka, Élet és Irodalom, Eruditio-Educatio, Forrás, Fórum Társadalomtudományi Szemle, Gömörország, Irodalmi Szemle, Jelenkor, Kalligram, Magyar Műhely, Műhely, Palócföld, Partitúra, Prae, Rovart, Szőrös Kő, Tiszatáj. Helyszín: Selye János Egyetem, Danubius Center - Hradná 2., Komárom. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak, (szmit)

Elhunyt Paul Scofield

London. Nyolcvanhat éves korában dél-angliai otthonában elhunyt Paul Scofield világhírű angol színész, az Egy ember az örökkévalóságért című film főszereplője. A művész leukémiában szenvedett. Scofield a 20. század legnagyobb Shakespeare-színé- szei közé tartozott, akit játéka és főleg rendkívüli orgánuma miatt gyakran emlegettek egy sorban Sir Laurence Olivier- vel. Filmen is eljátszotta egyik legsikeresebb szerepét, a Lear királyt. A Robert Bolt által Sir Thomas Moore-ról, a nagy filozófus-államférfiról, az Utópia című mű szerzőjéről írt darabot, az Egy ember az örökkévalóságért című színművet éveken átjátszotta színházban Londonban és a Broadwayn egyaránt, majd 1966-ban ő kapta a Fred Zinnemann által megfilmesített változat címszerepét is. 1967-ben megkapta a legjobb férfi alakítás Os- car-díját. (mti) A színész 1995-ben (AP Photo)

Szenzációs Berzsenyi-kéziratok

Budapest. Berzsenyi Dániel mintegy százoldalnyi kézirata, versfogalmazványok, családi levelek kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárába. A dokumentumok szenzációs műkincseknek számítanak, köztük Berzsenyi mintegy 12 verskézirata is. Egyebek mellett előkerült a Poesis hajdan és most című költemény ötödik versszaka, amely így e mű egyetlen eredetiben olvasható része, a vers ugyanis kizárólag a Döbrentei Gábor nevéhez köthető első életműkiadásban maradt fenn. Az újabb kritikai kiadásokon dolgozó Fórizs Gergely hangsúlyozta: az előkerült írások sokat segítenek abban, hogy egyes műveket a szerző eredeti szándéka szerint pontosítsanak. A kéziratokat a közönség április 3-ig láthatja a Petőfi Irodalmi Múzeumban, (mti)

MOZIJEGY

A Spiderwick krónikák

Irodalom és... költészet - Balia Zsófia és Báthori Csaba a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében

Az ihlet készenlét és koncentráció

A költészet napja ugyan áprilisban van, ám a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete már ebben a hónapban megelőlegezett egy kis versünnepet a közönségnek a megnyerő költőpáros, Balia Zsófia és Báthori Csaba közös estjével *az Irodalom és... sorozatban. A három pont helyére ezúttal a költészet került.

MISLAY EDIT

Balia Zsófia a legfontosabb kortárs költők közé tartozik a Kárpátmedencében - mondta bevezetőjében a költőpáros beszélgető- partnere és fiatal pályatársa, Juhász Katalin. Szülővárosában, Kolozsváron a zeneh'ceum tanári szakán szerzett diplomát, a zene mellett a költészet lett életének főszereplője: még nem volt húszéves, amikor 1968-ban megjelent első kötete, amelyet azóta további 16 követett. Báthori Csaba nem csupán verseket ír: író, kritikus, műfordító, esszéista, napjainkig 24 könyve látott napvilágot (a Kalligram kiadásában három kötete jelent meg), legutóbb regényt írt, „és még ki tudja, milyen műfajt találok magamnak”, tette hozzá. Eddigi legnagyobb vállalkozása a műfordításhoz köti: az ő érdeme, hogy a német olvasók anyanyelvükön olvashatják a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, József Attila összes versét. Báthori Csaba szerint az igazán nagy költő az, akinek legalább három-négy versét a halála után sok-sok évvel, minden külső indíttatás nélkül ütik fel az olvasók.

Juhász Katalin arra is rákérdezett, emlékeznek-e a fiatalkori verseikre, fel tudják-e idézni a hangulatot, amelyben, amelynek nyomán a vers fogant. Balia Zsófia válaszából kiderült: nem csupán emlékeznek a költők a zsengékre, hanem látja bennük a hibákat, a fiatalkori sutaságokat is. A klasszikus művek minden alkalommal új arcukat mutatják az olvasónak, folytatta a gondolatsort Báthori Csaba, s bevallotta, hogy ha sok-sok év múlva köszöntek vissza saját versei, olyan volt számára, mintha tetszhalott állapotból éledt volna a szöveg, s neki, a szerzőnek is új arcát mutatta.

Nem tartoznak azok közé a költők közé, akik számára a vers lezárt alkotás, Balia Zsófia sok versét átírta később, „vannak versek, amelyeket az ember egész életében újraír”, magyarázta, példaként Goethét hozta fel, aki egész életén keresztül dolgozott. Egyébként, tette hozzá a költőnő, nem a hangulat felidézése a lényeg. „Az egész alkotás arról szól, hogy el tudjuk felejteni az adott hangulatot, mert csak akkor tud vele az ember dolgozni, amikor megfelelően el tudja magától távolítani. Ha jó a vers, mint időkonzerv magában hordja azt a hangulatot, amelyből született.”

Viszonyuk a költészethez érzelmi és tudományos egyszerre, hiszen nincs ellentmondás az érzelmi hatás és a költészet törvényeinek vizsgálata között, vallja a két költő, aki közös mesterének többek közt Nemes Nagy Ágnest tartja. ,J\ költészetnek is megvannak a maga szabályai - tette hozzá Balia Zsófia. - Ezeket csak akkor lehet felrúgni, ha már alaposan ismerjük őket. Közkeletű az a vélekedés is, hogy a költészet elsősorban érzelmekről szól. De hát ugyanígy a próza és a dráma is. Picit hamis az a kép a költőkről, hogy valamiféle érzelmi felajzott- sághan írnak. Az ihlet elsősorban

hihetetlen készenlét és koncentráció, kevésbé érzelem.” Költő társa így folytatta: ,A 20. század egyik nagy, hangos mozgalmának nagy tévedése volt, hogy a szabályokat fel lehet rúgni, meg lehet kerülni. Én inkább nyúlok Rilke vagy Valéry verseihez, mint André Breton bármelyik költeményéhez. Hosszú távon a Rilkék, Kavafi- szok, Valéryk fogják az olvasókat meghódítani.” Balia Zsófia hozzáfűzte, az igazán nagy szürrealista teljesítmények valójában a realisztikus regényekben jelennek meg, Bulgakovnál, Kafkánál, Cor- tázamál, Márqueznél. A szürrealizmus szerinte mint gesztus nem mindig hatásos, technikaként azonban csodákra képes, mert „mindig a vegyítés és az arány az, ami az irodalmat teszi”.

A szerző egyben jó olvasó is, vallják, hiszen az életéhez tartozik az olvasás. De, árulta el Balia Zsófia, „az ember mindig önmagát (és másokat) keresi mindenben”. „Talán azt várjuk, hogy kicsit az eszményeink irányába változtat meg minket egy irodalmi mű. Ha egy műben nem kapjuk meg a részleges megváltozás ígéretét, csalódottan tesszük le a könyvet” - mondta Báthori Csaba.

Balia Zsófiának három év óta egy rendezvénye is van Budapesten: a Borostyán-esteken költőkkel beszélget. Ehhez természetesen szükséges, hogy alaposan áttanulmányozza vendégei munkáit. Elmesélte, hogy ennek kapcsán már kérdezték tőié, „érdemes-e ennyi munkát belefektetni mások értékeinek felragyogtatásába”. Ő úgy látja, mindenképpen érdemes, számára fontos, hogy figyelemmel kísérje a pályatársakat, s ösztönző is, hiszen „csak igazán jó irodalomban lehet jó költőnek lenni”.

Azt is megtudhattuk az est folyamán, milyen az, amikor két költő van egy családban. A közös élet azt hozta számukra, hogy egymás verseinek figyelése, „kiengedése a házból” komoly tevékenység lett náluk. Mindketten tisztában vannak saját erényeikkel és hibáikkal, és a születő műveket otthon őszinte kritikának vetik alá. Báthori Csaba szerint ha a költőnek költő a társa, „egy második lelkiismeretet” kap általa. Egymás bírálatát így fogalmazták meg: „legkedvesebb ellenségei vagyunk egymásnak”. Balia Zsófia elárulta, egy költőkapcsolatban is nagyon fontos szerepet játszanak a sikerek és a kudarcok: „az embert a saját kudarca soha nem töri le annyira, mint a másiké”.

Hal’ko József a Délidőben, Jakab István a Kaleidoszkópban, Méry Margit a Randevúban, hétfőn: kabaré

Hétvége a Pátria rádióban: 2008. március 22-24.

MŰSORAJÁNLÓ

A Grace család - Jared és ikerbátyja, Simon, nővérük, Mallory és édesanyjuk - New Yorkból egy elhagyatott, régi házba költözik, mely dédnagybátyjuké, Arthur Spiderwické volt, és amely egy erdőben áll. Az ódon lakban hamarosan fura dolgok kezdenek történni. Mivel a napi rendszerességgel előforduló rejtélyes eltűnésekre és balesetekre a család nem talál magyarázatot, Jaredet kezdik gyanúsítani. Ám amikor a gyerekek nyomozni kezdenek, fény

derül a fantasztikus igazságra a Spiderwick-birtokkal és az itt lakó lényekkel kapcsolatban.

The Spiderwick Chronicles / Kronika Spiderwickov. Amerikai kalandfilm, 2007. Rendező: Mark Waters. Szereplők: David Stratha- im (Arthur Spiderwick), Sarah Böiger (Mallory Grace), Freddie Highmore (Jared Grace/Simon Grace), Mary-Louise Parker (Helen Grace), Nick Nolte (Mul- grath), Joan Plowright (Lucinda Spiderwick). (port.hu)

Szombat: Reggel 7-kor hírekkel és sporthírekkel kezdődik a közvetítés. 7.15-től Slágerhullám, ezt követi 8 órakor a nemzetiségi stúdiók közös magazinja, a Térerő, ezúttal a lendvai magyar rádió gondozásában. Publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre kezdési időpontja 9 óra, a műsorvezető-szerkesztő Gyurkovits Róza. 11 órakor kezdődik a Délidő. A húsvéthoz igazodó társalgóműsor vendége Hal’ko József gyakorló lelkész, egyháztörténész, a Pozsonyi Főegyházmegye érsekének szóvivője lesz. Délben híreket mondunk, majd népzene szól 20 percben, a lukanényei és deáki citerazenekar, valamint a csallóközkürti és a dunaszerdahe- lyi Tiszta Forrás népdalkörök felvételeiből válogatunk. 12.30-kor a Tékában olyan szlovákiai magyar írók, költők szólalnak meg, akik már nincsenek közöttünk, és műveikből is hallanak benne részleteket. 13 órától szól a Zenés köszöntő. 14.40-kor összefoglaljuk a nap eseményeit, adásunk 15 órakor ér véget.

Vasárnap: 7-kor hírek és sporthírek, 7.10-től Kaleidoszkóp. Lacza Tihamér műsorában a Győri Tavaszi Fesztiválról a fesztiváliroda igazgatója tájékoztatja a hallgatókat; bemutatjuk a Győri Ütő Együttest, amely március idusának előestéjén Pozsonyban adott hangversenyt; Jakab István nyelvész és a 95 éves Vígh Juliska néni pedig az egykori húsvétok hangulatát és szokásait idézi fel. 8.10-től a zenei szerkesztő, Horváth Katalin Pietro Mascagni Parasztbecsület című operáját ismerteti. 8.40-kor két bibliai történet hangzik el Mózes születéséről és a Tízparancsolatról. 9 órakor kapcsoljuk a takso- nyi katolikus templomot, ahonnan ünnepi szentmisét közvetítünk. Misét mond és prédikál Szakái László János esperes-plébános. 10 órakor hírek öt percben, majd Randevú Csenger Ferenc szerkesztésében. Ifjúsági műsorunk fő témája természetesen a húsvét. Vendégünk lesz Méry Margit néprajzkutató, valamint két versmondó. Folytatódik a Kétbalkezes varázsló meséje, lesz Retro, és a sztárvilág hírei sem maradnak el. A déli hírek után nótacsokor, 12.30-tól Tudomány vüága. Dr. Várszegi Aszt- rik pannonhalmi főapát a Magyar Egyháztörténeti Énciklopédiai Munkaközösség munkáját és Szilágyi István műépítész A Selmecbányái Kálvária és ábrázolásai című kötetét ismerteti, Dr. Dobro- vits Mihály turkológus pedig Vámbéry Ármin A Nyugat kultúrája Keleten című, nemrégen második kiadásban megjelent művéről beszél. A Nagymegyeren élő Be- lucz János kertészmérnököt egy nemrégen megjelent kiadványáról kérdezzük, amely a gyümölcsösökben elvégzendő feladatokhoz ad szakmai tanácsokat. 13 órától Köszöntő 14.40-ig. Adásunkat a hírösszefoglaló után 15 órakor zárjuk.

Húsvéthétfő: 10 órakor hírekkel és a Vatikáni Rádió magyar híradójával kezdjük adásunkat. 10.15-től a Naprakész különkiadását hallgathatják Polák László szerkesztésében. Délben hírek öt percben, majd hallgatóink kívánságait teljesítjük 14 óráig, a műsorvezető Puha József. Ezt követően Melaj Erzsébet Kalandozások a mélyben című műsorában Szabó Mónika amatőr búvár osztja meg víz alatti élményeit a hallgatókkal. A megszokottól eltérő időpontban, 14.40-kor kezdődik a Könyvjelző, melyben folytatjuk Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényének felolvasását, ezen a héten Dráfi Mátyás tolmácsolásában. A 15 órai hírek után megismételjük a Tudomány világát, 15.35-tól pedig a Tékát. 16.05-től adászárásig, 18 óráig kabaré: a Lazítani régebbi adásaiból válogatunk. (MoL)

Jared (Freddie Highmore) az egyik titokzatos lénnyel (AP Photo