Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-14 / 63. szám, péntek
.1 «g ■> x.A i i t7"tiTjmrt p KÜK JL ÜoZiKÜUU 2008. március 14., péntek 5. évfolyam 11. szám Kistermelők borversenye és -mustrája Eredményes bemutatkozó ÚJ SZÓ-HÍR Időszerű tanácsok kertészkedőknek: Az őszibarackot a vegetáció alatt, pirosbimbós állapotban kell metszeni Fejezzük be a fák metszését Ne maradjon gyümölcsmúmia se a fán, se a fa alatt (Fotó: Hocsi) Szép eredményeket értek el a szlovákiai kistermelők a cseh kertészkedők országos borkiállításán és -versenyén, amelyre március elején került sor a dél- morvaországi Hustopeče községben. A nemzetközi részvételű versenybe összesen 2067 mintával neveztek be, ebből 1472 mintát morva kistermelők küldtek be, 23 minta Ausztriából, 28 Magyarországról, 537 minta pedig Szlovákiából érkezett. A csallóközi kistermelők közül többen is élitek a külföldi bemutatkozás lehetőségével. Boraik a zsűrit és a laikus látogatókat egyaránt lenyűgözték: a nagymegyeri Morva Pál Göcsei zamatosa például csoportelső lett, de szép értékeléssel térhetett haza a szak- konferenciával összekötött versenyről a többi nagymegyeri és csilizradványi termelő is. (ú) Korábbi írásainkban már foglalkoztunk a gyümölcsfák fajtaválasztásával, ültetésével. Arról azonban még nem szóltunk, hogy milyen mélyre ültessük a csemetéket. BELUCZ JÁNOS Vegyük például az M-9-es ala- nyú almafacsemetéket. A szemzés vagy oltás helyén keletkező bütyköt könnyen észrevesszük. Ültetéskor ügyeljünk arra, hogy ez a hely ne kerüljön a föld közvetlen közelébe, mert a nemes rész gyökeret képezne, és az M-9-es alany elveszítené jelentőségét. A szemzés vagy oltás helye lehetőleg 15 cm-rel a föld felett legyen. Ha a fa nem megfelelően fejlődik Bár a nagyüzemben a kiültetett fácskák jobbára egyenlő eséllyel, egyformán nőnek, fejlődnek, a házikertekben ez nem mindig van így. A termelők gyakran firtatják ennek okát. Bizonyára a talaj miatt van ez így, amely nem kiegyenlített. Ezért történik meg gyakran, hogy a fácska a 3-4. évében szinte megáll növekedésében, minden erejét a termésbe adja, nincs évi hajtásnövekedés. A kertésznek ezt észre kell vennie, és mielőbb cselekednie kell. Ellenkező esetben a fa nem fejlődik ki, nem éri el a 2,2 m magasságot, nem lesz terebélyes, hamar megöregszik, nem hozza a fánként várt 20-30 kg termést. A teendők a következők: A vezérágat szabaddá kel tenni. Ha van alatta konkuráló álsudár, azt el kell távolítani. Ha az ág be van termőrügyekkel rakodva, azokat kivakítjuk, egy szemre, ületve egy rügyre visszavágjuk, ez hajtó rügy legyen. Ha nem egyenes, karóhoz kötjük. Nagyjából ugyanezek a szabályok vonatkoznak az oldalágakra is. Ahhoz, hogy hajtásnövekedést érjünk el, itt is 1-2 rügyre, hajtórügyre metsszünk. A termőrészből is áldozunk fel, hogy a termelést csökkentsük. Főleg a vízszintes alá hajló ágakat metsszük le. A fákat továbbá részesítsük 2-3 alkalommal nitrogéntrágyázásban. A kajszibarack metszése Itt az ideje megmetszeni a kajszibarackot. A kajszimetszése az összes gyümölcsnem közül a legegyszerűbb. Talán azért van ez így, mert a fa könnyen áttekinthető, keveset ágazik el. Nincs behatárolva a metszés ideje sem. Metszhetünk ilyenkor, ez az általános gyakorlat, és júniusban is, ha így akarjuk fékezni fiatal korban a hajtásnövekedést. A kajszinál sudaras koronában gondolkozunk, így ha most ültettük a fácskát, akkor egy középen levő sudarat, körülötte 4-5 vesz- szőből oldalágat nevelünk. Most felfelé, egyharmadára vágjuk visz- sza a vesszőket. Ha a vesszők nem egyforma erősek, akkor a vékonyabbakat erősebben vágjuk vissza, így idővel egyensúlyba jönnek. A korona alakítása 3-5 évig tart, ezekben az években - ha a fa helyére talált -, akkor évi 1-2 méteres hajtásokat is kapunk. Iparkodjunk ezeket évente felére úgy lerövidíteni, hogy egy kifelé menő vékony vesszőre metsszük vissza, vagy legalább egy kifelé álló rügyre. Ezáltal elérjük az oldalágak elágazását. Amikor a meghagyott vessző végén 3-5 hajtás keletkezik, ezeket már júniusban megválogatjuk, és a kedvező helyzetűeket meghagyjuk. Ha már terebélyes nagy fánk van, évente olyan karbantartó metszést végezzünk, amellyel már egyben ifjítunk is. Távolítsuk el - akár tőből - a koronát besűrítő, egymást beárnyékoló ágakat. Itt is a kifele menő ágakat hagyjuk meg. A kajszinál gyakori a gyümölcs- monüia, (M. fruktigena). A betegség megelőzése érdekében ne maradjon gyümölcsmúmia se a fán, se a fa alatt, és a koronák is szellő- sek legyenek. Ha egy középkorú fánál elértük a három ágcsoportot, vagy azt a magasságot, amely a szüretnél megfelel, vágjuk ki a sudarat. Az őszibarack metszése Az lenne jó és természetes, ha üyenkor nem kellene őszibarackmetszéssel foglalkozni, s csak azt az ágat, hajtást kellene levágni, amit a szeptemberi metszésnél a fán lévő levelek miatt nem láttunk meg. Az őszibarackot a vegetáció alatt, vagyis leveles állapotban kell metszeni. A hajtásválogatást júniusban, július végén végezzük, majd a visszametszést szeptemberben, amikor a meghagyott termővesszőket 25-30 cm-re lerövidítjük. Azért tesszük ezt így, mert a fajnak több baktérium- és gombaellensége (betegsége) van, s ezek ellen a fa vegetáció alatt, tehát teljes nedvkeringésben jobban tud védekezni. A védekezést segítjük azzal is, ha egy ilyenkori metszés után rezes permetezést végzünk, meggátolva ezzel, hogy a kórokozó a vágási sebeken, felületen keresztül a fába kerüljön. Ha egész évben nem metszenénk az őszibarackot, rengeteg hajtás teremne rajta év közben. Ennyi hajtásra a fának nincs szüksége, csak apasszák forrásait (vizet, tápanyagot). Az ilyen koronasűrűség júliusban, augusztusban hátráltatja a rügydifferenciálódást. Ha most ültettünk csemetét, s annak már van faiskolában kialakított koronája, akkor ez esetben nem hagyunk sudarat, hacsak nem karcsúorsót akarunk kialakítani. Körben hagyunk 4-5 oldalágat, ezeket kíméletlenül 1-2 rügyre visszavágjuk. A következő 3^4 évben a korona kialakítását elősegítő metszéseket végzünk. Ahogyan az oldalágak távolodnak a törzstől, szülte évente kettéága- zódnak, így töltik be a koronát. Rendszerint kifele álló vékony vesszőre vagy rügyre metszünk, hogy terebélyessé tegyük a koronát. Az oldalágakon, a másod- és harmadrendű gallyakon termővesszőket nevelünk ki - egy termőkorban levő fán 80-100 hosszú termővesszőt, ezeket üyenkor 25-30 cm-re visszavágjuk. Iparkodunk a korona belsejét úgy kimetszeni, hogy abban 2-3 éves részek ne legyenek, csak ideiglenesen meghagyott termővesszők. Az őszibarack a tavalyi, vagyis egyéves vesszőkön terem, a bőven kifejlődött hármasrügyekből, melyekből a középső hajtó vagy levélrügy, a két szélső termő, vagyis virágrügy. Az őszibarackot pirosbimbós állapotban, vagy kicsivel azelőtt kell metszeni. Ekkor már látjuk a várható virágok számát, ez egy kicsit a gyümölcsleválogatást is megoldja. A szerző kertészmérnök (Képarchívum) MAI VALUTAARF0LYAM0K Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta____________Árfolyam EMU-euró Angol font Cseh korona Bolgár leva Japán jen (100) Kanadai dollár 32,310 - Lengyel zloty 1,285 21,031 Svéd korona 16,510 Román lej 20,638 Svájci frank USA-dollár 9,115 42,173 Magyar forint (100) 12,454 3,417 8,705 20,535 20,745 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 31,32-33,32 18,98-21,78 1,26-1,32 11,81-13,11 OTP Bank 31,48-33,12 20,26-21,39 1,26-1,32 12,00-12,92 Postabank 31,44-33,12 20,33-21,41 1,26-1,32 11,97-12,95 Szí. Takarékpénztár 31,49-33,11 20,36-21,41 1,26-1,32 11,85-13,09 Tatra banka 31,47-33,09 20,30-21,36 1,25-1,32 11,91-13,03 Dexia Banka 31,48-33,16 20,34-21,42 1,26-1,32 12,14-12,78 Általános Hitelbank 31,47-33,16 20,32-21,41 1,25-1,33 11,92-13,04 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Permetezés: 1 Sít = 11 víz Pl.: 250 t/ha = 250 Sl(/ha *o Hviezdna 318,946 35 Búé. Slovakia Verne 4730 Permetező max, szélessége; 30 m Tartály: 30001 BP-8-11084
