Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-14 / 63. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 14. Kertészkedő 13 A sarkantyúka alkalmas teraszok és erkélyek díszítésére, ám riasztja a virágokat károsító levéltetveket is Kerüljön sarkantyúka a biokertbe A sarkantyúka akár erkélyen, dézsában is termeszthető (Képarchívum) Feltétlenül ültessünk a biokertbe sarkantyúkát (Tro- paeolum május). Ez a növény nemcsak szép, hanem hasznos is: „biológiai fegyvernek” számít a vértetű és más kártevők ellen. Biokertemben a levéltetvek által előszeretettel károsított krizantémot és a rózsaféléket védem vele. KÖTELES GÁBOR A sarkantyúka Kelet-Indiából származik, Peruból a 17. században került a spanyol hódítók által Európába, ahol azonnal közkedveltté vált. A 19. század végéig mintegy 30 különböző fajtája alakult ki a kertekben. Már a perui őslakók is ismerték fertődenítő, csíraölő hatását. A sarkantyúka húsos szára sokfelé ágazik, és ernyőalakú levélbe végződik. A levél felső része kékeszölden fénylik, felülete mintha gyantával lenne bevonva. Alulról világoszöld. Júniustól késő őszig virágzik. Sok csíkos, kissé illatos virágot hoz, ezek tölcsér alakúak, hosszú sarkantyúval. Lehetnek sárgák, narancssárgák, pirosak. Az elvirágzás után világoszöld színű, 3 részből álló kapszulaszerű termést hoz. A sarkantyúkának a zsázsához hasonló, üdítő íze van, kéntartalma miatt gyengén csíp. Sok C-vita- mint és antibiotikumos anyagot tartalmaz. Étvágygeijesztő, a köhögési ingert nyugtatja. Nagyon jó ellenszere a skorbutnak. A vékonyra felvágott sarkantyúka leveleivel és virágjaival a salátát ízesíthetjük. A fiatal bimbói és a zöld kapszulaalakú termése borecetbe elrakva is kitűnő. Ez a hamisított kaprí. A sarkantyúka préselt leve slejmlazító, köhögést enyhítő szer. Egy 19. század végén megjelent könyvben egy különleges jelenséget ír le a szerző a piros sarkantyúkáról. Akkor még nem voltak az éjszakák annyira fényszennyezettek, mint napjainkban. Forró nyári estéken a sarkantyúkán kis szikrázások keletkeznek. Ezek elektromos kisülések, amelyek csak sötétben észlelhetők, láthatók. Ezt a jelenséget először Linné figyelte meg. A sarkantyúka magjait április végén, május elején helyrevetjük, ám aki tovább akar gyönyörködni virágjaiban, elő is nevelheti március végén vagy április elején szintén két magot vetve cserépbe, dézsába. A sarkantyúka kiválóan alkalmas teraszok és erkélyek díszítésére, ablakládák és dísztálak beültetésére. Támasztékot igényel, amelyre kb. 1,5 m magasra köny- nyedén felkúszik. Karó hiányában hosszú hajtásaival a talajon kúszik, vagy lecsüngő alkatúvá válik. Növekedése és fejlődése idején bőséges öntözést, ugyanakkor csak óvatos tápoldatozást kíván. Nagyobb tápanyagtartalmú talajban gazdagabban virágzik. Szobában csak nagyon szellős helyen fejlődik. Szabadban tartva a napos vagy félárnyékos, a valamennyire szélvédett fekvést részesíti előnyben. A biokertben ajánlatos a vértetű és más kártevők elriasztása miatt is a rózsabokrok és más dísznövények közé ültetni. Azokban a gyümölcsösökben, ahol nincs csa- lános sarok, ahol a vértetű fürkészek kellő mértékben szaporodhatnak, feltétlenül ültessünk két magonként egy helyre a gyümölcsfák közötti naposabb helyekre. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szaktanára A jácint török virágként terjedt el Európában, a XVII. században még a tulipánt Télen is virágzásra bírható ÖSSZEFOGLALÓ Egyes hagymás növényeink télen is virágzásra bírhatok. Ilyen például a jácint, melyet a XVI. század óta ismerünk. A jácintot a török telepítette a kertbe, s mint török virág terjedt el Európában. Ugyan a Hyacin- thus név ókori hagyaték, ám bizonyos, hogy a régiek más virágot neveztek hyacinthus-nak. A jácintkultusznak a XVII. század elején Hollandia volt a központja. A jácintot időközönként olyannyira kedvelték és keresték, hogy még a tulipánt is háttérbe szorította. Már a XVII. században divatossá lett a jácint hajtatása is. A jácint szobai hajtatásához használt üveget és a szobai jácinthaj- tatást 1824-ben ismertette magyarul Szabó József orvosdoktor egy németből fordított kertészeti munkájában. Hajtatásnak azt a folyamatot nevezzük, amikor az egyes növényeket a természetes vegetációs idejétől eltérő időben virágoztat- juk. Hajtatni csak azokat a növényeket tudjuk, amelyek áttelelő képleteikben (hagyma, gumó, hagymagumó, rhizóma stb.) a virágkezdemények kialakultak már az első vegetációs, ill. nyugalmi stádiumban. A hajtatás megkezdésével a biológiai (mélynyugalmi) vagy kényszernyugalmi időszakot szakítjuk meg. Mi a teendőnk, ha szobában akaijuk virágzásra bírni a jácintot? A jácint hagymáját késő ősszel tegyük laza talajba, melybe homokot is kevertünk, ezt tegyük hűvös, 9-12 °C fokos helyre, ahol sötét van. Ha már megjelent a virágkezdemény a hagymán, tegyük világos és meleg helyre. Az első napokban tegyünk rá egy fóliazacskót vagy befőttes üveget, hogy a túlzott párologtatástól óvjuk. A talajt tartsuk enyhén nyirkosán. A jácint hajtatása a legegyszerűbb akkor, ha speciális jácintis háttérbe szorította hajtató üveget használunk. Az üvegben a víz szintje ne érje el a hagyma alját. A rothadás le1 hetőségét kizárhatjuk, ha faszén porral beszórjuk a hagyma alját. A jácintot lefedjük, hogy hajtatásra késztessük. A fedést csak akkor vegyük le, ha a bimbó már színesedik. Virágzás 5-9 héten belül várható. Ha elvirágzott, akkor a hagymáját kitesszük a kertbe, rajta hagyjuk a zöldjét, amíg az magától elfonnyad. Ezután felszedjük a hagymákat a földből, megtisztítjuk és levegős, szellős helyre tesszük, szárazon tartjuk. Szeptember októberben kiültethetjük a kertbe, vagy újra hajtathatjuk. AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Örökletes csípőficam Van egy nagytestű csípő- izület-diszpláziás szukánk. Mennyi az esély arra, hogy a kölykei is azok lesznek? Hogy orvosolható ez esetlegesen? D.M. DR. NAGY KORNÉL Maga a diszplázia nem öröklődik, az arra való hajlam viszont igen. A diszplázia - rendellenes fejlődést jelent, örökletes csípőficamnak is hívják - a nagytestű kutyák egyik leggyakoribb sántaságot, mozgászavart okozó betegsége. Jellemzője, hogy a csípőízületet alkotó combcsontfej nem illeszkedik megfelelően a medencecsont ízületet alkotó vápájába, amely az Ízület részleges vagy teljes ficamodásával járhat. Kialakulásában több hajlamosító tényező is szerepet játszik. A betegség „örökletes” volta azt jelenti, hogy kizárólag olyan kutyák betegedhetnek meg, amelyek örökölték a betegség génjeit. Kialakulásához több hibás génpár megléte szükséges. Az öröklés azonban meglehetősen bonyolult, ezért nem minden érintett szülőktől származó kutya betegszik meg. Előfordulhat, hogy a betegség génjeit hordozó, de kli- nikailag tünetmentes kutyák utódai is megbetegednek, ahogy az is megtörténhet, hogy a diszp- láziás egyedek utódai tünetmentesek lesznek. Önmagában a hibás génpárok jelenléte még nem okoz minden esetben klinikai, röntgenológiai tünetekben megnyilvánuló betegséget. Annak kialakulásában egyéb hajlamosító tényezők játszanak döntő szerepet. A legfontosabb hajlamosító tényezők: nagy testméret, gyors fejlődés, elhízás, megerőltető munkavégzés. Minél lazább az Ízület és minél több hajlamosító tényező áll fenn, annál valószínűbb, hogy a mozgás közben pontaüanul érintkező izületi felületeken fokozott terhelés lép fel. Ennek következtében másodlagos gyulla- dásos-elfajulásos elváltozások alakulnak ki. Az inkongruencia nehezen, a gyulladásos-elfajulásos elváltozások viszont könnyen kimutathatóak röntgenvizsgálattal. A klinikai tünetek alapján a betegségnek több formáját is elkülönítjük. A heveny formával ritkán találkozunk. Ez viszonylag korán, 5-12 hónapos kor között jelentkezik, és feltűnő klinikai tünetekkel, súlyos mozgászavarral jár. Az idült forma gyakrabban, de később alakul ki. Sántaság lép fel az egyik, vagy mindkét hátul- só végtagon. Az állat fájdalmat jelez és habozik, ellenkezik a felkelés, a lépcsőmászás, vagy a há- tulsó végtagok passzív mozgatása során. Kevesebbet ugrik fel, többet pihen. A futás nyúlvágta- szerűvé válik, végül a comb és a medence izomzata elvékonyodik, kiemelkednek a combcsontok nagyforgatói, nő az azok közötti távolság. Járás közben néha kattanás is hallható. A diszplázia klinikailag tünetmentes, mozgászavarral nem járó formája azért jelentkezik, mert a megbetegedett kutyák eltérő módon reagálnak a csípő- izületben kialakult elváltozásokra. Míg az érzékeny egyedek az enyhe elváltozásokat is súlyos sántasággal jelzik, addig a kevésbé érzékenyek még az ízületet súlyosan roncsoló folyamat esetén sem mutatnak klinikai tüneteket. Megállapítása röntgen- vizsgálat nélkül nem lehetséges. A vizsgálatot erős nyugtatásban vagy altatásban kell végezni. A betegség gyakorisága miatt 2 éves korban minden tenyésztés céljából tartott kutyát ajánlott megvizsgáltatni. A diszplázia konzervatív kezeléssel vagy sebészeti úton kezelhető. A konzervatív kezelés alapvető összetevői: a testmozgás szabályozása (igyekezni kell a kutyát a teherviselő képessége alapján mozgatni), úszás, fizikoterápia és a testtömeg korlátozása. A gyógyszeres kezelés gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító kezelésből áll, javítja a kutya közérzetét és lassítja az állapot romlását. A sebészeti beavatkozások többfélék is lehetnek: a medence háromszoros forgatásának célja hogy javítsa a combcsontfej és a csípőízületi vápa kongruitását, ezáltal lelassítsa a másodlagos elváltozások kialakulásának ütemét. Fiatal (6-12 hónapos) állatokon elváltozásoktól mentes vagy enyhe elváltozást mutató Ízület esetén ajánlott, s elsősorban kistestű (20 kg testtömeg alatti) kutyákon a legeredményesebb; különösen akkor, ha a műtét időpontjában még nem áll fenn izomsorvadás. Nagytestű kutyák esetében csípőprotézis beültetése is javasolható, de elterjedését költségessége akadályozza. Az izületi elváltozások idővel súlyosbodnak, de a konzervatív vagy sebészeti eljárásokkal a legtöbb állat megfelelő életminősége fenntartható. PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa március 5-én március 12-én március 12-én március 12-én március 13-án március 12-én március 12-én sárgarépa . 14 Sk/kg 16-20 Sk/kg 25 Sk/kg 20 Sk/kg 17 Sk/kg 20 Sk/kg 15 Sk/kg petrezselyem 40 Sk/kg 35-40 Sk/kg 50 Sk/kg 30 Sk/kg 38-40 Sk/kg 60 Sk/kg 45 Sk/kg burgonya 10 Sk/kg 10-14 Sk^kg 10 Sk/kg 13 Sk/kg 12 Sk/kg 14 Sk/kg 6.50-10 Sk/kg tojás X 2.50-3,80 Sk/db 3,20 Sk/db 3 Sk/db 3,40-3.50 Sk/db 3-3,40 Sk/db 3.60 Sk/db hagyma (fokhagyma) x (96) SK/kg 15 Sk/kg (3-5) Sk/db 20(110) Sk/kg 20 (100) Sk/kg 15-18(120) Sk/kg 17(110) Sk/kg 13-19 (110) Sk/kg zeller 22 Sk/kg 20-25 Sk/kg 40 Sk/kg 12 Sk/db 35 Sk/kg 20 Sk/kg 24 Sk/kg zöldpaprika 88 Sk/kg X X X 95 Sk/kg 110 Sk/kg 39-120 Sk/kg paradicsom 55 Sk/kg 100 Sk/kg X X 55-75 Sk/kg 55 Sk/kg 59 Sk/kg kelkáposzta 30 Sk/kg 35 Sk/kg 35 Sk/kg X X 40 Sk/kg 16 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 260 Sk/kg 380 Sk/kg 250-300 Sk/kg X X X alma/körte 30/x Sk/kg 25-28/x Sk/kg 36-39 Sk/kg/x X 29-35/59 Sk/kg 35—60/48Sk/kg 20-28/39 Sk/kg káposzta/karalábé 13 Sk/kg/x 12/18 Sk/kg 12/35 Sk/kg x/10 Sk/db 14-15/x Sk/kg 17 Sk/kg/18 Sk/db 11-17/19 Sk/kg méz (dióbél) X 100-130 (160) Sk/kg 120-140 (250) Sk/kg 100-120 Sk/kg (x) 120 (200) Sk/kg 90 (130) Sk/kg 100-200 (240) Sk/kg karfiol X X 35 SK/db X 45 Sk/db 32 Sk/db 35-45 Sk/db savanyú káposzta X 20 Sk/kg 25 Sk/kg 20 Sk/kg 25 Sk/kg 27 Sk/kg 21 Sk/kg
