Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-13 / 37. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 13. Szülőföldünk- sport 31 A Panathinaikosz elleni kezdőcsapat, jobbról a harmadik Somogyi (Képarchívum) A peredi Somogyi Árpád BEK-mérkőzést is játszott az ászokkal teletűzdelt pozsonyi Slovanban Puskás a Panathinaikoszba hívta Rajt az ökölvívó-bajnokság második vonalában Egy tucat galántai elsőség ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Galánta. Elkezdődtek a 2008-as év küzdelmei az ökölvívó-csapatbajnokság második vonalában. A galántai nyitófordulóban tizenöt egyesület 81 bokszolója lépett szo- rítóba. Ismét remekeltek a tavalyi bajnok galántaiak, tizenkét elsőséget is szereztek, s utcahosszal nyerték az első felvonást. Kitettek magukért a tallósiak is, négyszer állhatták fel a dobogó legfelső fokára. A nagymagyariak erőssége, Raj- csányi Patrik nagyarányú pontozással verte a galántai Matúš Rus- nákot, aki a mérkőzés végét jelző gongszó után még megütötte ellenfelét, aki visszarúgott. Mindkét szabálytalankodó bunyóst leléptette a ringbíró. TORNAKRÓNIKA (abban a súlycsoportban, ahol két győztest avattak, ott sok volt a jelentkező) - fiatalabb diákok, 30 kg: Tomáš Ada- mec, 35 kg: Koday Krisztián, Takács Mihály (mindhárom Galanta). Idősebb diákok - 35 kg: Csonka Mártó (Zlatná), Tankó Vilmos (To- mašíkovo), Tomáš Šimek; 38 kg: Döme Gyula (mindkettő Galanta); 50 kg: Herceg Dániel (Toma- šíkovo), Juniorok - 54 kg: Tavali Mártó (Galanta); 60 kg: Czanik László (Tomašíkovo); 64 kg: Takács László; 69 kg: Rigó József; 81 kg: Novak Mártó (mindhárom Galanta). Kadettok - 48 kg: Nicolas Šim- čík; 52 kg: Tomáš Psotka (mindkettő Galanta); 57 kg: Pőcz Róbert (Zlaté Klasy), Csonka Nicolas (Zlatná); 63 kg: Horváth József (Zlaté Klasy); 66 kg: Sipos Richárd (Tomašíkovo); 70 kg: Richard Čeleda (Galanta); +86 kg: Igaz Erik (ŠKP Bratislava). AZ 1. FORDULÓ UTÁN: 1. Galanta 111, 2. Tomašíkovo 36,... 6. Zlatná és Zlaté Klasy 17-17,... 10. Spartak Komárno 16,... 15. ZRMS Komárno 2 pont. (zsi) Megtapsolták a Vágból kimászó úszókat Jegesmedvék Vágsellyén ÚJ SZÓ-HÍR Somogyi Árpád 1970 őszén Prágában a Sparta ellen mutatkozott a Slovan futballcsapatában, négy nappal később a Puskás Ferenc irányította Panathinai- kosszal vívott BL-mérkőzé- sen (akkoriban BEK) is a kezdőcsapatban kapott helyet. A hatvanadik születésnapját júliusban ünneplő peredi sportember - régóta a galántai területi bajnokságban fújja a sípot - kérésünkre felelevenítette nem mindennapi pályafutását. SZABÓ ZOLTÁN .Amióta az eszem tudom, mindig szerettem focizni. Gemeri Miska invitálására tizenhárom évesen már az ifiben játszottam, négy esztendővel később pedig a kerületi bajnokságban szereplő peredi A csapatban is rendszeres lehetőséget kaptam. Csikó létemre nem ijedtem meg, zsinórban lőttem a gólokat’ - emlékszik vissza a kezdetekre a szülőfalujában Csontinak becézett egykori labdarúgó. Tízezer koronáért került a Slovanhoz A pozsonyi vegyipari középiskolában felfigyeltek rá a Slovan vezetői. „Személyesen Viliam Hlobil klubelnök tárgyalt a peredi vezetőkkel, akik nem hittek benne, hogy élvonalbeli focista leszek, de mégsem akartak elengedni. Végül 10 000 koronát fizettek értem a pozsonyiak. 1966 őszén kerültem az égszínkékekhez, ahol akkoriban olyan sztárok játszottak, mint Pop- luhár, Vencel, Hrdlička és Jokl. Az ifiben kezdtem, irányító középpályásként szorgosan termeltem a találatokat, és félév után felkerültem a harmadik vonalban szereplő fakóhoz.” Zsinórban lőtte a gólokat Röviddel később jött a katonai behívó, és két évig a pozsonyi ČH-t erősítette. Nagy volt a konkurencia, de a mátyusföldi tehetség gyorsan gyökeret vert a gárdában, s az együttes gólkirályának bizonyult. Leszerelése után visszatért a Slovanhoz. A kétlábas futballista ott folytatta, ahol a ČH-ban abbahagyta, rettegtek tőle a kapusok, fél idény alatt tizenkétszer talált a kapuba. Nem csoda, hogy megválasztották csapatkapitánynak, pedig az Anton Urban vezette akkori együttesben többek Anton Ondruš, Ján Švehlík és Gogh Kálmán is játszott. „Kiváló gárdánk volt, öröm volt ott focizni. Én minden edzés után kint maradtam, és elsősorban a kapura lövéseket gyakoroltam. Csak a pénz lehetett volna több: az edzésekért ötven, a győzelemért ötszáz, a döntetlenért pedig háromszáz koronás prémiumot kaptunk. Persze munkába is jártunk, mindennap reggel nyolctól délig a vegyigyárban üldögéltünk.” Álomszerű kezdés Aztán eljött Somogyi karrierének legfényesebb időszaka. „1970 őszén, az egyik csütörtöki gyakorlás után szólt a tréner, hogy Michal Vičan számít rám az élvonalbeli együttesnél. Alig jutottam szóhoz, Móder Laciék kedvesen fogadtak, s másnap már utaztunk is - vonattal - Prágába, ahol a Sparta várt ránk. Teljesen nyugodt voltam, biztosra vettem, hogy csak a kispadon kapok helyet. Á délelőtti edzés után a szakvezető közölte: a kezdőben számít rám, és Josef Jurkanint, az egyik legjobb formában levő válogatott játékost kell semlegesítenem. Alig kaptam levegőt, de szerencsére a meccsen már nem volt lámpalázam. Nemhogy leradíroztam a pályáról Jur- kanint, hanem közel álltam a gólszerzéshez. Tizenhat méteres kapáslövésemet Kramerius a felső sarokból tornázta ki. Később éppen meg akartam célozni a kaput, ám a kíméletlenségéről közismert Migas olyan durván becsúszott, hogy ha nem ugróm félre, eltörte volna a lábamat.” Vičan a nyakába borult „A győztes meccs után úgy éreztem magam, mint egy médiasztár, újságírók vettek körül, akik azt sem tudták, hogy ki vagyok. Michal Vičan a nyakamba borult, s ezt mondta: - Nagy voltál Árpikám, bebizonyítottad, hogy a Slovanban a helyed! Én meg megkérdeztem, tőle, hogy hétfőtől menjek-e vissza a fakóba. - Dehogy mész, szerdán a Panathinaikosz elleni BEK-mecs- csen lépsz pályára. - Rendkívül boldog voltam, úgy éreztem: a fellegekben járok.” Csak emlékeztetőül, akkoriban rendkívül erős volt a bajnok Slovan, hét játékosa - Vencel, Hrivnák, Horváth, Ján Zlocha, Hrdlička, Jokl és Ján Čapkovič - részt vett a mexikói világbajnokságon. Felejthetetlen találka Öcsi bácsival „Kiesésünk ellenére felejthetetlen élmény maradt az athéni gárdával vívott kupameccs. Továbbjutás esetén fejenként 25 000 koronát kaptunk volna, s 45 000 szurkoló űzött, hajtott bennünket. Jól kezdtünk, kettőt ledolgoztunk a háromgólos hátrányból, ám ezután elmélázott a védelmünk, és potyagólt kaptunk. így meg kellett elégednünk a kétezer koronás rajtpénzzel. Máig emlékezetes Puskás Ferenccel történt találkozásom. A meccs előtt megszólítottam a Panathinaikosz mesterét, akivel szívélyesen elbeszélgettem, pedig állandóan több titkos ügynök figyelte. A meccs utáni banketten magához hívott, s megkérdezte, nem volna-e kedvem hozzájuk szerződni. Csak hebegtem, mire a legendás Öcsi bácsi azt felelte, ha valamikor meggondolom magam, csak jelentkezzek. Ehhez persze 22 évesen disszidálnom kellett volna...” A BL-mérkőzést követően valamennyi hátralévő őszi meccsen, a Trnava, az Inter és Trinec elleni bajnokin, valamint a nyitraiakkal vívott kupatalálkozón is szóhoz jutott. Az utóbbin pazar gólt lőtt. Azt hitte, révbe ért. Tévedett. Váratlanul mellékvágányon „Az egész téli felkészülést az A csapattal végeztem. Végigjátszottam a Fradi otthonában rendezett edzőmeccset is, ahol Albertet kellett fognom. Bevallom, jobbára csak statisztaszerep jutott számomra, Flóri fantasztikus trükkök sokaságát mutatta be. Elismerem, pályafutásom során üyen klasszissal később sem találkoztam zöld gyepen. Ahogy közeledett a tavaszi rajt, egyre kevesebb lehetőséget kaptam, és visszakerültem a fakóba. Hiába igyekezetem, Vičannál feketelistára kerültem. Máig nem tudom, miért. Talán a nemzetiségemmel volt baja, bár Móder is magyarnak vallotta magát. Mindig is hős akart lenni a Slovannal KEK-et nyert edző, aki nem tűrt ellenvetést, sunyított is mindenki az öltözőben. Megkérdeztem a Slovan elnökét, miért kerültem mellékvágányra, aki csak annyit mondott, ez a mester dolga.” Nem engedték az élvonalba Megkeresték a kassai Loko- motívától, az Inter és a Trinec is érdeklődött iránta, ám abban az időben a klub beleegyezése nélkül nem lehetett mezt cserélni.,Dóban voltam az interes Szikora Gyurival, a lokis Józsa Lacival. Mindketten megígérték, hogy szólnak az érdekemben, Jozef Jankech a TH- necben is szívesen látott volna. Később a Slavia is jelentkezett, de a Slovannál hallani sem akartak a távozásomról. Hetvenegy nyarán váratlanul behívtak az irodába, s azzal fogadtak, hogy Frýdek-Mís- tekbe igazolhatok. Először azzal utasítottam el az ajánlatot, hogy egyedül nem megyek a divíziós klubhoz. Ezt is megoldották a vezetők, s végül a vásárúti származású Bognár Józseffel együtt szerződtünk a morva egyesülethez. Ötvenezer koronát kaptunk fejenként, ez akkoriban kétéves átlagfizetésnek felelt meg. Az égszínkékek még jobban jártak, kettőnkért 400 ezer koronát zsebeltek be.” Három év - három feljutás Ambiciózus klubhoz kerültek, a vezérkar nem sajnálta a pénzt, neves játékosokat igazolt, és három év alatt három bajnokságot nyert. Somogyi ott is irányított, és lőtte a gólokat. „Utólag már sajnálom, hogy három év után eljöttem, ugyanis nem hittem, hogy újoncként felkerülnek az élvonalba. Ha még egy esztendőt kihúzok, gyara- píthattam volna I. ligás meccseim számát.” Az egykori középpályástól megtudtuk, nem tudta megszokni az ottani körülményeket, s állandó honvággyal küszködött. Ezért engedett Móder Laci hívószavának, és Érsekújvárba szerződött. „Ösz- sze sem lehetett hasonlítani az anyagi feltételeket a frýdekivel, de azért akadtak emlékezetes mécseseink: legyőztük a Fradit, és a Szlovák Kupában alaposan megszorongattuk a Slovant.” Nem próféta saját hazájában Ezután engedett a csábításnak, játékosedzőként visszatért szülőfalujába. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy senki sem próféta saját hazájában. Hamarosan csalódottan Vágfarkasdra igazolt, majd 36 esztendősen Pereden akasztotta szögre a futballcsukát. Ezután bíráskodni kezdett, jelenleg a galántai területi bajnokságban fújja a sípot. „A kilencvenes évek elején egy ideig a peredi klub elnökeként tevékenykedtem, ám lemondtam, mert a vezérkar tagjai közül többen keresztbe tettek nekem. Szívesen segítenék az egyesületnek, de úgy tűnik, nincs rám szükség” - fejezte be Somogyi Árpád. NÉVJEGYKÁRTYA Név: Somogyi Árpád Születési idő: Pered, 1948. július 8. Klubjai: Tešedíkovo (1960- 1966, 1977-1984), Slovan Bratislava (1966-1971,. ČH Bratislava (1967-1969), VP Frýdek-Místek (1971-1974), Elekrosvit Nové Zámky (1974- 1977), Vlčany (1981-1983). Végsellye. Az immár hagyományos helyszínen, a Vág bal partján, a Hepaj vendéglőnél adtak találkát egymásnak az ország különböző részeiből érkezett jegesmedvék. Vasárnap délután 25 úszó merült a 8 Celsius fokos hőmérsékleten a folyó 4 fokos vizébe, hogy pár száz méteres úszás után a teherkikötő mögötti lépcsőn nagyszámú néző tapsa mellett másszon ki a vízből, (gl) (Szőcs Hajnalka felvétele) HIRK0SAR Sakk Peter B-KSC H 0:4, komáromi pontszerzők: Balogh, Rizov, Molnár E., Zauko 1-1; Dvory B-KSC I 3:1, komáromi pontszerző: Csenger; Dvory C-KSC I 0:4, komáromi pontszerzők: Molnár V, Csenger, Kántor, Takács 1-1. I. LIGA, 8. forduló: Prievidza- KSC Komárno 6,5:1,5, komáromi pontszerzők: Jankó, Hegedűs, Gróf 0,5:0,5; 9. forduló: KSC Komárno-Trenčín 0:8 - játék nélkül. III. LIGA, 9. forduló: KSC Komárno C-Šurany B 3,5:4,5, komáromi pontszerzők: Gróf, Rybanský Balogh P. 1-1, Hegedűs 0,5; KSC D-Vráble 2,5:5,5, komáromi pontszerzők: Illés I., Pallag Gy., Szántó, Vörös J., Csjemyik 0,5-0,5. V. LIGA, 8. és 9. forduló: Svätý Peter A-KSC Komárno G 4:0, Svätý Peter B-KSC G 2:2, komáromi pontszerzők: Rosinská, Slašťan 1-1; Svätý Peter A-KSC H 2,5:1,5, komáromi pontszerzők: Zauko 1, Balogh 0,5; Svätý Karate NYUGAT-SZLOVAKIAI FELNŐTT BAJNOKSÁG ÉS AZ IFJÚSÁGI KUPA 3. FORDULÓJA- a gútai Taiyó karate klub eredményei: Čerňanský Patrik: 1. (kata), 3. (kumite); Gogh Ákos: 1. (kumite); Tóth Norbert: 3. (kumite); Balázs Zoltán: 1. (felnőtt kategória), 1. (id. serdülők); Forró Barnabás: 3. (kata); Szabó Zsolt: 2. (kumite); Kovács Kornél: 3. (kumite). írjanak, értesítsenek - tájékozódjanak velünk! Elérhetőségeink - e-mail: redakcia@ujszo.com - RÉGIÓSPORT megjelöléssel, tel. 02/59233 431 - munkanapokon: 14.30 és 17.00 között.
