Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-13 / 37. szám, szerda
32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 13. www.ujszo.com Egy kettős kereszt 70 éves kálváriája - nem bántották, nem döntötték le, inkább bölcs előrelátással átfestették; most jelenlegi színei védik Hazatértünk? Szent István is ilyen keresztet tart a kezében (Szekeres Éva felvételei) Okosabb lesz el nem árulni, pontosan melyik szlovákiai, szlovákok és magyarok által vegyesen lakott faluban található az a kettős kereszt, amelyről az alábbiakban szó lesz. SZÁSZ1 ZOLTÁN Már csak azért is, mert ez a szegény emlékmű már így is sok viszontagságon átesett. Lassan az idő is kikezdi, de pillanatnyilag még jónak mondható állapotban található egy gömöri falu közepén. Ám ha esetleg ismét túlbuzgó emlékmű-reparálók nyúlnak hozzá, nem biztos, hogy tovább bírja a viszontagságokat. Még mielőtt a konkrét emlékműről szólnék, egy kis visszatekintés a közelmúltba. A Szlovák Nemzeti Párt feje idén januárban kampányszerű kettőskereszt-állításra szólította fel nemzeti érzelmű honfitársainkat szerte az országban, de különös hangsúllyal a déli részekre, gondolván, ez majd megerősíti a hazafiságtudatot. Magukat mindenek fölött hazafiként tituláló emberekből ismer néhányat szinte mindenki. Ezen az oldalon, meg azon is. A nemzeti melldön- getés bevonult a politikai eszköztárba, a retorika is elszabadult. Egyesek az igazság letéteményeseként, egyedüli szakértőként, kizárólagos birtokosként beszélnek bizonyos szimbólumokról, amelyekről valószínűleg igen keveset tudnak. Ilyen például a kettős kereszt, amelyből a lehető legtöbbet óhajtja kigazdálkodni a Szlovák Nemzeti Párt első embere. Az szlovák állam hivatalos jelképe, a lobogó három egyenlő, vízszintes sávból áll - fehér, kék és piros színűből. A lobogó bal oldalán mindhárom sávba benyúlva látható a hármas halmon a kettős kereszt. A kettős keresztet Bizáncban patriarkális keresztként tartották számon, egyes magyarázatok szerint a felső kereszt Krisztus halálát, az alsó pedig feltámadását jelenti. A bizánci császárok a maguk ízlésére formálva a szimbólum magyarázatát a kettős kereszt felső keresztjét világi hatalmukra való utalásként, az alsót pedig egyházi elsőségük jelképeként magyarázták. így vált fokozatosan a kettős kereszt vallási jelképből világivá. A magyar címertan a korai Magyar . Királyság jelképeként is számon tartja, ez Szent István pénzein ugyan még nem, de alig valamivel több mint százötven évvel István halála Kun László dénárjain már meg is jelent. A címereken, pecséteken pedig már korábban is megtalálható volt, a Képes Krónikában pajzs mintájaként látható. Nem idegen tehát a kettős kereszt sem a szlovákok, sem a magyarok számára, valójában csak a hármas halom színezésében van eltérés. Míg a magyar felhasználás piros-fehér- zöld színeket alkalmaz, a szlovák a piros-fehér-kéket. A színezés nemzetenkénti különbözőségével el is érkeztünk a gömöri kistelepülés közepén álló kereszthez. Ez az építmény ma a szlovák színekben pompázik, de nem volt ez mindig így. Az emlékmű születésének időpontjáról árulkodik egy rejtett üzenet. A piros festék mögött, ha halványan is, de egyértelműen kirajzolódik egy felirat: „Hazatértünk”. Látható még két dátum is, tisztán azonban csupán az 1938-as vehető ki. Tehát valószínűleg abban az évben készült. A gömöri emberek az idők változásával nem bontották le a keresztet, hanem a béke szent jegyében inkább egyszerűen átfestették. Nagyon bölcsen tették, mert így megmentették az emlékművet a szo- bordöntögetőktől, a múlt emlékét eltörölni akaróktól. Most éppen a jelenlegi színei védik. Ha pedig a már említett párt lázas hazaíiságában az európai unió peremén, a schengeni határok megnyitása után keresztállítási rohammal próbál meg nyomást gyakorolni, arra kellene figyelmeztetni őket, hogy a jelképeket nem érdemes és nem is szabad a pillanatnyi politikai hatalom szolgálatába állítani és átalakítani. Azok üzenetével tisztában van minden józan szlovák és minden jóérzésű magyar ember. Miképp azzal is, hogy délre inkább utat kellene építeni, befektetőt hozni, támogatni a nehéz szociális helyzetben lévő gyerekek oktatását, könyvet venni a falusi könyvtárakba, videót az iskolába, számítógépet a szabadidős klubba. Mert annak kézzelfogható haszna lesz. Hazatértünk? A gömöri falu univerzális kettős keresztje A hosszú évtizedek alatt a kötődés gyengült, de idén ismét minden a régi kerékvágásba terelődött, közösen mulattak a helembaiak, az ipolydamásdiak és a szobiak Újra együtt farsangolt a három település Hófehérke és a hét törpe A határon M. NAGY LÁSZLÓ A két határfolyó, a Duna és az Ipoly torkolatánál található három település, Helemba, Ipoly- damásd és Szob valamikor közigazgatásilag szoros kapcsolatban volt egymással. A helembaiak például anya- könyvileg Szobhoz tartoztak, és az Ipoly túlsó oldalán a mai napig vannak földjeik. A farsangot is hagyományosan együtt ünnepelték. Aztán következett egy időszak, amikor az Ipoly - a II. világháború után a határvonalakat meghúzó nagyhatalmak szerint Ipolyságig hajózható - határfolyó lett, így a családokat, rokonokat elválasztották egymástól. De a régi szép szokásokat megtartva az elmúlt időszakban is megrendezték mind a két községben a farsangi maskará- zást. Hajdanán egyik faluból a másikba vonult a színes farsangi áradat. Az utóbbi időben, mivel már a hidat is elvitte a víz, a hídfőnél találkoztak csupán. A vízen keresztül integettek egymásnak, elénekeltek néhány vidám nótát. A hosszú évtizedek alatt a kötődés egyre gyengült. Idén ismét minden a régi kerékvágásba terelődött. Az Ipoly ugyan továbbra is őrizte határfolyó mivoltát, de a schengeni övezet polgárai bárhol, bármikor átléphetik. Helemba zsákfalu. A telet búcsúztató farsangi maskarázás valószínűleg ezért maradt meg napjainkig. Meg azért is, mert a helembaiak vidám emberek, szeretnek szórakozni, és a farsangi felvonulás hagyományos rendezvény. Ilyenkor előkerülnek a régi népviselet még létező darabjai -, de újak is készülnek - ezeket kiegészítik a maskarák, mesefigurák, és az élet minden területéről jól ismert alakok. Idén a főszerepet Hófehérke és a hét törpe vállalta. A falun végigvonuló színes, vidáman mókázó tömegnek szinte mindent szabad. A legkisebbektől a nyugdíjasokig mindenki szerepel. Szabad a tánc, szól a zene, száll az ének, ki-ki kurjongat, hangoskodik, tűzugró mutatványosokat, tojást-kolbászt- szalonnát-pénzt gyűjtögetőket látni. Az Ipoly partján ismét találkozott a két falu farsangoló serege. A damásdiak csónakkal érkeznek. A hangulat családias, újra szövődnek a barátságok, kapcsolatok. A három polgármester rövid értekezletet tartott. Közben szemlátomást fogy a gulyás, a finom házi kalácsok, itókák. A rosszat szimbolizáló szalmabábu ezúttal a határ rossz szellemével együtt lobbant lángra, és pillanatokon belül a vízbe fullad. Jöjjön a tavasz, a virágosabb tavasz. Jöhet a tavasz. Vámosmikolai vendégek A tűzzel játszott a vízimanó SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda és J. Mészáros Károly (sport) Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com
