Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-13 / 37. szám, szerda

18 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 13. www.ujszo.com A képviselők szerint összehangolt összeurópai fellépés kell a romák társadalmi és szociális diszkriminációjának mihamarabbi felszámolására Uniós romastratégiát akar az Európai Parlament Strassbourg. Az Európai Par­lament uniós cselekvési tervet szeretne romákkal kapcsolatos problémák ke­zelésére. Ennek érdekében a romapolitika összehan­golásáért felelős biztost je­lölne ki, valamint a romák munkavállalását és kisvál­lalkozásait is támogatná. ÖSSZEFOGLALÓ A strassbourgi testület január végén fogadott el egy erről szóló állásfoglalást, melyben megsza­vazta az európai romastratégia kialakítását sürgeti. Járóka Lívia (Fidesz-MPP), Lévai Katalin (MSZP) és Mohácsi Viktória (SZDSZ) is előterjesztői voltak annak a romákkal kapcsolatos eu­rópai stratégiáról szóló pártközi kompromisszumos állásfoglalás­tervezetnek, amelyet 510 igen, 36 nem, 67 tartózkodó szavazattal fogadott el az Európai Parlament. A szöveg szerint „az Európában élő 12-15 millió romát, akik közül mintegy 10 millió az Európai Uni­óban él, faji alapú megkülönböz­tetés és sok esetben súlyos struk­turális diszkrimináció, szegény­ség, valamint társadalmi kirekesz­tés, továbbá nemen, életkoron, fogyatékosságon és szexuális irá­nyultságon alapuló többszörös megkülönböztetés sújtja”. Nem történt előrelépés A képviselők úgy vélik, az „eu­rópai romák helyzete különbözik az európai nemzeti kisebbségeké­től, ami indokolja a konkrét euró­pai szintű intézkedések szük­a romák társadalmi integrációjá­ra vonatkozó európai keretstra­tégia végrehajtásához. A parla­ment emellett arra kéri a Bizott­ságot, hogy jelöljön ki egy, a ro­mákkal kapcsolatos politika összehangolásáért felelős biztost, és hogy a magánbefektetések esélyegyenlőségre gyakorolt ha­tását tegye az uniós támogatások odaítélésének egyik fontos és el­számoltatható tényezőjévé. A képviselők olyan összeurópai vál­ságtérképet is készíttetnének a Bizottsággal, amely az unión be­lül felméri és megvizsgálja azo­kat a területeket, ahol a roma kö­zösségeket a legnagyobb mérték­ben sújtja a szegénység és a tár­sadalmi kirekesztés. Roma kisvállalkozások támogatása A képviselők szerint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáfé­résnek a romákkal kapcsolatos európai stratégiában prioritásnak kell lennie. Az EP támogatná a romák munkaerőpiaci integráció­ját, a romák vállalkozói tevékeny­ségének, kisvállalkozásainak elő­segítését is. Ez utóbbi érdekében, valamint a hátrányos helyzetű kö­zösségeket tönkretevő uzsora gyakorlatának helyettesítése cél­jából mikrohitelrendszer beveze­tését is javasolja az EP. Az EP 209 igen, 309 nem, 135 tartózkodó szavazattal elutasított egy módo­sító indítványt, amely felszólította volna a romákat, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, különös tekintettel a nők és gyer­mekek jogaira, tartózkodjanak a kényszerházasságoktól és a ha­gyományos gyakorlatoktól”, (ú, gondola) Új idők jönnek? A lepusztult romatelepek, a többségi társadalomtól elzárt gettók sok, elsősorban új EU-tagállam valóságának részei. Az Európai Parlament egyebek közt ezen is változtatna az új uniós romastratégiával. (Ján Krošlák felvétele) ségességét”. Az állásfoglalás sze­rint „a romákkal szembeni faji megkülönböztetés elleni küzde­lemben, valamint az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészség­ügyhöz és a lakhatáshoz való joga­ik megvédése terén nem történt előrelépés a legtöbb tagállamban”. Számos országban oktatási szeg­regáció, gettósodás tapasztalható, emellett „a cigányellenesség és a romafóbia még mindig széles kör­ben elteijedt Európában, és a szél­sőségesek által propagált és kiak­názott jelenség, ami rasszista tá­madások, uszító beszédek, jogta­lan kilakoltatások és rendőrségi zaklatás formájában csúcsosodik ki” - áll a szövegben, amely szerint „különösen kiszolgáltatottak a más uniós országban élő romák”. Megfelelő társadalmi és politikai környezet A képviselők úgy vélik, „a roma közösségek társadalmi integráció­ja továbbra is elérendő cél, és megfelelő uniós eszközöket kell használni annak érdekében, hogy hathatós és látható változás tör­ténjen ezen a területen”. Az EP „nyomatékosan és nyíltan elítéli a romákat és az egyéb, „cigánynak” tekintett személyeket érő hátrá­nyos megkülönböztetés vala­mennyi formáját”. A parlament felhívja a tagálla­mokat és az unió intézményeit, hogy támogassák a szükséges in­tézkedéseket a romák befogadását segítő társadalmi és politikai kör­nyezet megteremtése érdekében, ezen kívül sürgeti az EU új Alapjogi Ügynökségét, hogy helyezze a ci­gányellenességet munkaprogram­ja legfontosabb ügyei közé. Uniós biztos a romák integr ációj áért Az EP a romák társadalmi in­tegrációjára vonatkozó európai keretstratégia kidolgozását várja el az Európai Bizottságtól, vala­mint azt, hogy alakítson ki a ro­mák integrációjára vonatkozó közösségi cselekvési tervet, amelynek feladata lesz, hogy pénzügyi támogatást biztosítson Az Unió átveszi az ENSZ-től a tartomány feletti felügyeletet EU-misszió Koszovóba 95,6 százalékuk soha nem pályázott, többségüknek internet-hozzáférése sincs Felkészületlenek a román gazdák MTl-JELENTÉS Brüsszel. Az Európai Unió még e héten elfogadja a koszovói rend­őri-igazságügyi misszió műveleti tervét. Erre azért van szükség, mert értesülések szerint Koszovó vasárnap vagy legkésőbb hétfőn kikiáltja a függetlenségét. A műveleti terv jóváhagyása írásban történik meg, ahhoz nincs szükség az EU-'tagállamok képvi­selőinek magas szintű találkozó­jára. Az unió tavaly decemberi brüsszeli csúcstalálkozóján a poli­tikai döntés már megszületett az 1800 fősre tervezett misszióról. Ettől függetlenül az uniós kül­ügyminiszterek jövő hétfőn a ter­vek szerint nyilatkozatot fogadnak majd el, amelyben nyugtázzák a függetlenségi nyilatkozat megtör­téntét, felszólítást tesznek közzé a stabilitás megőrzése érdekében, és ezzel egyidejűleg az egyes tag­országokra bízzák annak eldönté­sét, elismerik-e az új államot. Az eddigi jelzések szerint Ciprus, Gö­rögország, Románia, Szlovákia és Spanyolország utasítja el az elis­merést. Az EU-misszió azt jelenti, hogy az unió átveszi az ENSZ-től a ma még elvben Szerbiához tartozó, de évek óta nemzetközi igazgatás alatt álló, túlnyomó többségében albánok lakta tartomány feletti felügyeletet, miután a felek közötti tárgyalásokon nem sikerült megál­lapodni Koszovó jövendő jogállá­sáról, és a tartomány választott po­litikai vezetői a függetlenség ki- nyilvánítására készülnek. Az ezután immár uniós színek­ben megtestesülő nemzetközi fel­ügyeletnek - amely az elképzelé­sek szerint évekig tart majd - az a célja, hogy biztosítsa a koszovói politikai folyamatok jogállami mederben tartását. Felügyel arra, hogy a rendőri, igazságszolgálta­tási, államigazgatási eljárásokban ne sérüljenek az emberi jogok, így a Koszovóban maradó szerbek ki­sebbségi jogai, valamint érvénye­süljenek a politikai demokrácia normái. MT1-ÉRTESÜLÉS Bukarest. A román gazdák fel- • készüledenek az uniós alapok le­hívására, aminek következtében az ország lényeges brüsszeli forrá­soktól eshet el. A bukaresti kor­mány által megrendelt közvéle­mény-kutatás szerint a gazdák 96,5 százaléka soha nem pályá­zott eddig uniós pénzalapokra, 61 százaléka úgy gondolja, eleve esélytelenül folyamodna támoga­tásért. E magas fokú kételkedés miatt a megkérdezettek 78 száza­léka válaszolta azt, hogy a követ­kező két évben nem is akar pró­bálkozni uniós pénzek lehívásá­val. 47,9 százalékuk mondta azt, hogy nem érdekli őket ez a támo­gatás, 15,2 százalékuk pedig nem tudja, mit kellene tennie a pénz megszerzéséhez. Valériu Steriu, aki a Románia csatlakozási szerződése mező- gazdasági fejezetének véglegesí­tésével megbízott tárgyaló volt, úgy véli: az alapvető probléma az, hogy az uniós alapokról szóló in­formációk nem jutnak el a vidéki lakossághoz. Pedig lenne bőven pályázandó pénz, ugyanis a kö­vetkező három évben a román gazdák összesen 8 milliárd eurót pályázhatnak meg uniós alapok­ból. A kormány felmérése kimutatja a romániai vidék fejledenségét is. A megkérdezettek mindössze egynegyede nyilatkozta azt, hogy falujában van közművesítés, és az alanyok csupán 55,8 százaléka jut hozzá vezetékes ivóvízhez. A vi­déki háztartásoknak csupán 15,5 százaléka van ellátva számítógép­pel. A vidékiek legfőbb tájékozó­dási forrása a televízió és a rádió, 84 százalékuk naponta televízió­zik, 48,6 százalékuk pedig ugyan­ilyen gyakran hallgatja a rádiót. 89,5 százalékuk viszont soha nem használja az internetet, 44,8 szá­zalékuk pedig nem olvas újságot. Az uniós Közös Agrárpolitika ke­retén belül jelentős támogatások jutnak a gazdákhoz, a pénzek egy részét projektekkel kell lehívni. a magánnyugdíjpénztárak gazdasági mutatói Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,1113 Sk 232 501 667,10 Sk 0,070% 1,1140 Sk 1 409 118 042,52 Sk 0,075% 1,1024 Sk 3 851 161 303,41 Sk 0,075% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1202 Sk 808 016 002,50 Sk 0,070% 1,0991 Sk 5 184 020 787,86 Sk 0,070% 1,0965 Sk 10111 538 133,89 Sk 0,070% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1128 Sk 491 050 094,44 Sk 0,075% 1,1001 Sk 3 930 959 054,78 Sk 0,075% 1,0973 Sk 10 249 233 920,25 Sk 0,075% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,1046 Sk 112 876 541,39 Sk 0,070% 1,0948 Sk 911 820 893,30 Sk 0,075% 1,0916 Sk 1 947 103 080,04 Sk 0,075% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1102 Sk 189 118 656,18 Sk 0,070% 1,0820 Sk 1 731 235 447,80 Sk 0,075% 1,0700 Sk 3 829148 490,92 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár • 1,1101 Sk 389 851 124,24 Sk 0,070% 1,0976 Sk 2 876 700 263,07 Sk 0,075% 1,0944 Sk 4 394 849 298,06 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. február 8-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom