Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-07 / 32. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 7. www.ujszo.com Martin Scorsese koncertfilmjével nyit a szemle Ma kezdődik a Berlinale ŠTEFAN VRAŠT1AK Berlin. Ma kezdődik az európai filmfesztivál-naptár első rangos nemzetközi eseménye, az 58. Nemzetközi Berlini Filmfesztivál, a Berlinale. Az ezerhatszáz néző befogadására alkalmas Berlinale Palastban a hagyományoktól eltérően nem versenyfilmmel nyitnak, hanem Martin Scorsese Shine A Light című koncertfilmjével. A mester két Rolling Stones-koncer- ten gyűjtötte az anyagot ehhez a filmjéhez, melyet ő maga és a híres rockcsapat is elkísér a német főváros mustrájára. A Berlinale másik nagy, várva várt zenei eseménye, a popdíva, Madonna látogatása, aki a Panoráma szekcióban filmrendezőként mutatkozik be. Személyesen kíséri el Filth and Wisdom című, negyvenöt perces munkáját - amely (nemcsak a címéből ítélve) bizonyára tele lesz trágársággal és bölcsességgel. Rajtuk kívül számtalan hollywoodi sztár ígérte jelentétét a berlini mustrán, többek között Penélope Cruz, Scarlett Johansson, Woody Harrelson, Natalie Portman, Patti Smith, John Malkovich, Willem Dafoe, de a francia film nagyasszonya, Jeanne Moreau is felvonul a berlini vörös szőnyegen. A szemle főprogramjában 26 mozgóképet mutatnak be, ebből 22 versenyez - de nincs köztük a volt keleti biok országaiból származó egyetlen opus sem. Az információs szekciók közül két érdekességet említünk meg. Az egyikbe olyan alkotásokat soroltak be, amelyekben a főszerepet a kulináris élvezetek kapják. A másikba a Teddy Mackóért versengő meleg- és leszbikusfilmeket csoportosították. Ezekből idén több mint harmincat mutatnak be. Ez utóbbi szekció immár 22 éve szerepel a Berlinale programjában. ___ Az Arany Medve fogadásra kész (ČTK/AP-felvétel) Megjelent az Irodalmi Szemle februári száma Ady Endre és a Nyugat LAPAJÁNLÓ A huszadik századi magyar irodalom meghatározó, korszakos jelentőségű folyóirata, a Nyugat száz éve indult. A folyóirat szerepét, jelentőségét méltatja az Irodalmi Szemle februári száma. „A maradiság és a korszerűség, a modernség küzdelme fejeződött ki a századvég szellemi törekvéseiben”, s az újat akarásnak meghatározó alakjai voltak azok, akik 1908 januárjában útra bocsátották a Nyugatot. „Harc a »fantomok legfantomabbjáért«, az igazságért ez volt a korabeli haladó sajtó crédója” - írja a Nyugatra emlékező írásában Fonod Zoltán, aki Ady Endre és a Nyugat kapcsolatát vizsgálja. Mert a lapalapítók számára nemcsak a „korszerűség és a modernség” volt fontos, hanem az is, hogy a korabeli „hivatalos irodalom-politika ellenében új folyóiratot” indítsanak. A Nyugat vezéralakja az az Ady Endre volt, aki a „mégis győztes, mégis új és magyar” Ady-igék után a „mit ér az ember, ha magyar?” izgató kérdésére is kereste a választ. Bár „a számítógépek, a világháló és a globalizálódó világ korszakában” ma már valóban „néma tanú a Nyugat”, távolról sem mellékesek azonban azok a tanulságok, melyeket néhány évtizedes küzdelme tár elénk. A „győzelmes felejtés” veszedelmére emlékeztet Gál Sándor, A „literatúrát baltázó betyárok csárdája” című írása. Tanulságos és bölcs gondolatok ezek, melyeket a „literatúra zűrzavara” számlájára elmond az író. Már maga a felvezetés is „páradan”, Carlyle szavait idézi, aki A francia forradalom története című könyvében írja: „Ne tégy semmit, csak izgass, vitatkozzál s a dolgok maguktól elpusztulnak”. A kísérletező költő címmel a lap részletet közöl Pomogáts Béla napokban megjelent monográfiájából, melyben Cselényi László munkásságát értékeli. írásában a költő hetvenes évekbeli költészetével foglalkozik. Grendel Lajos irodalomtörténeti tanulmánya (Magyar líra és epika a XX. században címmel) - többek között - Karinthy Frigyes, Hamvas Béla, Határ Győző és Faludy György munkásságával foglalkozik. Ä könyvről könyvre rovatban Csehy Zoltán (Az individualizmus apo- teózisa címmel) Madarász Imre monográfiáját értékeli (Vittorio Alfieri munkásságáról van szó), Duba Gyula A vadászszenvedély könyve címmel pedig Gál Sándor (Esték és hajnalok) kötetét méltatja. A becketti magyar ugar a címe annak a vendégkritikának, melyben Hernádi Mária Jókai Anna legújabb művét (Godot megjött) elemzi. A lap méltatja a közelmúltban elhunyt Garaj Lajos munkásságát is. A szépirodalmat Keszan Andrea, Kopasz Katalin, Tóth Elemér és Antalík József versei, valamint Végh Péter és Merényi Krisztián novellái képviselik, (zsolt) Az újonnan alapított Arany Orsó-díj egy oszlopon álló, forgatható tekercs, rajta egy celluloiddarabbal A Delta kapta a Filmszemle fődíját A látványtervezői elismerést az Overnight című alkotás mai modem világának megteremtéséért Hujber Balázsnak ítélték (Fotó: Filmunió) Budapest. Mundruczó Kornél filmje, a Delta kapta a 39. Magyar Filmszemle fődíját, az első alkalommal odaítélt Arany Orsót, míg a legjobb rendezőnek járó elismerést Ragályi Elemér vehette át Nincs kegyelem című alkotásáért kedden este Budapesten, a Millenáris Teátrumban. MTl-TUDÓSÍTÁS Az előbbi elismerést a játékfilmes zsűriben elnöklő Klaus Eder, a kritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) főtitkára, valamint Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója, az utóbbit Klaus Eder adta át. Az újonnan alapított Arany Orsó-díj, amely egy oszlopon álló, forgatható filmtekercs, rajta egy celluloid darabbal, 25 millió forinttal jár. A Moziverzum díjával, vagyis a legjobbnak ítélt közönségfilm díjával Gigor Attila A nyomozó című alkotását jutalmazták. A játékfilm kategóriában a legjobb férfi alakítás díját Anger Zsolt kapta A nyomozó című film címszerepéért, míg a legjobb női alakítás díját Gubík Áginak ítélték a Pánik című film pánikbeteg szereplőjének megformálásáért. Az operatőri elismerést Pohárnok Gergely kapta a Fövenyóra és a Tejút című alkotásokért. Az elsőfilmeseket jutalmazó Simó Sándor-emlékdíjjal ismerték el Paczolay Béla Kalandorok című munkáját, a szerethető történetért és a kiváló színészi alakításokért. A játékfilm kategória kü- löndíját a filmművészet határait feszegető újításaiért Fliegauf Benedeknek ítélték oda Tejút című filmjéért. A legjobb forgatókönyvnek járó elismerést Gigor Attila vehette át A nyomozó című filmjének fanyar humoráért és eredeti karaktereiért. A legjobb eredeti filmzenének járó díjban a Delta című film zenéjéért Lajkó Félix részesült. A játékfilmes produceri díjat Szekeres Dénes kapta a Tivoli Film képviseletében A Nap utcai fiúk és a Nincs kegyelem című filmek gyártásáért. A látványtervezői elismerést az Overnight (rendező Török Ferenc) című alkotás mai modern világának megteremtéséért Hujber Balázsnak ítélték, a kategória Arany Olló-díját Kovács Zoltán kapta A nyomozó című film vágói munkájáért. Az Aranymikrofon díjjal Beke Tamás hangmérnököt tüntették ki a Tejút című filmben végzett munkájáért. A legjobb dokumentumfilmnek járó elismerést Böszörményi Zsuzsa és Kai Salminen Hosszú utazás című alkotásának ítélték oda. A kreatív dokumentumfilm díjat Forgács Péter Von Höfler vagyok (Werther-variáció) című filmje kapta. Kreatív dokumentumfilm operatőri díjjal jutalmazták Máthé Tibort az Another planet/Másik bolygó című filmért. A kategória rendezői díját Kovács Kristóf (Malaccal teljes), míg az operatőri kategória díjat megosztva Mohi Sándor (Imádság) és Salamon András (A város ritmusa) vihette el. Az esélyegyenlőségi díjat Szirmai Márton vehette át A süllyedő falu című filmjéért. Schiffer Pál- emlékdíjjal Schuster Richárdot jutalmazták Három hiányzó oldal című dokumentumfilmjéért. Elismerő oklevelet öten kaptak: Jávor István, Vagyok, aki vagyok (Portré Krassó Miklósról) című filmjéért, Kőszegi Edit A11. élet című munkájáért, Kresalek Dávid Hackni című alkotásáért, Lázs Sándor Faludy szerelmei című filmjéért, valamint Zsigmond Dezső Út Calarasiba (Egy sikeres vállalkozó arcképe) című munkájáért. A kísérleti és kisjátékfilmek kategóriájában a legjobb kísérleti film díját Forgács Péter Saját halál című alkotásának ítélték, a legjobb kisjátékfilm Császi Ádám Gyengébb napok című alkotása lett. Kategóriadíjat kapott Gerő Marcell Kócos és Szabó Simon Megyünk című filmjéért, elismerő oklevelet vehetett át Perrin György (Szakadás) és Cserhalmi Sára (SzűkenSzépen). A tudományos-ismeretteijesztő film kategóriában a Szelíd szálakon (A nemezelésről), Pócs Judit és Rittgasser István alkotása nyerte a legjobb film díját. A rendezői díjat megosztva Török Zoltánnak, a Vidrasors rendezőjének és Tóth Zsolt Marcellnek, A vízjárta puszták vidékén - A Körös-Maros Nemzeti Park című alkotás rendezőjének ítélték, míg az operatőri díjat a Zöld múzsák csókja (Hímnős) operatőre, Rák József kapta. Elismerő oklevéllel Cséke Zsolt Daruvonulás a Hortobágyon című filmjét tüntették ki. A külföldi kritikusok a Gene Moskowitz-díjat az idén Mundruczó Koméinak ítélték Delta című filmjéért. A Mozisok Országos Szövetségének díját, a tavalyi naptári év legmagasabb nézőszámot elért játékfilmje, Sas Tamás S.O.S. Szerelem című munkája nyerte el. Az Országos Rádió és Televízió Testület a Szabadság, Szerelem című film alkotóinak adományozott a nézettség alapján különdíjat. Az Országos Diákzsűri Zöld Holló-díjasa Gigor Attila lett A nyomozó című filmjéért. Az internetes közönségszavazás eredményeként a film.hu díját Till Attila Pánik című filmje kapta. Gubík Ágnes kapta a legjobb női alakítás díját a Till Attila rendezte Pánik című filmben nyújtott játékáért A rendező a forgatókönyvet is átírta miatta MISLAY EDIT Gubík Ágnes kapta a kedden zárult 39. Magyar Filmszemlén a legjobb női alakítás díját a Till Attila rendezte Pánik című filmben nyújtott játékáért: egy sikeres, harmincas nőt kelt életre, akin kitör a pánikbetegség. A fiatal színésznő a pozsonyi színművészeti főiskolán végzett, a Komáromi Jókai Színház tagjaként emlékezetes szerepekben láthatta a közönség. Pályáját az utóbbi években Magyarországon folytatja. Hogyan fogadta a díjat, és mit jelent az ön számára? Nem tudom még igazán felfogni. Éppen az előbb hívott Till Attila, a film rendezője, és ugyanezt kérdezte. Azt hiszem, most még hihetetlenebb, mint kedd este volt. Nagyon nagy dolog ez, és annyira boldog vagyok, hogy ez megtörtént velem. Hogyan talált rá önre Till Attila? A szolnoki Szigligeti Színház egyik előadásában játszottam Egri Mártával - azóta már nem vagyok a Szigligeti Színház tagja -, aki szintén szerepei n Pánikban, Bánsági Ildikóval két barátnőt játszanak. Egri Mártának mesélte el Gubík Ági a Pánikban (Képarchívum) egyik beszélgetésük alkalmával Till Attila, hogy már nagyon régóta keresi a filmjéhez a női főszereplőt, és nem találja. Tilla elbeszéléséből annyit tudok, hogy Egri Márti azt mondta neki: több előadásban is együtt játszik egy nagyon tehetséges lánnyal, aki sok szlovák filmet forgatott már, és hogy meg kellene néznie. így indult. Mi történt ezután? Megnézett a színházban, aztán meghívott próbafelvételre úgy, hogy már odaadta a forgatókönyvet, és abból csináltam részleteket. A próbafelvétel két-három órás volt, tehát Till Attila nem akarta letudni két-három másodperc alatt, így kaptam meg a szerepet. Tilla egyébként elég gyorsan döntött, mert a próbafelvétel után egy nappal felhívott azzal, hogy úgy érzi, megtalálta a film főszereplőjét. Annyira bízott bennem a kezdet kezdetétől fogva, és ez nagyon sokat jelent számomra, hogy a forgatókönyv végét is átírta. Eredetileg ugyanis nem velem, azaz a Zsuzsi nevű szereplővel végződött volna a film, hanem Bánsági Ildikóval. Szerintem nagyon szép lett a vége. Nagyon örülök, hogy ezt már az én hatásomra, a velem való találkozás után írta át Till Attila. Milyen volt a pánikbeteg Zsuzsi bőrébe bújni? Erre így nem tudok válaszolni, mert amikor forgatok, akkor mindig arra a jelenetre összpontosítok, amit aznap veszünk fel. Persze nagyon sokat gondolkodtam az egészről, meg éreztem azt is, hogy ez nagy szerep, de hogy mit jelent az, hogy éppen én alakítom, azzal nem foglalkoztam. A Pánik a hosszabb szünet utáni újabb filmes lehetőséget jelentette ezek szerint? Magyarországon még nem forgattam, ez volt az első filmes szerepem. Ami viszont érdekes, hogy Szlovákiában ugyan sokat forgattam mostanában, de ezek 2008-as filmek, azaz csak idén kerülnek forgalmazásba. A szlovák és a cseh mozikban 2008-ban három különböző filmben leszek látható. Az egyik a Malé oslavy (Kis ünnepségek) című film, amelyet a cseh Zdenék Tyc rendezett, és amelyben Bólék Polívka partnere vagyok. A másik a Pokoj v duši (A lélek nyugalma) című film Vladimír Balco rendezésében, s a főszerepét Mokos Attila játssza. Négy férfiről szól a történet, de a női szerepek is nagyon hangsúlyosak benne. A harmadik filmben, amelynek a forgatása két évvel ezelőtt kezdődött, abszolút főszerepet játszom. A rendezője Pavol Korec, a partnerem pedig Milan Mikulčík. Egy fiatal újságírónőről szól, aki véletlenül szemtanúja lesz egy rejtélyes eseménynek. Ez az a film, amelynek a befejezéséhez még öt forgatási nap hiányzik. Az egészben azonban az a legérdekesebb, hogy már magyarországi színházakban játszottam, amikor ezeket a szlovák és cseh filmes felkéréseket kaptam. Mikor és hol láthatják a közeljövőben a nézők? Ami a közeli jövőt illeti, márciustól a budapesti Játékszínben lépek színpadra. És remélem, a fílmszerepek is megtalálnak még.
