Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-30 / 25. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 30. Külföld 9 Amerika kőolajfüggőségének csökkentése érdekében egy nemzetközi technológiai alapítvány létrehozását kezdeményezte Bush utolsó beszéde az Unió helyzetéről Washington. A republikánusok gyanúsan gyakori tapsviharral szakították félbe az elnököt, a demokraták merev arccal hallgatták őt végig, majd pedig agyonbírálták a beszédet. ÖSSZEFOGLALÓ George Bush utolsó, 7. évértékelő beszédében az Unió helyzetéről - helyi idő szerint hétfőn este - azt mondta, az amerikai gazdaság biztos lábakon áll, és Irakban előrelépés történt a biztonság terén. „Gazdaságunk a bizonytalanság korszakát éli át (...) hosszú távonaz amerikaiak bizonyosak lehetnek a gazdaság növekedésében” - jósolta. Szerinte az iraki csapaterősítés működik, és az al-Kaida vereséget fog szenvedni. Megjegyezte, egyelőre nincs jele annak, mikor kerülhetne sor jelentősebb csapatkivonásra. Ez az iraki parancsnokok javaslatára történhet meg. Szorgalmazta, hogy a kongresszus szavazza meg az iraki és afganisztáni műveletekfinanszírozását. Bush elnökségének 8. évében az amerikaiakat több gond emészti. Aggódnak a recesszió, a magas üzemanyagárak, a nagy költség- vetési hiány, az iraki és afganisztáni háború, továbbá az Iránnal való összeütközés és a globális terrorizmus miatt. Amikor Bush 2001-ben átvette az elnöki hivatalt, még nem volt büdzséhiány, az amerikai katonák nem háborúztak, és Bush népszerűsége meghaladta a 60 százalékot. Most viszont a legalacsonyabb, 30 százalékkörüli. Az elnök sürgette a törvény- hozást, minél előbb fogadj a el a 150 milliárd dolláros gazdaságösztönző csomagot. A szenátust figyelmeztette, ne növelje meg a csomag kereteit. A kétpárti együttműködést szorgalmazta. A republikánus szárny nagy tapssal jutalmazta azt a kijelentését, hogy minden adóemelésijavaslatot megvétóz. Bush figyelmeztette Iránt: az USA szembeszáll azokkal, akik fenyegetik az amerikai erőket, megvédi szövetségeseit és érdekeit a Perzsa-öbölben. Felszólította Teheránt: függessze fel az urándúsítást, hajtson végre politikai reformokat és hagyjon fel a terrorizmus támogatásával. Washington együttműködik a nemzetközi közösséggel annak érdekében, hogy megakadályozzák Iránt az atomfegyver előállításában. Az elnök arról is beszélt, hogy csökkenteni kell az USA olajfüggőségét. Egy nemzetközi „tiszta technológiai alapítvány” létrehozását kezdeményezte, amihez Amerika a következő 3 évben 2 milliárd dollárral kíván hozzájárulni. Az alapítvány célja a tiszta energiatechnológiák előmozdítása és a klímaváltozás elleni küzdelem. A beszéd után, tegnap a Demokrata Párt arra kérte Busht, működjön együtt a kongresszussal Amerika nemzetközi tekintélyének helyreállításában. Kathleen Sebe- lius kansasi kormányzó arról beszélt, hogy a Fehér Ház jelenlegi külpolitikája nyomán megfogyatkoztak Amerika szövetségesei és megszaporodtak ellenségei. Sebe- lius - aki egy republikánus többségű állam demokrata kormányzójaként a kétpárti együttműködés jelképe - azt mondta: „Ha több republikánus áll mellénk az idén, akkor nem kell megvárni a következő elnököt ahhoz, hogy Amerika helyreállíthassa nemzet- Fmyegetően közölte: minden adóemelési javaslatot megvétóz. Az elnök közi szerepét, és a jelenleginél ha- mögött Dick Cheney (balra) alelnök és Nancy Pelosi, a képviselőház el- tékonyabb terrorellenes háborút nöke. (SITA/AP-felvétel) folytathasson.” (MTI, ú) POLITIKAI BOTRÁNY Beismerte a vízbefojtást Washington. John Negro- ponte, az USA volt hírszerző főnöke beismerte: amerikai tisztek vízbefojtásos vallatási technikát alkalmaztak a múltban terroristagyanús foglyokkal szemben. Azt is hozzátette, ma már nem alkalmaznak ilyen módszert. A beismerésnek azért is nagy súlya van, mert Negroponte jelenleg a külügyminiszter helyettese. A Bush-kormány mindeddig tagadta, hogy a CIA tisztjei ezzel a kínzásnak minősülő módszerrel próbáltak szóra bírni foglyokat. „Ez a kormány nem kínoz embereket (...) betartjuk az amerikai törvényeket és nemzetközi kötelezettségeinket” - mondta tavaly októberben Bush elnök. Negroponte, aki 2005 és 2007 között elsőként töltötte be a Bush által létrehozott nemzeti hírszerzési igazgatói posztot, azt mondta, ezt a technikát az ő hiJohn Negroponte (Képarchívum) vatali ideje alatt, sőt már néhány évvel korábban sem alkalmazták. Korábbi értesülések szerint a CIA 2003 óta nem alkalmazza a vízbefullasztásos technikát, amelyet Dick Cheney alelnök azonban egyszer „fontos kihallgatási eszköznek” nevezett. A szenátusban ma hallgatják meg Michael Mukasey igazságügyminisztert. Ha ő eiismemé, hogy ez a módszer kínzás, akkor vádemelés fenyegetné a vallatásokat vezető CIA-ügynököket és valószínűleg a CIA felsőbb vezetését is. (MTI) Ötvenhat szellemisége Nagy Imre lánya meghalt Budapest. Hosszan tartó betegség után, 80 éves korában tegnap elhunyt Nagy Erzsébet, Nagy Imre mártír miniszterelnök leánya. Nagy Erzsébet 1927-ben született Kaposvárott. Apja, Nagy Imre 1953-1955 között, majd az 1956-os forradalom idején Magyarország miniszterelnöke volt, 1958-ban kivégezték. A .család 1930-1945 között a Szovjetunióban, több évig kitelepítettként Szibériában élt. Miután a család 1945 decemberében visszatérhetett Magyarországra, dolgozott a Külügyminisztériumban, a Földművelés- ügyi Minisztériumban, majd a Kulturális Kapcsolatok Intézetében. 1987- 1988 óta aktívan részt vett a magyar politikai közéletben. 1988- ban egyik megalapítója volt a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak (TIB). Sokat tett az 1956-os forradalom és szabadságharc elismertetéséért. (MTI) Nikolics Moszkvában Orosz fenyegetőzés Moszkva. Oroszország „megfelelő” választ fog adni arra, ha a Nyugat az ENSZ BT határozata nélkül elismeri Koszovó dél-szerbiai tartomány függetlenségét. Ezt tegnap közölte az orosz külügyi szóvivő. „Feltételezzük, hogy partnereink tudatosítják, milyen pusztító következményei lesznek egy egyoldalú eljárásmódnak” - fogalmazott Mihail Kaminyin, hozzáfűzve: a kulisszák mögött szemmel láthatóan nyomást gyakorolnak Ban Ki MunENSZ-főtitkárra. Oroszország reméli, hogy a Nyugat nem szánja el magát olyan lépésre, amely „romboló, precedens érvényű hatással lesz a nemzetközi kapcsolatok rendszerére”. Tegnap Szergej Mironowal, az orosz parlament felsőházának elnökével Moszkvában tárgyalt Tomiszlav Nikolics szerb ultranacionalista ellenzéki politikus, a szerbiai elnökválasztás első fordulójának győztese. (MTI) Barack Obama komoly segítséget kapott - hatalmas pofon Hillary Clintonnak Kennedy elnök méltó örököse ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Rendkívül fontos segítséget kapott a jövő heti szu- perkedd előtt a demokrata elnökjelöltségre pályázó Barack Obama. John F. Kennedy amerikai elnök méltó örökösének nevezte őt hétfőn Ted Kennedy szenátor, a Demokrata Párt befolyásos személyisége, aki azt szeretné, hogy ne Hillary Clinton, hanem Obama legyen a demokrata elnökjelölt, majd az USA következő elnöke. A massachusettsi szenátor, az 1963-ban meggyükolt John F. Kennedy öccse „rendkívüli jellemű és vezető képességgel megáldott emberként” jellemezte Giuliani remél Miami. A délkeleti Floridában tegnap tartották a republikánus előválasztást. Az elnökjelöltség elnyerésére leginkább esélyes John McCain és Mitt Romney között szoros párharcot vártak. A tegnapi szavazás ugyanakkor megkondíthatta a lélekharangot Rudolph Giuliani volt New York-i polgár- mester elnöki ambíciói felett, aki eddig nagyon lemaradt. A demokraták floridai elnökjelölő előválasztását a jövő ked- denrendezikmeg. (m) az illinois-i szenátort. Az elmúlt egy évben mindegyik aspiráns kereste a nagy súlyú politikus támogatását. Edward Kennedy a korábbi előválasztások idején nem foglalt állást egyik aspiráns mellett sem. A 76 éves szenátor Caroline Kennedyvel, a néhai Kennedy elnök lányával az oldalán jelentette be Obama támogatását a washingtoni Amerikai Egyetemen rendezett kampánygyűlésen. Állásfoglalása kemény csapás Hillary Clintonnak, aki állítólag arra kérte Kennedyt, hogy maradjon legalább semleges az aspiránsok versengésében. „Változást érzek a levegőben” - fogalmazott a tekintélyes szenátor, aki szerint Obama a politikai vezetők új nemzedékét testesíti meg. Obama mosolyogva hallgatta a pódiumon a méltató szavakat. „Barack Obamával lezárul az a régi politika, amely a faji, nemi és szexuális, valamint etnikai csoportok közötti ellentéteken alapul” - mondta Kennedy, aki az utóbbi hetekben felháborodott Bili Clinton Obama elleni éles támadásain, azon, hogy a volt elnök a faji kártyát is belekeverte a kampányba. Az idős szenátor két hete személyesen járt közben azért, hogy Hillary és Obama egy vitán tűzszünetet kössön a kérdésben. (MTI, ú) Az afroamerikai „Kennedy" Ted Kennedyvel (Reuters-felvétel) Semmiben sem értett egyet a jelenlegi államfő és legnagyobb riválisa Klaus és Švejnar nyilvános vitája KOKES JÁNOS Prága. Egymástól jelentősen eltérő véleményeket fogalmazott meg a csehországi privatizációról, a reformokról, a globális felmelegedésről és néhány más fontos kérdésről a két cseh államfőjelölt. Václav Klaus és Jan Švejnar tegnap a közszolgálati Cseh Televízió kamerái előtt válaszolt a szociáldemokrata szenátorok kérdéseire. Tíz nappal a cseh elnökválasztás előtt ez volt az első és valószínűleg az egyetlen nyilvános televíziós fórum, amelyen Klaus, a polgári demokraták jelöltje, valamint Švejnar, az ellenzék jelöltje kifejthette véleményét. Bár a vita többnyire száraz, akadémikus stílusban zajlott, nem nélkülözte a másik fél bírálatát, sőt az ironikus, személyeskedő megjegyzéseket sem. Míg Klaus a közép-kelet-eu- rópai régióban a legsikeresebbnek, a legalacsonyabb veszteséget felmutatónak minősítette a kilencvenes években az ő kormánya idején lezajlott csehországi privatizációt, addig Švejnar szerint sikertelen volt, mert a volt állami vagyon jelentős részét egyszerűen szétlopták. Eltérő volt a véleményük az Európai Unióval és az euró bevezetésével kapcsolatban is. Klaus szerint az eurót Csehországban csak akkor kell bevezetni, ha Brüsszel és a csehek feltételei találkoznak. Švejnar úgy vélte: erre mihamarabb szükség lenne, mert az esetleges nemzetközi pénzpiaci zavarok megkárosíthatják a cseh vállalkozókat, akik ma már nagymértékben össze vannak kapcsolva a külfölddel. RÖVIDEN Schengen utáni feladatok Berlin. A schengeni övezet egy hónnappal ezelőtti kibővítése után még inkább szükséges a tagállamok biztonsági szervei közötti együttműködés erősítése. Ezt tegnap mondta Berlinben az EU bel- és igazságügyi biztosa. A 11. Európai Rendőrkongresszust megnyitó beszédében Franco Frattini javasolta, a külső határok fokozottabb védelme érdekében a tagországok állítsanak fel közös nyomozócsoportokat, fokozzák az információcserét, és hozzák létre a beutazók ellenőrzésének elektronikus rendszerét. (MTI) NATO-gondok Afganisztánban Berlin/Ottawa. A NATO hivatalosan kérte Németországot, hogy több mint 200 fős, gyorsan bevethető harci egységet küldjön Afganisztán északi részébe - erősítette meg a német védelmi tárca szóvivője. A kormány hamarosan dönt a kérés teljesítéséről. Stephen Harper kanadai miniszterelnök figyelmeztette a NATO-t, országa kivonja katonáit Afganisztánból a jövő év elején, ha nem kap jelentős erősítést a szövetség részéről. Kanada 2500 katonát állomásoztat Afganisztán egyik legveszélyesebb térségében, a déli Kandahár városban, megbízatásuk 2009 februárjában jár le. (MTI) A parlament előtt a fejkendő Ankara. Tegnap teijesz- tette a törvényhozás elé a Törökországban kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja az ellenzéki Nemzeti Cselekvés Pártjával (MHP) közösen jegyzett indítványát, amely a felsőoktatási intézményekben enyhítene a muzulmán fejkendő viselésének tilalmán. Az iszlámbarát kormánypárt és a nacionalista MHP hétfőn este állapodott meg a javaslat részleteiről. A Törökország befolyásos világi elitjéhez tartozó bírák és egyetemi rektorok tiltakoznak az indítvány ellen. (MTI) Fehérorosz választások Minszk. Alekszandr Luka- senko fehérorosz államfő bejelentette, szeptember végén parlamenti választásokat tartanak. Mint közölte, nyugati megfigyelők is figyelemmel kísérhetik a voksolást. Az 1994 óta hatalmon lévő, országát vaskézzel irányító Lu- kasenko közleménye szerint a kampány hivatalosan június végén kezdődik; a választásokat demokratikus módon kell lebonyolítani, és annyi nemzetközi megfigyelőt hívnak meg rá, amennyinek a részvételét a nemzetközi szervezetek szükségesnek látják. Az USA által „Európa utolsó diktátorának” nevezett Luka- senko az utóbbi időben a kapcsolatok javítását kérte a Nyugattól, az EU pedig az ellenzékkel kapcsolatos önmérsékletre szólította fel a fehérorosz hatóságokat. (MTI)