Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-23 / 19. szám, szerda
14 Európai unió ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 23. www.ujszo.com Tanulságos vita az Európai Parlamentben - egységes európai stratégiára van szükség - kötelező szempont legyen az esélyegyenlőség követelménye Nem tudja kezelni a romakérdést az unió ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Európában a becslések szerint 7-9 millió roma él, a velük kapcsolatos problémák kezelését célzó intézkedések sem uniós, sem tagországi szinten nem-hoztak sok eredményt. Az Európai Parlamentben ma egy hete vitáztak erről a képviselők, megállapítva: mielőbb ki kellene dolgozni egy uniós romastratégiát. A témát két magyar képviselő vezettte fel, Járóka Lívia (Fidesz) és Mohácsi Viktória (SZDSZ), rámutatva: bár a romaproblémára az elmúlt években számos uniós dokumentum felhívta a figyelmet, nem történt előrelépés. A vitában az Európai Bizottságot képviselő Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos bejelentette: az EB még az idén javaslatot tesz egy olyan irányelv megalkotására, amely a még nem szabályozott területeken is előírja a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód garantálását. A téma annak kapcsán került terítékre, hogy öt képviselő kérdést intézett az Európai Bizottsághoz: mikor terjeszt elő a testület átfogó cselekvési tervet a romák helyzeténekjavításáról? A kérdezők utaltak arra, hogy az EP már 2005 áprilisában állásfoglalást tett közzé a romák unióbeli helyzetéről, és már ebben felszólította az unió kormányát, vagyis az EB-t, készítsen javaslatokat arról, hogyan tudja az EU a legjobban összehangolni és elősegíteni a romák helyzetének javítására irányuló törekvéseket, továbbá fogadjon el egy olyan cselekvési tervet, amely világos ajánlásokat tartalmaz a tagállamok számára. Járóka Lívia a vitában kiemelte: az európai munkaerőpiacnak és az uniós államoknak egyaránt érdekük, hogy a legnépesebb és leggyorsabban növekvő kisebbség integrációja sikeres legyen. Leszögezte, szükség van arra az akciótervre, amelynek elkészítését a brüsszeli bizottság magas szintű tanácsadócsoportja is kezdeményezte. A leghátrányosabb helyzetű csoportok segítésének finanszírozását például a bizottságnak kell kezdeményeznie és keresztülvinnie a tagállamoknál. Az uniós pénzek felhasználásánál kötelező szempontként kell érvényesíteni az esélyegyenlőség követelményét. Elengedhetetlen egy európai krízistérkép létrehozása is, amelynek alapján Brüsszel megkezdhetné a tagállamokban halogatott deszeg- regációs munkát. Elhangzott, hogy legalább tíz tagországban biztosan szegregált körülmények között tanulnak a romagyerekek, és minden tagállamban pontosan tudni lehet azt is, a romák hol élnek nyomortelepeken, szörnyű állapotok között. Gyakoriak a rasszista indíttatású támadásokis a romákkal szemben. Tehát egyrészt európai szintű stratégia kell, másrészt az, hogy minden tagállam készítsen akciótervet a romák integrálására, ugyanis Európában a 7-9 millió roOsztályrészük a kirekesztés, beilleszkedésük és foglalkoztatásuk megoldatlan, a nőket többszörös diszkrimináció sújtja. ma többsége ma is rossz szociális körülmények között él, ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint évekkel ezelőtt. Osztályrészük a kirekesztés, beüleszkedésük és foglalkoztatásuk megoldatlan, a roma nőket többszörös diszkrimináció sújtja. Érdekes fejtegetéssel állt elő Tabajdi Csaba (MSZP), szerinte az EU-nak „nincs kisebbségpolitikája sem a romák, sem a tradicionális nemzeti kisebbségek, sem a mig- ráns kisebbségek irányában. Én a romákat is a tradicionális nemzeti kisebbségek közé sorolom, ugyanakkor sajátos szociális hátrányos helyzetük miatt mégis külön kategóriaként kell kezelni őket.” Úgy vélte, világosan el kell különíteni, mi a tagállamok és mi az unió kompetenciája. El kell különíteni a tagállami és az uniós kompetenciákat, az EU szerinte egyfelől pénzt adhat a tagállamnak, de módszertant is kell adnia, ellenőriznie is kell, és felkészült szakértőkkel kell rendelkeznie. Az EB nevében Ferrero-Waldner állította: az elmúlt évben mind a tagállamokban, mind az uniós központban intenzívebbé tették az erőfeszítéseket a romák integrációjának javítására. A bizottság eltökélt abban, hogy a helyzetet jogalkotással, információs kampányokkal és az uniós felzárkóztatási alapok igénybe vételével is javítsa. Javasolta a testületnek, hogy hozzanak létre egy magas szintű roma fórumot is a nemzeti parlamentek, uniós intézmények és szakértői csoportok bevonásával. Mint megjegyezte, huszonkét tagállam ellen folyt már eljárás hátrányos megkülönböztetés miatt, (mti, pi, ű) Tizennégy napig minden indoklás nélkül elállhatunk a szerződéstől, határidő előtt is visszafizethető a kölcsön Egységesítik a fogyasztói hiteleket Brüsszel. A hitelezőknek egész Európában egységes módon, teljes körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztói hitelekről. A szándék: 490 millió uniós polgár számára lehetővé tenni, hogy könnyebben vegyen fel kölcsönt - az unió bármely tagállamában! ÖSSZEFOGLALÓ Az európaiak mintegy kétharmada - egészében vagy részben - hitelből vesz például autót, mosógépet, esetleg bútort. A fogyasztói hitelek piaca azonban még erősen töredezett, az egyes országokban más és más szabályok vannak érvényben. Ez megnehezíti a hitelszolgáltatások szabad áramlását, az egyes ajánlatok összehasonlítását és a fogyasztók uniós szintű, egységes védelmét. Ezért van szükség az Európai Parlamentben a múlt héten megszavazott új irányelvre. A tagállamokat képviselő Tanács tavaly szeptemberben fogadta el közös álláspontját, az EP pedig most második olvasatban tárgyalta és - jelentős módosításokkal - elfogadta a jogszabálytervezetet. A szavazást hosszú vita és egyeztetés előzte meg. Az EP és a Tanács között a fő vitapont a hitelek határidő előtti visszafizetése, valamint az ilyen esetben fizetendő kompenzáció kérdése volt. A most megszavazott változat az együttdöntési eljárásnak megfelelően még visszakerül a Tanácsba, a lefolytatott háttértárgyalások alapján azonban valószínűsíthető, hogy a tagállamok képviselői már nem változtatnak a szövegen. Kétszáztól 75 ezer euróig Az irányelv hatálya az olyan hitelmegállapodásokra teljed ki, amelyeknél a hitel teljes összege 200 és 75 000 euró közé esik. (A Tanács korábban 100 000 eurós felső határt javasolt.) A 200 euró- nál kisebb és 75 000 eurónál nagyobb hiteleken kívül egyáltalán nem vonatkozna az irányelv az olyan folyószámlahitei formájában fennálló hitelmegállapodásokra, amelyek alapján a hitelt egy hónapon belül vissza kell fizetni. Nem terjedne ki a munkaadó által a piacinál kedvezőbb feltételekkel nyújtott hitelekre, az ingatlanfedezetű jelzáloghitelekre, a földterület megszerzését célzó hitelmegállapodásokra és az olyanokra sem, amelyeknél a hitel kamat- és díjmentes, illetve csak jelentéktelen díjfizetéssel jár. Tájékoztatás aláírás előtt Mielőtt a hitel felvételét fontolgató ügyfelet bármilyen megállapodás vagy ajánlat kötelezné, a hitelt kínálónak meg kell adnia számára a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat, hogy megalapozott döntést hozhasson. A jogszabály meghatározza, hogyan néz majd ki az egész EU-ban egységesített „általános európai fogyasz- tóihitel-tájékoztató”, amely tartalmazza a kínált kölcsön fő jellemzőinek leírását. A tájékoztatásnak többek között ki kell terjednie a fogyasztó által teljesítendő fizetések összegére, számára és gyakoriságára, a kapcsolódó költségekre, az elállási jogról szóló információra, a határidő előtti visszafizetés jogára és az ezzel járó kötelezettségekre is. Egyszerűen fogalmazva: ezek az intézkedések a fogyasztót védik, mivel minden bank köteles megadni a részletes információkat, a polgár gyorsabban ki tudja választani, melyik nyújtja a számára legjobb feltételeket. Vagyis nagyobb lesz a konkurencia, ami a hitelek kamatainak csökkenéséhez vezethet, ergo: több pénz marad a polgár zsebében. A hitelképesség értékelése Az irányelv szerint kerülendő a túlzott eladósodás, és „a bővülő hitelpiacon különösen fontos az, hogy a hitelezők ne vegyenek részt felelőtlen hitelügyletekben”. Ezért a jogszabály előírja: a hitelező köteles értékelni a fogyasztó hitelképességét „adott esetben a fogyasztótól kapott megfelelő információ és szükség esetén a vonatkozó adatbázisban végzett keresés alapján”. Határokon átnyúló hitelek esetében a fogyasztók hitelképességének értékelése céljából minden tagállamnak biztosítania kell a más EU-országból származó hitelezők számára az adott tagállamban használt adatbázisokhoz való hozzáférést. A fogyasztó visszaléphet A fogyasztó 14 naptári napon belül indokolás nélkül elállhat a hitelmegállapodástól. A jogszabály értelmében ekkor a hitelező számára „indokolatlan késedelem nélkül és az elállásról szóló értesítésnek a hitelező számára történő megküldését követő legkésőbb 30 naptári napon belül” vissza kell fizetni a tőkét, valamint a hitellehívástól a visszafizetésig járó kamatot. A hitelező a fogyasztótól semmilyen más ellentételezésre nem jogosult. A jogszabály kitér arra is, hogy (főszabályként) ha „a fogyasztó adásvételi vagy szolgáltatásnyújtási szerződés tekintetében a közösségi jog alapján az elállás jogát gyakorolja, a továbbiakban kapcsolt hitelmegállapodás nem kötelezheti”. Visszafizetés határidő előtt A jogszabály kimondja: „a fogyasztónak joga van a hitelmegállapodás szerinti kötelezettségeit egészben vagy részben bármikor teljesíteni. Ilyen esetekben jogosult a hitel teljes költségének csökkentésére”. Másrészt viszont „a hitelező jogosult a hitel határidő előtti visszafizetéséhez közvetlenül kapcsolódó esetleges költségek ellentételezéséhez, feltéve, hogy a határidő előtti visszafizetés olyan időszakra esik, amelyre a hitelkamatláb rögzített”. Az EP által elfogadott szöveg szerint idő előtti visszafizetés miatti kompenzációként legfeljebb a hitel összegének 1 százaléka kérhető. Ez arra az esetre vonatkozik, ha a visszafizetés a hitelmegállapodás rendes lejárta előtt több mint egy évvel történik. Ha egy évnél rövidebb a két időpont közötti időszak, az ellentételezés nem lépheti túl a határidő előtt visszafizetett hitel összegének 0,5 százalékát. A hitelező kivételesen követelhet nagyobb kompenzációt is, ha bizonyítani tudja, hogy a határidő előtti visszafizetés miatti vesztesége meghaladja az előbb említett összegeket. De az ellentételezés nem haladhatja meg azt a kamatösszeget, amelyet a fogyasztó a szerződés szerinti rendes törlesztéssel fizetett volna. A tagállamoknak a hatályba lépésétől számítva két évük lesz arra, hogy elfogadják és kihirdessék azokat a rendelkezéseket, amelyek az irányelv alkalmazásához szükségesek, (pi, aktualne sk, ű) Dél-Kaukázus Hatékonyabb uniós politika Brüsszel. Érdekes külpolitikai témáról, a dél-kaukázusi országokkal kapcsolatos hatékonyabb uniós politika kialakításának feltételeiről szóló jelentést fogadott el a múlt héten az Európai Parlament. A dokumentum üdvözli Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia bevonását az európai szomszédságpolitikába. A szöveg megjegyzi, a gyors és erőteljes gazdasági növekedés eredményeképpen Azerbajdzsán adományozó országgá vált. A jelentés „támogatja a bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy megvalósíthatósági tanulmányban mérjék fel egy Grúziával és Örményországgal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségét”. A szöveg szerint az EP tudomásul veszi a grúz kormány által a rózsás forradalmat követően végrehajtott széles körű reformokat, ugyanakkor további előrelépések megtételére ösztönöz a plurális kormányzás, valamint a kormány és az ellenzék között folytatott párbeszéd, a jogállamiság és az emberi jogi kötelezettségeknek való megfelelés terén. Az EP felhívja mindhárom országot, tegyenek még több erőfeszítést a korrupció leküzdésére és a kedvező üzleti környezet megteremtésére. A parlament felszólítja Örményországot és Azerbajdzsánt, hogy sürgősen ragadjanak meg minden alkalmat a nagomo-kara- bahi konfliktus békés megoldására. A vitában Duka-Zólyomi Árpád (MKP) azt mondta, a dél-kaukázusi országokkal kapcsolatban a célok: „a demokrácia, a jogállamiság, a jólét és a biztonság megteremtése mellett a piacgazdaság kiépítése, a gazdasági fejlődés hatékony támogatása és az energiabiztonság megteremtése”. Szerinte hatékony EU-politika kell a térség törékeny demokráciájának megszilárdításához, a valódi gyülekezési, sajtó- és szólásszabadság biztosításához. Hozzátette: a térségben folyamatosan szembe kell nézni az orosz nagyhatalmi politika bomlasztó törekvésével, ezért az EU-nak ebben a kérdésben határozottabban kellene fellépnie az orosz féllel szemben, (mti, ú) A nagy bevásárlóközpontokban ma már szinte mindent lehet hitelre venni (SITA-felvétel)
