Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-14 / 11. szám, hétfő

Ók miért nem hiznak? IV. oldal egészségünkre Mi várható 20084>an az orvostudományban VII. oldal 2008. január 14., hétfő 6. évfolyam 2. szám Cukrom, cukrom, mondd meg nékem Ha a kockázati tényezőket nem hatástalanítják, szívbetegség alakulhat ki II. oldal A férfi és a szépség Sem a táncoló izmok, sem a gondolkodó arckifejezés nem hódít a hölgyeknél V. oldal Hat tipp fejfájás ellen Aki feszült, annak nemcsak az izmai, hanem a gondolatai is begörcsölnek VI. oldal A kevés telített zsírt tartalmazó ételek fogyasztásával és rendszeres mozgással csökkenthető Koleszterin, az alattomos... Évről évre nő azok száma, akiknek magas a koleszte- rinszintjük. A szakemberek szerint még mindig nem te­szünk eleget csökkentésé­ért, vagyis - kissé leegysze­rűsítve- egészségünkért. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ez a helyzet nemcsak Szlovákiá­ra, hanem az egész világra jellem­ző. Az előrejelzések szerint 2020- ig a legtöbb ember szívbetegség­ben fog meghalni. Az egészségte­len életmóddal párhuzamosan az egyes kockázati tényezők száma is emelkedik. Ha ezeket sikerülne pozitív irányba megváltoztatni, meghosszabbíthatnánk az életet, javíthatnánk az életminőséget, s ezzel megakadályozhatnánk a szív- és érbetegségek kialakulását, vagyis a szívinfarktust, az agyi ér­katasztrófát, a hirtelen szívhalált, a vesekárosodást és a szívelégte­lenséget. Az Európai Unió stratégiája Két, egymástól független tanul­mányból - az ún. stockholmi és az Euroaspire 1-3 tanulmányból - in­dul ki. Mindkét dokumentum egybe­hangzóan állapítja meg, hogy a magas koleszterinszint kezelése jelenleg nem megfelelő. Melyek azok az érvek, amelyek emellett szólnak? A legfontosabb érv, hogy a bete­gek általában figyelmen kívül hagyják az orvos tanácsait, ame­lyek az életmód megváltoztatására és a rendszeres gyógyszerszedésre vonatkoznak. Nagy hiba, hogy kommunikációs zavar van a elsőd­leges (körzeti orvos) és a másodla­gos (kórházi) kezelés között, ami gyakran nem megfelelő együttmű­ködésben nyilvánul meg. Nincs összhang az elmélet és a gyakorlat között, vagyis az ajánlott és a tény­leges koleszterinszint között. Európában a szívbetegségek évente 1,9 millió ember halálát okozzák az olyan kockázati té­nyezőknek köszönhetően, mint a magas koleszterinszmt, ma gas vérnyomás, dohányzás és túlsúly. Évente e betegek kezelése 169 milliárd euróba kerül. Világszerte a szakembe­rek azon fáradoznak, hogy ezt a negatív irányvonalat megállítsák, de még in­kább, visszafordítsák. Azt szorgalmazzák, hogy az orvos alaposan tájé­koztassa a pácienset a helyes étkezési szoká­sokról és az egészséges életmódról, hangsúlyoz­za és ébressze rá a bete­get a kezelés fontosságára. Nagyon fontos lenne ja­vulást elérni az tin. másodla­gos megelőzés és a kezelés te­rén. Ide egyebek mellett az új te­rápiák alkalmazása tartozik, vagyis a koleszterinszint rendszeres ellen­őrzése, az tin. rossz koleszterin csökkentése, a cukorbetegek és az ischémiás szívbete­gek koleszterinszintjé nek csökkentése. Jó lenne, ha a be­teg a gyógyszeres kezelés mellett lé­nyeges változáso­kat hajtana vég­re az étkezésé­ben és általában az életmódjában. Szem előtt kell tartani, hogy a szív- és érrendszeri betegségek nagymértékben megrövidítik az j életet, mégpedig elsősorban a kö- zépkorúakét. Amint azt már a fentiekben hangsúlyoztuk, az életmóddal óri­ási változásokat lehet elérni. Ehhez nem kell semmi más, csak akarat és következetesség. Hogyan hat a koleszterin? A koleszterin a trigliceridekkel együtt a legfontosabb zsírok közé tartozik, s mint olyan, az emberi szervezet számára pótolhatatlan energiaforrás. Az élelemből nyer­jük az összes koleszterin egyhar- madát, a maradék rész pedig a májban és az emésztőrendszerben képződik. Amikor a „jó” és „rossz” koleszterinről beszélünk, a vérben a koleszterint szállító lipoproteinek szerepéről van szó. A nagy sűrűségű hpoproteinek, szakszóval HDL (high density lipoproteine) vagy „jó” koleszterin védi a szervezetet a betegségektől. A ,jó” koleszterin a lipoproteinek segítségével jut el a sejtekből a májba, majd az epébe, s ott epesav­vá változik, amely az emésztéshez szükséges. A HDL optimális szintje férfiaknál 1,2 mmol/1 felett, nőknél pedig 1,4 mmol/1. Ha ez az érték 1,0 mmol/1 alatt van, ez már a szív­ás érrendszeri betegségek kialaku­lásának fokozott veszélyét jelzi. Mi­nél magasabb ez az érték, annál jobb. Hogyan emeljük a, jó” koleszterin szintjét? ♦ rendszeres mozgással (hetente négyszer legalább 15 perc) ♦ súlycsökkentéssel ♦ minimális adag alkohollal ♦ a nikotin korlátozásával Ezzel szemben az alacsony sűrű­ségű lipoprotein, az ún. LDL, vagya „rossz” koleszterin hozzájárul a be­tegségek kialakulásához, vagyis minél alacsonyabb a szintje, annál jobb. Épp a magas LDL-szint vezet az oly rettegett érelmeszesedéshez. A következmény ismert: szívinfark­tus, agyi érkatasztrófa, ischémiás szívbetegség. Felnőtt embernél az LDL-kolesz- terin szintjének nem szabadna meghaladnia a 3,0 mmol/l-t, az összkoleszterinnek pedig a 5,0 mmol/1 értéket. A cukorbeteg ese­tében ennek az értéknek még ala­csonyabbnak, 4,5 mmol/l-nek kel­lene lenni. Kockázati tényezők Apoproten B-too LD L \ Chotosteryi ester Ha a családban valakinek magas a koleszterinszintje, előfordulhat, hogy bár egészségesen táplálko­zunk, mégis magas lesz a koleszte­rinszintünk. A következő té­nyezők a legfontosab- Phospholipid bak: ♦ Öröklődés SS A génektől függ, milyen lesz a ko­leszterinszintünk. Ezt nem tudjuk befolyásolni, de mozgással és az ét­kezési szokások meg- j változtatásával sokat javíthatunk a helyze­ten. Az utóbbi idő­ben bebizonyosodott, hogy ha a páciensek megfogadják az orvos tanácsait és megvál­toztatják a szokásaikat, i lényegesen csökkenthe­tik a betegség kialakulásá­nak esélyét. ♦ Táplálkozás A legnagyobb hatással a kolesz­terinszint alakulására a teh'tett zsír­savak vannak. Magában az ételben található kolesz­terinnek lényegesen kisebb a hatása, mint a telített zsír­savaknak. Három­szor károsabbak, mint az állati eredetű koleszte­rin, ezért korlátoz­ni kell a zsíros hús és sajt, a szalonna és a vaj fogyasztá­sát. A megfelelő ételkészítés az első lépés ahhoz, hogy ne emel­kedjen a kolesz­terinszint. . ♦ Testsúly Ha ön túlsúlyos és magas a koleszterin- szintje, a legjobb megoldás a testsúly csökkentése. A súlycsök­kenéssel a trigliceridek szintje is ala­csonyabb lesz, ugyanakkor pedig emelkedik az ún. jó koleszterin szintje. ♦ Testmozgás és stressz A mozgás az, amely növeli a, jó”, és csökkenti a „rossz” koleszterin szintjét, emellett csökkenti a vér­nyomást, enyhíti a stresszt, javítja az erőnlétet, beleértve az erek és a szív erőnlétét is. ♦ Kor és nem A menopauza előtt a nőknek ál­talában alacsonyabb a koleszterin- szintjük, mint a hasonló korú férfi­aknak. A változókor után a helyzet teljesen megváltozik. Ilyenkor ál­talában a rossz koleszterin szintje megnő, a jóé pedig csökken. Az ál­talános koleszterinszmt általában 60-65 év után emelkedik. ♦ Alkohol Az alkohol emeli a HDL, de nem csökkenti az LDL koleszterin szint­jét. Az orvosok ezért még mindig nem tudják, hogy az alkohol teljes mértékben jó-e a szívbetegségek kockázatának csökkentésére. A túlzott alkoholfogyasztás károsítja a májat, a szívet, emeli a vérnyo­mást és trigliceridek szintjét. Ki van veszélyben? A magas koleszterinszint követ­keztében lerakódások, plakkok ala­kulnak ki az érfalakon. Szűkülnek az erek, romlik a vérkeringés, vér­rög alakulhat ki, ami leválhat és el­zárhatja az eret. Ennek következté­ben a szövetek nem kapnak elég tápanyagot, ischémia, vérellátási zavar alakulhat ki. Az állati eredetű fehérjék és zsí­rok egészségre káros hatását az Egészségügyi Vüágszervezet (WHO) és az Élelmezésügyi Vüág­szervezet (FAO) számos tanulmá­nya igazolta. Bebizonyosodott pél­dául, hogy a vegetáriánusok köré­ben 57 százalékkal kevesebben hal­nak meg ischémiás szívbetegség­ben. Általában elmondható, hogy a húsmentes étkezés hívei hosszabb életűek, mint a húsevők. Ebből is látható, hogy mennyire fontos a táplálkozás és a mozgás a szív- és érrendszeri betegségek megelőzé­se szempontjából, (ki) EGÉSZSÉGMONDATOK ♦ Kokain vakcina kifejlesztésén dolgozik a houstoni Baylor College két kutatója. Ha sikerül, ez lesz az első olyan oltóanyag, amellyel kezelni lehet a kokainfüggőséget. + A 65 évesnél idősebb emberek nem kevesebb, mint 10%-a szenved depresszióban. GYOGYTURMIX Napfénnyel a limfóma ellen A napozás segít a nyirokcso­mókat érintő tumor megelőzésé­ben - állítják ausztrál kutatók az International Journal of Cancer januári számában. A limfóma a nyirokrendszer sejtjeiből kiindu­ló daganatos megbetegedés. A limfómák egyik fajtája a Hodg- kin-kór, az összes többi, úgyneve­zett nem-Hodgkin limfómának (NHL) több műit 30 típusát is­méjük. A sydney-i egyetemen Anne Kricker kutatócsoportja készí­tett tanulmányt arról, véd-e a napfény az NHL ellen. Azt tapasztalták, hogy a szabadidős napozás csökkenti a limfóma esélyét. Feltételezik, hogy ez a napfény hatására a bőrben keletkező D-vitaminnak kö­szönhető. A megállapítás azért érdekes, mert korábban a napsugár­zásnak éppen ellenkező hatását feltételezték. Csökkenti a menopauza terheit Egyre több nő természetes gyógymódo­kat keres a menopauza kellemetlen tü­neteinek kezelésére. Egy tanulmány sze­rint napi egy kiadós séta hatására csök­kennek az olyan pszichés tünetek, mint az idegesség, a feszültség és a depres­szió. A-tanulmány szerzője, Dr. Deborah Nelson szerint a fizikai aktivitás átsegít­heti a nőket a változókori nehézségeken, és idősebb korban is hozzájárul a lelki egészség megőrzéséhez. A kutatás sze­rint azon nők, akik többet mozogtak, va­gyis legalább heti ötször közepes tempó­jú, mintegy másfél órás sétát tettek, ke­vesebb feszültségről számoltak be. A résztvevők legtöbbje az utcán vagy a bevásárlóközpontokban ejtette meg rendszeres sétáját. A ku­tatók szerint tehát ahhoz, hogy a menopauza kellemetlen tüneteit csökkenthessék, nem kell edzőterembe járni. A dohányzás károsíthatja az agyat A tinédzserkori dohányzás különösen károsan hat a fiatalok agy­fejlődésére és hallására, emellett tanulási nehézségeket is okozhat, állapította meg egy amerikai vizsgálat. A kutatók szerint legfőképpen a fiúk érintettek. Kamaszkorban az agy gyor­sabban növekszik, ekkor különösen sé­rülékeny a dohányzással szemben. A Guardian szerint a brit dohányosok 80%-a, 12 millió ember tinédzserkora óta dohányzik. A lányok negyede, a fiúk hatoda 15 éves kora óta rendszeresen hódol e káros szenvedélynek. Új műszer az infarktus előrejelzésére A szív- és érrendszeri megbetegedések diagnosztizálására dolgoz­tak ki új, az eddiginél sokkal pontosabb adatokat szolgáltató, gyor­sabb vizsgálatot lehetővé tévő és könnyen szállítható műszert Oroszországban. Míg a hagyományosan alkalmazott EKG-berende- zések mintegy 40 százalékos pontossággal működnek, a kardioví- zomak elnevezett új berendezés közel 100 százalékos pontossággal jelzi a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, és a vizsgálat alig 7 per­cet vesz igénybe. Csak Oroszországban mintegy 22 millió ember szenved szív- és érrendszeri betegségekben, s a halálozások 60 száza­lékát ezek okozzák. (Forrás: MTI, Medipress, Vitai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom