Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-14 / 11. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 14. Vélemény és háttér 5 TALLÓZÓ FOX Vissza kell mennie a börtönbe a fegyveres rablással, ember­rablással és egyéb erőszakos bűncselekményekkel vádolt, óvadék ellenében szabadon bocsátott, fekete bőrű egykori amerikaifutball-sztámak, O. J. Simpsonnak, mert megsér­tette a bíróság feltételeit - je­lentette az amerikai Fox tele­vízió helyi idő szerint pénte­ken. A 60 éves volt sportcsilla­got floridai otthonából egy menetrend szerinti repülőjá­raton bilincsben a nevadai Las Vegasba vitték, ahol vizsgálati fogságba helyezték, elkülö­nítve a börtön többi, 3300 rab­jától. Szerdán egy Las Vegas-i bíróságon kihallgatják. Állító­lag két vádlott-társa egyiké­nek hangüzenetet hagyott, megszegve a bíróság előírása­it. Ő azonban tagadja ezt. Simpsont azzal vádolják, hogy múlt év szeptember 13-án több társával együtt be­tört egy Las Vegas-i szálloda egyik szobájába, ahol két em­léktárgy-kereskedő lakott, és sporttrófeák átadását követel­te tőlük. A trófeák mintegy 100 ezer dollár értéket képvi­selnek. Simpson azt állítja, hogy kizárólag olyan értéke­ket követelt vissza, amelyeket korábban tőle elloptak. OLASZ SAJTÓ A szépség nem bűn, a Vati­kánban azonban problé­mákhoz vezethet. Jóképű- sége miatt került nehéz hely­zetbe XVI. Benedek pápa tit­kára. Georg Gänswein a mé­dia fokozott érdeklődésének köszönhetően vívta ki magá­nak a Szentszék hűvös tekin­tetét. Miután vüágszerte szí­nes magazinok közöltek fényképes interjúkat a pápa jobbkezének számító titkár­ral, a kúria köreiben egyre kevésbé kedvelik. Az olasz Panorama magazin szerint az a hír járja, Gänsweinnek hamarosan felajánlanak egy német egyházmegyét, hogy eltávolítsák Rómából. Az új­ság értesülései alapján a Szentszék azt tanácsolta Don Giorgiónak - ahogy az ola­szok hívják -, hogy kerülje az interjúkat és a nyilvános megjelenéseket. Az 51 éves pap azt követően került szo­rult helyzetbe, hogy röviddel karácsony előtt a szintén olasz Visto című társasági magazinnak adott nyüatko- zatában a következőket mondta: „Ugyan nem köthe­tek házasságot, de ismerem a szerelmet”. JAPÁN SAJTÓ Minden eddiginél több, 46 embert ítéltek halálra a ja­pán bíróságok tavaly - jelen­tették vasárnap a helyi tájé­koztató eszközök. 2006-ban 44 halálos ítélet született. 2007-ben ' legkevesebb 106-an ültek siralomház­ban, ez is rekord 1980 óta, amikor először lettek nyil­vánosak az ilyen adatok - közölte a Kyodo hírügynök­ség. Kilenc kivégzést hajtot­tak végre az ázsiai ország­ban a múlt év folyamán, ami szintén a legnagyobb szám egy évben 1980 óta. Tavaly decemberben kivégeztek három, gyilkosságért elítélt személyt, s az eddigi titko­lódzást feloldó új politika jegyében ezúttal közölték a nevüket is.-Engem nem érintenek a nemzetiségi problémák, borovicskát és barackpálinkát is iszom (Peter Gossónyi karikatúrája) Az érettségi vizsga jelentőségét nem a rendőri jelenlét fogja megadni Bűnözők a diákok? Július Hausert, az Állami Pedagógiai Intézet igazga­tóját sürgősen le kellene váltani. Nem azért, mert rendőrökkel óhajtja őriz­tetni az iskolákat az érett­ségi vizsgák alatt. Az csak tehetetlenségének és krea­tivitáshiányának bizonyí­téka. Alapvetően azért a mondatért, mely szerint „a rendőrök tekintélyükkel hangsúlyozzák az esemény fontosságát”. LOVÁSZ ATTILA A rendőrnek az a dolga, hogy a törvénytisztelő állampolgárok életét, biztonságát és vagyonát védje. «Törvénytisztelő polgárok jelenlétében akkor kell őrt állnia, amikor a polgár veszélyben van. Hauser viszont nem azt állítja, hogy gyermekeink élete, vagyona, tisztessége, biztonsága van ve­szélyben, hanem azt, hogy a rendőrök tekintélyétől emelkedik az érettségi vizsga mint esemény tekintélye. Ezt a megfogalmazást az oktatásügyben pedagógiai lap- szusként emlegetik. A diák számára az érettségi te­kintélye nem a rendőrök jelenlé­tén múlik, hanem azon, hogy éle­tében mekkora esemény, mennyi­re vízválasztó, mezsgye, jelentős, ünnepi alkalom. Rendőrökjelenlé- tétől még soha nem lett magaszto- sabb sem az elsős kisiskolások első napja, sem az elsőáldozás, sem a konfirmáció, sem a szalagavató, sem az érettségi, sem a diploma- osztás. A rendőrök jelenlététől maximum feszélyezett, félelem­mel teli nap lesz az alkalomból. Ami viszont az adófizetők szempontjából intő jel, az az a te­hetetlenség (vulgo: töketlenség), ami az oktatási kormányzatokat jellemzi egy-egy országos jelentő­ségű vizsga alkalmával. Magyar Bálint kommandósokkal hordat- ta szét az érettségi tételeket, Szlovákiában már a semmit sem jelentő, kilencedik osztályban írt monitorokra is rendőri őrizetet kért Mikolaj oktatási miniszter. Ez ügyben egy kis világhálós alaptanfolyam, e-mail- és webol- dalkezelési oktatás ráférne a közoktatás tehetetlen hivatalno­kaira. _ Ha a rendőrök bére idén a diá­kok miatt emelkedne húsz száza­lékkal, akkor Mikolaj és társai csak azt vallanák be, hogy az utánuk következő nemzedékből gazembereket neveltek. Lehet, hogy ők így érzik, kortársaim tíz­ezrei viszont kikérik maguknak. A diákot az események nevelik, szocializálják. A rendőrök csak szankcionálják. A kettő közti kü­lönbségről a rendőrakadémia pszichológusai elég jó előadáso­kat tudnának tartani. Okosabban elköltött pénz lenne. Web-alap- tanfolyammal egybekötve. Torgyán József elnöksége alatt a szebb napokat is látott párt nevét lejáratták Százéves a kisgazda mozgalom AAT1-HÁTTÉR Száz éve, 1908. január 12-én alakult meg a Független Kisgazda- párt (FKGP) csírájának tekinthető kisgazda mozgalom: a „Nagyatádi” előnevét még nem használó Szabó István arra a napra hívta össze Ka­posvárra Somogy megye vezető kisgazda személyiségeit, akik lét­rehozták a vármegyei Kisgazdák Egyesületét. Nagyatádi Szabó István 1909-től a Gazdapárt, 1918-tól az Országos Kisgazdapárt, 1919-től az Egyesült Kisgazda és Földművespárt elnöke volt, nevéhez fűződik az az 1920. évi törvény, amely a földbirtok „helyesebb” megoszlását tűzte ki célul. 1922 elején Bethlen István miniszterelnök híveivel belépett a Kisgazdapártba, és Keresztény Kis­gazda-, Földműves és Polgári Párt néven új párt jött létre (Egységes Párt). Ez a párt lett az ország leg­erősebb pártja. Elnöke névlegesen Nagyatádi Szabó volt, de 1924-ben gyanúba keverték munkatársa pa­namáiban való részvétellel és le­mondatták, hamarosan meg is halt. A Bethlen-féle Egységes Pártba betagolódott Kisgazdapárt elvesz­tette saját arculatát, ezért a Beth­len politikájával egyre elégedetle­nebb kisgazdavezetők új kisgaz­dapártot kezdtek szervezni, s 1930. október 12-én Békésen 11 vármegye küldöttei népgyűlésen mondták ki a Független Kisgaz­da-, Földmunkás és Polgári Párt megalakulását, amelynek főbb programpontjai: titkos választó­jog, gyülekezési és sajtószabad­ság, földreform, az állami terhek igazságos megosztása stb. A párt elnöke Szijj Bálint lett, az alelnökök között ott találjuk Tildy Zoltánt, országos főtitkárrá pedig Nagy Ferencet választották. 1930 decemberében egyesültek Gaál Gaszton Agrárpártjával, és ezzel megalakult a Független Kisgazda Földműves és Polgári Agrárpárt, rövidebb néven a Függeden Kis­gazdapárt, elnöke Gaál Gaszton lett, akinek 1932-ben bekövetke­zett halála után Eckhardt Tibor ke­rült a párt élére. Eckhart Tibornak az Egyesült Államokba történő tá­vozása után a párt megbízott, majd 1943-tól ügyvezető elnöke a lel­kész Tildy Zoltán lett. Az FKGP a világháború után, 1945 őszén fényes választási győ­zelmet aratott, Nagy Ferenc, a párt elnöke a nemzetgyűlés elnöke lett. A Kisgazdapárt alakíthatott kor­mányt, majd 1946-ban Tildy Zol­tán személyében kisgazda köztár­sasági elnököt választottak. Nagy Ferenc 1946. február 4-től volt mi­niszterelnök, de a kommunisták 1947-ben összeesküvés koholt vád­jával lemondatták. A kommunista párt fokozatosan felmorzsolta, s végül 1948-ban szovjet nyomásra „megfojtotta” a pártot (Tildyt 1948 júniusában mondatták le). A Függeden Kisgazdapárt újra­indításáról 1988. augusztus 20-án határoztak, majd a történelmi múl­tú párt 1988. november 18-án ala­kult újjá Budapesten. A párt az 1990. évi szabad választásokon 44 mandátummal az MDF-FKGP- KDNP kormány tagja lett. 1994-ben 26, majd 1998-ban 48 mandátumot szerzett, s a Fidesz- FKGP-MDF koalíciós kormányban négy miniszteri tárcát kapott. 2002-ben a választásokon a párt egy százalékot sem ért el, s így -12 év után - nem került be a parla­mentbe. 2006-ban listát sem tudott állítani. Az Isten - Család - Haza hármas jelszavát valló Kisgazdapártból tör­ténete folyamán többször kisza­kadtak kisebb-nagyobb csoporto- sulások-ez 1990 után is jellemez­te a pártot. Értékrendje azonban nem változott. KOMMENTÁR Pótcselekvők BARAK LÁSZLÓ Egyértelmű, hogy a jelenlegi szlovákiai ellenzéki politikusok egy­részt nem nagyon találnak fogást a kormánypártokon, másrészt önmaguk azonosságtudatával is problémáik vannak. Mégpedig pártállásra való tekintet nélkül. A szóban forgó evidencia bizonyí­tékaként elég felidézni a közvélemény-kutatók által legnépsze­rűbbnek mért, Mikuláš Dzurinda vezette SDKÚ-DS legutóbbi vér­szegény pótcselekvését, amely abban merült ki, hogy a kormány­főt, Robert Ficót telekspekulásnak próbálták nyilvánítani egy nyolcáras szőlőültetvény birtoklása miatt. Nem számolhatunk azonban be értékelhető ellenzéki tettekről a másik szlovák jobbol­dali csoportosulás, Pavol Hrušovský KDH-ja esetében sem. Hiszen a nacionalizmussal, populizmussal, egyszersmind a katolikus fun­damentalizmussal többé-kevésbé folyamatosan kokettáló szlovák kereszténydemokraták is komoly gondban vannak. Lévén, a jelen­legi kormánykoalíció pártjait en bloc ugyanaz az ágenda jellemzi, mint őket. Jobbára ilyen problémákkal küszködik a Magyar Koalí­ció Pártja is, megfejelve az általánosnak mondható politikai tanács­talanságot a tavalyi vezetőváltás okozta belső feszültségekkel. Pe­dig a kormány ellen fölhasználható muníció tulajdonképpen az ut­cán hever, hiszen Ficóék szinte naponta szolgáltatnak olyan témá­kat, amelyekkel csak egy valamicskével józanabb, céltudatosabb és persze nem csupán pótcselekvésekben utazó, szakavatott politiku­sokból álló ellenzék lassan, de biztosan megáshatná a kormánypár­tok sírját. Lásd a föladott labdákat: a társadalombiztosítási rend­szer „újraállamosítási” kísérletét, a tárcákat jellemző protekcio­nizmust, a civil szféra tulajdonképpeni felszámolását célzó tör­vénymódosítási szándékot. Nem utolsósorban azt a szabad sajtóval szembeni kincstári utálkozást és hatalmi nyomulást, amelynek eredményeképpen a kormány egy olyan sajtótörvényt szándékozik beteijeszteni a parlamentbe, amely alapjaiban kezdheti ki a szólás- szabadság intézményét, és magát alkotmányosságot... Mit lépnek erre az ellenzéki pártok? Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke például azt tartja a legfontosabb teendőnek, hogy magyar püspökséget követeljen a szlovákiai magyar katolikus hí­vőknek. Félreértés ne essék, az igényjogosságával nincs baj. A gond csak annyi, hogy vaskos szereptévesztéstől szaglik. A vallás­hoz ugyanis - amely nem más, mint az egyéni hitből közösségi szintre emelt, szervezett hit az emberfeletti hatalmakban - a civi­lizált, vagyis demokratikus társadalmakban az égvilágon semmi közük nincs a világi vezetőknek, és fordítva. Következésképpen az egyházi hierarchia, a liturgia, az egyházfegyelem ügyei szigorúan egyházi belügyek. Persze, ha egy politikusnak nincsen érdemi po­litikai programja, bármit a közbeszéd tárgyává tehet. Legfeljebb idült pótcselekvőnek könyvelik el. JEGYZET ezer korona fölötti közműtar­tozás. A részleteket pontos ha­táridőnaptár szerint vonják le a segélyből, ebben a tempóban úgy harminc év múlva rende­ződnek a számlák. Hatan-nyolcan zsúfolódnak a kétszobás lakásokban. A helyi polgármester rendszeresen szervez terepszemlét újságírók számára, akik úgy érezhetik magukat Kassa külvárosában, mint a távoli, egzotikus Indiá­ban. Az egyik ilyen „exkurzión” egy harminc év körüli férfi ak­kora panaszáradatot zúdított rám, hogy csak úgy füstölt a dik­tafon. Aztán betessékelt a la­kásba, ahol egymás hegyén-há- tán alszanak. Befogadták a nagymihályi unokatestvért is családostul, mit tehettek volna, ha ő sem tudta előteremteni a lakbérre valót. A végén meg­kérdezte, hogy amit most mon­dott és mutatott, mikor lesz benne a tévében. Egy szerény kis fényképezőgép volt csak ná­lam, azzal sem sokat kattintot­tam a tíz perc alatt. A tévés kol­légák nyilván valamelyik szom­szédos íépcsőházban filmeztek. Ez egy újságban lesz, próbáltam magyarázni, de a családfő nem igazán értette, továbbra is a te­levízió fontosságáról értekezett. El sem merem képzelni, hogyan reagálna, ha valaki arra biztat­ná, fogja a családot és menjenek ki Belgiumba, mert ott van a föl­di paradicsom, lesz segély, ellá­tás, szállás, tán még munka is. A múlt héten három ijedt belga kormányhivatalnokot vezettek végig a „luníkon”, akik e híresz­teléseket megcáfolandó érkez­tek hazánkba. Kár, hogy lema­radtam erről a terepszemléről. Belgium, a földi paradicsom JUHÁSZ KATALIN Az elmúlt hónapokban ismét sokan keltek útra a hírhedt kas­sai Lunik IX. lakótelepről Bel­giumba. Nem jártak szerencsé­vel, a hivatalos procedúrához szükséges egy hét leteltével ha- zaebrudaltákőket, európai uniós polgároknak ugyanis semmi esélyük menedékjogot kapni egy másik uniós ország­ban, hiába indokolják lépésü­ket rossz szociális helyzetükkel, diszkriminációval, szegregáci­óval, munkanélküliséggel. A kassai romák nyilván nem tud­ják ezt, illetve valahonnan fél­revezető információkat kap­nak, mivel hazánk tavaly a dics­telen második helyet foglalta el Oroszország után a belgiumi betelepülési kérelmek számá­nak összesítésekor: 102 kér­vény érkezett Brüsszelbe, 90 százaléka Kassáról. Csóválhatjuk a fejünket, moso­lyoghatunk a kiutazók naivitá­sán, ám aki már járt az említett lakótelepen, talán többet ért az egészből, és nem csodálkozik annyira. A „roma gettókén” is­mert kerület bérházainak 640 lakását eredetileg alig három­ezer emberre tervezték, jelenleg azonban legalább hatezren él­nek itt. A horribilis összegű adósságok miatt a szolgáltató elzárta a melegvízcsapot, hideg víz naponta négy órán át folyik, fűtés pedig egyáltalán nincs. A felnőtt lakosság 99 százaléka munkanélküli, nem ritka a száz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom