Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-14 / 11. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 14. www.ujszo.com MOZIJEGY Amerikai gengszter Frank Lucasra nem figyelt fel senki, míg a belváros egyik fekete főgengszterének hallgatag sofőr­je volt. Ám amikor főnöke várat­lanul meghal, Frank kihasználja a hatalmi struktúrában keletke­zett rést, és felépíti saját biro­dalmát, megteremti az Amerikai Álom saját személyére szabott verzióját. Zsenialitásának és szi­gorú üzleti etikájának köszönhe­tően ő lesz a belvárosi drogkeres­kedelem ura, tisztább és olcsóbb anyaggal árasztja el az utcákat. Lucas kijátssza a vezető szindiká­tusokat, és nem csak a megvesz­tegetések jól kiépített hálózatán keresztül uralja a várost, de ő lesz a legális társasági élet egyik szu­persztárja is. Richie Roberts a becsületes zsa­ru, akit a társai kinéznek maguk közül. Elég közel van az utcákhoz, hogy érezze a hatalmi viszonyok elmozdulását a kábítószeres alvi­lágban. Roberts meggyőződése, hogy valaki az ismert maffiacsa­ládok fölé került, és gyanítani kezdi, hogy egy fekete játékos bukkant fel a semmiből, és egye­nesen a csúcsra tör. Lucas és Roberts is szigorú er­kölcsi kódex szerint él, ez külön­bözteti meg őket társaiktól, ettől lesznek mindketten magányos harcosok a törvény két oldalán. A két férfi sorsa összefonódik, ahogy egyre közeleg a leszámolás perce, amelyből csak az egyikük kerülhet ki győztesen. American Gangster / Americ­ký gangster. Amerikai krimi, 2007. Rendező: Ridley Scott. Szereplők: Denzel Washington (Frank Lucas), Russell Crowe (Richie Roberts), Cuba Gooding Jr. (Nicky Barnes), Josh Brolin (Trupo). (port.hu) Denzel Washington és Russel Crowe (Képarchívum) Liverpool lett Európa kulturális fővárosa Ringó Starr is dobolt MT1-JELENTÉS London. Fennakadásoktól, sőt botrányoktól sem mentes előzmé­nyek után, szombat hajnalig tartó utcabállal vette át Liverpool az Eu­rópa kulturális fővárosa címet. Az észak-angliai nagyváros öt évig ké­szült a hatalmas ívű rendezvényso­rozatra, amelynek megszervezése 95 mülió fontba került. Az egész éjszakán át tartó nyi­tórendezvényen, amely - 2008-ra utalva - helyi idő szerint 20.08 órakor kezdődött, Ringó Starr volt az egyik főszereplő: a Beatles egykori dobosa egy 30 méter ma­gas, nyitott emelvényen adott koncertet 40 ezrqs hallgatóságá­nak. A világ leghíresebb, Liver­poolból indult együttesének volt tagja külön kislemezt írt az alka­lomra, Liverpool 8 címmel. A másik még élő ex-Beatle, Sir Paul McCartney - az összesen 350 nagy és számos kisebb rendez­vényből álló éves eseménysorozat egyik csúcspontjaként - június 1-jén ad egész estés koncertet a Liverpool FC futballcsapatának stadionjában. A kiemelkedő későbbi kulturá­lis események között szerepelnek kiállítások Gustav Klimt, valamint Monet és Manet műveiből. Ugyancsak kiállítást szentelnek a múlt század világhírű építészé­nek, Le Corbusier-nek. Liverpool­ban koncertezik majd a Berlini Filharmonikus Zenekar Sir Simon Rattle vezényletével, és eljön a Kínai Nemzeti Balett társulata is. Mindazonáltal voltak idősza­kok, amikor úgy tűnt, hogy az egész vállalkozást kudarc fenye­geti. Az előkészületek közepén, 2006 nyarán menesztették példá­ul a rendezvénysorozat művészeti tervezésének irányításával meg­bízott ausztrál énekest, Robyn Ar­chen, miután a városvezetés arra a következtésre jutott, hogy Ar­cher semmiféle értékelhető el­képzelést nem tett le az asztalra. Klasszikusan digitális címmel Kálmán Roland fotográfiáiból nyílik ki­állítás holnap 17 órakor Komáromban, a Duna Menti Múzeum Fotó­galériájában (Zichy-palota, Klapka Cy. tér 9.). A kiállítást, amely feb­ruár 16-ig látható, Szabó László, a Helios Fotóklub elnöke nyitja meg. Monográfia jelent meg Barta Gyula képzőművészről nyolcvanötödik születésnapja kapcsán „Mindenben rendnek kell Nyolcvanötödik születés­napját ünnepelte tavaly novemberben Barta Gyula festőművész, a szlovákiai magyar képzőművészeti élet doyenje. E szép jubile­um kapcsán életmű­kiállítása volt látható a du- naszerdahelyi Csallóközi Múzeumban, az AB-ART Kiadó pedig szép kiállítású, tömör című monográfiát jelentetett meg a művészről: Monografia Barta. ISMERTETŐ A szlovák, magyar és angol nyelvű monográfiában szlovák, cseh és magyar művészettör­ténészek elemzik a párkányi születésű, sokoldalú képzőmű­vész több mint fél évszázaddal ez­előtt indult pályáját. „... művészetszemléletét szinte a kezdetektől az objektív világlá­tás (az élet paradoxonjainak nem ritkán keserűen ironikus feltárá­sa), a teljes vitalitás és a szenvedé­lyes életöröm szintézise jellemzi. Művészete rendkívül gazdag, sokrétű és sajátos jellegű. Olyan művész ő, aki - alkotásain keresz­tül - szívesen osztja meg indulata­it a világgal. (...) Barta Gyula so­hasem egyoldalú: a modern vidék konstruktivista interpretációja mellett is van érzéke a finom köl­tészet, a báj és a csillogás, vala­mint környezete hétköznapi szép­sége iránt” - írja róla Dr. Zuzana Ševčíková. Olvasható a monográfiában Dr. Kubická Kucsera Klára méltatása is, amely a 2001. évi Posonium Művészeti Díj Barta Gyulának ítélt Életműdíja kapcsán született. A művészettörténész szerint Barta Gyula „munkásságára jellemző, hogy nem várja az inspirációt - a festészet életének eleme, léleg­BARTA MONO­GRAFIA Barta Gyula műtermében (Somogyi Tibor felvétele lennie” zetvétele. (...) Pályájának első szakaszában művészetét jelentős társadalmi tevékenységgel társí­totta - a művészeti életben fontos funkciókat töltött be, felsorolha- tatlan számú hazai és külföldi csoportos kiállításon vett részt, egyéni kiállításainak számát is tu­catokban mérhetnénk. ... Éppen olyan fontos azonban életének utóbbi két évtizede is, amikor böl­csen visszavonult, és figyelmét a számára legkedvesebb vidéknek: szülőföldjének és a Duna-partnak szentelte.” Az alkotások kötetbe sorolt rep­rodukciói is plasztikusan rajzolják meg a pályaképet, felvillantva a több mint fél évszázados művészi út egyes állomásait: a legkorábbi munkák 1951-ből származnak, a legfrissebbek egyike, a Pegazus búcsúja (ez látható a monográfia címlapján is) 2007-ből. Ékes bizo­nyítékaként annak, hogy a művész sok-sok iksszel a vállán is töretlen kedvvel alkot. De nem is teheti ezt másként egy olyan alkotó, akit ak­kora adag életigenlő optimizmus és lebilincselő derű feszít, mint Barta Gyulát. Ha két kézzel oszto­gatná, akkor is maradna neki belő­le még sok-sok évre. S hogy mi a titka? Azt is elárulja abban az interjúban, amelyet la­punk munkatársa, Tallósi Béla ké­szített vele 1989-ben, s melynek részlete helyet kapott a monográ­fiában: „Életfelfogásom, hogy minde­nütt és mindenben rendnek kell lennie. S én a képeimen rendet csi­náltam, azt remélve, hogy ezzel másokra is hatok. A sikerhez, a fej­lődéshez az élet minden területén szakmai felkészültségre, hitre és el­fogadható erkölcsre van szükség. Én mindig arra törekedtem, hogy humánusan éljek, képeimmel em­berséget fejezzek ki és terjesszek, a meglelt harmóniát, a rendet láttas­sam, s a munkámat becsületesen végezzem. Hiszek abban, hogy a jó, az elkötelezett művészet befolyá­solja az életet. ”(m) OTTHONUNK A NYELV A baconszalonna kapcsán a szakszerűségről Kötetbe szerkesztve Lázár Ervin naplói Budapest. Nem a dörmögő, meseíró bácsi, hanem az önmagá­val viaskodó, bölcs ember rajzo­lódik ki Lázár Ervin író könyvbe szerkesztett naplóiból - mondta a kötet szerkesztője, Ács Margit. Elmondta azt is: a rendszertelenül vezetett, olykor időbeli és témabe­li átfedéseket is tartalmazó füze­tek alapján az olvasó nem az egy éve elhunyt író életét, inkább al­kotófolyamatát tudja rekonstru­álni. Az Osiris Kiadó gondozásában megjelent kötetből kiderül: a könnyed, gördülékeny nyelvezetű művek születésekor Lázár Ervin megküzdött azért, hogy világlátá­sát beépítse az emlékeiből építke­ző, tökéletes nyelvhasználatra tö­rekvő írásokba. A Lázár Ervin: Napló című, 370 oldalas kötetben a hat jegyzetfü­zet tartalma változtatások nélkül szerepel. A füzetek első oldala fakszimile formában is látható a belső címoldalakon. A lapokon novellaötletek, írás­kezdemények, egy-egy formálódó mesealak neve, olvasmányokhoz, rádióműsorokhoz fűzött megjegy­zések, baráti látogatások, telefon- beszélgetések utáni benyomások szerepelnek, de a természethez közel álló író kisszékelyi házukban való tartózkodásai alatt a mada­rakról, fákról is írt bejegyzéseket - sorolta Ács Margit, (mti) SZABÓM1HÁLY GIZELLA Az Új Szó január 7-i számában a szerkesztőség lehozta Csuka Gyu­la cikkét (Még egyszer a baconsza­lonnáról]I. A cikket a szerző ezzel a bekezdéssel indítja: közel­múltban felmerült a kérdés napila­punkban: szalonna-e a baconsza­lonna? Annak ellenére, hßgy a ba­conszalonnával eddig már több nyelvész is foglalkozott, a kérdést még nem sikerült kielégítően meg­válaszolniuk. Szakismeretek hiá­nya miatt nem jutottak el a megol­dáshoz, mert a megoldás lehetősége a szakfordítók térfelére esik. ” Az Új Szó hasábjain ezzel a problémával én foglalkoztam (2007 áprilisában), s a kérdés nem úgy merült fel, hogy szalon­na-e a baconszalonna, hanem úgy, hogy a magyarban ez az összetett szó a pleonazmus (azaz a szósza­porítás) kategóriájába tartozik-e, vagy nem. Tény ugyanis, hogy az angol-magyar szótárak a bacon szó magyar megfelelőjeként a sza­lonna szót tüntetik fel. Tudtom­mal a kérdéssel eddig hárman fog­lalkoztunk nyelvészek: Kemény Gábor az Édes Anyanyelvűnk egyik 2003-as számában a bacon­szalonna szót pleonazmusnak minősítette, erre válaszolt az álta­lam is idézett Wacha Imre, aki szerint a baconszalonna szóban a bacon eredetjelző, vagyis a bacon­szalonna egy szalonnafajtát jelöl. Én szintén ezen az állásponton voltam, s egyéb más példákat is hoztam arra, hogy a nyelvünkbe bekerült idegen szó az azonos jelentésű magyar szóval jelzős összetett szót alkot. Ilyenkor az idegen eredetű jelző a magyar szó jelentését szűkíti. Csuka Gyula most tárgyalt írá­sában továbbá ez olvasható: „Mi, közemberek a köznyelvben a bacont inkább kerüljük. [...]. Anyanyel­vűnkben használjuk a hazai termi­nusokat vagy a legegyszerűbb hú­sos szalonnát, amire azMTV-ben, a Kossuth rádióban és a népnyelvben istalálunkpéldát.” Ha jól értem Csuka Gyula esz­mefuttatását, akkor a bacon szó használatát angol szövegben tart­ja elfogadhatónak, magyar szö­vegben a húsos szalonnát javasolja használni, bár egy bekezdéssel lej­jebb már azt írja, hogy ,,[a] bacon­szalonna mint az angolszalonna szinonimája egy többnyelvű és jó hírű szakszótárban is megtalálha­tó. Alatta a szakember nem szalon­naszalonnát ért, hanem azt, hogy bacon típusú sertés szalonnájáról van szó.” Ugyanezt mondja egyébként az általam idézett Wa­cha Imre is, vagyis nem nagyon értem, miért rója fel a szakismeret hiányát a nyelvészeknek Csuka Gyula. Egyébként az értelmező kéziszótár új kiadásában a bacon értelmezése ’császárhús; angol- szalonna’. Érdemes a kérdést húsipari szempontból is megvizsgálni. A témában leginkább releváns Ma­gyar Élelmiszerkönyv az étkezési szalonnafélék között csak a készí­tés módjában (sózott, pá- colt/füstölt, főtt) tesz különbsé­get, az egyes fajtákat nem nevesí­ti. A köznyelvben (pl. receptek­ben) a baconszalonna, a császár- szalonna és az angolszalonna igen sokszór szinonimaként szerepel­nek, a húsipari vállalatok viszont egyértelműen külön termékként kezelik ezeket. Magyarországi húsipari vállalatok (pl. Délhús Rt., Pápai Hús Zrt.) honlapján az e termékekről készített felvételek jól mutatják, hogy mindegyik hú­sos szalonna, azaz a zsírrétegen kívül húsréteget is tartalmaznak, ezek egymáshoz viszonyított ará­nya azonban különböző. Végezetül le kell szögeznünk, hogy az angol szövegben előfor­duló bacon szó fordítása és a ma­gyar szövegben szereplő ba- con(szalonna) két különböző eset. Az angol bacon szövegkörnyezet­től függően különféleképpen for­dítható, ha azonban egy húsipari vállalat baconszalonna néven for­galmaz egy terméket, akkor he­lyette nem mondhatunk sem an­golszalonnát (mert az egy másik termék neve), sem pedig húsos szalonnát (mert az egy tágabb ka­tegóriát jelöl). www.gramma.sk

Next

/
Oldalképek
Tartalom