Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-14 / 11. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 14. www.ujszo.com MOZIJEGY Amerikai gengszter Frank Lucasra nem figyelt fel senki, míg a belváros egyik fekete főgengszterének hallgatag sofőrje volt. Ám amikor főnöke váratlanul meghal, Frank kihasználja a hatalmi struktúrában keletkezett rést, és felépíti saját birodalmát, megteremti az Amerikai Álom saját személyére szabott verzióját. Zsenialitásának és szigorú üzleti etikájának köszönhetően ő lesz a belvárosi drogkereskedelem ura, tisztább és olcsóbb anyaggal árasztja el az utcákat. Lucas kijátssza a vezető szindikátusokat, és nem csak a megvesztegetések jól kiépített hálózatán keresztül uralja a várost, de ő lesz a legális társasági élet egyik szupersztárja is. Richie Roberts a becsületes zsaru, akit a társai kinéznek maguk közül. Elég közel van az utcákhoz, hogy érezze a hatalmi viszonyok elmozdulását a kábítószeres alvilágban. Roberts meggyőződése, hogy valaki az ismert maffiacsaládok fölé került, és gyanítani kezdi, hogy egy fekete játékos bukkant fel a semmiből, és egyenesen a csúcsra tör. Lucas és Roberts is szigorú erkölcsi kódex szerint él, ez különbözteti meg őket társaiktól, ettől lesznek mindketten magányos harcosok a törvény két oldalán. A két férfi sorsa összefonódik, ahogy egyre közeleg a leszámolás perce, amelyből csak az egyikük kerülhet ki győztesen. American Gangster / Americký gangster. Amerikai krimi, 2007. Rendező: Ridley Scott. Szereplők: Denzel Washington (Frank Lucas), Russell Crowe (Richie Roberts), Cuba Gooding Jr. (Nicky Barnes), Josh Brolin (Trupo). (port.hu) Denzel Washington és Russel Crowe (Képarchívum) Liverpool lett Európa kulturális fővárosa Ringó Starr is dobolt MT1-JELENTÉS London. Fennakadásoktól, sőt botrányoktól sem mentes előzmények után, szombat hajnalig tartó utcabállal vette át Liverpool az Európa kulturális fővárosa címet. Az észak-angliai nagyváros öt évig készült a hatalmas ívű rendezvénysorozatra, amelynek megszervezése 95 mülió fontba került. Az egész éjszakán át tartó nyitórendezvényen, amely - 2008-ra utalva - helyi idő szerint 20.08 órakor kezdődött, Ringó Starr volt az egyik főszereplő: a Beatles egykori dobosa egy 30 méter magas, nyitott emelvényen adott koncertet 40 ezrqs hallgatóságának. A világ leghíresebb, Liverpoolból indult együttesének volt tagja külön kislemezt írt az alkalomra, Liverpool 8 címmel. A másik még élő ex-Beatle, Sir Paul McCartney - az összesen 350 nagy és számos kisebb rendezvényből álló éves eseménysorozat egyik csúcspontjaként - június 1-jén ad egész estés koncertet a Liverpool FC futballcsapatának stadionjában. A kiemelkedő későbbi kulturális események között szerepelnek kiállítások Gustav Klimt, valamint Monet és Manet műveiből. Ugyancsak kiállítást szentelnek a múlt század világhírű építészének, Le Corbusier-nek. Liverpoolban koncertezik majd a Berlini Filharmonikus Zenekar Sir Simon Rattle vezényletével, és eljön a Kínai Nemzeti Balett társulata is. Mindazonáltal voltak időszakok, amikor úgy tűnt, hogy az egész vállalkozást kudarc fenyegeti. Az előkészületek közepén, 2006 nyarán menesztették például a rendezvénysorozat művészeti tervezésének irányításával megbízott ausztrál énekest, Robyn Archen, miután a városvezetés arra a következtésre jutott, hogy Archer semmiféle értékelhető elképzelést nem tett le az asztalra. Klasszikusan digitális címmel Kálmán Roland fotográfiáiból nyílik kiállítás holnap 17 órakor Komáromban, a Duna Menti Múzeum Fotógalériájában (Zichy-palota, Klapka Cy. tér 9.). A kiállítást, amely február 16-ig látható, Szabó László, a Helios Fotóklub elnöke nyitja meg. Monográfia jelent meg Barta Gyula képzőművészről nyolcvanötödik születésnapja kapcsán „Mindenben rendnek kell Nyolcvanötödik születésnapját ünnepelte tavaly novemberben Barta Gyula festőművész, a szlovákiai magyar képzőművészeti élet doyenje. E szép jubileum kapcsán életműkiállítása volt látható a du- naszerdahelyi Csallóközi Múzeumban, az AB-ART Kiadó pedig szép kiállítású, tömör című monográfiát jelentetett meg a művészről: Monografia Barta. ISMERTETŐ A szlovák, magyar és angol nyelvű monográfiában szlovák, cseh és magyar művészettörténészek elemzik a párkányi születésű, sokoldalú képzőművész több mint fél évszázaddal ezelőtt indult pályáját. „... művészetszemléletét szinte a kezdetektől az objektív világlátás (az élet paradoxonjainak nem ritkán keserűen ironikus feltárása), a teljes vitalitás és a szenvedélyes életöröm szintézise jellemzi. Művészete rendkívül gazdag, sokrétű és sajátos jellegű. Olyan művész ő, aki - alkotásain keresztül - szívesen osztja meg indulatait a világgal. (...) Barta Gyula sohasem egyoldalú: a modern vidék konstruktivista interpretációja mellett is van érzéke a finom költészet, a báj és a csillogás, valamint környezete hétköznapi szépsége iránt” - írja róla Dr. Zuzana Ševčíková. Olvasható a monográfiában Dr. Kubická Kucsera Klára méltatása is, amely a 2001. évi Posonium Művészeti Díj Barta Gyulának ítélt Életműdíja kapcsán született. A művészettörténész szerint Barta Gyula „munkásságára jellemző, hogy nem várja az inspirációt - a festészet életének eleme, lélegBARTA MONOGRAFIA Barta Gyula műtermében (Somogyi Tibor felvétele lennie” zetvétele. (...) Pályájának első szakaszában művészetét jelentős társadalmi tevékenységgel társította - a művészeti életben fontos funkciókat töltött be, felsorolha- tatlan számú hazai és külföldi csoportos kiállításon vett részt, egyéni kiállításainak számát is tucatokban mérhetnénk. ... Éppen olyan fontos azonban életének utóbbi két évtizede is, amikor bölcsen visszavonult, és figyelmét a számára legkedvesebb vidéknek: szülőföldjének és a Duna-partnak szentelte.” Az alkotások kötetbe sorolt reprodukciói is plasztikusan rajzolják meg a pályaképet, felvillantva a több mint fél évszázados művészi út egyes állomásait: a legkorábbi munkák 1951-ből származnak, a legfrissebbek egyike, a Pegazus búcsúja (ez látható a monográfia címlapján is) 2007-ből. Ékes bizonyítékaként annak, hogy a művész sok-sok iksszel a vállán is töretlen kedvvel alkot. De nem is teheti ezt másként egy olyan alkotó, akit akkora adag életigenlő optimizmus és lebilincselő derű feszít, mint Barta Gyulát. Ha két kézzel osztogatná, akkor is maradna neki belőle még sok-sok évre. S hogy mi a titka? Azt is elárulja abban az interjúban, amelyet lapunk munkatársa, Tallósi Béla készített vele 1989-ben, s melynek részlete helyet kapott a monográfiában: „Életfelfogásom, hogy mindenütt és mindenben rendnek kell lennie. S én a képeimen rendet csináltam, azt remélve, hogy ezzel másokra is hatok. A sikerhez, a fejlődéshez az élet minden területén szakmai felkészültségre, hitre és elfogadható erkölcsre van szükség. Én mindig arra törekedtem, hogy humánusan éljek, képeimmel emberséget fejezzek ki és terjesszek, a meglelt harmóniát, a rendet láttassam, s a munkámat becsületesen végezzem. Hiszek abban, hogy a jó, az elkötelezett művészet befolyásolja az életet. ”(m) OTTHONUNK A NYELV A baconszalonna kapcsán a szakszerűségről Kötetbe szerkesztve Lázár Ervin naplói Budapest. Nem a dörmögő, meseíró bácsi, hanem az önmagával viaskodó, bölcs ember rajzolódik ki Lázár Ervin író könyvbe szerkesztett naplóiból - mondta a kötet szerkesztője, Ács Margit. Elmondta azt is: a rendszertelenül vezetett, olykor időbeli és témabeli átfedéseket is tartalmazó füzetek alapján az olvasó nem az egy éve elhunyt író életét, inkább alkotófolyamatát tudja rekonstruálni. Az Osiris Kiadó gondozásában megjelent kötetből kiderül: a könnyed, gördülékeny nyelvezetű művek születésekor Lázár Ervin megküzdött azért, hogy világlátását beépítse az emlékeiből építkező, tökéletes nyelvhasználatra törekvő írásokba. A Lázár Ervin: Napló című, 370 oldalas kötetben a hat jegyzetfüzet tartalma változtatások nélkül szerepel. A füzetek első oldala fakszimile formában is látható a belső címoldalakon. A lapokon novellaötletek, íráskezdemények, egy-egy formálódó mesealak neve, olvasmányokhoz, rádióműsorokhoz fűzött megjegyzések, baráti látogatások, telefon- beszélgetések utáni benyomások szerepelnek, de a természethez közel álló író kisszékelyi házukban való tartózkodásai alatt a madarakról, fákról is írt bejegyzéseket - sorolta Ács Margit, (mti) SZABÓM1HÁLY GIZELLA Az Új Szó január 7-i számában a szerkesztőség lehozta Csuka Gyula cikkét (Még egyszer a baconszalonnáról]I. A cikket a szerző ezzel a bekezdéssel indítja: közelmúltban felmerült a kérdés napilapunkban: szalonna-e a baconszalonna? Annak ellenére, hßgy a baconszalonnával eddig már több nyelvész is foglalkozott, a kérdést még nem sikerült kielégítően megválaszolniuk. Szakismeretek hiánya miatt nem jutottak el a megoldáshoz, mert a megoldás lehetősége a szakfordítók térfelére esik. ” Az Új Szó hasábjain ezzel a problémával én foglalkoztam (2007 áprilisában), s a kérdés nem úgy merült fel, hogy szalonna-e a baconszalonna, hanem úgy, hogy a magyarban ez az összetett szó a pleonazmus (azaz a szószaporítás) kategóriájába tartozik-e, vagy nem. Tény ugyanis, hogy az angol-magyar szótárak a bacon szó magyar megfelelőjeként a szalonna szót tüntetik fel. Tudtommal a kérdéssel eddig hárman foglalkoztunk nyelvészek: Kemény Gábor az Édes Anyanyelvűnk egyik 2003-as számában a baconszalonna szót pleonazmusnak minősítette, erre válaszolt az általam is idézett Wacha Imre, aki szerint a baconszalonna szóban a bacon eredetjelző, vagyis a baconszalonna egy szalonnafajtát jelöl. Én szintén ezen az állásponton voltam, s egyéb más példákat is hoztam arra, hogy a nyelvünkbe bekerült idegen szó az azonos jelentésű magyar szóval jelzős összetett szót alkot. Ilyenkor az idegen eredetű jelző a magyar szó jelentését szűkíti. Csuka Gyula most tárgyalt írásában továbbá ez olvasható: „Mi, közemberek a köznyelvben a bacont inkább kerüljük. [...]. Anyanyelvűnkben használjuk a hazai terminusokat vagy a legegyszerűbb húsos szalonnát, amire azMTV-ben, a Kossuth rádióban és a népnyelvben istalálunkpéldát.” Ha jól értem Csuka Gyula eszmefuttatását, akkor a bacon szó használatát angol szövegben tartja elfogadhatónak, magyar szövegben a húsos szalonnát javasolja használni, bár egy bekezdéssel lejjebb már azt írja, hogy ,,[a] baconszalonna mint az angolszalonna szinonimája egy többnyelvű és jó hírű szakszótárban is megtalálható. Alatta a szakember nem szalonnaszalonnát ért, hanem azt, hogy bacon típusú sertés szalonnájáról van szó.” Ugyanezt mondja egyébként az általam idézett Wacha Imre is, vagyis nem nagyon értem, miért rója fel a szakismeret hiányát a nyelvészeknek Csuka Gyula. Egyébként az értelmező kéziszótár új kiadásában a bacon értelmezése ’császárhús; angol- szalonna’. Érdemes a kérdést húsipari szempontból is megvizsgálni. A témában leginkább releváns Magyar Élelmiszerkönyv az étkezési szalonnafélék között csak a készítés módjában (sózott, pá- colt/füstölt, főtt) tesz különbséget, az egyes fajtákat nem nevesíti. A köznyelvben (pl. receptekben) a baconszalonna, a császár- szalonna és az angolszalonna igen sokszór szinonimaként szerepelnek, a húsipari vállalatok viszont egyértelműen külön termékként kezelik ezeket. Magyarországi húsipari vállalatok (pl. Délhús Rt., Pápai Hús Zrt.) honlapján az e termékekről készített felvételek jól mutatják, hogy mindegyik húsos szalonna, azaz a zsírrétegen kívül húsréteget is tartalmaznak, ezek egymáshoz viszonyított aránya azonban különböző. Végezetül le kell szögeznünk, hogy az angol szövegben előforduló bacon szó fordítása és a magyar szövegben szereplő ba- con(szalonna) két különböző eset. Az angol bacon szövegkörnyezettől függően különféleképpen fordítható, ha azonban egy húsipari vállalat baconszalonna néven forgalmaz egy terméket, akkor helyette nem mondhatunk sem angolszalonnát (mert az egy másik termék neve), sem pedig húsos szalonnát (mert az egy tágabb kategóriát jelöl). www.gramma.sk
