Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-09 / 7. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 9. Szülőföldünk - sport Nyártól szorosabb a kapcsolat a sportág hívei között, de továbbra is két klub működik a Duna-parti városban Egy mederben a komáromi sakk Navrátil Károly ismét ezüstérmes Dunaszerdahely. A második helyen végzett Navrátil Károly a ve­terán asztaliteniszők (40-49 éves korosztály) országos bajnoksá­gán. A Rózsahegyen megrendezett viadalon csak a döntőben ta­lált legyőzőre. A fináléban az a Cvečko Dániel múlta felül (1:3), akit a csoportküzdelmek során 3:l-re megvert. „Ismét csak a döntőben maradtam alul - mesélte Navrátil Károly, s közben sport­szerűen elismerte ellenfele megérdemelt sikerét. - Cvečko alacso­nyabb osztályú német bajnokságban játszik versenyszerűen. Az első szettet ugyan megnyertem, de a másodikban riválisom lélek­tani előnyhöz jutott, s már nem tudtam újítani. Az ezüstéremmel megvédtem egy évvel ezelőtti helyezésem” - mondta keserűség nélkül a dunaszerdahelyi veterán pingpongozó, (sk) Mire készül HorváthTivadar kerékpározó? Kilométerek két keréken Komárom. Évekig elnéztek egymás mellett, legfeljebb csak tiszteletből fordultak egymás felé. Nyáron kezet fogtak, s azóta egy meder­ben folyik a komáromi sakkélet. Hoffer Ferenc, a nevét viselő extraligás baj­nokcsapat tulajdonosa és Kukéi Imre, a KSC edzőnek nevezett mindenese ma azt tartja természetesnek, hogy együttműködnek. J. MÉSZÁROS KÁROLY Pedig évekig más volt a helyzet. Amíg a Hoffer a felnőtt csapatbaj­nokságban sorra szerezte a bajno­ki címeket, s legrosszabb esetben is a dobogón végzett, addig a vá­ros és környéke utánpótlását a KSC-ben nevelte Kukéi Imre, szin­tén több kiugró korosztályos si­kerrel. Utóbbi a saját nevelésű sakkozók képzésének, versenyez­tetésének híve, Hoffer Ferenc si­kerorientált ember, vállalkozó, aki szinte a semmiből épített csa­patot, s eredményességével Ko­máromot a sportág szlovákiai fel­legvárává tette. Öt év alatt három bajnoki cím és két ezüstérem a klub élvonalbeli mérlege. Nyárig két malomban ment az őrlés, leg­feljebb egy-egy komáromi tehet­ség felbukkant a Hofferben, amely többnyire nem városbeli já­tékosokkal tört az extraliga ma­gaslataira. Tett egy gesztust „Lokálpatrióta vagyok. Szeret­ném, ha minél több komáromi ját­szana a helyi csapatokban, még az extraligában is” - fedi fel kártyáit Hoffer Ferenc. Nem mondja ki, de tudom, csak városbeli sakkozókkal nem tanyázhatnának fél évtizede az élvonal legjobbjai között. Nem­zetközi nagymesterek és nemzet­közi mesterek nélkül kevés az esély a mezőnyben megkapaszkodni. Á városnak egyelőre még nincs üyen minősítésű sakkozója, s a klubel­nök legalább azt elérte, hogy az or­szág tizenhét nemzetközi mestere közül a három szlovákiai magyart csapatába csalogatta. Most már úgy érezte, nagyobb kaput kell nyitnia a komáromiak­nak is. „A városházán is mindig kérdezték, hány fiatal van nála­tok. Válaszom nem elégíthette ki őket, így rendre a KSC kapta a tá­mogatást. Ugyanakkor azt is el akartam érni: mindegyik osztály­ban legyen képviselete a város­nak. Gondoltam, teszek egy gesz­Jg 9 / ‘ i J w w> ű 1 1 é) lm Pallag Gergely (felvételünkön) nyerte a Nitriansky Hrádok-i gye­rekversenyt, KSC-s klubtársa, Édes Zsófia harmadik lett (Képarchívum) Kilenc csapata van a KSC-nek tust” - eleveníti fel a két klub kép­viselőinek jelképes nyári kézfogá­sát Hoffer Ferenc. Eltűnt a Hoffer B Tavaly harmadik lett az I. ligá­ban a Hoffer B csapata. A KSC A együttese a II. ligában szerepelt, de nem jutott fel. „Nyáron a B csa­patunk beolvadt a KSC-be” - közli a tényt a klubtulajdonos. A hoffe- res társaság nagy része átment a másik klubba, köztük maga a név­adó is. Ezzel a KSC indulhatott ősztől az I. ligában (második vo­nal). De hazai mérkőzéseit to­vábbra is Hofferéknél játssza. Megegyezésük hosszú távú és végleges, folytatása nem az ered­ményesség függvénye. A szereplés eddig minden vára­kozást alulmúlt. „Három ponttal utolsók vagyunk, mert akikkel számoltunk, azok nem sokat ját­szottak vagy játszhattak” - von mérleget a közös csapat első fél­évéről Kukéi Imre, és felsorolja, ki mi miatt ült asztalhoz a vártnál kevesebbszer. „Elfogytak a húzó­emberek - mondja ki a zuhanás fő okát a tapasztalt nevelőedző, aki találóan folytatja: - Baj van, ha az I. ligában nekem partit kell vállal­nom. És ősszel ez is előfordult.” A szakadék szélén Hoffer Ferenc megítélése sze­rint nehezen állt össze az I. ligás csapat, s a KSC sem volt kellőképpen felkészülve, ráadá­sul a két klub eltérő jutalmazási gyakorlata is zavart keltett né­hány játékosban. „Mindig hiány­zott valami, de leginkább a küzdőszellemet hiányoltam. Jan­kó Zoli kivételével nem volt hú­zóerő a csapatban. Ráadásul a rajt is rosszul sikerült” - sorolja az őszi kudarc okait Hoffer Fe­renc, aki bravúrnak tartaná, ha tavasszal sikerülne kiharcolni a bennmaradást. „Megerősítené a csapatot, nyáron rendezhetnénk sorainkat. Ha kiesünk, akkor sem dől össze a világ. Utána össze­dugjuk a fejünket, és egy ütőké­pes csapatot állítunk össze.” Kukéi Imre is érzi, a szakadék szélén vannak, de tavasszal meg­próbálják a lehetetlent. „Jó elkép­zelés volt a csapategyesítés, de menet közben néhány váratlan gond merült fel, s ez nehezítette helyzetünket az I. ligában. De hasznunk is volt ebből az egyesü­lésből, mert a többi csapatunk erősödött. A tapasztaltabbak ér­kezése tartást adott együtteseink­nek. Nincs minden évben erős utánpótlás korosztály, kisebb hul­lámvölgybe kerültünk, de az 1997-ben, 1998-ban és 1999-ben születettek nagyon erősnek mu­tatkoznak” - pillant a jövőbe a ne­velőedző, aki bevallotta, éppen az utóbbi fiatalok feltűnése adott újabb lökést neki a sakkoktatás folytatásához. Kilenc KSC-csapat Kilenc csapata van jelenleg a KSC-nek, egyik fiatal büszkesé­gük, Édes Zsófia tavaly hatodik korosztályos bajnoki címét gyűjtötte be. „Több mint ötven aktív sakkozónk van. A szlovákiai klubok közül talán csak a fővárosi Doprastav áll létszámban jobban - árul el egy újabb jellemző ada­tot Kukéi Imre. - Nálunk aztán mindenki játszhat, a fiatalokat is beleértve. A II. ligában jelenleg harmadikok vagyunk, de nem le­futott még a feljutás kérdése. Azért még küzdeni fogunk! S még az is előfordulhat, hogy az A csapat kiesése mellett B együtte­sünk foglalja el a helyét az I. ligá­ban. És akkor továbbra is leime komáromi képviselet valamennyi osztályban” - reménykedik a szebb jövőben a dél-szlovákiai nevelőegyesület zászlóvivője. HOL JÁTSZANAK? Tíz komáromi együttes szere­pel a szlovákiai csapatbaj­nokságban. Ki hol indul? . Extraliga Hoffer 1. liga KSC A II. liga KSC B III. liga KSC C és D IV. liga KSC E és F V. liga KSC G.HésI ÁBEL GÁBOR Ném nyeri a pálmát, ki útjában horgot vet - vallja eddigi sport- tevékenységéről a 18 éves Hor­váth Tivadar, aki szüleivel és testvérével él együtt Farnadon. E mondás ugyanis a mindennapi nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy csak az érhet el eredményt, aki egyenesen a célra tör. Másfél éve országúton Tivadar mozgássérült, születé­si rendellenesség miatt nem tud­ja kellőképpen használni a bal kezét. „Hat évvel ezelőtt Nagy Sándor helybéli kerekes egy mo- untainbike kerékpárcsoportot alakított, melynek tagjai évente a nyári falunapokon és a szep­temberi Szent János-napokon versenyeztek. Több mint tizenö­ten kapcsolódtunk be a közös munkába. Jómagam aztán mint­egy másfél éve áttértem az or­szágúti kerékpározásra - meséli. - Ekkor hallottam először a Szlo­vák Paralimpiai Bizottságról, s azóta látogatom az általuk szer­vezett versenyeket. Az alsó Ga­rant mentét egyedül képviselem soraikban.” Az egyik legfiatalabb Az ígéretes jövő előtt álló sport­ember tavaly két nemzetközi összecsapáson is rajthoz állt: először a svájci futamon indult, majd a németországi Holzkirchen- ben is kipróbálta képességeit. Mindkétszer a középmezőnyben végzett. Legutóbb a Kis-Fátrában található Vrátna völgyben vett részt egy versenyen, tizedik lett, míg a szlovákiai bajnokságon- a harmadik legeredményesebbnek bizonyult. „A két nemzetközi versenyen huszonötén indultunk Németor­szágból, Franciaországból, Ang­liából, Csehországból és Szlová­kiából. Először a 11 km-es időfu­tam volt, majd következik a 45 kilométeres tömegrajtos ver­seny. Kortól függetlenül egy cso­portban vetekszünk. Szlovákiá­ból az egyik legfiatalabb ver­senyző voltam” - avat be a rész­letekbe a rokonszenves fiatalem­ber. Érettségi előtt Télen erőnléte fokozására fek­teti a hangsúlyt. Egy teremben speciális állványra felfüggesztett bringáját tekeri szinte eszeve­szetten, s mindemellett úszik. Március elején aztán beindul a keményebb edzés a szabadban, ami napi 60-70 kilométer megté­telét jelenti. A fontosabb verse­nyek előtt kiegészítő készítmé­nyeket, elsősorban vitaminokat és ásványi anyagokat fogyaszt, ami bizony nem kis pénzbe ke­rül. A közelmúltban több mint 50 ezer koronáért egy közepes kategóriájú versenygépet vásá­rolt, s testi fogyatékossága miatt átalakította a váltót és a fékeket. Tivadar az Udvardi Összevont Középiskola elektrotechnikai és mechanikai részlege magyar ta­gozatának érettségi előtt álló di­ákja. Jövőre Magyarországon felsőfokon szeretné bővíteni is­mereteit. A tanulás és a kerékpá­rozás mellett az autómodellezés köti le leginkább figyelmét. A te­levízióban a kerékpár mellett csak a technikai sportokról szóló közvetítéseket tekinti meg. „Ver­senyzőként szeretnék részt venni a parasportolók Európa-bajnok- ságán, persze előtte teljesítenem kell a megszabott igényes idő­szinteket. Mindehhez nemcsak adottság, hanem óriási kitartás is szükséges. Addig még nagyon sok kilométert meg kell tennem” - összegezte röviden célkitűzé­seit Horváth Tivadar, aki szinte lángolva ég, amikor a sportról beszél. Márciustól napi 60-70 km-t is leteker (Képarchívum

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom