Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-09 / 7. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 9. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ KURIER Az osztrák belügyminisztérium adatai szerint a schengeni nyitás óta kevesebb illegális határátlépő akadt horogra a határ menti körzetekben, mint egy évvel korábban. A schengeni övezet kiszélesítése utáni első hatósági összesítést a Kurier című független osztrák lap ismertette, rámutatva: a hivatalos statisztika nem támasztja alá a lakossági félelmeket, hogy a határellenőrzés megszűnése miatt növekszik a bűnözés. Az osztrák hatóságok 2007. december 21. és 2008. január 7. között 663 illegális határátlépőt vettek őrizetbe, egy évvel korábban 924-et. Csökkent az ember- csempészek száma is, 29-ről 11-re. Minden látszat ellenére a szlovákiai demokrácia éppen magyarságunk megtartása révén erősödhet Anyanyelvi iskola Schengen után íze van a szavaknak, ha az anyanyelvén szólal meg az ember. Általa olyan gondolatokjutnak könnyedén az eszünkbe, amelyekért más nyelvet használva keményen meg kell dolgoznunk. ÖLLÖS LÁSZLÓ Régi igazság, hogy anyanyelvén gondolkodva és beszélve érzi legjobban magát az ember, anyanyelvén nyújtja a legtöbbet. Hiszen ezen a nyelven szóltak hozzánk gyermekkorunkban, vele ismertük meg a világot, általa érezzük és értjük mindazt, ami körbevesz bennünket, vele próbáljuk felfedni a legbonyolultabbat: megismerni saját magunkat. Emiatt szögezte le a modem pedagógia több jeles képviselője, hogy az anyanyelvi oktatás a legeredményesebb. A gyermek anyanyelvén érti meg a legkönnyebben az egyes tantárgyak tananyagát, vele éli át a legerősebben az irodalom, a zene, szóval a művészeti tárgyak élményvilágát, sőt az idegen nyelveket is általa sajátítja el a legkönnyebben. Ha tehát magyar anyanyelvű gyermekünket magyar iskolába íratjuk, jobb lesz matematikából, fizikából s a többi tárgyból, gazdagabb lesz érzelemvilága a magyarirodalom-oktatás révén, jobban megtanul angolul, németül, s más nyelveken, mintha más nyelven oktató iskolába íratnánk. Sőt, a történelemóra anyagát, üzeneteit is magáénak érzi, s nem tartja kellemetlen idegen dolognak, amiből legfeljebb a kényszer alkalmazásának tanulságát vonhatja le. Egyszóval, alaposabb tudású, gazdagabb érzelemvilágú, kreatívabb, büszkébb, egyenesebb ember lesz belőle, ami nem kis dolog versenyvilágunkban. Miután beléptünk a schengeni övezetbe még egy nyomós érv szól amellett, hogy gyermekünket anyanyelvén oktató iskolába írassuk. A határok leomlása választás elé állít minden szlovákiai magyar szülőt. A kérdés, mit szeretnénk, mekkora munkaerőpiacba tartozzon gyermekünk. Mindössze az ötmilliós szlovákiaiba, vagy a tízmilliós magyarországiba is. A magyar iskolában ugyanis megtanul szlovákul, a szlovákban viszont nem tanul meg magyarul. Csak a konyhanyelvet ismeri, írni, szakszöveget olvasni, szakszerűen beszélni nem lesz képes. Pedig, ha írásban és szóban tisztességesen bírná a magyart, munkahelyet nemcsak otthon, hanem Magyarországon is kereshetne. Sót, Szlovákiában szaporodik az olyan vállalatok száma, amelyek nem egy országon belül, hanem határokon átnyúlva, több országban keresnek piacot s működési teret. A magyar-szlovák határrégióban, éppen ott, ahol mi lakunk, egyre többen tapasztalják, hogy munkahelyükön előny a magyar nyelv ismerete. Nem kell hozzá jóstehetség, hogy lássuk, az ilyen vállalatok száma nőni fog. Minden szlovákiai nacionalista igyekezet ellenére. És azt se feledjük, hogy most csak beíratjuk gyermekünket. Az iskolapadot másfél évtized múltán, sőt ha esetleg tovább tanul, még később hagyja el. Akkorra pedig a mostani politikusgeneráció nagy része már nem lesz hatalmon. Közben a huszadik század nacionalista gyűlölködéseiből, faji előítéleteiből valamint a marxiz- mus-leninizmus osztályharcelmé- letéből összeragasztgatott értékrendjük minden kétségbeesett próbálkozásuk ellenére tovább gyengül megnyíló világunkban. S még valami. Minden látszat ellenére a szlovákiai demokrácia éppen magyarságunk megtartása révén erősödhet. Magyarságunk feladását ugyanis győzelemként élik meg azok a politikai csoportok, amelyek éppen a nemzetiségi félelmek szításával, agresszív előítéleteikkel fedik el saját korrupt világukat, irtózásukat a nyitottságtól, modernségtől, egyenlő emberi méltóságtól. Kitartásunk, magunk és gyermekeink magyarságának szilárd megőrzése és a mi saját nyitottságunk az, ami egyre többeket késztet nyílt szembenézésre e felemás világgal. A magyarokkal való megbékélés olyan félelemforrás megszűnését jelentené, ami alapjaiban változtatná meg a mai Szlovákia politikai kultúráját. Hát ezért félnek e félelem elveszítésétől jó néhányan. Legalább mi ne féljünk tőle! Egyelőre nem köszöntött be a ragyogó új hajnal egy magabiztos, modernizált Párizsba Sarkozy: tartós megoldás vagy csak átmenet? MTl-ELEMZÉS Az országos sztrájkok, tüntetések és külvárosi randalírozások képében jelentkező franciaországi válság lényege: negyedszázada a francia gazdaság teljesítménye 15 százalékkal haladta meg ^.britét és növekedése is gyorsabb volt. Ma a francia gazdaság 10 százalékkal kevesebbet produkál, mint a szigetországi, növekedési rátája évről évre csökken - mutat rá Denis MacShane, a Blair-kormány volt Európa-ügyi minisztere The Eco- nomistban közölt írásában. Franciaország legjobb üzleti elméi közül 400 ezren Angliában dolgoznak. A legjobb francia tudósok és műszaki értelmiségiek közül 400 ezer az USA-ban keresett munkát. Amikor májusban hatalomra került, Nicolas Sarkozy „ragyogó új hajnalt” ígért egy magabiztos, modernizált Franciaországnak. Eddig azonban nem váltotta be ígéretét. Bár novemberben győzött a szak- szervezetek fölött, úgy tűnik, fájdalommentes gazdasági forradalmat akar. Külpolitikai téren a George Bushhoz való törleszkedés meg az Iránnal szemben használt harcias retorika furcsa időzítésről tanúskodik, amikor Amerika búcsút venni készül Bushtól, s az amerikai hírszerzés jelentése leminősítette az iráni nukleáris veszélyt. Közben Sarkozy csekély érdeklődést mutat Európa jövője iránt. Kirohanásai az Európai Központi Bank ellen, kiállása az EU-n belüli protekcionista gazdasági felfogás mellett és iszlamofób ellenséges alapállása Törökországgal szemben nem sokban különbözik a 80-as évek Labour pártjának euroszkep- tikus nacionalista gondolkodás- módjától vagy a brit toryk jelenlegi beállítottságától. A francia választók egyelőre óvatosan támogatják elnökük mini reformjait, ám Sarkozy tudja, nem sok kell ahhoz, hogy az utcai tiltakozások kormányt megrendítő haragba csapjanak át. Népszerűségi indexe az év végén 50 százalék alá süllyedt. A dolgok állása esélyt kínál egy értelmes francia baloldalnak. MacShane felidézi, hogy csaknem 25 évvel ezelőtt pamfletét írt Francia leckék a Labour számára címmel. Ebben azzal érvelt, hogy az ellenzékben senyvedő brit Munkáspárt tanulhatna a francia szocialistáktól, akik világverő cégeket hoztak létre, Európa felé fordultak, és visszaverték Moszkva megfélemlí- tési kísérleteit. Most Franciaország Nagy-Britannia mögött kullog, Sarkozy pedig felhívja Putyint, és gratulál neki a választások elcsalásához, miközben Európa többi állama aggódva figyeli a Kremlben kialakult autokráciát. Ezzel együtt Párizsban olyan erős az ellenszenv „az angolszászokkal” és a megvetés Tony Blairrel szemben, hogy egyetlen fiatal politikus vagy értelmiségi sem írna pamfletét Angol leckék a francia baloldal számára címmel. Ahelyett, hogy azt keresnék, mit csinált jól a Munkáspárt, a francia bírálók a részmunkaidős foglalkoztatottak magas számát kifogásolják Nagy-Britanniában. Képtelenek megérteni, hogy egy baloldali párt számára csak az lehet előrevezető út, ha bármilyen feltételekkel, de munkát ad az embereknek. A franciák más módszereket keresnek, például a 35 órás munkahét bevezetésével akarják leküzdeni a munkanélküliséget. Mintha a munka megszabott időmennyiség volna, amelyet csak újra el kellene osztani. A baloldal menekül Franciaországból vagy testvérgyilkos vitákba bonyolódik. A legeurópabb szociáldemokrata politikus, Dominique Strauss- Kahn kivált a politikából, és Washingtonban a valutaalapnál vállalt főnöki posztot. Tehetséges baloldali politikusok - Laurent Fabius vagy Arnaud Montebourg - súlyosan kompromittálták magukat, amikor Európa-ellenes álláspontot képviseltek az alkotmányos szerződés vitájában. Tovább él a bonapartista hagyomány egy mindenről gondoskodó államfő képében, aki egyszerre a nemzet atyj a és a tekintély kizárólagos forrása. Nem Sarkozynek van egy számos tehetségből álló kormánya, hanem az elnök hiszi azt, hogy övé a kormányzás minden tehetsége. MacShane úgy véli: Nicolas Sarkozy francia elnök inkább bizonyulhat átmeneti figurának, semmint új de Gaulle-nak vagy akár Mitterrand-nak. KOMMENTÁR Fico, a média és a hülyeség GÁL ZSOLT Robert Fico miniszterelnök megorrolt a Sme napilapra, ezért nem hajlandó (még szóvivőjén keresztül sem) válaszolni újságíróinak kérdéseire. A Sme„bűne”azvolt,hogyelismerttörténészeknézeteit felvonultatva tárgyilagos érvekkel cáfolta Fico bombasztikus kijelentéseit az ószlovákok Nagymorva Birodalmáról, Svätopluk „királyról” és az igazságos Jánošíkról. A Sme rá merészelt mutatni, hogy Svätopluk nem lehetett király, mivel nem koronázták annak, az ószlávok nem lehettek ószlovákok, mert akkoriban a szlávnépesség mégnem váltszétakésőbbi cseh, szlovák, lengyel stb. nemzetekre, arra pedig nincs bizonyíték, hogy Jánošík a lopott vagyonból adott volna a szegényeknek (hacsaknem számítjukide a terchovái lányok- nakajándékozott bizsukat). így Fico handabandázásából csak az volt igaz, hogy Jánošík elvett a gazdagoktól, magyarán: kirabolta őket. A szegényektől azért nem, mert azoktól nemigen volt mit ellopni. Fico kijelentéseire tehát pontosan illika leírás: „erősen elfogult, már-már gyűlölködő hangnemmel, célzott szelekcióval, torzított és megtévesztő információkkaljellemezhetőek”. Csakhogy a fenti idézet épp Fico szóvivőjétől, Süvia Glendovától származik, aki a Smenapilapot jellemezte ezekkel a szavakkal. Szóval, bagoly mondja verébnek... Demokratikusországokbanasajtónaklehetősége van arra, hogy kifigurázza a politikusokat, keményen bírálja a közszereplőket. Az meg egyenesen kötelessége, hogy tárgyilagosan elemezze az ország miniszterelnökének kijelentéseit. Jelen esetben nem arról van szó, hogy a Sme alaptalan vádakkal, személyes övön aluli támadásokkal hülyét csináltvolnaFicóból, ellenkezőleg: Fico bugyuta kijelentéseivel magából csinált hülyét (nem először és vélhetően nem utoljára). Hamis állításokat pufogtatott, amelyeket egyetlen mértékadó történész sem fogad el. Mivel a médiajórészt a politikusok hülyeségéből él, nincs is semmi meglepő abban, hogy a Sme lecsapott a témára. Apoli- tikusok mega nép hülyeségéből élnek, és amíg a szlovák választókjelentős része vevő a Fico meséire és alaptalan vádaskodásaira, addig abban sincs semmi meglepő, hogy a miniszterelnök rendszeresen előáll ilyenekkel. Einstein óta tudjuk, hogy a világegyetem és az emberi butaság végtelen (a híres fizikus az utóbbiban biztosabb volt), ezért előre programozhatóakFico újabb népszerűség-hajhászó ostoba kijelentései és alaptalan támadásai. Ezek ugyanis megfelelő táptalajra találnak a szlovákiai választók többségének körében, akik utál- j ák vagy legalábbis gyanakodva tekintenek a nagyvállalatokra és a tőkésekre, a külföldiekre, irigykednek a gazdagokra és a vállalkozókra, nem igazán csípika kisebbségeket és nem díjazzák az értelmiségiek okoskodását. Csoda-e, hogy Fico rendszeresen támadásokat indít a gazdagok és nagytőkések (áruházláncok, biztosítók, bankok, energetikai cégek), az idegenek, a magyarok és az újságírók ellen. Elvégre csak azt mondja, amit a választói szívesen hallanak. Ahomályos, zavaros és mítoszokkal teli történelmi tudattal rendelkező szlovákla- kosság tele van kisebbségi komplexussal és az ebből fakadó frusztrációval, ezért a soványka nemzeti múlt mesterséges megnagyítása némi csúsztatással szintén hálás téma. Ezen a Sme leleplezései sem igen változtatnak, hiszen a napilap körülbelül 60 ezres példányszámban fogy, a kormány szimpatizánsai eleve a kezükbe sem veszik. BezzegaFico által egykoron legobjektívebbnek nevezett, és főleg a ki, mikor, kivel, hol és hogyan kérdésekre fókuszáló sajtóterméket háromszor nagyobb példányszámban viszik. Ezért is nehezen érthető, miért zavarja a támogatottságát aligha veszélyeztető napilap a miniszterelnököt. Erre a legvalószínűbb válasz Fico mentalitásá- bankereshető.Amédiátkorábbanszintén gyakran bojkottáló, sőt nemegyszer verbálisán és fizikailag is az újságírókra támadó Vladimír Mečiarhoz hasonlóan alighanem Robert Fico is képtelen elviselni a kritikát és az egyet nem értést. Akínos butaságait leleplezők hisztérikus reakciókra számíthatnak. FIGYELŐ Sírkövekkel kikövezett utak A híres Arany utcácskát, a Király utat, amelyen a cseh királyoknak Vyšehradról a prágai várba (Hradzsin) tartó koronázási menete vezetett, zsidó sírkövekből készült utcakövekkel burkolták be - mondta Tomáš Kraus, a Csehországi Zsidó Közösségek főtitkára a Respekt című hetilapnak. „Saját szememmel láthattam a burkolóköveket, amelyeknek a hátulsó lapján héber nyelvű felirat volt” - mondta Kraus az interjúban. „Nem tudom pontosan, honnan származnak, de a munkát a Király úton az 1980-as években végezték-tette hozzá. -1989 után tudni akartuk, mi történt a kommunista időkben elpusztított zsidó temetőkkel. Kiderítettük, hogy tíz lerombolt temetőből a sírköveket kőfaragó cégeknek adták el” - mondta Kraus. „Ugyanakkor nem dokumentáltuk, pontosan hogyan történt, és mennyi sírkő esett a burkolókőgyártás áldozatául” - tette hozzá Kraus. A probléma nem csak Prágát érinti - írta a Respekt. Számos cseh kisvárosban a lakosok a házuk környéki utak kikövezésére használták fel a sírköveket. Állítólag az északcsehországi Roudnice nad La- bemben teherautóval rombolták le a temető falát, hogy hozzájussanak az „építőanyaghoz” - írta a Respekt. A kommunizmus éveiben a zsidó közösség néhány tagja (többen kommunista vezetőként) is részt vett a jövedelmező üzletben a hetilap szerint. Minőségi gránitot árusítottak újabb temetőkből, előidézve a pusztu- lásukat-tette hozzá a cikkíró. „A Prágai Zsidó Közösség számos sírkövet adott el szocialista cégeknek” - írta 1998-ban a Ros Hodes, a Csehországi Zsidó Közösség folyóirata. „Ez olyan hivatalos személyek közreműködésével történt, akik jól tudták, mennyire tisztelik a zsidók a temetőket és a sírok nyugalmát” - így a Respekt. „A sírköveken Isten neve és Tóra-idézetek szerepelnek, így tilos rajtuk taposni” - írta a hetilap. (mti)
