Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-09 / 7. szám, szerda

8 Vélemény és háttér - hirdetés ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 9. www.ujszo.com 6662 A szlovák kormány ismét arra készül, hogy arcul csapja a de­mokráciát. (Ráadásul a köztársasági elnök abszolút támogatá­sával!) Robert Fico államosítani szeretné a közszolgálati televí­ziót és a közszolgálati rádiót, ami azért isfurcsa (ez a legenyhébb kifejezés), mert azok nevében szerepel feladatuk. Azaz, a két in­tézmény dolga nem az, hogy uralkodó pártjainkat dicsőítse, ha­nem az, hogyobjektíventájékoztassaatévénézőketésrádióhall- gatókat. S ha lesz kormánykoalíciós tévé és rádió, miért ne le­hetne ellenzéki - ugyancsak állami pénzen. Mi erről a véleménye olvasóinknak? Válaszukat maximum 160 karakterben a következő formában küldjék: ujszo (köz) válasz (köz) név, telefonszám Az SMS-t a 6662-es telefon­számra kükdhetik a T-Mobi- le vagy az Orange hálózat­ból. Az SMS ára 3,- korona áfával. OLVASÓI LEVÉL Emberségből elégtelen Szilveszter napján úgy gondoltam, hogy ami rosszat és jót ez az év tartogatott, annak már meg kellett történnie. Az év utolsó napja nem hozhat emlékezetes rosszat, de tévedtem. Nagyon felháborított, amit tapasztaltam. Délelőtt bementem a városba, hogy fájdalomcsillapítót vegyek. Mivel a fájdalmak nem szok­tak bejelentkezni előre, így én sem tudhattam, hogy éppen szil­veszter napján lesz szükségem fájdalomcsillapítóra. Tehát dél­előtt bementem a városba fájdalomcsillapítóért annak tudatá­ban, hogy másnap újév napja, minden zárva lesz. A városban sorba jártam a gyógyszertárakat, de mindenütt a következő táb­lácska fogadott „Leltár”. Gondoltam, nincs értelme tovább keresgélni, elmentem a helyi kórházban levő gyógyszertárba, mivel úgy tudtam, ott fel szokták tüntetni, melyik patikában van éppen ügyelet. Odaérve örömmel tapasztaltam, hogy még vagy 3 vásárló sorakozik bent. Gondoltam, végre szerencsém van! Lelkesedésem nem tartott sokáig. Megnyi­tottam volna az aj­tót, de zárva volt. Hirtelen nem tud­tam, miért. Gondol­tam, várok egy kicsit, hiszen a bent levők­nek ki kell jönniük, és különben is az aj­tónak háttal állt az egyik alkalmazott (bizonyára ő enged­te ki egyesével a ve­vőket). Nem kellett sokáig vámom, nyílt az ajtó. Az őrt álló hölgy közölte velem, hogy csak 12 óráig vannak nyitva. Mondtam neki, hogy csak 2 csomag fájdalomcsillapítót sze­retnék, de ő szigorúan annyit mondott : Már zárva vagyunk! Az órámra néztem. 12.04. Természetesen tovább nem erősködtem, egyrészt, mert az ajtó bezárult előttem, másrészt 12 óra múlt 4 perccel. Mégis azt gondolom, csak egy kis emberség kellett volna ahhoz, hogy miattam még 1 perccel tovább dolgozzanak, hiszen nem bonyolult dolgot kértem, csak fájdalomcsillapítót, amire ha fél órát kell is várni, az is hosszúnak tűnik. Hiszen mindnyájan éltünk meg fájdalmat. Ezek után már nemcsak a fejem fájt, hanem ez a tör­ténet is, annál is inkább, mivel úgy gondolom, éppen az egészség­ügytől kaptam ezt a pofont, amit a humanitárius szóval szoktak együtt emlegetni. Potháczky Gizella A rovatban közölt írások nem teltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. _________________________ KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ Szász nem adná helyét Tőkésnek Székelyudvarhely polgármes­tere nem az MPP élén képzeli a re­formátus püspök politikai jövőjét, inkább az Erdélyi Magyar Nemze­ti Tanácsban (EMNT) betöltött elnöki tisztségét erősítené. „Nem értek egyet azokkal a for­gatókönyvírókkal, akik Tőkés Lászlót alacsonyabb szintre sze­retnék rángatni, mint ami őt megilleti” - reagált tegnap a Ma­gyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetője, Szász Jenő arra a felve­tésre, adja át a bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párt (MPP) elnöki székét az európai parlamenti mandátumot szerzett református püspöknek. A javaslat terítékre került azon a decemberi találkozón is, melyen a Tőkés Lászlót támogató szerve­zetek az RMDSZ-ellenzék szerve­ződési forgatókönyveit tárgyal­ták. A Tőkés-Szász helycserével egyetértett Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke is. „Tőkés László 1989-ben szer­zett legitimációja, amit a kilenc­venes években megerősített a te­vékenységével, és ami visszaiga­zolást nyert a legutóbbi európai parlamenti választásokon, a püs­pök urat arra jogosítja föl, hogy a pártelnöki széknél fontosabb sze­repet kapjon az erdélyi magyar közéletben” - magyarázta Szász. Szerinte Tőkés Lászlónak kell lennie annak a személyiségnek, aki asztalhoz hívhatja döntések előtt a különböző közszereplőket. „Meglátásomban az önkor­mányzati modell szerint Tőkés László az államfő szerepet töltené be. Vagy akár az erdélyi magyar nemzetgyűlés elnökének szere­pét, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg az Erdélyi Magyar Nem­zeti Tanács elnöke” - fejtegette Szász Jenő. Elmondta, e modell szerint a különböző magyar pártok (RM- DSZ, MPP) közvetlen, titkos és ál­talános választások útján nyer­hetnék el mandátumunkat az er­délyi magyarság nemzetgyű­lésében, azaz az EMNT-ben, amelynek elnöke Tőkés. Szász Jenő tudomása szerint elsősorban Toró T. Tibor RMDSZ- es képviselő, az EMNT alelnöke volt az, aki azt szorgalmazta, hogy Tőkés László álljon az MPP élére. „Nem tudom, hogy Toró bará­tomnak mi van a szívében. Csak azt tudom, hogy RMDSZ-képvise- lőként az RMDSZ szempontjai szerint gondolkodik. Az MPP jövő­jét azonban nem Toró tanácsai szerint fogjuk építeni” - jegyezte meg Szász, aki szerint előfordul­hat, hogy Toró inkább a képviselői mandátumát félti. Az RMDSZ ellenzékének to­vábbi, egymás közötti tárgyalásai­ról a polgármester kifejtette: az MPP bejegyzése után előfordul­hat, hogy immár nem meghívot­tak hanem házigazdái lesznek a megbeszéléseknek. (Új Magyar Szó) Szlovénia, a párbeszédbajnok Ljubljanában gyülekeztek teg­nap az európai biztosok, hogy részt vegyenek az Európai Unió soros elnökségének hivatalos kezdetét jelentő ünnepségen. Szlovénia - amely a volt kom­munista országok közül elsőként állhat az EU élére - részben ké­szen kapta a napirendet, de a ké­nyes kérdéseket ez a tagállam sem kerülhette el. A legbonyolul­tabbnak ezúttal Szerbia határo­zott kiállása bizonyulhat Koszovó ügyében. A soros elnökségek prioritásait jó előre egyeztetik Brüsszellel, az európai biztosok ma mégis Ljub­ljanába utaznak, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljenek az új EU- vezetés, Szlovénia terveivel. A protokolláris látogatásnak más célja is van: a kultúrák közötti párbeszéd európai évének hivata­los megnyitása. Lehet véletlen egybeesés, hogy Szlovénia éppen most veszi át az Unió irányítását, de két­ségkívül találó. A több mint nyolcvan százalékban szlovén nemzetiségű földközi-tengeri or­szágban a magyar és az olasz nyelvet hivatalos nyelvként is­merik el. Igaz, hogy ez csak egyes területekre érvényes, de gesztusértékű, hiszen a későn érett szlovén nemzet (államiság­ra először 1991-ben tett- szert) az idők folyamán magyar és olasz uralom alatt egyaránt állt, nem beszélve arról, hogy a 2002-es népszámlálás adatai szerint a két kisebbség együtte­sen is az összlakosság kevesebb mint egy százalékát teszi ki. A kultúrák közötti párbeszéd évét ma délután nyitja meg ün­nepélyesen Danilo Türk szlovén államfő a brdói kastélyban. A Ti­to rezidenciájaként is szolgált épület ad otthont minden ren­dezvénynek, amelynek Szlovénia az Európai Unió soros elnökeként gazdája lesz. Öt prioritást jelölt meg Janez Janša szlovén miniszterelnök Brüsszelben, novemberben a so­ros elnökségre készülve. Első helyre tette az „Európa jövője” címszó alatt ismert folyamatot, amely decemberben fontos állo­másához érkezett. Az uniós alkotmányt helyette­síteni hivatott reformszerződés megszületése és aláírása után már csak a ratifikálás van hátra. Miután Nagy-Britannia és Dánia lemondott a tervezett népszava­zásról az ügyben, várhatóan nem emelkednek újabb akadályok a 2009-es hatályba lépés előtt. A második prioritás a Lisszaboni stratégia, a márciusi gazdaságpo­litikai csúcson kell ugyanis újabb konkrét terveket megfogalmazni a következő hároméves ciklusra. A harmadik prioritás közös ener­giapolitika, a negyedik a Nyugat- Balkán, az ötödik a kultúrák kö­zötti párbeszéd európai éve. (Új Magyar Szó) (SITA/ AP-felvételek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom