Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-09 / 7. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 9. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újabb indiai beruházás nálunk? Pozsony/Vágsellye. Vagy Vágsellyén (a Duslo közeli Vág- vecsén) vagy az Érsekújvár mel­letti Tótmegyeren (Palárikovo) telepedhet le az indiai Apollo Ty­res gumiabroncsgyártó. A világ 14. legnagyobb gumiabroncs- gyártójának 2006-os forgalma túllépte az 1 milliárd dollárt, napjainkban hat telephelyet üzemeltet, és a tervezett, 1100 főnek munkát adó közép-euró­pai cége révén az európai piaco­kat venné célba. Az állami beru­házás-támogató SARIO ügynök­ség egyelőre nem erősítette meg az invesztíció tényét, mivel még folynak a tárgyalások az indiai partnerrel. Szlovákiában már van komoly indiai beruházás, az ázsiai ország leggazdagabb em­berének, Lakhsmi Mittalnak acélgyártó csoportja, az Arcelor Mittal tavaly decemberben meg­vette az árvái Istebnén működő OFZ fémöntödét, (hn, só) Több alkalmazott a Sonynál Nyitra. A japán Sony tévé­gyártó az LCD-tévék iránti ha­talmas érdeklődésnek köszön­hetően Szlovákiában az eredeti­leg tervezettnél 500-zal több munkahelyet hoz létre. Koráb­ban azt tervezte, hogy a nagy- szombati üzeméből az idei év el­ső három hónapjában a tv-tune­rek gyártását és a play-station szervizt is Nyitrára helyezi át, mára azonban úgy döntött, hogy ezek idén még a nagyszombati gyárukban maradnak. Nagy­szombaton így továbbra is 500 embernek adnak munkát, mi­közben Nyitrán 3 ezer alkalma­zottal számolnak. A japán cég összesen 2,439 milliárd koronát ruház be nálunk, és a tervek sze­rint évente 3 millió televíziót fog gyártani Nyitrán. (s, ú) Stock: mámorító értékesítési adat Pilsen. A pilseni Stock likőr­gyár 2007-ben eddigi történeté­nek legjobb évét zárfa, összesen 26,65 millió liter gyomorkeserűt (Femet Stock és Femet Citrus), továbbá konyakot, likőrt, whis­kyt értékesített, ami 400 ezer li­terrel haladta meg az eddigi, 2001-es csúcsot. Leányvállalata, a Stock Slovakia szintén rekor­dot döntött: a mérsékelt áreme­lés ellenére forgalma 15 száza­lékkal nőve elérte a 3,1 mülió li­tert. , A szlovák fogyasztók egyre inkább előnyben részesítik a mi­nőségi, márkás italokat” - ma­gyarázta Barbara Vetorová, a Stock Slovakia igazgatónője, (ú) Alaptalan volt az NDS elutasítása Pozsony. A közbeszerzési hi­vatal döntésének köszönhetően a SanToll és Ibertax alkotta cso­port, valamint a ToSy.sk konzor­cium mégis részt vehetnek az elektronikus autópályadíjak mű­szaki hátterének a biztosítására kiírt pályázaton. A Nemzeti Au­tópálya-társaság (NDS) által kiírt 20 milliárd koronás megrende­lésre eredetileg 8 cég jelentke­zett, az autópálya-társaság azon­ban öt céget különféle okokra hi­vatkozva elutasított, így csak a Satways és a Slovakpass konzor­ciumok, valamint az osztrák a Kapsch jutott tovább. A ToSy.sk konzorciumot azért utasították el, mivel szerintük az egyik képvi­selőjük az autópálya-társaság döntéshozó bizottságában is he­lyet foglalt, a SanToil pedig állító­lag a pályázati alapanyagok be­nyújtása során hibázott. A San­Toll és a ToSy.sk fellebbeztek a döntés ellen, a közbeszerzési hi­vatal pedig úgy döntött, hogy az autópálya-társaság elutasítása nem voltmegalapozott. (SITA) Hat jelentkező a PPP-projektre Pozsony. Hat cég jelentkezett a magán- és közszféra partner­ségében épülő autópályákra kiírt első pályázatra, amelyre tegna­pig lehetett nevezni. Az úgyne­vezett PPP-projektek első fordu­lójában 75 kilométernyi sztráda épülhet a Dl-es autópálya Dub- ná Skala-Ivachnová, Jánovce- Jablonov és Fričovce-Svinia kö­zötti szakaszain. (SITA) Egyesült Államok: már itt a recesszió New York. A rettegett re­cesszió már meg is érkezett az USA-ba - véli a Merrill Lynch és a Morgan Stanley befektetési bank, amelyik szerint a múlt pénteki gyenge foglalkoztatási adat, amelynek nyomán szaka­dékba léptek az amerikai tőzs­dék, a recesszió beköszöntét jel­zi. Az olyan minősítések, mint például „recesszióra utaló jelenségek” csak ahhoz hason­líthatók, mint ha azt mondanánk egy terhes asszonykára, hogy „terhességszerű jeleket mutat” - vélikabankszakértői. (NG,Pf) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,411 Lenqyel zloty 9,300 Angol font 44,895 Maqyar forint (100) 13,135 Cseh korona 1,279 Svéd korona 3,563 Bolgár leva 17,091 Román lei 9,307 Japán ien (100) 20,736 Sváici frank 20,347 Kanadai dollár 22,701 USA-dollár 22,711 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,38-34,38 21,86-23,52 1,25-1,31 12,47-13,77 OTP Bank 32,51-34,21 22,04-23,26 1,25-1,31 12,63-13,60 Postabank 32,51-34,31 22,06-23,36 1,25-1,31 12,14-14,14 Szí. Takarékpénztár 32,51-34,18 22,03-23,18 1,24-1,31 12,52-13,70 Tatra banka 32,51-34,25 22,08-23,26 1,25-1,31 12,62-13,66 Dexia Banka 32,54-34,28 22,12-23,30 1,25-1,31 12,79-13,48 Általános Hitelbank 32,49-34,23 22,09-23,27 1,24-1,32 12,52-13,70 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Az állami lakásalap idén több mint 4 milliárd koronával támogatja a hazai lakásépítést és a felújításokat Több az igénylő, mint a pénzforrás A lakásfejlesztési alap előrejelzése szerint a bérlakásépítésre fordított támogatások iránt idén nagyobb lesz az érdeklődés mint tavaly, így valószínűleg nem minden kérvényt tudnak kielégíteni (SITA-felvétel) Pozsony. Ha valóban olcsó la­káshitelhez szeretnénk jutni, a legkedvezőbb megoldás­nak az Állami Lakásfejleszté­si Alap (ŠFRB) számít. Érde­mes azonban minél hama­rabb benyújtani a kérvé­nyünket, hiszen az alapban általában mindig kevesebb pénz van, mint amennyi kér­vénybeérkezik hozzájuk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGIALÓ Az Állami Lakásfejlesztési Alap idén valamivel több, mint 4 milli­árd koronával szeretné támogatni a hazai lakásépítést és a felújításo­kat. Ez ugyan 125 millió koronával több, mint a múlt évre tervezett ki­adások, ám 350 millió koronával kevesebb, mint amennyit végül 2007-ben szétosztottak. Tavaly ugyanis az alap az év folyamán to­vábbi, csaknem félmilliárd koronás pluszpénzt kapott, a kedvezmé­nyes lakáshitelekre és lakástámo­gatásokra fordított összeg így elér­te a 4,3 milliárd koronát. Az alap vezetése hasonló forgatókönyvre számít idén is. Milan Kašuba, az alap igazgatója szerint idén a tava­lyihoz hasonló nagyságú kiadások szerepelnek az alap költségvetésé­ben, a kormány részéről azonban már ígéretet kaptak arra, hogy év közben idén is növelni fogják a költségvetésüket. Hogy pontosan mennyivel, az csak az év folyamán derül ki. Az idei évre tervezett támogatá­sok több mint felét a bérlakások építésére fordítják. Az alap előre­jelzése szerint a bérlakásépítésre fordított támogatások iránt idén nagyobb lesz az érdeklődés, mint tavaly, így valószínűleg nem min­den kérvényt tudnak kielégíteni. A tavalyi alacsonyabb érdeklődést a bérlakások építése iránt az alap az­zal magyarázza, hogy a választáso­kat követően sok önkormányzat még nem döntötte el, hogy támo- gatják-e a bérlakásépítést. Ezzel párhuzamosan pedig az építésügyi tárca változtatott a támogatások odaítélésének a feltételein. Mindez azért fontos, mivel az önkormány­zatok leggyakrabban az alap által nyújtott hitel és a vissza nem térí­tendő állami támogatás segítségé­vel építik a lakásokat. A minisztéri­um a tavalyi módosításokkal első­sorban az 55 négyzetméternél ki­sebb lakások építését tette lehető­vé. Az alap a második legnagyobb pénzcsomagot, csaknem 800 millió koronát a családi házak építésének a támogatására fordítja. Ennél va­lamivel kevesebb, mintegy 750 mil­lió korona jut a panelházak felújítá­sára és hőszigetelésére. Az alap által az egyes kérvényekre nyújtott támogatások nagyobbak lesznek, mint tavaly. Tavaly októ­berben ugyanis az alap módosított a támogatások odaítélésének a krité­riumain. Idén így az elmúlt évhez képest 100 ezer koronával nagyobb támogatásra számíthatnak a lakás­építők, a lakás vásárlására nyújtott hitel pedig 300 ezer koronával lehet nagyobb. A felső határok módosítá­sa azonban nem érinti a 35 évnél fia­talabb igénylőket, akik számára a feltételek nem változtak. Ez utóbbi­ak ugyanakkor már korábban ked­vezményesebb hitelekhez juthat­tak. A hitelek felső határának az emelését a lakások folyamatos drá­gulásával magyarázzák. Az alap azoknaknyújthitelt, akiknekabevé- telei nem haladják meg a létmini­mum 3,5-szörösét (jelenleg 17 955 korona), és akik a lakásépítés leg­alább 20%-át a saját pénztárcájuk­ból finanszírozzák. Manapság így a legnehezebben a nettó havi 20 ezer korona bevétellel rendelkezők jut­hatnak lakástámogatáshoz, hiszen a lakásfejlesztési alap hitelére már nem jogosultak, jelzáloghiteihez pedigcsaknehezenjutnakhozzá.Az alap meghatározza azt is, hogy a hi­teléből milyen lakást vehetünk. Ez ugyanis nem lehet 80 négyzetmé­ternél nagyobb és két évnél öregebb. (mi,s,p) Mennyi pénzt oszt szét idén az alap? (millió Sk) Támogatás 2007-es valóság 2007-es költségvetés 2008-as költségvetés Lakásépítés 258 76 251 Családi ház építése 932,7 823 793 Szociális otthonok 24 40 50 Lakásvásárlás 114 71 81 Panelház-felújítás 1 017 700 750 Bérlakásépítés 2 049,6 2185,6 2103 Együtt 4 395,4 3 895,6 4 028 Forrás: lakásfejlesztési alap Az újbóli magánosításból még több mint 1000 milliárd koronás bevételre tehet szert a prágai államkassza Indul a cseh privatizáció utolsó nagyobb hulláma KOKES JÁNOS Prága/Varsó. Még több mint 1000 milliárd koronás bevételre - nagyjából az éves cseh költségve­tésnek megfelelő összeg - tehet szert a prágai államkassza, ha a kormány eladja a kezében lévő ma­radék nagy állami vállalatokat. A kormányzat a következő néhány éves időszakban várhatóan eladja a prágai Ruzyné repülőteret üzemel­tető Letišté Praha céget, a Cseh Lé­gitársaságot (ČSA), a cseh vasút te­herszállítását, a České Dráhy Cargo céget, a Cseh Postát, a Cseh Energe­tikai Műveket (ČEZ), valamint a Budéjovický Budvar sörgyárat. Magánkézbe kerül a csehországi ál­lami erdőket gondozó Lesy ČR tár­saság és néhány más cég is. Eladó prágai reptér Mirek Topolánek kormánya már az ősszel döntést hozott arról, hogy a Letišté Praha céget állami rész­vénytársasággá alakítja át, ami a tervezett privatizáció első lépése. Aleš Ŕebíček, közlekedési minisz­ter szerint valószínű, hogy a céget még az év végén eladják. A Hospodáfské noviny gazdasági lap szerint a prágai repülőtér iránt több tucatnyi cég érdeklődik, s köztük van a párizsi, frankfurti illetve a bé­csi repülőtér üzemeltetője is. A be­csült bevétel mintegy 70 milliárd korona. Szintén az idén kerül eladásra a Škodaexport, volt külkereskedelmi vállalat, folyamatban van a ČEZ vil­lamos művek közel 7%-os részvény- csomagjának az eladása is. Az állam részesedése a ČEZ-ben 67,8%. A részvénycsomag eladásából a Topo- lánek kormány legalább 30 milliárd koronát akar szerezni, amelyet első­sorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére szeremének felhasz­nálni. Ŕebíček szerint a Ruzyné el­adása után a Cseh Légitársaság el­adása következne. A prágai repülő­térnek a ČSA tulajdonában lévő te­herfuvarozási részét már korábban eladták. Magát a légitársaságot 5 milliárd koronára becsülik. A Cseh Vasút teherfuvarozási részlege 49%-ának az eladásáról már szintén van egy előzetes kormánydöntés. A várható bevétel 12 milliárd korona. Tervezik a cseh és a szlovák vasút cargo részlegének az egyesítését is, ami viszont akadozik a szlovák fél politikai ellenállása miatt. Kicsinosítj ák a postát A Cseh Posta átalakítása ugyan­csak az idei év egyik feladata. Ivan Langer belügyminiszter azonban nemrégiben bejelentette, a magá- nosítási folyamat beindítása, tehát a Cseh Posta részvénytársasággá ala­kítása fél évet fog késni. A kormány ugyanis szeremé „jobb kondícióba” hozniapostát, hatékonyabbá tenni a munkáját, hogy többet tudjon kérni érte. Maga a posta viszont azzal akaija jobb helyzetbe hozni magát, hogy január elsejétől 10-15%-kal drágítottaszolgáltatásait. A legnagyobb közép-európai áramszolgáltató cégnek számító ČEZ magánosításáról már évek óta folyik a vita. Két koncepció üt­közik: az egyik szerint a giganti­kus energetikai céget egy az egy­ben kellene eladni, míg a másik koncepció szerint darabokban. A kormány erről az idén részlete­sebben tárgyalni fog, s nem valószínű, hogy végleges döntés születne. A ČEZ értékét 350 milli­árd koronára tartják a szakértők. Hasonlóan nagyon érzékeny a Budéjovický Budvar világhírű sör­gyár magánosításának a kérdése. A kormány a közeli hetekben vá­laszt ki egy tanácsadó céget, amely a sörgyár állami részvénytársa­sággá való átalakítását fogja ke­zelni. A sörgyár legértékesebb ré­sze a gyár neve, a márka, amelyet legalább 30 milliárd koronára be­csülnek. A Budvar a márkahaszná­latról már évtizedek óta nagy vitát folytat az amerikai Anheuser- Busch konszernnel, amely magá­nak követeli ezt a nevet. Jelenleg mintegy 80 per van folyamatban, s az utóbbi években a Budvar egyre többet nyer meg. A Lesy České Republiky állami erdőtársaság esetleges magánosí­tásáról első ízben karácsony előtt Petr Gandalovié, a mezőgazdasági tárca vezetője beszélt. A vita arról folyik, hogy a mintegy 750 milliárd koronára becsült óriáscég mekko­ra részét adják el és hogyan. Csak Szlovákia állt le Politikai szempontból fontos, hogy a nagy állami cégek magánosí­tását, eladását határozottan és egyértelműen csak az ellenzéki Cseh-Morva Kommunista Párt el­lenzi. A Cseh Szociáldemokrata Párt a megfontolt privatizáció híve, s né­hány helyen meghagyná az állam részleges befolyását is. Akormányzó Polgári Demokratikus Párt pedig mindent magánkézbe adna idővel, mert azt állítja, hogy az állam rossz gazda. A kormány azt is mérlegeli, hogy eladná a neves Thermal luxus­szállót Karlovy Varyban. Egyébként Lengyelország is újra a privatizáció útjára lép. A Tusk-kormány két év­nyi szünetet követően mintegy 300 állami vállalatot tervez értékesíteni, az ezekből befolyó együttes árbevé­tel 4,5-5 milliárd zlotyra (41 -46 mil­liárd korona) becsülhető. Térsé­günkben egyedül Szlovákiában je­gelték a privatizálás folyamatát, en­nek hátulütőjeként a pozsonyi repü­lőtér felfutása meg is torpant. A nagy cseh állami cégek, ame­lyek magánosítása előkészületben vagy tervben van: Cég Várható bevétel Letište Praha 70 České Aerolínie 5 České Dráhy Cargo 12 Česká Posta 15 ČEZ 350 Budéjovický Budvar 30 Lesy ČR 750 Az adatok milliárd cseh koroná­ban értendők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom